Felfalhatatlan valóság

Leányaink és fiaink

Választékos hazaérkezés;
feleség, gyerekek, munka-
sikerek a tévé előtt ülve.
Ez itt egy modellértékű szituáció,
melynek csak győztesei vannak,
vagy csak vesztesei.
Nem volt jó közlegénynek,
előléptették kapitánynak.
Évek múlnak el lacafacázás
nélkül. Bezzeg a más-
véleményen levők szava
a szent estén sem volt szent.
A részlet az összesen
templomépítője.
Ők ott valamennyien
a mi leányaink és fiaink.
Tavasztól télig zöldell
bennük és általuk a jövő.

Adóvevő készülék

Mi folyik itt? Mindenféle
valóságtartalmak egymásba
vegyítése. Itt valaha
magánlakás volt, ma
okmányiroda. Mint aki mindent
szeret, amire hatással volt
és van a lelkiismeret.
Felfalhatatlan valóság.
Főtevékenysége? Divatkonzerválás.
Ez itt a mi adóvevő ké-
szülékünk, a hozzá kötött
most vagy sokával.
Ma ki fogja ráütni a nap-
nyugtára a hitelesség pecsétjét?
Mint aki azt teszi kicsiben,
amit az Úr tenne elérve
tűrőképessége határát.

Próbatétel

Kezdem a kapcsolódási ponttal,
és végzem a felhők
hatásköréből kivett esőkkel.
A virtuális a valóság alattvalója?
Ha igazam állításakor
bizonytalanná válok –
sietve odébb állok.
Hiányérzettel átdöfött lelkivilág.
Az őrület az értelem próbatétele.
Ez azóta van így, amióta
csupán egy hajszálnyi választja el
az evést az önemésztéstől.
Ne a versre, a mögötte
meghömpölyögtetett
életre figyelj!
Legnehezebben a költekezős
lelkűekkel értek szót.

Támadási felület

Előírhatja-e a mozgás,
mi a jó a kőnek; hogyan és mivel
lehet aláásni a lélek tekintélyét?
Hol és milyen körülmények között
lehet elveszíteni öröklétet?
Hol és milyen feltételek mellett
lehet szert tenni szavahihetőségre?
Több műfajú mondat, poligám
metafora. Életbőség
és gondolatlehetőség.
Alattam a semmi, fölöttem
feneketlen énem. Írom a hold
támadási felületét.

Arcpakolás

Te csak hiszed, hogy előbbre
jutsz, ha lelket lehelsz a semmibe!
Kiutat találni csak
befelé haladva lehet.
Társakra lelt igazam.
Tíz lehetőség közül
hét vesztésre áll.
Esőfelhő típushibával.
Mit keresnek a léptek
a bölcsőtől a koporsóig
hátrált években?
Papolás közben arcpakolás.
Pofafürdő-medence.

Ablak

Zöldre váltott paradoxon
a férfiban megtalált nő,
a nőben megfutamított férfi.
Feszültté vált a viszony az ősz
és a falevelek között.
Írom a tisztánlátás lőtávolságát.
Tétova kezdés után
bebútorozott mondat.
Könnyebb volt kiszöknöm,
mint visszatalálnom
a csönd zárt intézetébe.
Világosság szűrődik ki
a halál ablakából:
ott még élet van,
semmi sincs elveszve.

Potyavereség

Korát meghazudtoló napkelte.
Hova álljak, ahol többet
láttat magából
a meggyőződéssel vallott?
Milyen ember az, aki boldog,
ha sirathatja örömeit?
Szerencsétlen az is, akiről
adminisztrációs okok miatt
említést sem tesz a múlt.
Ami csak csönddel mérhető;
ne lepődj meg, ha kitér
elméd elől! Potyavereség után
megérdemelt méla undor.
Kierőszakolt tartalomcsere;
válaszul a megváltozott elvekre.
Csúcsdíszszemle.

Délibáb-állítgató

Az öcskös esete a kihamuzott
délutánnal. Járókeret,
bánatzsír, kagylótőgy
Kutyaugatást hallok
a szeretet menekültjei felől.
Kalács mellett korbács.
Pletyka felé elcsúszott igazság.
Átkomponált lelkivilág.
Hatóságilag előállított fények.
Mit üzensz a múltjukban zajt
csapóknak? Szeressék a csöndet!
Stabil rögeszme, kiegyensúlyozott
délibáb-állítgató. Sírfenéknél
lentebb süllyesztett égbolt.
Öröklétcentrumban kétségbeesett
pillanat ágál. Kacskaringósra sikeredett
élet. Szellemölben szó ringatózik.
Ez itt ugye indulataid hőfokszabályozója?

Felfejtett múlt

Igaz, de csak egy feltétellel;
ha tényként fogadod el
az egyenesre kalapált eget.
Messze az egésznyi valóságtól.
Emlékenként felfejtett múlt.
Reszelős hangon szól a szél;
mint annak idején szeptember végén.
Tengervíz háztűznézőben,
Barguzinból kiszökött az ősz.
A tél dere már megüté fejemet.

Turkáló

Hol legyen az univerzum
fészke, ha nem benned?
Szeplős vírustesztelő.
Farkasszemet néz egy-
mással a nyomor és a szegénység.
Írom az irodalom ki-
ugrási kísérletét a politikából.
Derékba törte az ősz
a nyár karrierjét.
„Halbeszéd a bagolycsönd”.
Elég volt a dumából,
holnapra is maradjon a mából!
Metaforaturkáló.
Árnyakkal nem érintkező
elvesztésélmény.
Pattintott kő, nő platinával.
Mindent tudsz rólam,
amiről nem én tehetek.

Családfa

Úszva vagy térden csúszva?
Lombsusogással kiegészült udvarlás.
Mióta szerelmes vagy igazadba,
kígyót-békát kiabálsz a világra.
A mocskolódás
be nem vallott célja,
a hátrább sorolás.
Tudom a választ,
ami tőled elválaszt.
Szóra bírta a zápor az égboltot.
Ismertessem a belém öregített
életérzés lényegét?
A mondat a valóság családfája.
Fényévekre átváltott
metafizikus világkép.
Írom a kihipózott holdvilágot.
Mit na és? Megtörtént!
Öröklétből kipottyant hírérték.
Hogy mire van, és mire nincs
szavam, azt én döntöm el!
Lyukszaporulat, hátrább
vonszolt szerelmi bánat.

Középpont

Mit keresel? A csönd középpontját.
Spongyával lefedett
kisközösségi vélekedés.
VANLYUK és lángnyelv.
Rázósnak ígérkező kőtematika.
Sokadik önárnyéktalanítás.
Te mész jobbra, én meg
tüstént dalra fakadok.
Csöndlik a csönd, maradj veszteg!
Mi ez, ha nem orga-
nikuskodós észjárás?
Addig kell a sorskérdések
vasát ütni, míg melegen
süt a nap. Tévedtem!
Egyedül is elboldogultam
a kimondhatatlannal.
Hogy van az, hogy Te a rosszba is
beleképzeled a tökéletesedést.
Frappáns és gyors
sötétség-felszívódás.

Egészet kitevő kisebbedés

Te ezt tudtad? Egy fedél
alatt lakik a látszattökéletesítő
a muszájvárományossal.
Csóka, jegenyefa, fészekrakás.
Háborús körjáték,
adj uram adomát,
gyerekkori élethelyzetek.
Kiment az ország
az üzletkötések ablakán.
Egyszavasnyira zsugorított télutó.
Nézetmódosítássor.
Igaz, hogy Te az őszinteséget
is megadóztatnád?
Egészet letevő kisebbedés.
Nagylány ide, házszám
oda – elnéptelenedett óvoda.
Elerőtlenedett vesztembe rohanásom.

Csöndcsalogató

Visszafogottan kérgesedő fa.
Javallat, kakukkfióka,
megszorongatott emlékek.
Napfénygyilkosság
holdtölte idején.
Miután kiollóztad a lényegből
a látszatot, ülve elaludtál.
Keresztül sötétli az időt a való.
Bodobácsok, bozótkés,
csöndcsalogató.
Kellett neked magasra
tenned a tettek mércéjét!
Két dudás egy csávában.
Későn érzett rá a meder
a víz elhivatottságára.
Ölre ment szóval a szó,
győzött a mondat.
Kikészültetek? Elévültetek?
Gőz fölött puhuló pillanat.

Fixa idea

Övpalástmaradék, hidegalvás,
hordozófehérje. A szegény embert
a melléküzemág is húzza.
Kifelé menet jól megnéztem
a befelé igyekvőket.
Hogy csináltad? Két életet
fogtál át mosolyoddal.
Mit szólsz a fixa idea
és a haszon összemelegedéséhez?
Gömbvillám fénypapucsban.
Szagon kívül, émelyítő
illaton belül.
Írom az egyszerre landolt
tizenötmillió hókristályt.
Nem árt, ha tudják
hova tenni magukat az árnyak.
Legkiismerhetetlenebbül
a csönd öregszik.

Csodálkozás

Csak   olyan   mondatot   szabad   leírnom,   amit   se  a

butaság,  se a szándékos  rosszindulat nem tud  elrontani.

Együttlét az életre nyitottsággal. A búbánattal összezárás

esete  fel   sem   merült.  A  hamis  teóriák   megidézése

helyett  tapintatos  semmit se kérdezés.  Kicsi a bors, de

szerfölött  veszélyessé  válhat  egy  szempontosított elv.

Nem teszek úgy,  mintha  híve  lennék  a  képzeletvilággal

szembeállított  zavarosban   halászásnak   Félreértésektől

elrondított  bajtársiasság.  Látva  az elintézett ügyeknél

leragadt sürgős feladatokat,  elfogott a keserűség érzése.

„Ki van hangosítva a város”.

Tánc

Az se járt  jobban, aki a  megpróbáltatásokra  fele siker-

rel, fele muszájjal válaszolt.  Stíluselemzéssel egy kalap

alá  vett  ellenkezés.   Tévesen  értelmezett  menetirány.

Első   és   legfontosabb    teendőd   önmagad   utolérése.

Tartsd takaréklángon, mit  sok  évvel  ezelőtt  a  javadra

fordítva elhallgattál! Ez itt az öröklét tulajdonában levő

pihenőhely.   Ezúttal  elmaradt  a  lehetőségek   határain

belüli  párbeszéd.   Elegem  van  a  holdfénybe   ágyazott

diskurálásokból.  Az  sincs  ínyemre,  ha járkálnak utánam

emlékeim.  Amit  a  szó  állít  a  mondatról,  én  is  azt

vallom.  Életélénkülés, értelmetlen szurkapiszka,  mosoly-

inflálódás.   Leesett  vágyam  kerékpárlánca.  Szabad  egy

táncra?

Töltőtoll

Jelszó? Szívószál és harangvirág.
Foglalkozása: világűr-kozmetikus.
Szerfelett problematikus.
A perem a centrum háta közepe?
Akinek nem inge, adja tovább.
Most kire gondoljak? Arra, aki
befelé folyatja tehetségét.
Kiútkeresés hosszúra nyúlt
ebédidővel. Írom a csöndben
halkan cirkuláló hangokat.
Sűrűn veti a búzakereszteket
a vihartól pánikba esett mező.
Mit keres a betegségtöltőtoll
a halál kezében? Azzal ír alá
visszavonhatatlan ítéleteket.

Üzemcsarnok

Minden egyes szóért külön
kellett lehajolnom.
Mint aki beleszőtte az üzem-
csarnok munkazaját
a meteorológiai intézet jelentésébe.
„Ami bennünk sötét, átvilágosul”.
A levegő összead,
a tűz kivon, a víz
felgyorsít, a föld befogad.
Elbujdosott telehold-hamisító.
Árnyék alól kicibált mondat.
Beleölte magát a kezdet a végbe.
Mi a véleményed a gyűjtögető
életmódot folytató temetőkről?

Hullámok

Aki tudja: nem mondja.
Aki csak sejti: mindenütt ott van.
Nem nekem lett kitalálva
a semmiig hanyatlás.
Nem nőtt, de nem is lett
kisebb a test és a lélek
közötti távolság.
Mint aki a napfényt tette meg
kiindulási pontnak.
Ott folytatja a kecske, ahol
a birka abbahagyta.
„Földsúroló kisbolygó”.
Írom a falu mozaikkockáiból
kirakott várost.
Olyképpen mint a szívverés.
Olyképpen mint a Mestert
hallgató kislelkű tanítvány
Lángvágóhíd.

Agyfolttevékenység

Lehessen ülve, hanyatt fekve,
lekuporodva és kézenállva!
Lehessen ünnepnap, hónap
elején, este és napfelkelte tájt!
Lehessen egyedül vagy tömegben,
egymást váltó haj-
meresztő helyzetekben!
Lehessen alvás előtt,
és hébe-hóba evéskor is!
Lehessen költekezve, és év végén
egyetlen peták nélkül akár!
Lehessen gyerektelenül,
aggok között a szeretetházban!
Lehessen tárogatószó mellett,
villámlás és égzengés közepette!
Lehessen határidőhöz kötött
átmulatott éjszaka után!
Lehessen álarc mögé bújva,
de nyílt sisakkal küzdve is!
Lehessek az, aki voltam!

Rám hagyatkozott csöndek

Akkor is önmagamat adom,
ha nem rólam van szó.
Érvényt szerzett a kevés a soknak.
Nagyvonalú égbolt, stupid
esőfelhő, csalódott őszutó.
Ahol tudom, segítem
a rám hagyatkozott csöndeket.
Kérésre kikorrigálták
egymás hibáit érzékeim.
Leszámítva a fantomfájásokat;
jól vagyok. Lecsengett
az egymáséi lettünkben
az elérhetetlen. Meguntam
az összesenből kispórolt részletek
hol ide, hol oda dugdosását.
Kétlem, hogy közömbös a hajnal
a felkelő nap iránt.

{fel}