BEVEZETŐ

Harminc történelmi, ideológiai, társadalmi és gazdasági változásokkal terhes esztendő telt el azóta, hogy Verseghy Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmából boldogult Tarnay Andor professzor megnyitotta az első szolnoki Verseghy Ferenc tudományos ülést Azóta – ragaszkodva a többé-kevésbé kerek évfordulókhoz – immár hatodik alkalommal gyűltek össze a szolnoki értelmiség irodalmunk és anyanyelvi műveltségünk iránt érdeklődő tagjai, a város múltját, annak értékeit becsülő polgárai és középiskolás diákjai, hogy a Verseghy életmű kutatásában élenjáró tudósok előadásait meghallgassák. Különösen örvendetesnek ítéli a szervezésben és rendezésben legnagyobb részt vállaló Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Verseghy Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei tagozata, hogy immár harmadízben sikerült a város középiskolás tanulóinak egy részét nemcsak passzív hallgatójává, hanem tevékeny részesévé tenni az ötévenként ismétlődő tudományos ülésszakoknak. 2002-ben olyan pályatételeket hirdettünk meg, amelyek nem annyira nagyobb igényű kutató munkára, hanem önálló gondolkodásra, koruknak megfelelő véleményalkotásra késztettek a tanulókat.

A Külső-Szolnok, Az igaz bölcs és egy, a Rikótiból vett idézet értelmezésén kívül a pályázók hangot adhattak a szülő- ill. lakóhelyüket jelentő Szolnok városához való viszonyuknak. Kifejthették véleményüket arról, milyen üzenete lehet Verseghynek a mai ifjúsághoz és mondandójukba beleszőhették egyéni életszemléletüket is. Rámutathattak továbbá azokra a nyelvi-stilisztikai változásokra, amelyek az említett művek megírása óta nyelvünkben végbementek.

A kidolgozandó tárgykörök a beérkezett közel negyven pályamű tanúsága szerint valóban felkeltették a fiatalok érdeklődését. Ezt tanúsítja, hogy a dolgozatok java elérte, több esetben felül is múlta a 15-17 éves korosztálytól elvárható színvonalat.

Szolnok megyei jogú város vezetői eddig is támogatták – erkölcsileg és anyagilag egyaránt – ismétlődő tudományos üléseinket. Nem volt ez másként most sem. A város polgármestere vállalta az ülésszak megnyitását. Ugyanakkor jelentős mértékben járult hozzá a felmerülő költségekhez és a tanulók jutalmazásához. Így az Anyanyelvápolók Szövetsége gazdag könyvajándékával, a Verseghy Kör adományával kiegészülve minden pályázót és felkészítő tanáraik mindegyikét értékes jutalomban sikerült részesíteni. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár nagyvonalú támogatása pedig biztosította mind a személyi kiadásoknak, mind e könyv megjelenésének anyagi fedezetét.

Ami pedig az ülésszak érdemi részét illeti, az eddigi gyakorlatnak megfelelően az előadások témáit most is törekedtünk a lehetőség határain belül a Verseghy-életmű bizonyos szakaszához kötni mind kortörténeti, mind tematikai szempontból. Így Verseghy munkássága – elsősorban előadóink jóvoltából – mindig új szemszögből, más és más megvilágításban kerül a közönség, majd az előadások megszerkesztett anyagát tartalmazó kötet megjelenése után a szélesebb olvasóközönség elé.

Az idei konferencián Verseghy börtönéveit követő munkássága állt a középpontban, különös tekintettel történeti jellegű prózai írásaira, elméleti, retorikai, nyelvoktatói, stilisztikai, társadalom- és természettudományi nézeteinek alakulására. Előadóink – a témák természetétől függően – fokozottabb figyelmet fordítottak a Verseghy-életmű honi gyökereinek feltárására és a korabeli-Európa szaktudományos irodalmával való összefüggéseire.

A 2002. szeptember 27-i tudományos ülés előadói között a régi Verseghy- és Szolnok-hű tudósokon kívül a városháza dísztermét betöltő népes közönség örömmel fogadta a konferenciáinkon először szereplő S. Varga Pál és a szolnoki kötődésű Kecskeméti Gábor irodalomtörténészek előadásait. Az In memoriam Verseghy Ferenc 6. kötetének megjelenésével hovatovább közel egy emberöltő tudósi és szervező munkája ölt testet. E folyamatos munka eredményeként Szolnok városa nem csupán úgyszólván egyetlen, az irodalomban, a nyelvtudományban a költészettanban és zenében, az egyházi szónoklatban és a filozófiában ellentmondásosságában is tiszteletre méltó életutat végigjáró fiát tiszteli meg a róla emlékező konferenciákon, hanem hozzá is ad valamit – nézetem szerint nem is keveset – a magyar tudományos élet gazdagodásához.

Ezért is illeti megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés azokat a Verseghy-kutatókat, akik kutató munkájuk újabb és újabb eredményeinek közreadásával éveken, évtizedeken át önzetlenül és hűségesen segítették a szolnoki Verseghy-műhely munkáját: a Szolnok szülötte Verseghy Ferenc kultuszának ápolását.

{fel}