|
|
|
|
Szenti Ernő: |
Verseghy Ferenc
Elektronikus Könyvtár |
|
|
|
Ott most nyár van, napsütés és csodavárás
Dupla fülbevaló, fapapucskopogás. Becsvágy-
tisztás. Aki hallja adja át! Vajhát. Nem volt se
rest, se gyára. Berezonált ezredvég. Megsürge-
tett pihenőidő. Helyfoglalóval egybekötött igaz-
mondás. Ócska trükk a tényekkel túlterhelt va-
lósághiányolás. Ha nem vele, az emlékek nevé-
ben ellene. Behízelgő modorú naplemente.
Színszivattyú, illatszecskavágó. Szűkre szabott
vagy-vagy. Agysejtáldás. Van legyőzhetetlen
szolgalelkűség? Bratyizós ellentétekről jót vagy
semmit. Ahol megpihenhettél volna; ott most
nyár van, napsütés és csodavárás.
Minden szempont kicsinyít, de aránytalanul. Iz-
gat a magától sohasem érthető? Valamit visz a
víz, mit jó lenne egészként megélni.
Azt mondd ki, mit mások erőfeszítések árán el-
felejtenek! Hatódj meg, lépj el sorsod mellől! Te
ezt tudtad? Pályázik rád az őscsönd. Tekinteted
merev, mozdulatlanságod teli van pontatlan
meghatározásokkal. Korai paradigmaváltás rit-
kán jó. Betűfúrófej. A szivárvány az égbolt páva-
madara.
Ma másképpen voltál ijedős, mint tegnap.
Üstökön ragadt őszintéskedés. Nem akarok
több betűtiprást, génmegrázkódtatást! Mint aki
mások rögeszméit istápolja. Megígértem az
Úrnak, valós érdekeim vérhullását tétlenül nem
nézem. Kéretlenül az öröklét poharából nem
iszom. Nem dohányzom. Célt rossz szándékból
nem vétek. A teljességre ácsingóktól nem vita-
tok el semmiféle jogot. Pihenőidőmre súlyos
kőkoloncot nem kötök. Halk hangon dühki-
törést nem imitálok. Legjobb belátásom szerint
cselekszem, mi alaptermészetem.
Még egyszer, de csak a majd után. Megforgatott
évszakok. Telihold ragyog. Faág az idő, lehúzza
az emlékek termése. Ez sértés! Irodalmi háztűz-
nézés. Szigorúan csak a hecc kedvéért. Kávé-
zacc. Kikent-kifent szivárvány. Egyenletesen
adagolt tisztánlátás. A rémálom púp a szeren-
csés pillanatban fogant mondat hátán. Szórako-
zott fejvakarás, skalpmasszázs. Önvédelemre be-
rendezkedett szóbeszéd. Túlélte a kezdet a vé-
get. Slampos megállapodás, keretszámhoz kö-
tött fajfenntartás. Ez itt mi? Tágítható gesztus a
hozzá tartozó itt és mosttal.
Itt legyen a kutya elásva! Tudd és tedd! Rajta
csak rajta! Törtetős fajta. Mint mikor visszaüt a
hogyan a miértre. Kinőtte magát a kavarodás.
Magházmagtár. Már a beérés előtt válj naggyá.
A lehető legmesszebb mentem el a csiklando-
zásban. Ez itt mi? A visszavont árnyképe. Ős-
köd, köpet, kövület. Összekuporgatott szuszo-
gás. Reszketős mennybolthang, boltív. Okkal-
móddal. Frontálisan ütköztem a sorssal.
Légy pontos, de ne ragaszkodj a szabályhoz! Ne
érts félre! Jellemző rád a nélkülözhetetlen mel-
lőzése. Még korai temetni. Két vállra fektetett
Semmi. Libanyak és fácánszárny. Emócióid pá-
lyaudvarán nagy a sürgés-forgás. Se így, se
amúgy. Pulzál a részletek kagylójába zárt össze-
sen. Magára ismert az új az elavultban. Falábú
álmod láttán... nőjön bibircsók ellenséged ál-
lán. Szél se rebben, papír se zizzen, magának
serceg a toll. Kihátrált a sötétből (óvatosan és
félve) a világosság.
Üres tekintet, teli marok. Peremfeltevés. Vér-
bosszú és hosszú haj. Mosolytulaj. Erőpróba
holtidőben. Hapci! Meggyűrűzött tudatalati. A
baj mindig azokkal van, kik nem tudnak egyen-
súlyt teremteni a kívánatos jó, és az elkerülhe-
tetlen rossz között.
Nem az érzés hiteltelen, a hozzá fűződő előíté-
let a régi. Bevezetlek az ittlétesek közé. „Vezess,
egyfogú csillag!” Az ötven százalékos őszinte-
ség emléknek sok, valóságnak kevés. Szárított
bolha. Tájtapogatás esőmódra.
Lett légyen, elkerült a szégyen. Súlyos vád, csak
épp az nincs benne, mi megríkatna. Holdfény-
folklór Szélső értékhez szót soha ne köss! Mind-
össze ezer oldal. Jövőképek bukástörténete.
Szereplők: szóanyuka és mondatapuka. Mi ez,
ha nem poétikai szintesés? Balek barokkos öltö-
zetben. Vegyes élettapasztalatra alapozott vas-
fegyelem. „Így és ekképp tovább.” Őrület korhű
kosztümben. Szögletesített kultúrkör. Sikere
van az év közepére helyezett krampácsolásnak.
Ez legyen a legnagyobb bajom! Vasárnaposo-
dott taposómalom.
Majd szólok, ha álmom beházasodik a létezőbe.
Éppen hogy csak péntek van. Mint akit hatal-
mába kerít az izmosodó realizmus. Osztályon
felüli lent, forgalomból kivont mennyei érzés.
Hány semmi kell a láthatóvá tett nincshez?
Birnod kell az unatkozás megpróbáltatásait! Sok
kis odafigyelés, átláthatatlan átalakulás. Mint
aki csak hazabeszélősen tud szólni a létezésben ki-
tűnt dolgokról. Urbánus és népi. Aktusorientált
férfi.
Mi történik itt? Tanítja a pontos célzásra az igaz-
ság a tapasztalatot. Mint aki szeretne keresztbe
tenni az öröklétnek, de tart a következmények-
től. Levelibéka. Lecsökkent a hibátlan eszmei
értéke. Komód. A szeretet emocionális csomó-
pont. Ahhoz, hogy egészséges maradj, egyen-
ként kell érzékeidből kiszedegetned a jót. En-
gedtem magamat kihozni a sodromból.
Sikk lett a szeretetre emlékezés
Európa csendes, újra rendes: Rend lesz! Beállí-
tott libidó. Nem rögtön, de nem is ráérősen! Így
követeli a lelkiállapot. Kiscsönd, tengeren túli
teliszáj. Méltó, legméltóbb fogadtatás. Fogadko-
zás. Hat a hely szellemére az igazság derűje.
Sikk lett a szeretetre emlékeztetés. Összetett ér-
zéstípussá nőtte ki magát az így is lehet. Pertu-
idill, együttlétkecmec. A dologhoz hébe-hóba
munka is kell. Meg ösztönmeló, lélekkutyago-
lás. Hasonlóságot emlegetni fatális tévedés! Tér-
vesztés. Érdeksértő teljességtevés. Irod? A tény-
ként elfogadott látványnak se rossz.