81.
Vita a Karcagi Városi Forradalmi Munkástanács ülésén a fegyverek összeszedéséről, a szovjet katonai jelenlétről és a sztrájkról

1956. november 16.

Jegyzőkönyv.

Készült a Karcagi Forradalmi Munkástanács 1956. évi november hó 16-án tartott üléséről.

Az ülés helye: Karcag, Tanácsháza 5. sz. szoba.

Jelen vannak: Danka István elnöklete alatt a forradalmi munkástanács tagjai, és Szentesi László vb-elnök.

Danka István: Üdvözli a megjelenteket, s az ülést megnyitja. Ismerteti a jelenlegi értekezlet tárgyát. Ennek az értekezletnek a megtartását az tette indokolttá, hogy a mai napon szovjet őrnagy tett látogatást a végrehajtó bizottságnál és azt a kijelentést tette, hogy a karcagi helyőrségi laktanyából igen sok fegyver és lőszer hiányzik, ami valószínűleg mind a lakosság kezében van.

A szovjet hatóság kéri, hogy a fegyvereket, melyek a helyőrségi laktanya leltárában szerepel, de a raktárban nincs meg, azonnal szedjük be a lakosságtól. Jelen pillanatban nem szól bele a szovjet parancsnokság, hogy milyen formában szedjük össze a fegyvereket, de kéri, hogy haladéktalanul tegyünk intézkedést ez ügyben.

Elnök kéri, a megjelent forradalmi munkástanács tagjait, hogy bírják rá a város lakosságát ma este 6 óráig a fegyver és lőszer beszolgáltatására a rendőrségre, vagy pedig a helyőrségi laktanyába. Ellenkező esetben a város lakosságának baja származhat abból, ha a kint lévő fegyvereket nem szolgáltatják be. A fegyverrejtegetőkkel pedig a katonai törvények szerint fognak eljárni.

Ezek után elnök ismertette szó szerint a város lakosságához intézett felhívás szövegét, a fegyverek beszolgáltatására.

Megnyugtatásul felkérte Papp István gimn. tanárt, mint szovjet-magyar tolmácsot, hogy ismertesse a mai szovjet őrnagy látogatása alkalmával elhangzott tárgyalás tartalmát.

Papp István: Elmondta, hogy az orosz őrnagy egy listát tartott a kezében, mely a helyőrségi laktanya leltára volt. Ebből megállapította, hogy igen sok lőszer és fegyver hiányzik, ami tudomása szerint a lakosság kezében van. Ezt kérik haladéktalanul összeszedni, mivel nem kívánatos a vérontás sem orosz, sem magyar részről, okulva a budapesti véres összeütközésen.

Majd ismertettük a város lakosságához intézett felhívás szövegét, melyben kifogásolta a ma esti határidőt. Minél gyorsabban hozzuk ezt a város lakossága tudomása. Ők nem kívánják a fegyvereket összeszedni, amennyiben ezt a magyar hatóság is biztosítani tudja.

A szovjet őrnagy kifejtette, hogy tudomása van arról, hogy Karcagon tüntető sztrájk szervezése folyik. Ehhez nincs semmi köze, teljesen a magyar hatóság dolga. Azt azonban megjegyzi, hogyha a forradalom idején nem megy a munka, akkor miből fog megélni a magyar dolgozó nép. Ezért a maga részéről nem helyesli a sztrájkot. A Györfi Sándor gépkocsivezető elszállítása miatt, a városban 2 napos tiltakozó sztrájk ügyébe nem szól bele. Véleménye szerint a sztrájk, népünnepélyek alkalmával helyes.

Elmondotta, hogy ők most elhagyják a tanácsházát s csak akkor hívjuk őket, ha szükség van rájuk.

Györfi Sándor gépkocsi vezető elszállítása mérgesítette el Karcagon a helyzetet. Ember elszállításról ő nem tud – mondotta a szovjet őrnagy. Magyar hatóság szedi össze az embereket, tudomása szerint. Felül kell vizsgálni, hogy az ezeket elszállító mozdonyt, magyar vagy szovjet mozdonyvezető kíséri-e. Ígéretet tett, hogy felveszi a kapcsolatot a jelenlegi kormánnyal s 2 napon belül hírt ad a Györfi Sándorról.

Hozzászólások:

Andrási István: Hozzászólásában kifejtette, hogy véleménye szerint Karcagon nincs fegyver és lőszer a lakosságnál. Tudomása szerint gépkocsival Bucsára szállították a fegyvert és lőszert Karcagi Laktanyából. Ez a tehergépkocsi a karcagi Takács Péter utcában volt elakadva, amit nagy tömeg vett körül. Így ezt az ottani lakosok bizonyítani tudják.

Kéri, hogy ez ügyben Bucsát kutassa fel egy bizottság, mert a fegyverek ott vannak.

Olajos Mihály: A helyőrség parancsnokának megközelítőleg tudnia kell, hogy hová lett a fegyver a laktanyából. Véleménye szerint Karcagon is van fegyver és lőszer a déli és északi külterület lakosainál. Helyes lesz közölni a szovjet parancsnokkal, hogy Bucsára szállították túlnyomó részben a fegyvereket.

Danka István: A mai napon átmegyünk Bucsára tisztázni a fegyverek és lőszerek kiszállítását.

Cs. Németh Lajos: Javasolja, hogy dobszó útján hozza tudomására a város lakosságának a fegyverek beszolgáltatását a hatóság, mivel véleménye szerint ez a leggyorsabb.

Csepregi József: Hozzászólásában foglalkozott a Kiskereskedelmi Vállalat árudáinak nyitva tartásával a kétnapos sztrájk idején. Véleménye szerint ez ügyben elhamarkodott intézkedés történt. Úgy a forradalmi munkástanács, mint a végrehajtó bizottság részéről a vezetők mind el voltak foglalva, egyedül Klement Lajos volt található, aki viszont nem adott felvilágosítást az üzletek nyitva tartását illetően.

Danka István: A forradalmi munkástanács hozzájárulását adta a 2 napos figyelmeztető sztrájkhoz, azonban az üzletek nyitva tartásáról nem volt komoly intézkedés, azért fordult elő, hogy egyik üzlet kinyitott a másik pedig zárva tartott. Az álláspont azt, hogy az élelmiszerüzleteket kivéve, minden üzlet zárva van 2 napig.

Szentesi László: Ismertette, hogy a tegnap tartott szolnoki értekezleten élesen felvetette a Györfi Sándor elszállítása ügyét. Szolnokon is hasonló eset fordult elő s ezért az üzemek, vállalatok ott is leálltak. A végrehajtó bizottság mindent elkövetett a Györfi Sándor ügyében, eddig azonban választ nem kaptunk. A minisztertanács 2 napon belül tájékoztatja Györfinét férje hollétéről, valamint a városi tanácsot is.

Ismertette, hogy Kádár elvtársnak elmondottuk a tárgyalás alkalmával, hogy Karcagon mind addig rend és fegyelem volt, amíg a lakosság tudomást nem szerzett Györfi elszállításáról. Ígéretet kaptunk, hogy az ügyet kivizsgálják a legrövidebb időn belül.

Kijelentette, hogy a végrehajtó bizottság együtt kíván dolgozni a forradalmi munkástanáccsal, melyre már eddig is bizonyítékok vannak.

Elmondotta, hogy teljes mértékben együtt kell dolgozni ebben a városban, hogy a város lakosságának jogos problémáit meg tudjuk oldani, a fennálló rendelkezések értelmében.

Egyöntetű intézkedések hozatalára van szükség ebben a városban és egyöntetűen kell harcolni a hozott rendelkezések végrehajtásáért. Bejelenti, hogy a legutóbbi vb-ülésen a jelenlegi vb-vezetők meg lettek erősítve funkciójukban. Azonban, ha valakinek a vb-vezetők személye ellen kifogása van, intézkedést kér a leváltásukra vonatkozóan. Kihangsúlyozza, hogy a vb-vezetők mind a forradalmi munkástanáccsal karöltve kívánnak dolgozni. A forradalmi munkástanács intéző bizottsági tagjai már a vb-üléseken eddig is részt vettek.

Beszélt Karcag városban a rend és a fegyelem megtartásáról. Ilyen értelemben igen sokat köszönhetünk a forradalmi munkástanács elnökének, aki a kritikus időkben is ezt biztosítani tudta.

Jelenleg is elég kritikus a helyzet városunkban. Kéri, hogy a végrehajtó bizottság irányvonalait és útmutatását fogadják el, melyek a forradalmi munkástanács javaslata alapján jönnek létre.

Továbbiakban foglalkozott a sztrájk megszervezésével. Jól meg kell gondolnunk, hogy milyen célt érünk el azzal, ha az üzemek, vállalatok leállnak. Magyar emberek kihurcolása ellen harcoljunk.

Városunkban nem becsületes emberek kezében vannak fegyverek. Javasolja, hogy olyan egyöntetű álláspontot foglaljunk, aki nem szolgáltatja be a fegyvert, bíróság elé kell vinni. –

Kijelenti, hogy a végrehajtó bizottság az ifjúság és munkásság követelései mellett továbbra is kiáll és harcol azok megvalósításáért.

Csala János: Hozzászólásában kihangsúlyozza, hogy Karcagon a sztrájkot továbbra is folytatjuk a magyar emberek elhurcolása miatt. Karcagon nem volt ugyan puskalövés, de van bizalmatlanság a városi pártbizottság felé. A XX. kongresszus után, miért nem áll ki a karcagi pártbizottság a tömegek közé, miért uralkodik a pártban a sumák hangulat. A pártbizottság egyes vezetői – akik régen nagy kalapemeléssel üdvözöltek, ha az után találkoztunk, – ma már a köszönést sem fogadják. A karcagi nép tudja, hogyan császárkodott a városi pártbizottság ebben a városban.

Kérjük, hogy a városi pártbizottság tisztítsa meg sorait és a nem odavaló vezetőit távolítsa el soraiból.

Szentesi László: A végrehajtó bizottság saját maga hozza határozatait, a párt irányítása nélkül.

Véleménye szerint akkor lesz rend és fegyelem ebben a városban, ha bátran felvethetjük a hibákat. Ahol probléma van, a vezetők felé is fel kell vetni a felelősségre vonást.

A végrehajtó bizottság, személyi bosszút egyáltalán nem kíván alkalmazni, erre nincs is mód, ez a kormány véleménye is.

Párton belül is normális életet kell biztosítani ebben a városban. A korábban hozott olyan határozatok kijavításához, – ami túlméretezett volt – már is hozzáfogott a végrehajtó bizottság. Ha a vb-vezetők személye ellen kifogás merül fel, mi azonnal félre állunk, mindannyian parasztfiatalok voltunk, amikor a tanácshoz kerültünk s ezután is megálljuk a helyünket a termelő munkában is.

Danka István: Csala polgártárs felvetésével teljesen egyet ért. Vadász elvtárs már fel lett szólítva, hogy a városi pártbizottságon is induljon be a tisztulási folyamat. Tudomása szerint Dobrai József még jelenleg is a városi pártbizottság tagja, aki a forradalom kitörése után meg akarta alakítani a Parasztpártot, vagy Nagy József DISZ-titkár, akit szintén nem szívesen lát a karcagi dolgozó nép a párt élén.

Kéri, hogy szombaton estig a sztrájkot tartsuk be. Mi az ártatlan emberek kihurcolása ellen harcolunk.

Ez ideig még nem tapasztalta a végrehajtó bizottság részéről, hogy a pártbizottság határozatától tette volna függővé egy-egy dologban az intézkedést, vagy közölte volna a párt javaslatát.

Ma amikor a szovjet őrnagy megjelent a tanácsházán, a vb-vezetők részéről is meglepetés volt tapasztalható. Nem ez mutatkozott meg azonban az ott lévő városi pártbizottság vezetőinél, meglepetést egyáltalán nem tanúsítottuk.

Javasolja, hogy a városi bíróság most már haladéktalanul kezdje meg a munkáját, különösen sürgős ez gazdasági bűncselekmények elkövetőivel szembeni ítélethozatalnál, tsz-ekben igen elharapózott a tengeri lopás stb.

Nyester Péter: Elmondotta, hogy a Földműves Szövetkezet dolgozóinak 80%-a választotta meg a munkástanácsot, aki a 2 napos sztrájkot kimondta. Ezért véleménye szerint még a rendőrség sem szólhat bele, hogy az üzletek erre az időre zárva, vagy nyitva legyenek. Mi a munkástanácsok a dolgozók ügyeiben döntünk s így a rendőrség szervei sem állíthatják le a sztrájkot.

Cs. Németh Lajos: Javasolja, hogy a 2 napos sztrájk idején az általános iskolákban sem legyen tanítás. Felveti, hogy bizalmatlanság van a városban. Olyan hangok is felmerültek, hogy most 300 ember van a rendőrségen nyilvántartva, – mint forradalmi munkástanács tagjai, – akik el lesznek téve láb alól. A rendőrség fokozottabban figyeljen fel a rendbontókra, s azokra, akik ezeket hangoztatják.

Mészáros Imre: Elmondta, hogy ő is szemtanúja volt annak, amikor az Arany J. és a Kerekes I. utca sarkán, a bucsai tsz tehergépkocsija elakadt, belement az árokba, s ismeretlen helyről jött egy másik tehergépkocsi, amit R. Szabó Lőrinc gépkocsivezető vezetett. Átrakták a másik kocsira a szállítmányt, amiben kb. egy láda kézigránát volt és kb. 8-10 db fegyver. Ezt kb. 30-40 ember látta, akik ott a kocsi köré gyűltek. Motorkerékpáros kísérte a kocsit és siettette őket Ecsegfalvára.

Mudri Lajos: Ismertette, hogy miképpen kezdődött el városunkban a sztrájk szervezése, ami a magyar emberek kihurcolása miatt kezdődött meg. Nem engedhetjük meg, hogy a szovjet hatóság magyar embereket kihurcoljon, mivel jelenleg nincs háború, tehát olyan, hogy hadifogoly, nincs.

Elhangzott már előzőleg ezen az értekezleten, hogy a végrehajtó bizottság mindenben egyet ért a forradalmi munkástanács javaslatával és közösen együtt kívánnak dolgozni a feladatok megoldásában. Tudomása szerint még mindig olyan egyén van a végrehajtó bizottságban, aki azt a kijelentést tette, hogy idehozza a nyakunkra az oroszt, ha a karcagi munkások nem akarják a rendet.

Kérdezi, hogy mi az oka annak, hogy a Karcagi Nyomda az éjjel nem tudta kinyomtatni a munkástanács határozatát?

Bejelentette, hogy 1948-óta tagja a MDP-nek, kommunista voltam és az is akarok maradni továbbra is, de nem olyan mint eddig. Nem kell nekünk sem orosz, sem angol, nekünk független, szabad Magyarország kell.

Végezetül szeretne választ kapni arra vonatkozóan, hogy minek köszönhető, hogy a sztrájk megkezdése után, szovjet harckocsi jelent meg a tanácsháza előtt?

Csala János: Javasolja, hogy hangoshíradós-autót állítsák be ebben a kritikus időszakban, a lakossággal való tudatosítás végett.

Elismeri, hogy a szovjet hősi emlékművet a vertikális szövetkezet ifjúsága döntötte le. Ezt nem is tagadják, ha bármi történik is. Legyen belőlünk hős, mi bátran kiállunk a cél érdekében.

Tudomása szerint, a mai napon a tanácsháza elé állt szovjet páncélkocsin Nagy József DISZ-titkár ült. Így valószínű ő volt az áruló, aki nem ember, nem jó semminek.

Véleménye szerint Vadász Istvántól is többet várt a karcagi nép, – Vadász István nem tudja a párt becsületét megvédeni, semmi helye nem volt a honvédelmi bizottmányban sem.

Felveti, hogy a városi bíróságon miért nincs már kitéve a nemzeti zászló? Úgy látszik nem magyar ember a vezetője.

Danka István: Elmondta, hogy gyors intézkedés volt a munkástanács részéről a sztrájk elrendelése, ezért nem volt külön intézkedés az iskolák részére sem kiadva. Azonban az helyes lesz, ha ezen a két napon az általános iskolákban sem lesz tanítás.

Mi, a forradalmi munkástanács nem tudunk arról, hogy miért jöttek a szovjet páncélkocsival ma a szovjet parancsnokok városunkba. Valószínű másrészről történt intézkedésre.

Miután több tárgy nem volt, elnök megköszönte a megjelenést, s az ülést bezárta.

K. m. f

Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 16. p.

Jegyzet:

1. Györfi Sándor, a Karcagi Földműves Szövetkezet gépkocsivezetője 1956. november 3-án élelmiszert szállított Budapestre és a szovjet hadsereg fogságába esett. Vonatból kidobott leveléből tudta meg felesége, hogy férjét a Szovjetunióba vitték.

2. A Karcagi Nyomdában november közepéig készültek a Kádár-kormány ellenes felhívások és röplapok. Ezután az üzem vezetője már nem vállalta a városi forradalmi tanács és a Karcagi Diákszövetség által szerkesztett szövegek kinyomtatását.

82.
A Martfűi Tisza Cipőgyár Munkástanácsának ideiglenes működési szabályzata

1956. november 17.

A Tisza Cipőgyár Munkástanácsának ideiglenes működési szabályzata

1./ Az üzem munkásai a munkástanács útján gyakorolják az önkormányzatot az üzemi élet minden terén. A munkástanács tehát aktívan részt vesz a vállalat minden tevékenységében, ellenőrzése joga van mind menet közben, mind utólagosan is.

A munkástanács tehát határozatot hozhat minden kérdésben és azokat a vállalat vezetősége köteles végrehajtani abban az esetben, ha a hozott határozatok nem ellenkeznek az érvényben lévő törvényekkel és rendeletekkel.

2./ A dolgozókat képviselő munkástanács intéző bizottsága 7 tagból áll.

A munkástanács havonta egyszer – az elnök összehívására – teljes ülést tart. Az intéző bizottságot szükség szerint az elnök hívja össze.

3./ A kollektív szerződések összeállítása, megkötése és a jelenlegi kollektív szerződés felülvizsgálata a munkástanács hatáskörébe tartozik.

4./ A vállalati munkarendet az igazgató dolgozza ki és az a munkástanács jóváhagyása után lép hatályba.

5./ A munkástanács tagjai munkaviszonyának megszüntetéséhez a munkástanács hozzájárulása szükséges.

6./ A munkástanács feladata a vállalat viszonyainak legmegfelelőbb olyan bérezési rendszer kidolgozása, amely magában foglalja

a. a munkásság teljesítmény és időbértáblázatát,

b. a havidíjasok, valamint műszaki és adminisztratív dolgozók munkaköri besorolását és bérkategóriáját,

c. a tiszta jövedelemnek a kormány által meghatározott részének a dolgozók között való felosztását.

7./ A jutalmazási rendszert az igazgató és a munkástanács közösen állapítják meg.

A jutalmazások kifizetését az igazgató javaslata alapján a munkástanács hagyja jóvá véglegesen, azonban az igazgatónak jogában áll céljutalmakat kitűzni és kifizetni.

8./ A gyárvezető, művezető, osztályvezető kinevezéseket a 7 tagú bizottsággal a vállalatvezetőség minden esetben megbeszéli, a többi beosztottakat az igazgató nevezi ki.

9./ A jóléti, szociális, kulturális, sport stb. intézmények fejlesztése a rendelkezésre álló keretből a munkástanács határozata értelmében történik.

Ugyancsak a munkástanács szabja meg az üdültetés, üzemi étkeztetés, kedvezményes beszerzés, segélyek, rendkívüli előlegek folyósításának és kifizetésének rendjét.

A megüresedő és rendelkezésre álló lakások elosztását a munkástanácsból alakult 5 tagú bizottság intézi és utalja ki a dolgozóknak. A lakások kiosztásánál figyelembe kell venni a termelési érdekeket és a dolgozó szociális helyzetét. Minden esetben meg kell hallgatni a vállalatvezetőség véleményét is.

Ugyanez a bizottság dönti el a napközi otthonba és bölcsődébe való felvételt is a fenti szempontok szerint.

A napközi otthon, bölcsődei és az üzemi étkezde menetét a munkástanács megbízottjai útján ellenőrizteti, akik az észleltekről az elnöknek azonnal írásban kötelesek jelentést tenni. A megállapított hiányosságok kiküszöbölésére a munkástanács elnöke haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a vállalatvezetőség bevonásával.

10./ A munkástanács hatáskörébe tartozik a munkaruha, védőruha, lábbeli stb. jogosságának és kihordási idejének megállapítása, valamint a védőételek és pótszabadságok elbírálása és megállapítása. Ezen ügyekben hozott határozatokat a kollektív szerződésbe is beépíti.

A munkástanács hatáskörébe tartozik továbbá a munkavédelmi előírások betartásának az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések betartásának védőberendezések, védőeszközök ellenőrzése.

Ugyancsak ellenőrzi a munkástanács a rendszeres, előírt orvosi vizsgálatok betartását.

A munkástanács hatáskörébe tartozik a kiskorúak védelmére, az anyavédelemre, a társadalombiztosításra stb. vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése.

11./ A munkástanács lerögzíti, hogy a személyi karton nyilvántartás kizárólag szakmai szempontoknak megfelelően legyen vezetve. A dolgozókra vonatkozó bejegyzéseket a dolgozók tudtával eszközli, és a dolgozóknak bármikor jogukban áll a személyi kartonjukat megtekinteni.

12./ A fegyelmi jogkört a fegyelmi bizottság gyakorolja. Összetétele: Az igazgató, az intéző bizottság egy tagja és annak a részlegnek egy munkástanács tagja, ahol a fegyelmi eljárás alá vont személy dolgozik. A fegyelmi bizottság határozata ellen további fellebbezésnek helye nincs, azonban polgári igényeivel a dolgozó a bírósághoz fordulhat.

13./ Az egyeztető bizottság működését az alábbiak szerint állapítjuk meg:

Az egyeztető bizottság elnökét visszavonásig a munkástanács nevezi ki. Az egyeztető bizottság 5 tagból áll. Az elnökön kívül a munkástanács 2 tagot és a vállalatvezetőség szintén 2 tagot nevez ki.

Az egyeztető bizottság hatáskörébe tartoznak azok a vitás ügyek, amelyek a dolgozók és a vállalatvezetőség között merülnek fel: Pl. a munkaviszonnyal kapcsolatos vitás ügyek, bérosztályba való besorolás, munkaidő, vagy túlmunka szabályozása, munkaruha igény jogosságának megállapítása, védőétel, más munkakörbe való áthelyezés stb.

14./ A beruházások szükségességének, terjedelmének a megállapítása a munkástanács hatáskörébe tartozik, azonban a döntéseit a vállalatvezetőség bevonásával hozza meg.

15./ A vállalat termelési és számviteli fejlesztésének technikai és gazdasági irányítása a munkástanács és a vállalatvezetőség közös feladata.

16./ Az újítások és ésszerűsítések elbírálásánál részt vesz a munkástanács által kijelölt 2 tag.

17./ Az üzemi sajtó és híradó irányítása a munkástanács feladata és a munkástanács jelöli ki a szerkesztőbizottságot.

Martfű, 1956. november 17.

Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 1035/1957.

83.
Részletek az Öcsödi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és az Öcsödi Községi Munkástanács együttes ülésének jegyzőkönyvéből

1956. november 17.

JEGYZŐKÖNYV.

Készült Öcsödön a Községi Tanács szakszervezeti helyiségében 1956. november hó 17-én délelőtt 9 órakor.

Jelen vannak:

Csató Imre elnök, Varga Sándor, Jordán Sándor, Bordács Albert, Gere Mihály, Hegyi Gábor, Dezső Sándor, Bagdi József, Szántó Imre, ifj. Komáromi Kálmán, Savella Sándor, Miskolczi Péter, Enyedi Károly, Kiss Lajos, Kórógyi László, Pap Bálint, Ungi Sándor, Erdei Sándor, Bordács Ferenc, J. Tóth János, Farkas Antal, Izbéki Ferenc, Daru Bálint, Víg Károly, Szabó Sándor, a munkástanács tagjai.

Csató Imre beszámolójában ismerteti az utóbbi időkben lezajlott eseményeket. Elmondja, hogy az elmúlt napokban a járási tanácsnál a tanácsapparátusban megtörtént a szanálás, s így a 114 személyből 30 fő lett megválasztva, akik az apparátushoz tartozhatnak. Amikor Kádár, a munkás-paraszt kormány került az élre, a régi apparátus teljes státusza visszakerült, és az elnök továbbra is a Soós József, Sebestyén Ferenc pedig a titkár.

Amikor f. hó 10-én a járásra behívták értekezletre a tanácsapparátus rangidős tisztviselőjét, így D. Kiss Sándor képviselte Öcsöd Község Tanácsát, míg a munkástanács részéről saját személyem. Előbb végrehajtó bizottsági ülést tartottak a járás vezetői a vb részéről jelenlévőknek, mely értekezleten mi nem vehettünk részt. Hogy miről volt szó, azt konkrétan nem tudom. Majd a későbbi órákban minket is behívtak és közölték velünk, hogy a munkástanácsra továbbra is szüksége van minden községnek, azonban az irányítást a mai naptól kezdve a végrehajtó bizottságok veszik ismét újra át. Így a munkástanácsnak szavazati joga nincs, csak javaslatokkal jöhetnek.

Amikor az értekezleten bent voltunk és kértem, hogy válasszanak községünkben a volt vb. elnök és vb. elnökh. helyett másikat, mert a vb csonkán működik. Ez meg is történt. Még aznap délután a helyi tanács vb-titkára összehívott minket a 6 tagú bizottságot és a vb-t és közölték velünk, hogy a járási tanács utasítása alapján az irányítást most már a vb veszi a kezébe. D. Kiss Sándor megköszönte a működésünket és kérte, hogy az elkövetkezendő időkben is adjunk meg minden segítséget a végrehajtó bizottságnak, majd a továbbiakban megköszönték a megjelenésünket és tovább a vb-ülésen nem vehettünk részt.

Ez idő alatt történt, hogy a vb-ülésen megválasztották Bordács Albert vb-tagot vb-elnöknek, Szántó Imrét vb-elnökhelyettesnek.

Ez megtörtént esemény, nekem és a 6 tagú munkástanács tagjainak feltűnő volt, és úgy éreztük, hogy szinte terror formájában elnyomták a járási tanács vb kezdeményezésére a munkástanács szerepét, pedig tudomásunk van a rádión keresztül is, hogy mindenütt az irányítást a munkástanácsok végzik.

Én ezek után összehívtam a 6 tagú bizottságot és közöltem velük, hogy mi nem érthetünk ezzel a terrorral egyet, mert mi elnyomva lettünk, és úgy mondván alárendelt szervekké váltunk.

Majd f. hó 14-én Bordács Albert személyesen eljött a lakásomra, és hívott, hogy ismét foglaljuk el helyünket és továbbra is tevékenykedjünk mint a forradalom ideje alatt, és az azt követő napokban is. Én megértettem és fel is jöttem. Akkor este ismét összehívtam a 6 tagú bizottságot és a helyi végrehajtó bizottságot is. Itt azonban inkább éles vitává, személyeskedéssé vált az összejövetelünk, és különböző nézetek alakultak ki. Megállapításom az volt, hogy a 6 tagú bizottság és a végrehajtó bizottság nem tud együtt dolgozni, mivel különböző nézeteik vannak a vb tagjainak és különböző a 6 tagú bizottságnak.

A hét folyamán bent jártunk ismét a járásnál. Személy szerint beszéltünk Varga József vb-elnökhelyettessel, Sebestyén Ferenc vb-titkárral.

Ezen beszélgetésünk ideje alatt együtt voltunk: én, a Bordács Albert mb. vb-elnök és Szántó Lajos, a 6 tagú bizottság egyik tagja. Mi Soós Józsefet kerestük, azonban közölték velünk, hogy a megyén van értekezleten és majd 2 nap múlva tájékoztatnak bennünket az ottani eredményekről.

Amikor leültünk beszélgetni, Bordács Albert közölte velünk, hogy Öcsöd községben a vb-elnöki teendőket jelenleg ő végzi a községben. Azonban működni csak úgy tud, ha a 6 tagú bizottság is ott tartózkodik a községházán, mert egyébként nem hajlandó tovább ezt a munkát vállalni. – A járás vezetői ezzel egyet is értettek. –

Elmondta azt, hogy több személynek feltűnő volt és kérdezték is, hogy mit keres a tanácsházán Bordács és a végrehajtó bizottság. Mint tudjuk is, a nép nem kívánja a végrehajtó bizottságot tovább működni éppen elég volt működésükből. Ez a felvetése általánosságban a népnek.

Elmondja, hogy igen erős szóváltások történtek már több esetben Szántó Lajos munkástanács-tag és Szántó Imre vb-tag között, ami fényesen bizonyítja, hogy összeférhetetlenség van a vb és munkástanács közt.

Majd ismerteti a jelenlévőkkel, hogy a napokban voltak lent Budapestről munkások élelmiszerért. A beszélgetéskor jelen voltam én, Szántó Lajos, Miskolczi Péter, D. Kiss Sándor és Bordács Albert. Ez a munkás elmondotta, hogy Budapesten a sztrájk még mindig folyik. Ők élelmiszerért jöttek le a községbe és igyekszenek ellátni Budapest népét. Ez a munkás elmondotta, hogy ő még mindig kommunista, és az is marad, de nem ilyen körülmények keretében kívánja folytatni munkáját, hanem egy más, igazabb úton. A munkások is ezért harcolnak, hogy kivívják a munkásságnak és parasztságnak a jobb életet. Elmondta, hogy nem igaz amit a rádió mond, és ne higgyünk a Kádár politikájának, mert ez csak megtévesztheti a parasztságot. Azt higgyék el amit ő mond, mert az az igaz. A munkásság él a sztrájk jogával és nem is dolgozik ennek a kormánynak. De tartsanak össze a falun a parasztok is, és tekintsék első és legfontosabb feladatuknak a város élelmiszerrel való ellátását. Ők kivívják a harcot, hogy a parasztságnak is jobb legyen.

Az én véleményem az, hogy ennek a munkásnak a szava igaz és össze is kell nekünk falusi viszonylatban is fogni.

Helytelennek találom, hogy amikor ez a munkás még mindig kommunistának vallja magát, de nem olyannak, mint a Rákosi idejében volt, hogy D. Kiss Sándor, amikor elégették a szobornál a párt könyvét, majd utána rövidesen kivett a belső zsebéből egy másikat és azt mondta, hogy nem baj hogy elégették, van helyette másik. Ez pedig a Szociáldemokrata Párt tagsági könyve volt. De hogy nem szívesen foglalkozott velük az meglátszott rajta is, amikor a Kádár-kormány lépett fel. Rövidesen – két nap múlva – eltűnt a nemzetiszínű karszalagja is. Mi ezt láttuk, de nem szóltunk neki már feltűnt.

Én a forradalom ideje alatt jelen voltam. Igyekeztem is azon, hogy nagymérvű rendellenesség meg ne történjen a községben és védelmeztem is D. Kiss Sándort. Én voltam az, aki a tömeg elé állva kértem, hogy fogadják el D. Kiss Sándort ideiglenesen, hogy továbbra is, mint adminisztratív erő irányítson bennünket az elkövetkezendő időkben.

Megállapításunk tehát az, hogy D. Kiss Sándor ingadozóvá vált.

A megtörténtek alapján ki kell mondanom, hogy ezek után nem tudok egy levegőt szívni a végrehajtó bizottsággal, mint a munkástanács elnöke.

Ezek után megnyitja a vitát a beszámolója felett.

[...]

Papp Bálint munkástanács-tagnak az a javaslata, hogy az irányítást a munkástanács vegye át, mert a végrehajtó bizottság már a múlté.

Hegyi Gábor munkástanácstag felveti azt, hogy hol volt a végrehajtó bizottság akkor, amikor községünkben a forradalom volt, de hol volt akkor a járási tanács végrehajtó bizottsága is.

Csak egy példát felhozva, a mi esetünket ismertetem a jelenlévőkkel. Mi a mesterszállási ÁMG dolgozói, mi voltunk arra hivatva, hogy eldöntsük, van-e még szükség a volt ÁMG igazgatójára. Mi, a munkástanács eldöntöttük, hogy nincs rá szükségünk és hagyja el azonnal a munkahelyét. Itt is az a javaslatom, hogy a munkástanács vegye át az irányítást és a végrehajtó bizottság pedig lépjen le, mert nincs rá szükségünk.

Dezső Sándor hozzászólását az alábbi csoportosításban juttatja kifejezésre és javasolja eljárni:

1./ A munkástanács álljon vissza.

2./ A végrehajtó bizottság vezetői tűnjenek el.

3./ Kivétel nélkül a tanácstól valamennyi dolgozó az adminisztrátortól kezdve távozzék el, bármilyen beosztásban is legyen.

4./ A kint lévő fegyvereket, melyek vadászoknál vannak kint, vonják be, mert mint tudjuk, fegyvert az elmúlt időkben csak a Rákosi emberei kaptak.

5./ Helyteleníti, hogy mikor a munkástanácsot – 6 tagút – elbocsájtották, nem hívták össze a teljes létszámú munkástanácsot és hogy nem kérték ki azok véleményét.

6./ Szántó Imre vb-elnökh. nagyon védi a maga jogait, és még mindig a régi mederben kíván haladni.

Miskolczi Péter vb-tag, a Szocialista Munkás Párt vezetője elmondja, hogy ő sem ért egyet azzal, hogy a munkástanácsot elküldték. Egyetért a jelenlegi döntéssel, hogy a 6 tagú munkástanácsot vissza kell hívni, azonban a helyes úgy lenne, ha a munkástanács a végrehajtó bizottsággal működne együtt, hasonlóan mint a Szabadság Termelőszövetkezetnél, ahol a tsz igazgatósága a munkástanáccsal karöltve működik.

Az elkövetkezendő időkben vigyáznunk kell arra, hogy községünkben minden a legnagyobb rendben folyjék le, figyelembe véve azt, hogy van egy-két olyan személy a községben, aki szeretné a község különböző rétegű lakosait összeugrasztani és bosszút szítani.

Nekünk rendre és nyugalomra van szükségünk, nem pedig a bosszúk végrehajtására. Amikor majd kijön a törvényes rendelkezés, mindenki felelni fog tetteiért a hatóság előtt.

A forradalommal egyet kell értenünk, és egyet kell értenünk a Kádár-féle politikával is, hogy a végrehajtó bizottságnak a helyére kellett állni, mert ez a rend egyik előfeltétele. Helyére kellett állni a vb vezetőinek és együtt kell működniök a munkástanáccsal. A munkástanácsnak el kell foglalni helyét és a feladatokat közösen kell megbeszélni és megoldani. Mi a forradalmi bizottság munkáját elismerjük, melyet az elmúlt hetekben végeztek községünkben és megőrizték a község lakosságának nyugalmát. Nincs értelme annak, hogy a párt tagokon bosszút álljanak egyesek, mert hisz ezt a párttagok is megtehették volna a múltban, hogy a volt Kisgazdapárt egyszerű tagjain bosszút álljanak. Erre nincs szükség.

Majd a pártokhoz való tömörüléssel kapcsolatban elmondja, hogy helyes az az intézkedés, hogy több párt legyen és mindenki ahhoz a párthoz tömörüljön, melyben érzi, hogy tevékenykedni tud.

Én 1945 óta vagyok bekapcsolódva a mozgalmi életbe. 1950 óta több vezető posztot betöltöttem. Meglátásom és érzésem, hogy az a baj minden területen, hogy azt nézik, hogy kinek mi a neve, milyen a kabátja, milyen a megjelenése stb. Én mindenkor figyelembe veszem a tömeg véleményét, s ha a körülmény úgy kívánja, hogy hagyjam el a munkahelyemet, elhagyom. De úgy hiszem ez a véleménye valamennyiünknek.

Nekem az a javaslatom, hogy továbbra is maradjon meg a végrehajtó bizottság és a munkástanáccsal karöltve végezze munkáját az elkövetkezendő időkben is. Mint legdöntőbb tényezőt őrizzük meg a nyugalmat és lássuk el Budapest népét élelmiszerrel.

Kórógyi László kéri, hogy a munkástanács maradjon meg és azt a jogkört vegye át, amit az elmúlt hetekben is végzett. Hogy a végrehajtó bizottsággal mi legyen, azt közösen döntse el a most összeült munkástanács.

Savella Sándor hozzászólásában elmondja, hogy az itt felvetett hozzászólásokkal teljes mértékben egyetért oly formában, hogy a Rákosi ideje alatt tevékenykedett dolgozók eltűnjenek és helyettük új emberek kerüljenek.

Összefoglaló:

Csató Imre összefoglalójában elmondja, hogy nem szabad okolnunk azokat az embereket, akik a községből már elmentek és hibát követtek el. Úgy tudja, hogy a végrehajtó bizottságnak 9 tagja volt és a 9 vb-tagnak tudnia kellett a történtekről, ami a községben felvetődött. Ezekkel a dolgokkal már nincs értelme, hogy foglalkozzunk, mert a három függetlenített munkájáért a végrehajtó bizottság valamennyi tagja is felelős.

Majd ismerteti, hogy milyen hibák voltak a végrehajtó bizottság munkájában. Ezzel kapcsolatban ismerteti a 6-32/1955. számú ügyiratot, mely történetesen saját személyével kapcsolatban merült fel. Felolvassa az aktát, mely tartalmazza, hogy az 1955-ös évben mint cséplőgép munkás nem dolgozhattam. Hogy miért döntöttek így, az nem közölték. Tehát ilyen hibák is előfordultak.

Mint a hozzászólásokból is kitűnt láthatjuk, hogy Öcsöd község lakossága nem hajlandó tovább a végrehajtó bizottság működését látni, amivel a munkástanács teljes mértékben egyhangúan egyetértett.

A forradalmi munkástanács annak idején igyekezett munkáját elvégezni és minden rendellenességet megakadályozni, de igyekezni fog a jövőben is. Ezt a forradalmat nem hasonlíthatjuk össze az 1945-ös fasiszta háborúval, mert ez a magyar nép szabadságharca volt. A forradalmi tanácsot mint tudjuk, Nagy Imre állította fel, s egyesek úgy gondolják, hogy mivel Nagy Imre megbukott, megbukott vele a forradalmi tanács is.

Hogy vannak hiányosságok a jelenlegi munkákban is, azt bizonyítja az, hogy az elmúlt napokban felkeresett bennünket egy szovjet katonai parancsnok és egy magyar tiszt, akik közhírré tetették, hogy a községben tartózkodó katonáknak be kell vonulni, s gyülekeztessük őket össze a hirdetés útján. Mi a kötelességünket meg is tettük, mert közhíreltük. Sajnálatos azonban az, hogy ezek a személyek tájunkra sem jöttek.

Egyetért azokkal, akik helyeselték azt, hogy a munkástanács igyekezett munkáját jó mederben végezni. Az pedig, hogy a végrehajtó bizottság leváltott bennünket, az terrorral történt.

Hogy a munkástanács igyekezett minden visszaélést megakadályozni arra van példa is. Pl. felkeresett engem egy illető, hogy ifj. Kardos Andrást és Csikai Sándort azonnal vitessem el tevékenykedésükért. Én meggyőztem őket arról, hogy nekem elsősorban nem áll módomban ilyen dolgokat megtenni, hanem majd eljön annak az ideje, amikor a törvény előtt fognak felelni tetteikért.

Tehát itt is bebizonyíthatjuk, hogy a munkástanács igyekszik munkáját rendes mederben végezni.

Miután több hozzászólás nem volt, Csató Imre megköszöni a megjelenést, az ülést bezárja.

P. H.
K. m. f.

Csató Imre. s. k.

a munkástanács elnöke

Másolva 1956. november 23-án az eredetileg aláírottról.

Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1148/1957.

Jegyzet: 1956. november 4-e után a Kunszentmártoni járásban az ellenállás legélesebben Öcsödön nyilvánult meg, ahol a községi munkástanács tovább működött és a lakosság a községi tanács végrehajtó bizottságával egységesen szembehelyezkedett. Ezért később Csató Imrét, a munkástanács elnökét a népbíróság 15 évi börtönbüntetésre ítélte.

84.
A Kunhegyesi Petőfi Kör határozatai a politikai ellenállásról

1956. november 19.

Jegyzőkönyv.

Készült Kunhegyesen, 1956. XI. 19-én a Járási Kultúrház nagytermében a Petőfi Kör nagygyűlésén.

Jelen vannak: 250 fiatal.

Szabó Károly, a Petőfi Kör elnökségének tagja a beszámolójában foglalkozott a jelenlegi nemzetközi és belpolitikával. A beszámolójában kéri a fiatalságot, hogy foglaljanak állást és határozatban hozzák kívánságaikat.

A továbbiakban felszólalt Bényi Árpád tanító és elmondotta, hogy most jött haza Pestről és az ott látottakat kívánja elmondani a fiatalságnak.

A nagygyűlés a következő határozatot hozta:

1. A karcagi fiatalsággal és vb-vel vegye fel a kapcsolatot a Petőfi Kör és azokkal tárgyalásokat kezdjen és szempontokat kérjen tőle.

A küldöttség tagjai:

Bényi Árpád,

Vigh János,

Szabó Károly polgártársak.

2. A Nemzeti Parasztpárt felhívásához csatlakozunk és Kodály Zoltán élén egy nemzeti szerv létesítése mellett kiállunk.

3. Az ismertetett „Budapesti Apróhirdetéseket” sokszorosítani kell és a nép közt terjeszteni.

Kunhegyes, 1956. XI. 19.

Jegyzőkönyv hitelesítők:

Másolat

Politikai apróhirdetés

Keresünk: Megbízható, minden házkörüli munkára alkalmas miniszterelnököt.

Feltételek: Büntetett előélet, szovjet állampolgárság. Gerinc és jellem nem szükséges.

Felvétel az MSZMP-be: Az MSZMP-be jelentkezni lehet nálam, Kádár Jánosnál. Tíznél több jelentkező esetén az első nagygyűlésünket a Vérmezőn tartjuk meg.

Felhívás: Sztrájktörők, Ellenforradalmárok, Hazaárulók!

Számítunk rátok. Támogassatok bennünket, vegyétek fel a munkát! Dolgozzatok! Az elemi iskolák osztályzási rendjének megreformálásával és 65.000 magyar legyilkolásával már is tanúbizonyságot tettünk arról, hogy a dolgozó népet szolgáljuk.

Kádár-kormány

Kerestetnek: A „NÉPSZABADSÁG” című napilaphoz vevők. Híven képviseljük a Szabad Nép irányvonalát. Tántoríthatatlanul készen vagyunk minden megalkuvásra és hazudozásra.

Elvesztettem a nemzet bizalmát. A megtaláló értékes jutalomban részesül.

Felhívás a magyar néphez: Magyarok! Testvérek! Elvtársak! Barátaim!

Dolgozzatok, mert végem van. Családos ember vagyok és hazaárulással tengetem életem. Most először vagyok miniszterelnök. Hagyjatok annak lennem továbbra is. Tekintsétek húsz hadosztályomat és becstelenségben megőszült fejemet. Dolgozzatok, az oroszok majd kimennek. Akkor mi lesz velem?

Kádár János s. k.

Budapesti Polgár, vigyázz!

Az országban kb. tíz millió szabadságra, függetlenségre és szabad gondolkodásra vágyó elszánt ellenforradalmár bujkál. A letűnt arisztokrácia negyedében (Budapest, Újpest, Csepel) több földesúr, tőkés, tábornok és bíboros sáncolta el magát, akik születésüktől fogva mindmáig következetesen munkásoknak álcázták magukat. E banditák garázdálkodása folytán összesen öt-hat munkás és parasztember maradt életben országunkban, akik minap Szolnokon kormányt alakítottak.

Örömmel jelentjük, hogy a kormány egyre lelkesebben és szorosabban zárkózik önmaga mögé.

Éljen Kádár János, aki megteremtette a magyar nép egységét maga ellen.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 168. p.; PML. XXV. 2/b. B. 1910/1957.

Jegyzet: A Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt 1956. november 1-jén Karcagon, 2000 példányban felhívást nyomtatott ki. (Lásd: Mellékletek.)

A forradalom leverése után a Politikai apróhirdetés/ek/ Budapesten összeállított szövegét legépelve sokszorosították és terjesztették a nagykunsági településeken. A Kádár-kormányt kigúnyoló röpirat a forradalom karcagi és kunhegyesi vezetőinek perében az ellenállás bizonyítékának számított. Részben erre hivatkozva, az ellenállás karcagi és kunhegyesi szervezőire rendkívül súlyos, 10-15 évi börtönbüntetéseket szabott ki 1957-ben a népbíróság.

85.
Tiszafüredi egyéni gazdák kérelme a tagosított földek visszaadása iránt

1956. november 19. – 1957. március 4.

Forradalmi Nemzeti Bizottságnak

Tiszafüred

Alulírott tiszafüredi lakosok, mint tiszafüredi dolgozó parasztok, azon kéréssel fordulunk a fent nevezett bizottsághoz, hogy az 1952. évben és azután is betagosított: Rókás, Hasznos, Zöldes, Vadas nevezetű határrészeken fekvő földjeink betagosítási ügyeit felülvizsgálni és amennyiben mód és lehetőség van rá a döntést meghozni szíveskedjék.

Indokaink:

Ezen kizárólag jobbágyföldeket az 1848-as vívmányok elismeréséül, az akkori kormányzat – 100 éve – adta verejtéküket és vérüket hullató jobbágy elődeinknek és azóta is nagyobbrészt – 95% – ezek leszármazottainak voltak és vannak birtokában. Mikor az 1952. évben. a téeszcsék részére a részleges tagosítást megkezdték, az akkor kibocsátott rendelkezés is előírta, hogy a községtől bizonyos távolságra ( 4 km ) kell a tagosítást végezni. Továbbá ugyancsak ez a rendelkezés írta elő, hogy a betagosított földekért ugyanolyan minőségű és mennyiségű földeket kell juttatni. Ez azonban egy pár esettől eltekintve, egyáltalán nem így történt, nagyon sok esetben pedig csereingatlant nem is adtak. A közelmúltban megjelent újságközleményből pedig tudomásunkra jutott egynéhány tiszafüredi termelőszövetkezeti csoport megszűnése és amennyiben ez a valóságnak megfelel, úgy az idetartozó földeknek is kérjük az átadását és jogos tulajdonosainak tulajdonába való visszahelyezését.

Ismételten kérjük ezen ügyünk sürgős kivizsgálását és részünkre eredményes megnyugtató elintézését.

Tiszafüreden, 1956. november 19-én

Tiszafüredi dolgozó parasztok:

- - -

Járási Tanács V.B. Mezőgazdasági Osztálya

Tiszafüred, Somogyi Béla u 1. tel. 10.

Előadó Urbán Dezső

497/1957.

Megyei Tanács V.B. Földrendezési Csoportja.

SZOLNOK

A fenti tárgyra vonatkozólag jelentésemet az alábbiakban teszem meg:

A panaszt megbeszéltem a járási tanács vb vezetőivel és ugyanakkor a hivatal vezetés megbeszélte a pártbizottsággal és az álláspont az, hogy a kérelemben megnevezett földterületet visszaadni nem lehet, mivel azon a területen termelőszövetkezet működik és ha ezen területet visszaadnánk akkor a tsz területe teljes egészében megszűnne, ami a tsz feloszlását vonná maga után.

P. H.

Tiszafüred 1957. március 4.

Nagy Tibor h. osztályvezető

94/438

Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályának

Földrendezési Csoportja, Szolnok, Tel.: 13/31.

Földművelésügyi Minisztérium Földrendezési Főosztálya

Budapest

A tiszafüredi dolgozóparasztok kérelmét a tiszafüredi MSZMP elnöksége és a járási tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta, s mivel megállapítást nyert, hogy a termelőszövetkezetek megmaradtak, így a kérelemben foglaltak nem voltak teljesíthetők.

Szolnok, 1957. III. 6.

Forrás: SZML XXIII. 10/a. Szolnok Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, általános iratok 23013/145/1957.

{fel}