Szenti Ernő:
Mikor szó érint szót...

Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár
Alapítva: 1999

<<< 4/2 >>>


Tájtapogatás esőmódra

Frontálisan ütköztél a sorssal

1. A kiút a siker aranyfedezete.

2. Bevallották az összesen bűneit a részletek.

3. A vers a képzelet által elvarázsolt
    metaforák fellegvára.
    Szaporodnak a csöndfüggőségbe került szók.

4. Ragyogásra termett telihold. Endrőd.
    Bokrosfogalomteendők

5. Fölhajtás és főhajtás. Megpendített
    rögeszmehúr.

6. Gyülekeznek a felhők a hitükben
    csalatkozók feje fölött.

7. Ott és akkor a bölcs hallgatásnál ütötted fel
    a csönd bőrkötéses könyvét.

8. Maradt-e még beszennyeződéstől megmentett
    szándék?

9. Hagytad, hogy megvárakoztassanak
    a tanulságul szolgáló példák. Okkal-joggal.
    Frontálisan ütköztél a sorssal.

10. Határos döbbeneteddel a lenni vagy nem
    tenni semmit kérdésköre.

11. Elérte végső határát a kigondolt. Kreati-
    vitás mélymagyar módra. Türelem,
    Tejútnagy térelem.

12. Elérte célját a tudatosságra aspiráló ösz-
    tönösség.

13. Sötétben celebrált önvizsgálat.
    Miért ne eshetne meg álmaiddal is, ami
    megtörtént az öröklétbe döntött valósággal.

14. Míg téged a képtelenségek nyomasztottak,
    visszafogtam titkaimat. A teljesség
    elárulásához a lemenő nap is hozzájárult.

Tőzegtűz

1. Levágott kígyófarok – szófukar apacsok.

2. A füvek a bokrok replikáit – míg ősz lett
    a nyárból – világvégi hangulattá alakították át.

3. Homokbuckaként vándorló szójáték.

4. Rád is szükség lesz a holtidő szétcincálásakor.

5. Behavazott hol volt, hol nem volt.

6. Eloldalogtak a szók a csönd mellől. Kisúj-
    szállás. Mozdulattalannal igazságkapacitálás.

7. Összeégtek az öröklét betűi a zűrzavar
    tőzegtüzében.

8. Hányszor érezted már magadat megsértve
    az emlékek felé tartó meneteléskor?

9. Beérett a semmiből is gúnyt űzés termé-
    se. Ha hiszel a nyitottságban, gazdaggá
    tesz a muszáj.

10. A vaslogika a transzcendens bicebócája.

11. Frigyláda, apácazárda. Kontúrok nélküli
    rágalom. Ketté harapott kéjérzet.
    A megszokás álmod kerékkötője.

12. Vak tyúk is talál női nemet. Segíts kitalál-
    nom a közös érdekeltségű meguntból.

13. A képzelet a valóság segédszerkesztője.
    Várom emlékeid munkafelajánlását.

14. Hitlóvátétel, talp alá való zenebona.

15. Gondolj arra az érzelmi beállítottságra,
    mely a teljes élet lekötelezettje.

Tájtapogatás esőmódra

1. Pontosan járó óra, szándékod a jóság régiója.

2. Az ízlés a teremtés kampányfőnöke.
    Itt ambiciózus praxis, amott bádogbögre.

3. Ami tegnap még csak feltételezés volt,
    ma százszázalékos hogyan tovább.
    Valósághoz törleszkedés, metaforatömegtermelés.

4. Öröklét, megtoldva elüszkösödött történésekkel.

5. Ha kezd rád hasonlítani a csönd, írás
    helyett politizálj. Játszi könnyedséggel szülte
    meg a jajt a baj.

6. A miért kíváncsiságod húzóágazata.
    Kunhalom. Igazságtól remélt
    és megkapott nyugalom.

7. Végtagjaim, szájam és szemem.
    Májusidéző korszellem.

8. Urbánus és népi. Aktusorientált férfi.

9. Sietős a felparcellázott lelkűek dolga.
    Ígéretté lealkudott így alakult.

10.Fájdalmas önérzetébredés, tartalmas tengés-
    lengés.

11. Szertelen szeretetnélküliség sok van.

12. Segíts megtalálnom a sorsomra rímelő szót!

13. Szárított bolha. Tájtapogatás esőmódra.

14. Lepratelep. Öt felé osztott igyekezet.

Amit a lélek láttat a testből

Szentséges ég,  portalanított  évszakvég.  Lépésről

lépésre  nyomul  előre  a  félelemérzet.  Jól  érzi

magát  igazam  a  csöndbunkerban. Madarat tolláról,

embert  kabátjáról  és testszagáról,  akár sötétben

is.  Amit a lélek  láttat a  testből, az  öröklét a

pillanatból,  belefér  kis  alapterületű  sorsodba.

Jegyezd   le   pontról   pontra  a  katasztrófákban

összecsődült fájdalmak szokásait. Szirénázva rohanó

mentő,  ékezetlélegeztető.  (A  jövő  találja  majd

meg,  mit  elveszítettek  emlékeid.)  A  nincs után

a van az értelem  elkötött  csónakja.  Magzatvízzel

hajtott    imamalom.    Mosolyban   fogant   drámai

szituáció.  Öt alkalommal hatszor.  Körmös traktor.

Azt írd, amit diktálok!  Tragikus sejthabitus.  Aki

már  élt  át  belenyugvást,  maga  mögött  érezheti

az óvatos naplementék szimpátiáját.

Önsorsrontás messziről jött fájdalmakkal

Jó  akusztikájú   mondat,   többre   képes  csönd.

Vadidegen táj, lélekhajlat, párnaciha. (Utánozza a

mozdulattalant a nyár.)  Tokba  zárt szakítópróba.

Érthetetlen  hitidegenkedés, penészaktivitás.  Ön-

sorsrontás messziről  jött fájdalmakkal.  Mint aki

nem  látja  az  agancsos  volt-évektől  a  jelent.

Tényekkel megkárosított való.  Sejtriadó, lábszag,

metszőolló.  A belátás  alakisága a kimondhatatlan

szópárja.  Évszakvetélkedő  öt  győztessel  és két

vesztessel. Távolabbra helyezett muszáj. Hangyasav

és osztályon  fölüli mosoly.  Tülekedés kétszintes

dohogással.  Megerőltette  magát a majd. Kromofág.

Nincs közöm  hozzád!  Hajlék,  testváladék,  örök-

létbog.  Becsben tartott varjúkárogás, petefészek-

gyulladás.  A  szivárvány  az  égbolt  pávamadara.

Rossz  taktikát   választottál  álmaid  csatasorba

állításakor.

Ott most nyár van, napsütés és csodavárás

Dupla fülbevaló, fapapucskopogás.  Becsvágytisztás.

Aki hallja, adja át.  Vajhát.  Nem volt se rest, se

gyára. Berezonált ezredvég. Megsürgetett pihenőidő.

Helyfoglalóval   egybekötött   igazmondás.    Ócska

trükk a tényekkel, túlterhelt valósághiányolás.  Ha

nem vele,  az  emlékek  nevében  ellene.  Behízelgő

modorú naplemente. Színszivattyú, illatszecskavágó.

Szűkre   szabott   vagy-vagy;   agysejtáldás.   Van

legyőzhetetlen  szolgalelkűség?  Bratyizós ellenté-

tekről jót vagy semmit.  Ahol megpihenhettél  volna

–  ott  most  nyár  van,  napsütés  és  csodavárás.

Minden szempont  kicsinyít,  de  aránytalanul.  Kit

izgat  a  magától  sohasem  érthető?  Valamit  visz

a múlt, mit jó lenne egészként megélni. Zápfoggyár,

fikatemető.  Ha a fontosság  elve  alapján  működne

a  szokásjog,  viszonoznák   érzékeim   a   mágikus

erők köszönését.

Erőpróba holtidőben

Nap  hab  után.  Bejáratott  unom.  Érzetütközés  a

megszokás  hatalmával.   Elnapolt  tovább  már  nem

halogatható. Intellektuális sürgősségi eset. Valaki

beletúrt  a  be  nem  avatkozás  elvébe.  Ez  a  te

tudományidegen állításod: levet eresztett  szellem.

Nincs  se  megosztottság,  se  egyetértés.   A  van

elfogadott  álrealizmus.  Igazságabajgató  életelv,

kompromittált  télutó,  főműsoridő.  Ne  én  legyek

az ütköző a vagy-vagy  között!  A legtöbbet próbált

tét  legyen  az  összekötőkapocs   a   szó   és   a

kimondhatatlan  között!  Üres tekintet, teli marok.

Privatizált érdeklistagyártás.  Peremfeltevés: vér-

bosszú  és  hosszú   haj.   Mosolytutaj.   Erőpróba

holtidőben. Hapci! Meggyűrűzött tudatalatti.  A baj

mindig  azokkal  van,  kik  nem  tudnak  egyensúlyt

teremteni  a  kívánatos  jó  és  az elkerülhetetlen

rossz között.

Dagadt esőpofazacskó

Nem  leli  helyét a  határtalanban a  véges.  Nemlét

által aposztrofált muszáj. Együtt hülyül a langaléta

árnyakkal az alkony.  Ezek itt mik?  Karban  tartott

történések.  Lassan, behatároltan, szem előtt tartva

a pityergős  őszt.  Zegzugos  önmutogatás,  bő  lére

eresztett folytonosság. Ráció legyeskedik a kitalált

körül.  Támpont  helyett  tampon.   Dagadt  esőpofa-

zacskó a felhő.

Két felvonás között

Tudatod a valóság  értelmi szerzője.  Örömittasságért

értékjóvátétel. Hangszálszakadás két felvonás között.

Tápíz,  naplementefenék.   Szívizomistálló.   Targon-

canyikorgású   szél.   Nyitnod   kell,   legelőbb   a

telitalálatos  csönd  felé.  Iszonyat,  kevéske méla-

búval. Valami hírlik. Meglobogtatott  ámulat,  önerős

fájdalomba   temetkezés.   Szöszözés  hétfőtől  kedd-

kezdésig.  Elzáródott   esőfelhő.   Izzadós   tenyerű

telihold,  ijedős  lámpavilág.   Vakolatlan   hasfal.

Túlsúlyos  naplemente, vertikális életszag.  Bélboly-

közelségű   testi-lelki   gyarapodás.    Félrecsapott

vércsákó.   A  semmi   a  kimondhatatlan  laposférge.

Morálmajális – háttér hóeséssel

Egy  fecske nem  csinál  gesztusparádét.  Gyakorlom

a  legalsó   lét   fényviszonyait.   Ámulósra  vett

tényfeltárás.  Ahol  szó  szót  követ – közel van a

testet öltéshez a potenciális  mondanivaló.  Anyag-

elvűség   és  lélekuralom.    Lázálomból  szabadult

észérv. Segítőkész  sakk-matt  helyzet.  A  transz-

cendens    a    verbálisán   megragadható   valóság

kéményfüstje.   Kiskirálykodáshoz   szokott  naple-

mente.  Ömleszd  bele  a kevésbe  a sokat.  Tukmáld

rá  perspektívátlanságodat  az egyszer  használatos

holnapra. Kátránypapírral  védett hőbörgés,  lármás

jég- és  szívverés. Vannak  kötelező kibúvók, miket

átengedtél ösztönösségednek. Mit nem fékez jóízlés,

leckét ad igazságérzetből.  Morálmajális  –  háttér

hóeséssel.

Emléknek sok, valóságnak kevés

Összes  búját-baját  a pillanattal  mondatja  ki az

öröklét.   Nem   az  érzés   kicsi,  a  hozzáfűződő

előítélet a  régi.  Ha  megengeded,  bevezetlek  az

ittlétesek  közé.  Mint  aki  kiszórta  magának  az

ambiciózus   csöndet.  „Vezess,  egyfogú  csillag!”

Elmegyek.  Szaglik  a  lelkiismeret.   Lecsengetett

elszenesedés.   Sziszegő   kígyók   a  lángnyelvek.

Az  ötven  százalékos   őszinteség   emléknek  sok,

valóságnak   kevés.    Magam    se    tudom,    mit

akarok.  Teliholdfarok.  Jágó  és  társai. Csöndhi-

degvágó. (Ez ellenlelkizés!)  Ha jól viseled magad,

ittléted baloldalán fog lenyugodni a nap. „Szavakba

bújni a tett elől.”

Aprózva megközelíthetőbb a szeretet

Ketté  osztott üresség.  Ne tudj róla, ne add  tovább,

ittlétvonzata ne legyen!  Ízelkülönítő, intellektuális

ínszalagszakadás.   Vonatfüttymerevítő.   Idealizmusod

sértetlen, de nem  sérthetetlen.  Álomlátlelet.  Könyv

és könny. Sérves telihold. Ellenszeretet oldalfényben.

Még    várnod    kell   az   elmélázás   feltételeire!

Előbb  megérted,  majd  kiábrándulsz  a  történtekből.

Aprózva elérhetőbb a szeretet. A megsejtett  beleillik

az összképbe. A  hajlongás  csak  a  kezdet.  Értelmed

súlypontja  a  gondosan   meghányt-vetettre   tevődött

át.  Csoportosított  érzelmek  nélkül  nincs se emlék,

se tekintélyvesztés. Felélte sorsát a zavartalanságból

kiemelkedett  pillanat.  A test elszámoltatása a lélek

dolgairól ittléted utózöngéje.

Intellektuális ingóságok

Növelte  az  öröklét  az  anyagbomlasztásra   szánt

időt! A csönd  a  hallgatás  bedobott  törülközője.

Az intézkedés a  fejlődés  hajnövesztője?  Ne mások

járjanak el helyetted az önmegvalósítás  érdekében.

Alig  van  különbség  a  történtek és a tudatalatti

dagonyázás  között.  Emlékezz  vissza  a tévesztést

követő évvesztésre!

Soha!  Még  egyszer  sem!  Betű  a betűnek,  szónok

a szónak. Felejtsd ki magadból az ittlét túlzásait!

Átképezhetetlen   tett,  csontceruzás  test.  Nyár,

nyomatékosan   hangsúlyozott  fények.   Hány  semmi

kell  a  láthatóvá  tett  nincshez? Valóságpártolás

ki-ki  alapon.   Mutogatós  észjárás,   trapézalakú

álmok.   Halálod   után   megválsz   intellektuális

ingóságaidtól?

Korszakátfogó elhidegülés

Késői aratás, alkalmi  szintentartás.  Egy szempont

kevés a  hiábavalóhoz.  Korszakátfogó  elhidegülés.

Időd  legjavát  ne a kibeszéletlenre pazarold! Mint

aki  jól  bírja  az  unatkozás   megpróbáltatásait.

Szórakozott   emlékmorzsolgatás.   Ereszkedj  le  a

köznapok szintjére.  Dúvadoskodó sejttest.  A félig

zsibbadt  tudat  a logikátlan  testmelege.  Sok kis

odafigyelés, átláthatatlan átalakulás.  Kifárasztva

elviselhetőbb  a  muszáj.  Gondold  meg  és  írjál!

A fákról, füvekről és a virágzásról tejútstílusban.

Mint  aki hazabeszélősen  szól a létezésben  kitűnt

dolgokról.  Figyeld  meg  jól a valóság  és az álom

szintkülönbségét! A cipőscsőlény hazaindul.

Az öröklét előretolt hídfőállása

A lélek  alkonya  után a testiség  reneszánsza.  Ami

szükséges  a  csöndhöz,  az  itt  és  a  mosttól  is

beszerezhető?   Elkerülték  a  szók  a  nélkülözést.

Hiánytalan  hiány.  A  vörös,  a  fekete  és a fehér

segítség   a   hangulattalanhoz.   Várandós  színek,

kompozíciós  elcsendesedés.   Érdekélénkülés.  Szem-

lesütve   a  morálról,   a  kibírhatóság   szintjén.

Érzékszervileg  kezelhető  van.  Félretett  irtózat.

Árnyalatok nélküli kibékülés. Tisztánlátásbirtoklás.

Mi  értékkel  tolmácsolható,  koncentrálással el- és

kigondolható.  Vedd  úgy,  hogy  túlélte  a kezdet a

véget.   Mint  akinek   rájár  a  szája  a  békeidők

aranyköpéseire.   A  gondolatok  kitermelésekor  le-

hetetlen a mozdulattalanságot nem szeretni.  Érintik

egymást  szemszín és  naplemente.  A következetesség

az öröklét előretolt hídfőállása.

Mint aki emlékeihez bújik melegedni

Bizonyítható a semmiből való kitalálás.  A diskurzus

középpontjában a  határtalan  áll.  Váltják  egymást

a változások.  Indokolatlan  jövés-menés  egy sincs.

Színt kap a lélek, a mélység értelmet, a távlatosság

testmeleget.   Közügy   lett  a  boldogulni   tudás.

Magához   láncolta   az   együtt   sírás  az  együtt

nevetést.  Kontúrok nélküli  összetartozás,  ki  nem

kelt  kígyótojás.   Külsőségektől   mentes  minőség,

kételyérzékenység.  Siess utolérni a kézlegyintéssel

elintézhetőt.   Rólad  is  szólnak  a  transzcendens

szokatlan  kijelentései.  (Mint aki emlékeihez bújik

melegedni.)   Sok   köze   van   a   valóságnak   az

ellentétek  csatározásaihoz?  Ami az érthető számára

értelmes, lényegileg azt kell az első helyre tenned.

Ne keverd bele a mába a tegnapot

Odaadás  vöröskeresztes  alapon.  Terror, kötőszö-

vethorror.   Mendegélő   évszakvég.  Önmagában  is

jól elvan az élet.  Merőben ellentétes két muszáj.

Fölötted  passzentos  felhők.   Kell  ennél  több?

Mint  aki  külön-külön  vihogtatja érzékeit.  Szó-

összetétel, egytálétel.  Nem elég  a  szigor.  Meg

kell  őrizned  a  másoktól   kapott   testmeleget.

Gyengédségkülalak.  Izolált  törvényburjánzás.  Ha

nem  bírod  tovább  szusszal – utazz  busszal.  Ne

keverd bele a  mába  a  tegnapot.  Az  árnyak:  az

alkony részvétnyilvánítása. Dilettáns csendestárs.

A  rosszindulat  a  lélek   idült   szembetegsége.

Kakukkos óra.  Tőled  is  függ a gyógyulás mértéke

és tempója.

Szorul a hurok

Majd   szólok,  ha  álmom   beházasodik  a  létezőbe.

Éppen hogy  csak  péntek  van.  Mint  akit  hatalmába

kerít  az  izmosodó   realizmus.   Osztályon   felüli

lent,  forgalomból   kivont   mennyei  érzés.   Hamar

munka  szült  hibátlant.  Ősz,  tetvészkedő  levelek,

kirajzott   véletlenek.    Váratlan   gyönyöradomány.

Törvénypótló   szájbaverés,   csillogó   szóprotézis.

Tartsd   szem   előtt  a  magával   ragadó  kezdetet.

Írod?   Sokat  foglalkoztatott  muszáj.  Várd  ki  az

igazságra  tapintás legkedvezőbb  pillanatát!  Érzed,

hogy  szorul  a  hurok   emlékeid  nyaka  körül?   Ma

itt,   holnap  a  messzi   csöndszószékben.   Kedvvel

végzett paragrafusizás. A most vagy soha preparátorai

lehetőségeiket csókolgatják.

A hiányérzet nyomravezető kutyája

Nyisd rá a tyúkólajtót az időtlenre. Csöndjárandóság

alanyi   jogon.   A   metafizika   a   közérthetőség

szájkosara. Vizesblokktekintet. Csődörtartás helyett

csődeljárás.  A  baj   a   hiányérzet   nyomravezető

kutyája?   Keresztül  kéklette  az  ég  metaforádat.

Mint aki fantazmagóriákkal  kel és fekszik, hullával

teli tepsik. Altatópumpa helyett sültpulyka. Vágytam

élni,  és  ebbe  más  is  belefáradt már. (Nincs egy

árva   hasam   se.)   Láttál   már  NEM  évszakbarát

tájat?  Tudok  jobbat az alkony  helyett:  általános

fényelanyátlanodás.

{fel}