Jellasicsok

Első nemesi kiváltságukat II. Endrétől kapták 1224-ben, majd hamarosan már IV Béla tatárok előli menekülésében segítenek. Századokon át kimagasló tisztségeket viseltek. A Jellasics nemzetség több tagja halt hősi halált a mohácsi csatában, egy másik Szigetvár védelmében esett el. A család komoly érdemeket szerzett a török elleni harcokban. Az egyik Jellasics százezer forintot adományozott a magyar és ugyanennyit a horvát tudományos akadémia megalapítására. Egy Jellasics megírta a horvát nyelv, egy másik pedig a horvát nemzet történetét. Egy Jellasics Pécsett nemzetőrséget állított fel és harcolt Kossuth oldalán, amiért később állásvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték. Ennek a Jellasicsnak a fia Perczel Mór seregében küzdött a magyar szabadságért, s ezért több évi hadifogságot szenvedett. Minderről szinte semmit sem tudunk.

A balfácán

Mindenki tud viszont a horvát bánról, Jellasics Józsefről, aki szembefordult a magyar szabadságharccal, de 1848. szeptember 29-én, a pákozdi csatában vereséget szenvedett. A mai Horvátország kiemelkedő hősének számító Jellasics József zágrábi lovas szobra a legutóbbi évekig Magyarország felé mutatott a kardjával, a délszláv háború eseményei hatására azonban némileg elforgatták a szobrot, úgyhogy a kard ma már Belgrád felé mutat.

Ki is volt ez a Jellasics József, akiről A vén zászlótartó című vers jóvoltából minden magyar gyerek tudja, hogy gyáván megfutott. A Magyar Larousse a következőket írja róla: „1854-től gróf, horvát bán, Habsburg császári táborszernagy (Petrovaradin, 1801- Zágráb, 1859). Az I. báni határőrezred parancsnoka, 1848. márciusában a kamarilla – a magyar országgyűlés megkérdezése nélkül – Horvátország bánjává nevezte ki, s a magyar forradalom leveretésére próbálta felhasználni. Jól felszerelt és kiképzett határőr és népfelkelő csapata (35-40.000 fő) élén szept. 29-én Pákozd és Sukoró mellett vereséget szenvedett. Később Windischgratz hadtestőrparancsnoka lett.”

A Jellasics-kép felvázolásában az Abádszalókon élő és az iskolás gyermekeket magyarságra nevelő Pacsai Norbert volt segítségemre. Van mit mondania, hiszen a horvát bán anyai ágon neki a szépapja volt.

– Azt hiszem, elsősorban nagyon ügyetlen ember volt Jellasics József, másodsorban pedig azt gondolom, hogy horvát szempontból nagyon jó hazafi volt.

– Miért volt ügyetlen?

– A pákozdi csata elvesztése egy balfácán hadvezérre vall. Egy maroknyi keszthelyi legény például egyszerűen lekapcsolta az utánpótlást. A csatában alig lőttek kettőt-hármat, már nem lehetett újra töltsöt vezényelni. Akkor tudta meg, hogy élelem sincs már másnapra. Gondolom, inkább a szíve, s nem az esze vitte bele ebbe a csatába.

Miután Jellasics József rádöbbent, hogy csupán eszköz volt a bécsi udvar kezében, visszavonult a politikától. Anyja magyar volt, így a horvát bán nagyon szépen beszélte a nyelvünket.

Ferenc József apja?

A család kutatja Jellasics József pályáját, akárcsak a többi Jellasicsról, róla is minél többet szeretnének tudni. Izgatja őket egyebek között az a kérdés is, hogyan lett a báróból olyan hirtelen gróf? A családi legendárium őriz egy történetet magyarázatként, de Pacsai Norbert óva int attól, hogy ezt bárki is a tények birodalmába emelje. A családi legenda szerint Ferenc József édesapja Jellasics József volt. A jóképű fiatalemberen Bécsben állítólag megakadhatott a fölöttébb vérmes asszony hírében álló Zsófia királynő szeme, s mivel férje tutyimutyi ember volt, Jellasics gondoskodott trónörökösről. Ez nyílt titok volt Bécsben, s ha már így esett a dolog, rangot kellett adni Jellasicsnak, mert akárki ugyebár mégsem lehet a születendő gyermek apja... Ha némi alapja van ennek a történetnek, akkor aligha lehetett olyan balfácán az a horvát bán!

– Mi lett a horvát nemzeti hős családjával?

– Jellasics szépapánk nagyon szomorú lenne, ha tudná, hogy a család ilyen mértékben elmagyarosodott – mondja Pacsai Norbert.

Az elmagyarosodás folyamata már a fiával elkezdődött. Ez a fia katonaorvos lett, Pacsai Norbertnek megvan a disszertációjának a másolata.

– Nem horvát nyelven írta, nem németül, nem latinul, pedig mindegyik kézenfekvő lett volna. Magyarul írta meg. Ez is azt jelzi, hogy a család, elkerülvén Pozsegából, erősen elmagyarosodott. Valószínűleg azért történt ez így, mert amióta Szent László királyunk a zágrábi érsekséget megalapította, a horvát-magyar viszony nagyon kiegyensúlyozott volt. Csodálatos hősöket adott nekünk a horvát nemzet, Zrínyit és másokat is. Leszámítva azt a szerencsétlen pákozdi csatát, a horvát-magyar viszony egészen Trianonig nyugodt volt – töpreng Pacsai Norbert.

Dokumentumokat vesz elő a beszélgetésben elhangzottak alátámasztására.

Jellasicsból Horváth

Jellasics József unokája, az imént említett katonaorvos fia, megpályázott Budapesten egy akkor igen magasnak számító hivatalt: a főváros összes postájának lett az igazgatója. Ahogy az apjának, úgy neki is magyar felesége volt. Ekkor fordult igazán magyarrá a család, s ebben alighanem múlhatatlan érdemeket szereztek a magyar asszonyok.

A postás Jellasics Józsefék valami ok miatt Kolozsvárra költöztek, s az ő fia (aki szintén Jellasics Józsefnek született, de már Horváth Józsefként halt meg) Brassóba került. Ő volt Pacsai Norbert nagyapja. Akkor olyasmi jelentősége lehetett a vasútnak, mint ma a repülésnek: a Budapesttől számolt leghosszabb vasútvonal vége Brassóban volt.

– Az ottani hatalmas fűtőház vezetője lett nagyapám mondja Pacsai Norbert. – 1918-ban, megijedve a román beözönléstől, úgy gondolta, Magyarországra költözik, ezért Nagyváradon telepedett le. Biztos volt benne, hogy a Királyhágón innen már biztonságban van. Persze, a románok áthaladtak fölötte.

A nagyapa a nagyváradi fűtőház vezetője lett, mindig fehér ruhában járt, még a füstös gőzösök között is. Mind a kilenc gyermekét taníttatta, akik szellemileg képzett, lelki életet élő kitűnő emberek lettek. Közülük talán legismertebb az országban Horváth Ilona, akinek a szakácskönyveit a legtöbb háziasszony forgatja.

Mint látjuk, a Jellasics név mostanra Horváth névre változott. Miért?

– Az előttünk járó generációk röstellték a Jellasics nevet – magyarázza Pacsai Norbert. – Főleg Horváth nagyapámat csúfolták gyermekkorában. Tanulták A vén zászlótartót és gyáva Jellasicsnak nevezték. Ő könyörögte ki az édesapjától, hogy magyarosítsanak, mert nagyon fájt neki, hogy legyávázzák. A dédapám gyászjelentésén ő még úgy szerepel, mint gróf Jellasics József. Később, miután Horváthra magyarosított ez az ág, a József nevet örökítették tovább. Édesanyámék kilencen voltak testvérek: az első fiút szent királyunkról Istvánnak keresztelték, de a második fiú neve már József lett.

Beperelt kommunisták

Az ember azt gondolná, hogy egy Jellasics lányból lett anya és egy zalai magyar ősökkel rendelkező apa közül az utóbbi tulajdonít különös fontosságot gyermekeik magyarrá nevelésének. A Pacsai családban ez nem így volt.

– Magyarságunk ébrentartásában, a hazafias szellemű nevelésben édesanyánknak lényegesen nagyobb szerepe volt Jellasics leszármazottként is (akik persze Erdélyben jócskán keveredtek székelyekkel), mint édesapámnak – emlékezik Pacsai Norbert.

Az édesapja már az oroszok elől menekítette volna a családját. Azt gondolta, ha a Dunán átmegy, az oroszok már nem érik utol. Zalai ősei révén Zalában telepedett le: negyvennyolc óra sem telt el, megszállták az oroszok.

Később visszahívták Berettyóújfaluba árvaszéki elnöknek. Hiába volt szociáldemokrata, nagyon hamar összeütközésbe került az új hatalommal, főleg az iskolák államosítása és Mindszenty József letartóztatása miatt.

– Édesapám ellenőre volt a Bihari Naplónak a szociáldemokraták részéről – meséli Pacsai Norbert. – Egyszer valakik este lefoglalták a szerkesztőséget és másnap egy egészen más újság jelent meg az ellenőrök nevében. Édesapám nevében például egy mélységesen egyház- és hitellenes cikk jelent meg. Hogy mennyire naiv lélek volt, mutatja, hogy a bíróságon feljelentette a kommunistákat. Persze, keze-lába tört, úgy vágták ki, úgyhogy szegény, mint budapesti hangszergyári segédmunkás ment nyugdíjba, de így is szép kenyeret biztosított a családnak.

Kényszerlakhelyre költöztették a Pacsai családot. Egy szerencsétlen embert kineveztek kuláknak, kipaterolták a fészerbe, a Jellasics-utódokat pedig betették az ő szobakonyhás, földes lakásába. Kilencen laktak itt.

Pacsai Norbert a berettyóújfalui gimnáziumban kifogott egy olyan orosz tanárt, aki őt nem szívlelte, szinte vadászott rá. Meg is bukott félévkor. Akkor édesanyja húga áthozta őt Törökszentmiklósra, orosz tagozatos gimnáziumba. Nagyszerű tanári kar dolgozott itt. Pacsai Norbert itt jelessel érettségizett le, oroszból is, úgy, hogy az érettségi elnök a berettyóújfalui gimnázium igazgatója volt.

Pásztor, hegedűvel

Érettségi után olyan nehéz anyagi helyzetbe került a család, hogy elképzelhetetlen lett Pacsai Norbert továbbtanulása. De a gondviselés megint segített. Akkor indították a felsőfokú technikumokat, mivel nem volt mezőgazdász az országban. Zsámbékon is indult egy ilyen iskola, amelynek az igazgatója Pacsai Norbert legidősebb nővérének a férje lett, aki ösztöndíjat is szerzett neki, így agrárközgazdaságot tanulhatott. Végzés után egy gyönyörű, Veszprém megyei faluban, Nagyalásony téeszében igyekezett megszolgálni az ösztöndíjat. Így látta őt a Szabad Föld riportere is: hegedűvel a hóna alatt, karikással a kezében ballagott a gulya után, jobb híján, mert a háromnapos búcsú miatt nem akadt más pásztor.

Aztán Abádszalókra kerültek, felesége szülőfalujába, az idősödő szülők miatt. Pacsai Norbert nem bánta meg, beleszeretett a Tisza mellékibe. Az itteni téeszben dolgozott. Három évet bírt ki. A munkások szerették, szakmailag sem volt vele probléma.

– Olyan dolgokba kellett volna belemennem, amik etikailag kifogás alá esnek – mondja Pacsai Norbert. – Az akkori állapotot mindenki öröknek vélte. Én arra gondoltam, hogy amikor hanyatlani kezdenek az erkölcsök, az mindig valaminek a végét jelzi: lásd például a római birodalom összeomlását!

Ekkor lett tanár, jóval kevesebb pénzért. De az maradt, akinek látni szerette volna magát. Elvégezte Egerben a főiskolát, biológus lett. Egyre nagyobb nekigyürkőzéssel tanít Jellasics József szépunokája, mert egyre nehezebben kezelhető gyerekanyag kerül az iskolába. Míg Pacsai Norbertet egy rossz jegyért elnadrágolták, most a szülő visszaüzeni, hogy az a rajz bizony nem kettes. Egyre kevésbé számít az erkölcs, s ez az egész nemzetünket iszonyatos módon tönkreteszi, véli a Jellasics-utód.

Eddig a kis magyar családtörténet. Tanulhatunk a Jellasicsoktól. Pacsai Norbert édesanyja (akit a zalai magyar ősökkel bíró apa lejellasicsozott, ha meg akart sérteni) jó magyar embereket nevelt a gyerekeiből. Ez a jellegzetesen közép-európai családtörténet talán azt is jelzi, hogy milyen sok erő van a magyar népben, a magyar kultúrában, ha még a horvát bán családját is magyarrá tudta lényegíteni.

{fel}