Egy város arcai

Karcag a legendák földje. A város határában kunhalmokhoz, dűlőutakhoz, kutakhoz legendás történetek, hősök kötődnek. A Nagykunságban fölöttébb népszerű Zádor és Ágota legendája a középkorba nyúlik vissza, de élnek ezen a vidéken a török hódoltság korában játszódó történetek is, a legtöbb azonban a tizenkilencedik századi betyárvilághoz és Rózsa Sándorhoz kapcsolódik. Idős parasztemberek még ma is meg tudják mutatni, hol volt egykor Kovács Bálint kútja, amelyhez titkos alagút vezetett az Ágota csárdából, de az Ágota csárda és a Karcagon lévő Morgó csárda között is a betyárvezér szökését szolgáló alagút húzódott – a legendák szerint.

Karcag a kun öntudat városa. A tizenharmadik században Magyarországra betelepülő kunok kiváltságokat élveztek, szabad emberek voltak, s ez kialakított bennük egyfajta büszkeséget, öntudatot. Ezt csak tovább erősítette a redemptio, melynek során a tizennyolcadik század elején a Bécs által eladott Nagykunságot 1745-ben visszavásárolták. A kun öntudatot erősítette a huszadik század néhány kiváló karcagi tudósa is: Györffy István néprajztudós, Németh Gyula és Mándoky Kongur István turkológusok munkássága ráirányította a figyelmet a kunok ősi kultúrájára és mai rokonaira, például a Közép-Ázsiában élő kazakokra. Mindez hozzájárult Karcag sajátos, karakteres szellemiségének kialakításához.

Karcag a hagyományok városa. A híres jászkun huszárok emlékét őrzi a Kováts Mihály emléknapok rendezvénysorozata. Az amerikai függetlenségi háború hősévé emelkedett karcagi huszár, Kováts Mihály ezredes májusi ünnepét huszárok felvonulása teszi még emlékezetesebbé. A nagykunsági kulturális napok sok-sok rendezvényének egyik látványos eseménye az augusztusi aratófelvonulós. Karcag határában, a négyes számú főútvonal mentén található a Kun Emlékhely, melynek hatalmas szobrai valóságos zarándokhelyévé váltak a közép-ázsiai török népeknek.

Karcag a művészetek városa. Igen sok alkotó él a településen, köztük természettudósok, társadalomtudósok, költők, írók, újságírók. Megjelenik egy városi hetilap, 1978 óta már egy irodalmi és művészeti folyóirat is, s jelentős a könyvkiadói tevékenység. Több festő, grafikus és szobrász dolgozik itt, de vannak fafaragók, nagyszerű bútorkészítők, messze földön híres fazekasok, remek csipkeverők, kunhímzést és szűrhímzést készítő népművészek.

Karcag a szobrok városa. Nagyon sok jó szobor díszíti a Nagykunság fővárosának köztereit, középületeit, főleg a település központjában. A szobrokon kívül díszkutak, csobogók, fából és kovácsoltvasból készült díszkapuk teszik hangulatosabbá az utcákat, közöket.

Karcag a muzsika, a nóták városa. Remek helyi zenekarok és énekkarok adnak koncerteket, nyaranta térzenét is. Tucatnyi énekes előadóművész él Karcagon, akik népdalokkal, magyar nótákkal, cigánydalokkal, operettekkel gondoskodnak a közönség jó hangulatáról.

Karcag jóízű város. Itt élnek azok a szakácsok, akik a legjobb birkatestet főzik Magyarországon, de híresek a pásztorételek is, például a közkedvelt öreglebbencs, az éttermekben pedig igazi csemege a bojtáravató pecsenye, s akadnak még olyan karcagi asszonyok, akik húsz-huszonöt féle kalácsot is tudnak sütni. Megannyi sajátos karcagi íz!

{fel}