|
|
Szenti Ernő: |
Verseghy Ferenc
Elektronikus Könyvtár |
|
„Ha úgy érzem,
valami sért,
sötét óra jön”.
(Tandori Dezső)
Ma másképpen voltál ijedős, mint tegnap. Üstökön
ragadt őszintéskedés. Nem akarok több betűtiprást,
génmegrázkódtatást! Mint aki mások rögeszméit
istápolja. Megígértem az Úrnak, valós érdekeim
vérehullását tétlenül nem nézem. Kéretlenül az
öröklét ivópoharából nem iszom. Nem dohányzom.
Célt rossz szándékból nem vétek. A teljességre
ácsingóktól nem vitatok el semmiféle jogot.
Pihenőidőmre súlyos kőkoloncot nem kötök. Halk
hangon dühkitörést nem imitálok. Legjobb belátásom
szerint cselekszem, mi alaptermészetem.
Az írás: fényesre tisztogatott szók? Inaktív
szándékváltás, megbélyegzett öröklét. Meglapogatott
harmatcsepp. Játszasd el képzeleteddel: eleged
volt a féloldalas létezésből! Még egyszer, de csak
a majd után. Megforgatott évszakok. Telihold
ragyog. Faág az idő, lehúzza az emlékek termése.
Ez sértés! Irodalmi háztűznézés. Szigorúan csak
a hecc kedvéért. Kávézacc. Kikent-kifent szivárvány.
Egyenletesen adagolt tisztánlátás. A rémálom púp
a szerencsés pillanatban fogant mondatok hátán.
Szórakozott fejvakarás, skalpmasszázs. Önvédelemre
berendezkedett szóbeszéd. Túlélte a kezdet a
véget. Slampos megállapodás, keretszámhoz kötött
fajfenntartás. Ez itt mi? Tágítható gesztus a hozzá
tartozó itt és mosttal.
A szó megtörténik, a csönd rátapad hallgatásodra.
Legyen az hely vagy tárgykiterjedés, összemászkálják
az ízeltlábú évszakok. Teljességtámaszték. Mara-
dékok nélküli intellektuális elmozdulás. Ellentétben
az elmefojtogatókkal. T. békén hagyja az öröklétet.
Szüntelenül tesz-vesz, a mozdulattalan reményében.
Emészti önmagát. A mellőztetés meditációs többlet.
Szeret félreérteni, ideológikusra fogni kény-
szerképzeteket. Nem riasztja a felőrlődött álmok
látványa, inkább megnyugtatja. Lávaíz, kriptalefolyó,
szándékos agykihagyás. Ha nem lenne zsúfolásig
teli megmagyaráznivalóval a van... nos, vakvágányra
állított villamos. Mégis csak központi kérdés a
fény. Mindenféle régi vagy félmúltakkal nem
lehet letudni a jelent. Bár legyen szó a legrövidebb
idézetről, kell, hogy legyen benne ízelítő a bárki
számára megtapasztalhatóból.
Gondolta a fene! A szóközök a líra bélrendszere.
Vedd már észre: vér csöpög a történetből.
Szeméremtest. Kézügyességgel megáldott természet.
Jogos gondolatlassítás. Fültisztítás helyett orrpisz-
kálás. Már hogy lenne a van is, meg nincs is
a képzelet csúcsteljesítménye? A szabadság
beazonosításához egy ember kevés. Fajtiszta
kitárulkozás. Hallod? Négykezest játszik végtag-
jaidban a fájdalom. Így mondta: lelkem beleelevenült
a napfelkeltébe.
Témám az álmok pontosításigénye
Minden odébb tett észérvben benne van a ma
és a tegnap emléke. Alkonyelterpeszkedés. Szám-
szerűsített boldogságérzet. Mint mikor a szó ráejti
testsúlyát a mondatra. Ha dől kelet vagy észak,
nyugat se maradhat talpon. A titkok búvóhelye
a csönd. Gazdaggá tették a fények a korareggelt. A
mai témám az álmok pontosításigénye. A kötöttségek
tágassága, az örömök elé néző test vágyvárakozása.
A kreativitás észjárásod úticélja. Mind a tiéd
lehet, mit a kimondható tett vaskossá. Érezve az
élet áramlásirányát, akár ujjonghatnál is... Örök-
létkeretes itt és most. Lebélyegzett majd. Az
egymással szembesített dolgok kiúttalansága többé
nem a poéta szégyene.
Mikor szó érint szót, fénylőbb a mondat
Kész a lomtár. Lábnyomkavalkád, szivárványpro-
tézis. Elhibázott kohéziós erő, vigyorjelenlét.
Messzi emlék, portalanított padlás. Gyerekkori
padtárs. Evéssel kezdődött kiadós étkezés. A
felhozott ellenpéldák is alusznak. Történetesen
nagy a csend. Át lett állítva pszichéd. Méltán
sok méltányos. A test a lélek erős oldala? Mikor
szó érint szót, fénylőbb a mondat. Külsőleg
megváltozott érték. Mi hír a betiltott kéjérzések
körül? A rólad szóló és a neked való között
nem kezdődhet mondat. Fitt naplemente, önsaj-
nálatorgazmus. Alagsorban elhelyezett intellektuális
klímaberendezés.
Olcsón megúszott érzelgősség a végignézett
naplemente. Teljes értékű arcizomrángatódzás.
Nyomába se léphet a felidézett az el nem
múlónak. Tekintsd kötelező gesztusnak az évszakok
és a fák bevonását a városi túlzsúfoltságba.
Emocionális utántöltés. Írod? Fölötte kell, hogy
álljon az igaz a valónak. Vár rád a pillanatnyira
összeszűkült öröklét. Ne menj el szó nélkül a
hazudozás létjogosultsága mellett. Ami kicifrázva
riaszt, nélküled is tudatalakító. Ne álmodd el
lehetőségeid elől a valóraváltás ceremóniáit. Még
nem tantárgy a logikai mintaadás. Legtöbb
tartalékkal a kimondhatatlan rendelkezik. A szándék
lelepleződött végzet. Követhetővé tett majd.
Plagizált tisztánlátás. Ízekre szedett megalománia.
A lélek erőszakossága a stabilizálódott test
értékállósága.
Lecsavart petróleumlámpa a naplemente. Egy illat
utóvédharca. Túlterhelt szembogár, fénymázas
hombár. Egyszemélyes kvaterkázás, csönd és
piszmogás. Pizsamaosztás. Leszigetelt lendület.
Reggeltől estig, mintha örökké ma lenne. Zúzott
eszmehalánték, galambpiszok, kifejletlen tülekedés.
Ha a lelkiismeret kerül szóba, légy elszánt és
határozott! Emlékmeleg hátratekintés. Forrpont,
hátrányos helyzetű harmatcsepp. Ha megkésve is,
de munkához láttak a lélek kismesterei. Ha
fénylik, bizonyosság rá a nappal, ha merő sötétség,
túlórázik az éj.
Várok. Távlatossággal megáldott álmok. Se sok,
se kevés. Tévedésre épült egybeesés. Hangpihe,
holdfénypókfonál. Állítottad: a rendrakás idegen
ösztönösségedtől. A rosszul tudott az elérhető
kártevője. Mutass nekem egy általad is patronált
hipotézist, kitalálom világlátásod beesési szögét.
Farkasvakság. Megújhodásra képtelen halhatatlanság.
(Védelmi hiba okozta az alkony összeomlását.)
Mi aktuálisabb: az imádkozással életben tartott
szeretet vagy a tétovaságról lemondott évszakvég.
Írod? A poéta dolga, hogy a fájdalomról kialakított
vélekedéseket beleszője az elhanyagolt csöndekbe.
A kiagyalt beléd rondít, bánt és abajgat.
Viszketőssé teszi örömöd, unalmat és egyhangúságot
improvizál. Dolgozik génjeidben a meghunyász-
kodás. Közelíts rá az öröklétre! Kerülj a helyedre
valóságilag is! A világ ok és alkalom az értelem
háztűznézelődéseihez. A precizitás a tisztánlátás
műszerfala. Gótikakoldulás, első kategóriás menny-
kőcsapkodás. Mint akit alkatánál fogva érdekel
a világképek bukástörténete. Érdekes a módszer,
ahogyan a nézést továbbfejleszti a látás. Az
idealizmus az önáltatás kémlelőnyílása. Leszáradt
paradigmavirág. Cipőscsőlény ramazúri. Öntelt
nemlét, fájdalomvitustánc. Szívközeli naplemente,
tengerpartgöngyöleg. Írjad! A kegyetlenkedés a
történelem kertitörpéje. Megyek és szétnézek.
Muszájkoszos körülmények. Mint aki először mond
véleményt a szókhoz ragaszkodó mondatok
megfellebezhetetlen kijelentéseiről.
Szórakozással letudott zárt időegység. Aritmetikus
kedélyborzolás. Ütés által pecsételődik meg a
lélek. Cinkelt égboltperem. Két méternél nem
magasabb aranyköpés. Évszakista, vénuszdombku-
tató, lófejformájú anyajegy. Menedékházban felejtett
tejeszacskó. Kollektív görcsben rángatódzás, sor-
végvizit. Harcokban edződött izomláz, emlékvész-
kijárat. Frissen amputált esőláb.
Kívánságod szerint ősz lesz, választhatsz a hiteles
magyarázatok közül. Módszer is akad majd,
mikben az észérv lesz az úr. Amit T., a jó barát
tesz, közönséges emlékfüstölögtetés. Ne félj a
lélekkel kimérhetőtől! Hogyhogy a színek tekintélye
a fényektől függ? Oda és vissza, ki a Tisza
vizét issza. A félreértés a gyanútlanság bevett
trükkje. Mint aki az itt és a most megkerülésével
akarja (véli) elérni a holnapot. A következő
mondat emlékeid kálváriajárása lesz. Sejtkiáltvány,
megerőszakolt szivárvány. A lélegzetvétel (figyelsz?)
a szóval befogható legbecsesebb része. Lyukon
keresztül megközelített körülírt. Ihlettel újrafogal-
maztatott bú és baj. Mézszínű életsűrítmény a
tapasztalat. Miért kell kétszer mondani az ezerszer
megszenvedettet?. Néma vízesés, tudatalatti ma-
gakelletés. Falánk rögeszme, elpusztíthatatlan
megszokott. Kibillent petefészeknyugalom. Eltalált
szögfej a muszáj. Teszi dolgát a fontosban a
pontos.
Szereplők: szóapuka és mondatanyuka. Egyfordulós
opus. Olimposz. A pszichésen sérülteknek csak
az üstököscsóva jutott. Pocok. Pillanatpöcök. Mi
ez, ha nem poétikai szintesés? Körülállták a
csillagok a romokban heverő teliholdat. Melyik
az időtállóbb: a nem írás vagy a hallgatás?
Tragikus mosolysors. Tudományos szintre emelt
csöndröptetés. Allűrök munka után. Mint akit
helyhez kötöttsége emelt piedesztálra. Vegyes
élettapasztalatokra alapozott tiszta szigorúság.
Ezek itt mik? Az eredményesség paraméterei.
Mániaszívószál. Ne szorongassál. Nyimnyám kínok
- ezredvégbillog. Elszalasztott mondatalkalom. „A
sokból nem rakható ki az egy.” Érzem, hamarosan
nyomoroghatnékom lesz. Az ízlés a líra hormon-
működése. Frekventált dologidő, elcsúfított mé-
ricskélés. Pemzli. Pendlizel. Teremtőülőke. Kifi-
zetődő őrjöngés. Elodázhatatlan gebeszkedés.
Minden hatalmat a géneknek! Vesszen a pacsuliszagú
köldöknézés!
Ömlik a csöndből a szó. Így és nem másképp.
Emlékválaszlevél. A szél a levegő övön aluli
ütése. Szilvakék. Körbenyalábolt női fenék. Kiköpött
meggymag a telihold. Csiszolt metaforapohár:
szolgálatkész boldogság. Találj rá álmaim között
(most miért nézel így rám?) a szemüveges
naplementére. Azt teszem megszokásaimmal, mit
a kő tesz önnön súlyával. Lehet-e büntetlenül
derűs életérzésből mosolyt kispórolni? Ott és
akkor megy át képbe a látás, ha tartja a lelket
az igazságban a visszavonhatatlan. Válaszom az,
hogy igen. Kihátráltak eszméim a hol volt, hol
nem voltból. Tájilag és lelkileg indokolt összeborulás.
Szüntelen az érzetféltés őrülete.
Mint aki belevirgonckodik a szókba, majd a
férfierőbe is. Minden valótlan állítás magunk
között volt mondva. Az idefelé vezető úton
összejátszott az eső az öntisztulással. Az alaposság
az egymást váltó ismeretek fokmérője. Anekdotázó
harmatcsepp, fogódzók nélküli létbiztonság. Ló-
vontatású árnyak, ágyak, asztalláb. Fix pontnak
vett égbolt, zebracsíkos tavaszillat. Lézersugárral
kiegészült segítőkészség. Szájpadláshomály, mo-
solyrepedés, eszközhiányos bálványimádó. Pótol-
hatatlan nem ma van. Katasztrófasejtető rációkel-
lemetlenkedés.
Tíz patkány súlyra annyi, mint egy kölyökoroszlán
Már az olajozott gépezet se. Kattogások a fülben.
Surrogás. Megint ismét van. Lebegtetve csak az
álom tart soká. Pallérozott igazságérzet. Mint
mikor beeszi magát az életszag az ABC betűi
közé. Minden idegszáladdal a várakozásra össz-
pontosíts! A táj a legkevesebb a határtalanban.
Tíz patkány súlyra annyi, mint egy kölyökoroszlán.
Kinek mi jutott; neked a választékos naplemente.
Hegyes csöndforgács, illatámulat, kitömött oldalzseb.
A transzcendens a test kétkedve fogadott válaszlépése.
Megspékelt hajhagyma. Rézágyúmakett, mosolyo-
beliszk, Nap-Hold-Csillagtriász. Menj át öntisztu-
lásba! Már-már érinti egymást a közutálat és az
agypiszok.
Amiben nincs szeretetre átváltható praktikum
Mint akit a tapasztalat erőltetése juttatott el a
belátásig. Érett, de kicsinyes észérv. Lehet-e
fejetlenségre metaforát alapozni? Nincs benne
rendszer, de szabálytisztelő. Mi közöm nekem a
hátul kullogós érdekekhez? Kimeredt szem,
fennakadt lélegzet, virgonc emlékezetigény. Kevéssel
letudott számlálatlan. Amiben nincs szeretetre
átváltható praktikum, az megszűnik embernek való
lenni.
Gondolj az intellektuálisan támadhatatlan csöndre
Gondolj az intellektuálisan támadhatatlan csöndre!
A találomra és a találékonyság két dudás egy
koncepcióban. Humánumlesen. Ha a fásultságot
kérded: felsülsz. Utóvédharc. Veszélyérzetfricska.
Az itt és a most is sérült Mohácsnál. Élettanilag
értve: túl vagy az alapkőletételen. Rezignáltsággal
keresztezett érettség. Ágyékárnyék. Ápolt hiányérzet.
Árulás és tüdőtágulás. Billogos öröklét. Mosolytócsa,
zűrös kikelet. A szó kinyomott lélekpöcök. Jössz
vagy maradsz? Apaállatpanasz. Mi biztos, ha nem
a klasszicizálódott vagy-vagy?
Itt legyen a kutya elásva. Tudd és tedd. Rajta,
csak rajta, törtetős fajta! Mint mikor visszaüt a
hogyan a miértre. Kinőtte magát a kavarodás.
Naggyá válni már a beérés előtt! Ameddig csak
el lehet menni a csiklandozásban. A legkisebb
őrjöngésből is lehet baj. Szájtátiságodban valóban
jól kamatoztatod az undorodásban szerzett jártas-
ságodat? Kevéssel beérő létezés. Frappáns, de
komolytalan. A tények mind egy felé tartanak,
te se akarj mást! Magházmagtár. Ez itt mi? A
visszavont árnyképe. Ősköd, köpet, kövület. Kullog
utánad az itt és a most. Felperes, kihűlt nyakleves.
Alulmúlt pocsolyaszag. Összekuporgatott szuszogás.
Csöndsors, reszketős mennybolthang, boltív.
A módszeres értetlenkedés után várható volt az
ostobaság diadalittas megjelenése. Ezúttal is
egybevág a szépben talált igaz tudatalattid
érdekeltségével?
Fűzfásodott ártér, bőnyeges altalaj. Szó szívet ne
nyomjon! Ne nyomorgasson! Értelem szájhoz
piszkot ne adjon! Ne is vegyen el! Tömérdek
történet. Minden időknél szubsztanciálisabb jelen.
Bejövetel helyett belejövés. Aktualitásokból építkező
múlt. Tartalékos testbeszéd, szemet szegért.
Vadzabban szilvakék álom lapít. Deklamáló
fájdalom, rövid pórázra fogott mondat. Ezer túszul
ejtett cipőscsőlény. Már mind foglalt, mi szórakoztató.
Illatvészkijárat, fehérre meszelt hasfal. Álmokon
lépkedő napra nap. Lélekkabala, vérközelbe került
muszáj. (Ennél több szót az elérhetetlenre pazarolni
vétek volna.) Megoldott bog a bűntudat. Az
ismeretek: tudásod hátországa. A történelem érzékeid
örök témája. Itt erdőnyi veszett fejsze nyele, ott
fent remek tájékozódási készséggel megáldott
szivárvány. Minden szükségszerűen feltételezetthez
kell, hogy tartozzon egy kifogástalan érdekrendszer.
Lapulevéllel álcázott koponyacsont. Diszkrét uni-
verzummosoly. Akarod?
Beépült az időtlenbe az itt és a most. A mozgás
a létezés fenegyereke. Miniatűr távolba tekintés.
Apróság. Próbára tett jóság. Hegyes betűcsőr,
levet eresztett lélegzetvétel. Tartja az imaginárius
a valóságfrontot. A fények a délelőtt alapproblémája.
Szó a szóról, mondatozós mondat, versbolond
líra. Fordított odaadás, kiritkított szeretet. Kifejezésre
juttatott lelki automatizmus. A te dolgod a
pihentető nemlét szóval tartása. Alakilag hibátlan
telihold, illatforrpont, kabátgomb. Manipulált
hangulattalan, lesipuskás életérzés. Unalom és
univerzum. Sétáló fiastyúk. Hamarilag a pillanaté
az elsőbbség.
Egy késői irreverzibilis logika
Az ittlét a metaforák törzshelye. Az ismeretekben
való előrejutást többnyire az elgyávult képzelet
akadályozza. Minden irányból ömlenek, dúródnak
a kételyek, a leleplezett ígéretek. Aki közönséges
halandónak tekinti magát, csak kapkodja a fejét.
Nem rejti véka alá zavarát. Csalódottsága hamar
hozzászokik a körkörös növekedéshez. Rég kiment
a divatból az értékek fajsúly és hasznosság szerinti
egybevetése. Aligha követi több folytatás a
félreállított megszokottat. A tények értékét nem
az álmok szokták kockára lenni. Sürgősség esetén
fokozott felelősség hárul a szívre. A leghatásosabb
igen egy késői irreverzibilis logika fogódzója.
Virrasztásba torkollt naplemente. Mint aki előbb-
revalónak tartja emlékeinél az értékén alul eladott
csöndek visszaszerzését.
Kit? Hol? Mikor? Kerékagytumor. Szögletesített
kultúrkör, sejtelhajlás. Kiömlött mákszemidő,
sarokutálat. Sikere van az év közepére helyezett
krampácsolásnak. Szakszerű szakralitás. Mi talmi,
vízbe kell fojtani. Aktív évszakvég. Terebélyes
ízlelgetés, teljességrekord. Zaklatottságból kimentett
gondolat. Nincs kegyelem. Részletzabáló összesen.
Jól mutat a lényeg a látszat köntösében. Ingyen
nem adom! Vasárnaposodott taposómalom. Meg-
pályázza hallgatásod a csöndet? Mi az ott?
Kihullott eszmetejfog. Kifelé nyíló gesztus, rohamra
kész intellektus. (Kötni kell az ebet a karóhoz.)
„Így és ekképp tovább”. Őrület korhűkosztümben.
Se macska, se repedt kályha. Olyan életcélra volt
szükséged, mely hangulatilag egybeesett álmoddal.
(Nincs tisztázatlan múlt, csak rest emlékezet.)
Belakott idegsejt, fáradni látszik a rend. Tüske,
Tejútüdvöske. Hóbortjaid szabadon engedett ebek.
Csöndetikett, moráltollasbál. Csókcsömör, tegnappá
laposodott jövő. Holdfénypikkely, kitakart zárókép.
A ráérős tempó jellegzetes öröklétmentalitás. A
semmi tudomásul vett lehetőséghiány. A magány
a kiútkeresés váltópénze.
Víztárolóban elrejtett valóság
Rendezetlen emócionális számla, széktámla. Víz-
szintkülönlegesség. Az egy pontra koncentrálás
sejtizgalma, csontdohogása. Nyúlszemidő. Hara-
pásnyomokkal elcsúfított pótlelkiismeret. Szólj, ha
megtaláltad a szókban a paradigmalelkűek keze-
nyomát! Ő ott kicsoda? A behatároltan aktívak
új fiúja. Ásítás, ásatás, áztatós potyanap. Látástól
vakulathullásig. Szívverésvigasz. A forma a tartalom
nyomravezetője. Jó ötlet volt a víztárolóban
elrejtett valóság.
A térdhajlat alatt. Partra vetett halak. Közfelkiáltással
a legtökösebb naplemente lett elfogadva. Ámulat
járja be az Európa-házat. Fogalmak és fogadalmak.
Tenyerelj bele az élet sűrűjébe! Közös szóháztartásban
élnek a lélek, az anyag és a történet. Busa és
puskatusa. Határtalanpárti alpári. Egyenlőszárú
acsarkodás. Vedd úgy, hogy ajándék. Ezek itt
mik? Kímélőre fogott érzékek. Több szó nem
esett az általános csöndfelmelegedésről. Rafinált
másságképtelenség. A rémképek elméd el nem
égetett zsiradéka. Morózus kikelet, hahotázó
zsigerek. Kérd el a titkok franciakulcsát!