Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/25 >>>

Az 1956. november 28-án du. 2 órakor a Szolnok Városi Tanács nagytermében megtartott Szolnok városi üzemek, valamint Szolnok megyei üzemek munkástanács küldötteinek értekezletéről.

Az értekezletet Dancsi József, a Szolnok Városi Tanács munkástanács elnöke hívta össze a hivatalos szervek tudomása nélkül.

Hozzászólásában elmondta, hogy a pártbizottságra behozták 27-én este és két magas rangú szovjet tiszt jelenlétében faggatták. Megfenyegették, hogy amennyiben a munka a Bútorgyárban nov. 29-én reggel nem indul be, akkor úgy őt, mint az igazgatót letartóztatják. Ezzel kapcsolatban felszólalásában megjegyezte, hogy ők a munkát ugyan meg tudják indítani, de az csak mímelés és nem termelő munka lesz.

Javasolta a városi központi munkástanács létrehozását, majd két illető közbeszólására indítványt tett a megyei M.T. megválasztására is. Ugyancsak javasolt két összekötőt is megválasztani, akiket Budapestre küldenének fel, s ezek tartanának állandó kapcsolatot a Nagy-budapesti Munkástanáccsal.

Felszólalásában megjegyezte, hogy sem a pártnak, sem a kormánynak nincs biztosítéka, a dolgozók részéről nincs meg a bizalom. Egyedül a munkástanácsok élvezik a dolgozók bizalmát. Amennyiben a kormány, valamint a párt is olyan bizalmat élveznének a dolgozók részéről, mint amilyen megnyilvánul a munkástanácsok felé, akkor most sokkal kellemesebb légkörben cseveghetnének a jelenlegi problémákról.

Egyébként a felszólalása nem volt olyan élesen kritikus, inkább politikusan fogalmazta azt, szemben a többi felszólalókkal.

Felszólalásában elmondta, hogy előzőleg 7 üzemmel tárgyalták meg az általa most ismertetendő határozati javaslatokat. Ezek szerint megállapították azt, hogy a 7 nagyüzem nem ismeri el a Kádár-kormányt. Ahhoz, hogy a munkások érdekei végre képviselve legyenek, javasolta a városi, valamint a megyei forradalmi tanács megalakítását. A termelőmunka mindaddig nem fog egészséges ütemben haladni, amíg a szovjet hadsereg itt van. Végeredményben a Kádár-kormány őket becsapta, mert nemhogy az országból nem mennek ki, de most még az üzemekbe is elmennek.

Javasolta továbbá, hogy a városi és megyei forradalmi tanács megalakításával egy időben egy állandó összekötőt válasszanak, aki a Nagy-budapesti M.T-csal tartja a kapcsolatot Szolnok város és Szolnok megye részéről. Felajánlotta, hogy holnap reggel az összekötőt felviszi gépkocsival Budapestre, az Akácfa u. 15. sz. alá a budapesti forradalmi tanácshoz.

Érthetetlennek találja azt, hogy a kormány nem úgy tárgyal a Nagy-budapesti Forr. M.T-csal, mint a dolgozók választott szervével, bár lényegében ez a választott szerv, mert ezt a dolgozók választották, nem úgy, mint a Kádár-kormányt.

Beszélt a magyar testvérek deportálásáról, valamint arról, hogy a munkástanácsok egyes tagjai ellen intrikák folynak, s ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a 7 üzem szolidaritást vállal, amennyiben a munkástanácsok valamelyik tagját letartóztatnák, vagy bármilyen baj érné őket.

Megjegyezte azt is, hogy, nem ismerik el a Kádár-kormány által kiadott törvényerejű rendeletet a munkástanácsok működésével kapcsolatban.

Beszéde végén ismertette a 7 üzem által kidolgozott programot, amely tartalmazza:

2. /A munkástanácsok válasszák meg az igazgatót, s ne a felsőbb szerv nevezze ki azokat.

Még megjegyezte, hogy a 7 üzem által kidolgozott határozati javaslatot utólag a Járműjavító is elfogadta.

Előadta, hogy Jászberényben összeállították illegálisan a városi munkástanácsot és színre is tudnak lépni ezzel a megválasztott tanáccsal bármelyik percben.

Helyteleníti, hogy a Szolnok megyei üzemek munkástanácsai nem tartanak kapcsolatot a munkástanácsok országos tanácsával, illetve központjával, valamint a Nagy-budapesti Munkástanáccsal.

Ők fent jártak a Nagy-budapesti M.T-nál, két napot tartózkodtak fent, a két jászberényi üzem volt az egyedüli /Szolnok megyéből/ amelyik képviseltette magát Budapesten. Egy küldöttet fent is hagytak, s ezzel tartják a kapcsolatot.

Elmondotta, hogy felmentek küldöttségileg a kormányhoz, azonban a kormány nem hajlandó adni semmit, ez a kormány nem nekik való. Javasolja, hogy az állomás építése helyett inkább a már eddig elkészített részeket is munkáslakásoknak fejezzék be. Ha jó volt 10-12 évig így az állomás, akkor még egy ideig továbbra is kibírja. Hivatkozott arra, hogy a munkásokkal nem törődnek, s ugyanakkor szeretne választ kapni Dancsitól is, hogy mi van a lakásokkal?

Amikor megkezdte felszólalását, egyhangúlag leléptették, hogy fejezze be, mert nincs szükség ilyen dumára.

Tejipari Vállalat: /Minden valószínűség szerint az egyik művezető volt a felszólaló/

Kedves Magyar Testvéreim! Addig itt rend nem lesz, amíg az oroszok itt lesznek. Most tanácskozunk potyára, mert most is szuronyos őr áll az ajtóban. Erre felhördültek a résztvevők Dancsival az élen: Hogy hol? Mire a felszólaló megjegyezte, hogy nem a tanácsterem ajtajában, hanem a kapuban. Erre ismét felzúgtak, s szerettek volna erről meggyőződni, mire ismét megjegyezte, hogy ne úgy értsék, hogy lent a kapuban, hanem itt az országban.

Az egész hozzászólás elejétől-végig szovjetellenes volt. Pl. kifejezésre juttatta azt a nézetét is, hogy az ENSZ csapatoknak kell Magyarországra jönni, és azok majd képviselni fogják a megújhodást.

Felszólalásában kifejezésre juttatta, hogy ő közgazdász, nemrégen fejezte be tanulmányait és azt tanulta az államháztartás költségvetésénél, hogy a költségvetésből elsősorban a honvédség, majd a párt, a tanácsok, a szakszervezet részesülnek és ezért nem jutott soha semmi a munkásoknak. De a fenti sorrendből is a szakszervezet és a párt kapta mindig a legnagyobb összegeket.

Ugyanakkor hivatkozott a Bolsevik Pártra is, hogy tanulták, amely szerint Oroszországban a forradalom idején a munkásoknak ott volt az esztergapadjuk mellett a fegyver is, tehát itt a munkások miért nem kaphatnak fegyvert?

Megjegyezte, hogy ma reggelre röplapok jelentek meg a városban aláírás nélkül, pedig tudja, hogy azt a párt adta ki. Szerinte a röplapot alá kell mindig írni a szerzőnek, mert így szembe fogják állítani a munkásokat egymással. A felszólalással kapcsolatban közbevetőleg megjegyezte Dancsi, hogy helyes az észrevétel, mert ők is, ha valamit kiadnak, azt alá is írják.

A fenti hozzászólások után az értekezlet elhatározta, hogy megválasztják Szolnok város forradalmi munkástanácsát a résztvevő üzemekből, éspedig:

A 22 tagú M.T. megválasztása után elhatározták, hogy 7 tagú intézőbizottságot választanak, akik hetente fognak ülésezni, s részükre Dancsi megfelelő biztonságos szobát és telefont biztosít, s mindenben támogatni fogja őket.

A legteljesebb mértékű összefogásra és nem széthúzásra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az indulatokat most állítsuk félre, mert mink /sic!/ egyformán tudjuk, hogy a legkönnyebb most bennünket az orosz ellenes hangulatkeltéssel megfogni.

Mi most a nagyközönség érdekében dolgozunk, a tömegek érdekeit képviseljük, mert nemzeti létünk forog kockán. Egy ügy a pártügy, a szakszervezet és a munkástanács-ügy.

Mi nem felborítani, hanem felépíteni akarjuk az országot. Azt tudjuk jól, hogy a kormány nem ismeri el a mi törekvéseinket és nem hajlandó tárgyalni velünk. Éppen ezért nekünk ügyesen kell dolgozni. Létrehozzuk a városi, majd a megyei tanácsot és létrehozzuk a két összekötőt (ezeket meg is jelölték) Szabó Kálmán és Papp István (Tisza Cipőgyár) személyében.

Egy küldöttséget kell küldeni az Akácfa u. 15. sz. alá, akik az itt elfogadott szempontokat magukkal viszik. Azonban vigyáznunk kell nagyon, s úgy kell dolgoznunk, hogy a kormányt kényszeríteni tudjuk követeléseink teljesítésére.

A kormány azt veti a szemünkre, hogy a munkástanácsok tagjai fasiszták és ellenforradalmi erők. Tehát nekünk most arra kell törekedni, hogy a munkát beindítsuk, s éppen ezzel bizonyítsuk be a munkástanácsok életképességét és szükségességét és összetételének megváltoztatásához ne engedjünk nyúlni. Igaz, hogy vannak vállalatok és hivatalok, amelyeknél a kormány rendelete a munkástanácsok működését megszüntette, azonban mi továbbra is elismerjük ezeket a munkástanácsokat és összeköttetésben leszünk velük, mert a kormány nem hivatalos.

Ismét felhívta Dancsi a jelenlévők figyelmét a munka beindítására, majd kb. 120-an eltávoztak és mintegy 24-30-an maradtak vissza további tanácskozás végett.

A jelenlevők tovább folytatták a tanácskozást, majd megválasztották a 7, majd 9 tagú intézőbizottságot.

Elhatározták, hogy az intézőbizottság hetenként fog ülésezni. Megtárgyalták azt, hogy jelenleg a munkástanácsokban kb. 60-70% a pártonkívüli, de örömmel állapították meg azt is, hogy sok helyen most már 100%-ban párton kívüliek vannak. Olyan emberekből tevődnek össze általában a munkástanácsok, akik magyar emberek és képviselik a munkások érdekeit és meg merik mondani a véleményüket még a Kádár-kormánynak is.

Dancsi megjegyezte, hogy a tavalyi Békekölcsön jegyzés idején a fűtőház főszentségei előtt megjegyezte, hogy ha komolyra fordul a helyzet, akkor biztosan nem fognak kiállni a barikádokon. Ezért nem kell félni a párttól. Nem az a céljuk, hogy a párttagokat elutasítsák és munkalehetőséget ne adjanak nekik, de alacsonyabb munkakörbe kell tenni őket. Megjegyezte, hogy vigyázni kell a jegyzőkönyvre, mert nem szeretne egy-két napra zárkába kerülni.

A jelenlevők részéről megjegyezték, hogy az USA hangjának nem hihetnek. Sokkal okosabban tették volna, hogyha az angol és francia csapatok Egyiptom helyett Magyarországra jöttek volna. De nem hihetünk a Népszabadságnak és a rádiónak sem. Ezért egy lapot kell beindítani. Ismét kifejezésre juttatták, hogy a párt és a szakszervezet nem számít. A munkástanácsnak kell mindent megfogni. Nem akarjuk mi a kormányt megölni, de volt nekünk szükségünk Sztálinvárosra, földalattira, Kazincbarcikára? Nem volt!

A parasztokkal kapcsolatban Dancsi megjegyezte, hogy a kukorica árát 80-100 Ft-ban kell meghatározni. A begyűjtést eltörölték, s a paraszt testvérek termelni fognak rengeteget, így lesz felhozatal.

Szóvá tették Polónyi beszédét, hogy az süket duma, nem kell tudomásul venni, mindenki úgy beszél, ahogy az érelme diktálja. Nekünk ilyen kormánybiztosok nem diktálnak. Elhatározták, hogy a Vegyiművektől gépkocsival fogják felvinni azt a memorandumot, amit ők megfogalmaztak. Az Akácfa u. 15. sz. alatt majd megtárgyalják és a többi követeléssel együtt a kormány elé fogják terjeszteni.

Elhatározták, hogy létre fogják hozni a forradalom alatt alakult munkástanácsokon keresztül a járási munkástanácsokat és a falvakban is létrehozzák a falusi munkástanácsokat és ezekről a helyekről is egy-egy küldöttet fognak választani. Ezzel kapcsolatban Dancsi felajánlotta, hogy az intézőbizottság részére telefont és szobát fog biztosítani. A telefonnal kapcsolatban a felszólalók megjegyezték, hogy azt ki lehet hallgatni, ezért megbízták a Tisza Cipőgyár elnökét, Papp Istvánt, a Jászberényi Fémnyomó Vállalattól Szabó Kálmánt és a Törökszentmiklósi Gépgyártól egy főt, hogy járják be a megye járásait, falvait, ahol felkeresik a munkástanácsokat, személyesen megbeszélik a tennivalókat és ugyanakkor közölni fogják velük az országos tanácstól kapott választ is.

Megköszönték Dancsinak, hogy összehozta az értekezletet és ezzel lehetővé vált a városi központi munkástanács, valamint a küldöttek megválasztása.

Felvetették azt is, hogy Dancsi miért nem lett megyei tanácselnök? Erre Dancsi kifejtette, hogy azért vállalta el ezt a funkciót is, mert ő tört-zúzott, hogy a magyar testvéreket, akiket ezek a piszkosok deportálni akarták, kiszabadítsa és a jelenlevők nehogy félreértsék az ő barátságát, vagy amikor őt páncélautóban látják, mert ő ezt csak azért teszi, mert a magyar testvéreket meg akarja menteni a deportálástól. Tehát ő nem azért megy velük, mert talán szovjetbarát lenne. Ismét kihangsúlyozta, hogy most könnyű szovjetellenes hangulatot teremteni, de ez nem politikus.

Jegyzet: A megyei munkástanács tervezett megalakulása elmaradt és a városi munkástanács sem működhetett sokáig. A jelentést a rendőrség megbízásából készítették, a gyűlésen jelenlévő ügynök a felszólalók és a megválasztott intézőbizottság tagjainak nevét nem tudta minden esetben pontosan feljegyezni. A teljes terjedelmében mintegy nyolc gépelt oldalas feljegyzés a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács vezetői ellen indított népbírósági per aktájában maradt fenn. Az ügyészség és a bíróság elsősorban Dancsi Józseffel, a megyei munkástanács elnökével szemben használta fel a rendőrségi ügynök által rögzített adatokat.

Jelentés a megye közoktatásának a helyzetéről és az oktatás
tárgyi feltételeinek a biztosításáról

Megyénk területén a forradalmi események ideje alatt általános és középiskoláinkban az oktató-nevelőmunka – helyenkénti néhány napos kieséstől eltekintve – rendszeresen folyt. Tartósabb ideig szünetelt a tanítás a mezőtúri fiúgimnázumban és a jászberényi tanítóképzőben. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ezen idő alatt a hiányzások a szokottnál nagyobb mérvűek voltak. Az utóbbi napokban a tanulók megjelenése általános iskoláinkban már szinte elérte a normális létszámot. Középiskoláinkban viszont még ma is nehézséget jelent a rendszeres oktatás, mivel a diákotthonokban elhelyezett, valamint a bejáró tanulók iskolába járása közlekedési nehézségekből kifolyólag változó. A középiskolákban ezen nehézségekből kifolyólag nem egy helyen akadályokba ütközik a folyamatos munka. Amint a rendszeres vonat- és autóbusz közlekedés újra megindul, számíthatunk arra, hogy középiskoláinkban is teljes létszámban jelennek meg a tanulók. Ezen objektív tények mellett azonban még mindig akadnak diákotthonok megyénk területén, ahol a szülők indokolatlan aggodalma tartja vissza a tanulókat az iskolába járástól. (Pl. jászberényi tanítóképző, mezőtúri leány- és fiúgimnázium.) Ennek ellensúlyozására intézményeink igazgatói, nevelőtestületei dicséretre méltó agitációt fejtettek ki annak érdekében, hogy a tanulókat rendszeres iskolába járásra bírják. Ezen intézkedés a helyi körülményektől függően több-kevesebb eredménnyel járt. Tanulóink minél előbbi iskolába járása érdekében a Tiszavidékben is jelent meg tájékoztató jellegű felhívás arról, hogy a rendszeres oktatás megkezdődött, felszólítva a tanulókat az iskolába járásra.

Ezen idő alatt az iskolákban folyó tartalmi munka természetesen nem folyhatott tanmenetszerűen. Az előrehaladást a hiányzások száma nem is tette lehetővé. Ma azonban mondhatni megyénk valamennyi iskolájában rendelkezésszerűen folyik az oktatás.

Az idegen nyelvek oktatásával kapcsolatban megjelent már a közlemény, mely szabályozza az idegen nyelvek oktatását. Szükséges azonban, hogy a szakminisztérium ez irányban részletesebb tájékoztatást, illetve végrehajtási utasítást adjon az iskoláknak és az oktatási szerveknek. Megyei tapasztalatunk, hogy mind az általános, mind a középiskolákban a tanulók tartózkodnak az orosz nyelv tanulásától, nem kívánják többségükben azt tanulni és így problémaként jelentkezik iskoláinkban, hogyan foglalkoztassák az egyszakos orosz nyelvi tanárokat. Eddigi utasításaink szerint valamennyien beosztást kaptak napközi otthonainkban, vagy egyéb tárgyak oktatására. Az idegen nyelv oktatására az általános iskoláink nagy többségében nem áll rendelkezésre megfelelő szakos nevelő, így lényegében a nyelvoktatás – ahol az orosz nyelvet nem kívánják tanulni – több helyen megszűnne. A középiskolákban az idegen nyelv oktatása különösebb nehézséget nem fog jelenteni, mivel elegendő számú idegen nyelv tanítására képesített szaktanár van. Középiskoláink többségében ennek megfelelően a különböző idegen nyelvek tanítását a kéréseknek megfelelően már meg is kezdték. A munka eredményességét nagymértékben hátráltatja a különböző idegen nyelvű tankönyvek hiánya. Átmenetileg a tankönyvek hiányát jegyzeteléssel pótolják.

A forradalmi események óta megyénkben számos szülő kéri, hogy gyermeke vallásoktatásban részesüljön. Több iskolánkban ennek megfelelően a hitoktatás a forradalmi tanácsok intézkedése következtében folyik is. Bizonyos mérvű jelentkezés a vallásoktatásra középiskoláinkban is van. (Jászapáti) Ezen a téren legnagyobb mérvű a bizonytalanság, mivel a problémák megvannak és helyileg változatosan jelentkeznek, központi rendelkezés azonban a végrehajtásra vonatkozóan ez ideig nem jelent meg. Kérdés, hogy azokon a helyeken, ahol ez ideig hitoktatás nem volt, és most a szülők kérik, beindítható-e, vagy ahol már a forradalmi események következtében megindult, folytatható-e. Ehhez kapcsolódik pénzügyi probléma is, mivel a hitoktatás bérezésére költségvetésileg megfelelő fedezet jelenleg nincs.

A forradalmi események hatása alatt megyénkben teljes bizonytalanság tapasztalható, még az Úttörő- és DISZ-munka területén is. A megyei DISZ-bizottság a járási és városi függetlenített DISZ- és úttörő funkcionáriusokat felmentette, akik ilyen formán, amennyiben nevelői képesítéssel rendelkeztek, az iskolákba nyertek beosztást. Ugyancsak nevelői beosztást kaptak a teljesen függetlenített, vagy félfüggetlenített iskolai úttörő csapatvezetők is. A szakminisztérium részéről ezidáig erre vonatkozólag nem történt semmi intézkedés. Nem látjuk az elképzeléseket az ifjúság szervezetszerű foglakoztatására.

Iskoláink személyi feltételei biztosítva vannak. Nevelőhiány jelenleg nincsen.

Iskoláink tárgyi feltételeinek biztosításánál elsősorban a szénellátottság okoz zavart. Bár iskoláink nagy része rendelkezik a szükséges szénmennyiséggel-, teljes a hiány azoknál az iskoláknál, ahol a téli tüzelő leszállítása nem történt meg. (Pl. Kunhegyes, Tiszaföldvár, Kungyalu, Cserkeszőlő, Túrkeve, Kisújszállás, Jászalsószentgyörgy, Rákóczifalva. stb.)

A tüzelővel ellátatlan iskolák és oktatási intézmények az összes oktatási intézmények kb. 15-20%-át teszik ki.

Intézkedtünk olyan értelemben, hogy a tüzelőanyaggal ellátott intézmények kölcsönképpen segítsék azokat az oktatási intézményeket, amelyek tüzelővel egyáltalán nem rendelkeznek.

Beruházási hitelből beindított iskolaépítkezés jelenleg mindenütt áll. Ugyanez vonatkozik a forradalmi események idejéig be nem fejezett felújítási munkákra is.

Megyénk területén az iskolai oktató- nevelőmunka folyamatosságának biztosítása érdekében november hó 23-án a járási, városi oktatási osztályvezetők részére kibővített értekezletet tartottunk, ahol megadtuk mindazon felvilágosítást, mely a zavartalan iskolai oktató-nevelőmunka biztosításához szükséges. E megbeszélés szellemében tartottak a járások, városok területén az igazgatók számára is értekezletet, amelynek következtében észrevehetően nyugodtabb légkör alakul ki a nevelőtestületekben. Az oktatási osztály dolgozói is tervszerűen látogatják már a járásokat, városokat és minden remény megvan arra, hogy iskoláink élete mielőbb a rendes mederbe zökken vissza.

1. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítja a Megyei Tanács Oktatási Osztályát, hogy az elkövetkező időben tekintse fő feladatának az eredményes oktató- nevelőmunka érdekében az egységes nevelői magatartás és a helyes politikai állásfoglalás kialakítását.

Az általános tanulmányi felügyelőkön és a szakfelügyelőkön keresztül kísérje figyelemmel a történelem tanítását és a szakminisztérium részletes utasításának a megjelenéséig adjon maximális segítséget a tantárgy tanításához. Az egyes helyiségekben tanító nevelőkkel szakmai munkaközösségekben vitassa meg a történelem tanításának problémáit és határozza meg az elvégzendő anyagot.

A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítja a Megyei Tanács Oktatási Osztályát, hogy szervezze meg a közlekedési nehézségek miatt az iskolába járásban akadályozott középiskolai tanulók rendszeres instruálását és minden erővel hasson oda, hogy a közlekedési korlátozások miatt egyetlen tanuló se morzsolódjék le, vagy maradjon el tanulmányaiban.

2. A tanítás zavartalanságának biztosítására a járási, városi végrehajtó bizottságok sürgősen vizsgálják felül az iskolák tüzelő ellátottságát. A tüzelővel ellátott iskolák szenéből juttassanak arányosan a tüzelővel el nem látott iskoláknak.

3. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítsa a TÜZÉP megyei központját, hogy a tüzelővel el nem látott iskoláknak a lehetőséghez képest arányosan szállítson tüzelőt.

Jegyzet: Hack Márton a Szolnok megyei pedagógusok ellen megindított fegyelmi eljárásokban már nem vett részt. Osztályvezetői státuszáról rövidesen leköszönt és 1957-1973 között a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatói állását töltötte be.

A dolgozók 85%-a bent van. Csak négy napra elegendő a szén. December 3-án az üzemi munkástanács küldöttsége Budapesten volt a Vasutas Szakszervezet központjában. Előterjesztették követeléseiket:

1. A Vasas Szakszervezet által megállapított béreket kérik, tekintettel arra, hogy munkájuk is vasas munka.

2. Kérik a normarendszer eltörlését, mert nem termelő üzem, hanem javító vállalat a Járműjavító.

3. Javasolják, hogy a dolgozók nyereségrészesedést kapjanak, ami ösztönzőleg hat a munkavégzésre.

4. Ezekhez a követelésekhez a többi járműjavító is csatlakozott és a szakszervezet is elfogadta. A szakszervezet a követeléseket felterjeszti a minisztertanácsnak és ígéretet adott arra, hogy december 10-én az eredményről értesíti a Járműjavítót. Szolnokon, mint a legnagyobb vállalatot, a Járműjavítót tekintette irányadónak a többi üzem. Ez helytelen a Járműjavító munkástanácsa szerint, mivel egy vasúti üzem nem lehet irányadó a többi vállalat számára munkafelvétel, vagy munkabeszüntetés szempontjából a vasút különleges helyzete miatt.

Az MSZMP szervezőivel a munkástanács megegyezett, mely szerint munkaidőben nem folyhat pártszervezés.

29-én elhangzott felhívásunkra a dolgozóink lelkesedéssel kezdték meg a munkát és ezzel bebizonyították azt, hogy egységesen a munkástanács mögé sorakoznak és a munkástanács határozatait magukévá teszik. Tegnap Budapesten személyesen tájékozódtunk az országos helyzetről és a Nagy-budapesti Központi Munkástanács állásfoglalásáról.

Őszintén meg kell mondani, hogy Budapesten a helyzet egyre súlyosbodik és az egyes üzemek munkástanácsai közül többeket letartóztattak. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács jelenlegi minden tevékenysége arra összpontosul, hogy ezeket a letartóztatott tanácstagokat a legrövidebb időn belül szabadlábra helyeztesse és a tegnapi nap folyamán ez irányban a tárgyalásokat megkezdte a kormánnyal.

A Nagy-budapesti Központi Munkástanács álláspontja a letartóztatások ellenére is az, hogy a munkát tovább kell folytatni és az általános országos sztrájk fegyveréhez csak a legvégső esetben szabad fordulni. Biztosítjuk dolgozóinkat, hogy a megfelelő összeköttetés a Nagy-budapesti Munkástanács és a vidéki munkástanácsok között megvan és egy országos sztrájk kihirdetéséről mi is 1 órán belül tudomást szerzünk és azt azonnal közöljük dolgozóinkkal.

Addig is azonban arra kérjük dolgozóinkat, hogy ha bizalmuk megvan a munkástanáccsal szemben, ne engedjék megtéveszteni magukat különféle híresztelések által, őrizzék meg nyugalmukat és végezzék a termelő munkát mindaddig amíg ennek ellenkezőjére utasítást nem adunk.

Közöljük, hogy a mai napon tárgyalásokat fogunk folytatni üzemünkben a MÁV megbízottjaival a közlekedés megjavításáról és ennek megfelelően a munkaidőt üzemünkben 6 órára kívánjuk csökkenteni. A tárgyalások eredményéről azonnal értesíteni fogjuk a dolgozókat.

Közöljük még azt is, hogy a munkástanács képviselői most indulnak újra Budapestre, hogy tájékozódjanak az események alakulásáról és arról holnap reggel minden dolgozót üzemi híradón keresztül értesíteni fogjuk. A munkástanács elhatározta azt is, hogy ezentúl mindennap közleményeket fog beolvasni az üzemi híradón keresztül úgy, hogy mindenki megbízható értesüléseket fog szerezni az időszerű kérdésekről.

Ismételten arra kérjük dolgozóinkat, hogy álljanak bizalommal a munkástanács mögé, ne higgyenek különféle felelőtlen híreszteléseknek és végezzék munkájukat nyugodtan és becsületesen.

Az október 23-i, illetve a forradalom következtében a munkások által felfüggesztett üzemegység vezetőket nevezetesen:

Csollány Gábor, volt kőröstetétleni üe. vezető, Virág Ernő, volt piroskai üz. vezető, Bíró László, volt tószegi üe. vezető, Vecsési Vilmos, volt hizlaldai üe. vezető a megválasztott állandó munkástanács a dolgozók meghallgatása és titkos szavazása után, mivel túlnyomó többségben volt üzemegység vezetők visszaállítása, illetve visszahelyezése ellen döntöttek, úgy határozott, hogy nevezetteket nem javasolja üzemegység-vezetői állásukba visszahelyezni.

Éppen ezért, ezen határozat értelmében felkéri a célgazdaság igazgatóját, hogy nevezett személyeknek 1956. december 15-i hatállyal írásban mondjon fel.

A felmondást úgy kell végrehajtani, hogy nevezett személyek időben tudomást szerezhessenek róla.

A felmondás, illetve a felmondó levél 1 példányát kérjük a tanácsnak átadni.

SZOLNOKI CUKORGYÁR
CÉLGAZDASÁGA
olvashatatlan aláírás

Zsigmond Béla,	Cukorgyár
	Járműjavító
Kazinczi Albert	Papírgyár
Kiss József	Fűtőház
Békefi Gabriella	Vegyiművek
Koncz László	Kereskedelem
	Építőipar
	Vasipar
	Kőolaj