MARADNAK, ELMENNEK VAGY VISSZATÉRNEK?
A középiskolát végzett jászsági fiatalok migrációjának vizsgálati tapasztalatai

A legkülönfélébb társadalomtudományi indíttatású vándorlásvizsgálatok központi problémája a következtetések eredményessége. A szociológiai, statisztikai kutatások által feltárt eredmények többnyire csak a helyzet rögzítésére és mindössze néhány kiváltó ok körvonalazására vállalkoznak. Így a várható tendenciária, azok hatásaira vonatkozó következtetések meglehetősen bizonytalanok és korlátozott érvényességűek. Jelen mikrovizsgálatunkban az iméntiekkel szemben éppen arra tettünk kísérletet, hogy a statisztikai felvételek során fel nem vett adatok számbavételével rajzoljunk helyzetképet a megye egyik kistájának migrációs viszonyairól, illetve annak hatásairól.

A kutatás során egy olyan populáció kiválasztására törekedtünk, amely részben a vándorlás tényére, részben továbbiakban várható mozgásokra szolgáltat-hat adalékokat. Olyan alanyokat kerestünk, akik feltételezhetően eldöntötték, hogy szülőhelyükön vagy másutt fognak-e élni. A rendelkezésre álló adatfelvételi lehetőségek közül ezért választottunk kiindulásul iskolai adatokat. A Jászságban működő három kiválasztott középiskola egykori növendékeinek "utóéletéről" gyűjtöttünk adatokat.

1. sz. tábla Az 1982-84-ben végzett tanulók alapadatai

Középiskola	Szám	%
Lehel vezér Gimnázium Jászberény (LVG)	236	40
Jászapáti Mészáros Lőrinc (JML)
Gimnazisták	98	17
Szakközépiskolások	53	9
Klapka György Szakmunkásképző Intézet Jászberény (KGY)	197	34
Összesen	584	100

Az 1. sz. táblán szereplő tanulók csaknem fele-fele arányban voltak nők, ill, férfiak. A vizsgálat alanyai közül az LVG érettségizői képezték a viszonylag leghomogénebb csoportot, viszont esetükben lényegesen magasabb volt a nők száma (155). A jászapáti gimnazisták összetétele hasonló, az egykoron ott érettségizett szakközépiskolások között viszont a férfiak voltak abszolút többségben. Az utóbbiak karbantartó-gépszerelő, illetve géplakatos szakmát tanultak. Az LVG-ben és a JML-ben minden 1983-ban és 1984-ben érettségizett tanulóra kiterjedt a vizsgálat, míg a KGY-ből csak az egykor végzettek egy bizonyos részére.

Adataink érvényességét fokozza, hogy eredeti lakhelyüket tekintve - Jásziványt kivéve - valamennyi jászsági település egykori diákjai szerepelnek benne. Magas az eredetileg jászberényi illetőségűek és a jászapátiak részesedése, jelentős a jászkisérieké, alacsony a jászárokszállásiak képviselete. Az utóbbi lényegesen magasabb lett volna, ha az ottani gimnázium is bekerül a mintába.

A megkérdezettek 1993-as státusát tekintve - alapiskolázottságuktól meghatározottan - felülreprezentáltak a különféle értelmiségi és szellemi foglalkozások. Számos esetben nem is lehet elhatárolni őket, hiszen a vállalkozói kategóriában, a GYED-en levők esetében vagy éppen a munkanélküliek között igen tarka foglalkozási megoszlás tapasztalható. Megjegyzendő még, hogy a mintába kerültek helyzete - sokszor éppen a ma zajló változások miatt - nem tekinthető megállapodottnak. Vannak, akiket a munkanélküliség késztet változásokra, mások pedig éppen most folytatnak újabb tanulmányokat. Így könnyen elképzelhető, hogy bizonyos hányaduk esetében még lényeges változásokat hozhatnak az elkövetkezendő évek.

A lakóhelyváltoztatások általános tendenciái és irányai

A vizsgálatba felvett személyek közül 1993-ban 314 eredeti lakhelyén lakik (54 %), 270 pedig elköltözött, az utóbbiak közül 82 lakóhelye a felvétel pillanatában ismeretlen volt. Az adatokból kiviláglik, hogy lényegesen többen vannak azok, akik nem változtatták meg eredeti lakóhelyüket. Szembeötlő, hogy a férfiak "hűségesebbek maradtak" korábbi lakhelyükhöz, mint a nők.

A továbbiakban külön bontottuk az adatokat, amikor részletesebben sorra vettük az egyes településekhez való "ragaszkodást" illetve annak ellentettjét bizonyító adatokat. (2. sz. tábla) A kimutatásban külön szerepeltetjük a városokat, ahonnan alig valamivel kevesebben távoztak, mint a községekből (-40% ill. -37,9%).

2. sz. tábla Elköltözési mutatók, az egykori tanulók lakhelyei a felvétel idején

Település	Eredeti lakhely	Jelenlegi lakhely
Jászberény	253	164
Jászapáti	102	45
Jászárokszállás	7	10
Jászfényszaru	23	12
Alattyán	2	0
Jánoshida	12	5
Jászágó	2	1
Jászboldogháza	4	4
Jászfelsőszentgyörgy	5	5
Jászjákóhalma	19	15
Jásztelek	6	3
Pusztamonostor	10	3
Jászalsószentgyörgy	11	7
Jászdózsa	15	10
Jászivány	0	0
Jászkisér	42	27
Jászladány	13	9
Jászszentandrás	16	11
Összes Jászságban élő	542	331

A belső migráció adatait áttekintve kiderül, hogy a 2. sz. tábla első öt sorában kiemelt városi rangú települések adatai szinte alig térnek el a falvakétól. A városok közül még Jászberény tűnik valamivel vonzóbbnak, de esetében ez a mutató csak azért érvényesül, mert a jelenlegi lakók sorába azok is bekerültek, akik tanulmányaik idején még valamelyik jászsági településen laktak. Az adatsor alapján "igazán vonzó" városnak csak Jászárokszállás minősül, ami azonban nyilvánvalóan a kicsi elemszám következménye. Feltűnően magas viszont a Jászapátiból eltelepülők száma és aránya, de nem sokkal marad el ettől Jászfényszarué sem. A további községek adatai is böngészésre érdemesek. A nagyobb elemszámmal szereplők közül Jászkisér, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászalsószentgyörgy és Jászszentandrás adatai látszanak pozitívabb egyenlegűnek.

3. sz. tábla Az eltelepülés és az elvándorlás tendenciái

Település	Eredeti lakhely	Jelenlegi lakhely
Budapest	0	64
Jász-Nagykun-Szolnok megye	13	23
Csongrád megye	0	5
Heves megye	16	24
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	0	4
Pest megye	13	22
Bács-Kiskun megye	0	4
Nógrád megye	0	3
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	0	5
Hajdú és Békés megye	0	4
Dunántúli megyék	0	7
Külföld	0	6
Összes nem Jászságban lakó	42	171

A 3. sz. tábla adataiból kiderül, hogy a teljes populáció 22 százaléka az, aki ténylegesen elköltözött. (Nem számítva azokat, akik jelenlegi lakóhelyéről nincs adatunk.) Az új helyre költözöttek közül a főváros a legvonzóbb, hiszen minden második vizsgálati személy ott lakik. Vonzóak még a Jászsággal szomszédos megyék (Pest, Heves és jóllehet ugyanaz a megye, de ide értendő Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászságon kívül eső része is). A Dunántúl és a külföld együttes vonzása 3-4 korábban említett megye összesített értékeivel azonos.

4. sz. tábla Az eltelepülések és a vonzások alakulása

Település	Jászberényiek	Jászságiak
Eredeti lakhely	253	289
Jászberény	147	16
Jászsági település	7	159
Budapest	33	30
Jász-Nagykun-Szolnok megye	12	8
Pest megye	9	7
Nógrád megye	2	1
Csongrád megye	4	1
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	2	2
Hajdú és Békés megye	0	0
Bács-Kiskun megye	2	2
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	5	2
Dunántúli megyék	0	7
Külföld	0	6
Elköltözők	90	78
Nincs adat	16	52

A Jászságon belül mindenképpen a jászberényiek elvándorlása a jelentősebb, egyharmaduk adta fel eredeti lakóhelyét, a környékbeliek elköltözési mutatói szerényebbek. (4. sz. tábla) Nincs lényeges különbség az elvándoroltak új lakóhelyválasztási skálájában, az adatok annyit jeleznek, hogy a jászberényiek inkább merészkednek "távolabbi tájakra". További különbség, hogy a jászberényiek nemcsak Budapestre mentek többen, hanem más városokba is.

A továbbtanulás és a migráció összefüggései

A mintába kerültek több, mint fele tanult tovább. Az egykori diákok meglehetősen sokféle irányban képezték magukat, kisebb hányaduk egyetemi szintű, valamivel szerényebb részük pedig kiegészítésül középfokú végzettséget szerzett. A továbbtanulási aktívitás a gimnáziumot végzettekre a legjellemzőbb (57 %), velük szemben a szakközépiskolások közül igen kevesen tanultak tovább. Megjegyzésre érdemes, hogy a gimnazisták az egyetemtől a szakmunkásképzőig valamennyi típusban szerepeltek, addig a szakmunkásképzős végzettséggel rendelkezők csak a szakközépiskolák elvégzésére vagy újabb szakma elsajátítására törekedtek. A szakközépiskolák közül egyébként a szakmunkások középiskolái (40) és a közgazdasági szakközépiskolák (9) iránt mutatkozott jelentősebb érdeklődés.

Választott foglalkozásaikat tekintve mai szemmel nézve meglehetősen konzervatívnak tűnik, legalábbis egyértelműen erre utal a jogi és közgazdasági pályák alacsony képviselete. A jelenség aligha magyarázható felkészültségi hiányokkal, hiszen a korabeli felvételi vizsgák alkalmával közismerten magas bekerülési követelményeket támasztó egészségügyi és műszaki pályákra sokkal inkább orientálódtak. Nem kevésbé bizonyult jelentősnek az agrárszakmák népszerűsége. A pedagógiai pályáké viszont mindenképpen aránytalannak tekinthető, hiszen csaknem minden második továbbtanuló ilyen ismeretek elsajátítására vállalkozott. Kiegészítésül megjegyzendő még, hogy a vizsgált személyek sokkal inkább vidéki egyetemeken és főiskolákon tanultak, mintsem a lényegesen közelebbi budapesti intézményekben.

Adataink választ adnak arra, hogy a felsőfokú végzettségűek lakóhelyválasztását milyen mértékben befolyásolta a diploma megszerzése. Bizton állítható tény, hogy különösen az egyetemet végzettek - bizonyos határok között pedig a főiskolások is - inkább választottak új lakóhelyet, mint azok akik nem folytattak ilyen tanulmányokat.

5. sz. tábla Vándorlás és továbbtanulás összefüggése

Jászberényiek
Eredeti lakhelye	253	Jelenlegi lakhely	164
Ebből férfiak	128		95
Közülük egyetemet végzettek	24		19
Főiskolát végzettek	25		19
Ebből nők	125		69
Közülük egyetemet végzettek	31		11
Főiskolát végzettek	51		32
Jászságiak
Eredeti lakhelye	289	Jelenlegi lakhely	167
Ebből férfiak	141		84
Közülük egyetemet végzettek	7		3
Főiskolát végzettek	23		11
Ebből nők	148		83
Közülük egyetemet végzettek	14		3
Főiskolát végzett	62		37

Az eredetileg Jászberényben lakók közül az egyetemet végzettek egyharmada tért csak vissza, különösen szembeötlő a nők elköltözése. Hasonló tendenciák érvényesültek a környékbeli, jászságiak esetében. A főiskolát végzettek esetében kiegyensúlyozottabb a kép. Akadtak olyan települések, ahol az egyetemet végzettek elvándorlása kiugróan magas, mint pl. Jászapáti esetében, ahol a 10 egyetemet végzett közül mindössze 1 (!) működik a városban. A környékbeliek esetében az egyetemet végzett férfiak elvándorlásánál a nőké lényegesen jelentősebb, a főiskolán diplomát szerzettek kötődése ezekben az esetekben is erőteljesebb. A csak a nemek szerinti összevetésből kiviláglik, hogy a nők amúgy is gyakoribb elköltözésében lényeges, lakóhely-változtatásra késztető momentum a magasabb képzettség megszerzése, habár ez a jászságiak esetén kevésbé érvényesült.

Az elköltözések végzettség és lakóhelytípusok kombinált értékei egyetlen esetben, a fővárosba való elköltözés során eredményeztek elemzésre érdemes adatokat. Eszerint fővárosi megtelepedés esetében határozottabban érvényesült az, hogy a magasabb végzettségűek és azok a nők kerültek a nagyvárosba, akik magasabb végzettséggel rendelkeztek.

A magasabb végzettségűek áttekintése után - nemcsak kontrollként - érdemes bemutatni a szakközépiskolások és a szakmunkásképzőt végzettek kötődéseit és elköltözéseit.

6. sz. tábla A szakközépiskolát és szakmunkásképzőt végzettek kötődései

Végzettség ill. szakma	Összes	Jelenleg is itt lakik
Szakközépiskolások	53	24
Szakmunkásképzősök	197	136
Szakmák szerint	-	-
Hegesztő	7	5
Géplakatos	29	20
Erősáramú berendezés szerelő	13	8
Bútorasztalos	23	17
Nőiruha készítő	29	18
Autószerelő	30	18
Vas- és fémszerkezeti lakatos	4	4
Esztergályos	28	18
Cipőfelsőrész készítő	9	8
Szobafestő	14	12
Férfi szabó	11	8

A 6. sz. tábla jól mutatja, hogy a szakmunkásképzősök kevésbé költöztek el, mint a szakközépiskolát végzettek. A szakmák szerinti megoszlás viszont nem mutat nagy eltéréseket. Annyi azonban megállapítható, hogy az autószerelők, a nőiruha készítők, géplakatosok és az esztergályosok kevésbé maradtak meg a Jászságban, mint más szakmák képviselői. Ebben az esetben még inkább erősnek mutatkoztak a jászberényiek kötődései; 82 eredetileg Jászberényben lakóval szemben a felvétel idején 65 itt lakó jászberényit - köztük több környékről beköltözöttet - regisztráltunk.

Zárszó

A megállapodott élethelyzetű fiatalok Jászsághoz kötődésé elemzéséhez több adalékkal szolgált ez a vizsgálat. Megállapításom szerint az elvándorlás méretei számottevőek, de semmiképpen sem tekinthetők drámainak. Kutatásunk eredményei megerősítik, hogy az itt felnövekvő fiatalok jelentős hányada és magasabb képzettségű része elvándorol a Jászságból. A migráció terén a vidék egyes települései közül Jászberény és a többi település között húzódnak meg karakteres vonások. A Jászság immár négy városa közül egyedül az utóbbi vonzó a környék falvai számára. A többi város és a további községek között olyannyira nem mutatkozik különbség, hogy velük szemben esetenként némely faluban szívesebben telepednek meg a fiatalok. A magasabb képzettségűek nagyobb távozási aktívitásával szemben az alacsonyabb végzettségűek inkább kötődnek. A teljes körű egyenleget azonban egy olyan vizsgálattal lehetne megvonni, amikor nemcsak az itt születettekre és elvándorlókra, hanem az ide költözőkre is kiterjedne a kutatás.