Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/22 >>>

Készült a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 9-én délelőtt 9 órai kezdettel tartott üléséről.

Jelen vannak: Tóth Imre vb-elnökhelyettes elnöklete mellett Fodor Mihály vb-elnökhelyettes, Kuti György vb-titkár, Kálmán István, Horváth Imre, Szabó János, Dr. Lévay Károly, Varga Sándor, Sebestyén János, Varga Illés, Csótó István vb-tagok, Ádler Vilmos Pénzügyi és Dr. Salló Ferenc, a Terv Osztály vezetője,

az I. napirendi pont tárgyalásánál Kalocsai Béla Kereskedelmi Osztályvezető, Gálosi József az Élelmiszerip. Osztály részéről, – Zsidó Péter – a Terményforgalmi, Vasas István – az Állatforgalmi és Danajka István – a Tejipari Vállalat vezetője, Bányai János és Lévay Zsigmond,

a II. napirendi pont tárgyalásánál Nyiri Béla, Vedrődi Gusztáv és Bozsik Tibor, a Mezőgazdasági Igazgatóság részéről.

Tóth Imre vb-elnökhelyettes üdvözli a végrehajtó bizottság tagjait és az ülésre meghívottakat. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes és azt megnyitja.

Elnöklő vb-elnökh. javaslatot tesz az ülés napirendjére az alábbiak szerint:

Tárgy:

Előadó:

1./ A közellátás helyzete és az ezzel kapcsolatos intézkedések

Kalocsai Béla

Ker. Oszt. vez.

2./ A mezőgazdasági termelés fontosabb feladatai.

Horváth Imre.

Mg. Ig. Igazgatója.

Tóth Imre vb-elnökh. javaslatot tett a végrehajtó bizottság 1956. november 7-én tartott ülésén hozott 155/1956. sz. határozat módosítására és a végrehajtó bizottság Dr. Lévay Károly, Sebestyén János, Fodor Mihály, Varga Illés, Kálmán István, Kuti György és Csótó István javaslata alapján egyhangúlag, illetve a 155/1956. vb. sz. határozat negyedik és ötödik bekezdésére vonatkozóan 9 szavazattal, 2 ellenében a következő határozatot hozta:

A végrehajtó bizottság a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a helyi igazgatási szervekre vonatkozó 2. sz. határozatában foglaltaknak megfelelően 1956. november 7-i ülésén hozott 155/1956. sz. határozata első bekezdésének a Szolnok Megyei Tanács Munkás-Paraszt Forradalmi Intéző Bizottsága működésére vonatkozó részét, valamint a második, negyedik és ötödik bekezdését hatályon kívül helyezi.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága Tóth Imre vb-elnökhelyettest megbízza a végrehajtó bizottság elnöki teendőinek ideiglenes ellátásával.

Kalocsai Béla kereskedelmi osztályvezető a közellátás helyzetéről az – alábbiakban tájékoztatja a végrehajtó bizottságot:

Az árufelvásárlás a tegnapi nappal már csökkent a megyében. Cukorból, kenyérből és lisztből megfelelő készletek állnak rendelkezésre. Húsból nagyobb mennyiséget tárolnak a hűtőházakban. Mielőbb fel kell vennünk a kapcsolatot az Országos Közellátási Bizottsággal, főleg a hízott baromfi és hasított sertés Budapestre történő szállítása érdekében. Nem kielégítő a helyzet a zsír és burgonyaellátás terén. Burgonyából a vidéki városok ellátása nincs biztosítva. Zsírból is komoly mennyiséget vásárolt fel a lakosság. A petróleum ellátásban zavarok vannak. Textilféleségekből a vásárlók igényeit ki tudjuk elégíteni és a földmívesszövetkezetek készleteit beleszámítva kb. 165-180 millió Ft értékű áru van a raktárakban. Egyes ruházati cikkekből még mindig indokolatlanul magas a felvásárlás. A sókészlet kifogyóban van és jelenleg csak 11 vagon áll rendelkezésre. Ebből a cikkből mintegy 91 vagon mennyiséget vásárolt fel a lakosság, amivel az egész megye szükségletét hónapokra előre biztosítani lehetett volna.

A kenyérellátás terén fennálló nehézségeket sikerült kiküszöbölni és a sorban állás megszűnt. A legégetőbb probléma az üzemanyag ellátás biztosítása. Feltétlenül gondoskodni kell a gépjárművek ésszerű kihasználásáról. Az Élelmiszeripari Osztály a sütőipar élesztő szükségletét a kereskedelmi forgalom megindulásáig helyi gyártás útján fogja biztosítani. Ennek érdekében az Élelmiszeripari Osztály az Ecetgyárral felvette a kapcsolatot.

A végrehajtó bizottság hívja fel az alsóbb tanácsokat, vegyék fel a kapcsolatot az állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel annak érdekében, hogy a helyi földmívesszövetkezetek útján, vagy közvetlen szállítással a termelt tojás mennyiséget Budapest és a megye lakossága szükségleteinek kielégítésére azonnal hozzák forgalomba. Ugyanis egyes állami gazdaságok és tsz-ek jelentős készletekkel rendelkeznek.

Dr. Salló Ferenc javasolja, hogy a végrehajtó bizottság a gépjárművek üzemanyag szükségletének biztosítása érdekében vegye fel a kapcsolatot a honvédséggel és a szovjet katonai parancsnoksággal. Petróleumból a lakosság ellátására bizonyos tartalékkal rendelkezik a megye.

Gálosi József bejelenti, hogy a húskészítmények előállításánál nehézségek mutatkoznak, mivel megfelelő munkaerő a közlekedési nehézségek miatt nem áll rendelkezésre. Mielőbb gondoskodni kell a mezőtúri hűtőházban tárolt fagyasztott sertéshús elszállításáról, hogy ezzel meg tudjuk oldani a hízott baromfiak raktározását. Budapest kenyérellátásának zavartalan biztosítása érdekében a továbbiakban is gondoskodni kell arról, hogy egyes vidéki sütőüzemek termelvényeinek egy részét Szolnokra szállítsák.

Vasas István hozzászólásában felveti, hogy felvilágosító munkával elejét kell venni a lakosság részéről tapasztalt indokolatlanul nagymérvű sertésvágásoknak. Az élő állatok vágásával kapcsolatban egyes magán-kisiparosok és emellett spekulánsok részéről káros jelenségek tapasztalhatók. Meg kell akadályoznunk az efféle üzérkedéseket. A termelőszövetkezetekből kb. 1.300 db hízott sertést sürgősen el kell szállítanunk. Ugyancsak gondoskodni kell a felhizlalt vágómarhák elszállításáról is.

Zsidó Péter beszámol arról, hogy a hozzávetőleges adatok alapján kb. 1.800 vagon búzát tárolnak jelenleg a megyében. A központi készletekből a forradalmi tanácsok sok esetben indokolatlan kiutalásokat eszközöltek. Vetőmag céljára kb. 19 vagon búzát utaltak ki kölcsönképpen. Egyes gépállomások és állami gazdaságok a dolgozók részére helytelenül már az 1957. év I. negyedére járó fejadagot is kiutalták. Pl. a tiszaigari állami gazdaság a jövő év június 30-ig javasolja a dolgozók fejadagjának kiadását. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. A végrehajtó bizottság hozzon olyan határozatot, hogy központi készletből gabonát bármilyen címen tilos kiadni a megyei tanács végrehajtó bizottságának engedélye nélkül. A malmoknak áruval való ellátása az egész megye területén biztosítva van. Feltétlenül tisztázni kell a felsőbb szervekkel, hogy a termelők által beszolgáltatott rizs árkülönbözetét milyen módon lehetne kifizetni, vagy van-e lehetőség a már beszállított rizs 50%-ának a termelők részére való kiadására az átvételi ár visszafizetése mellett.

Lévay Zsigmond javasolja, hogy a végrehajtó bizottság tegyen intézkedést a megyei közellátási bizottság létrehozására.

Horváth Imre javasolja, hogy a szolnoki piac áruval való ellátásának biztosítása érdekében vegyük fel a kapcsolatot az állami gazdaságokkal, célgazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy piaci felhozatalra szállítsanak árut. – A gépkocsi üzemanyag biztosítása érdekében szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó bizottság közvetlenül vegye fel a kapcsolatot Romániával. A rizs átvétellel kapcsolatos probléma tisztázását a felsőbb szervekkel való megbeszélés útján sürgősnek tartja. Feltétlenül tisztázni kell azt is, hogy a takarmányhiánnyal küzdő termelőszövetkezetek félkész állapotban lévő sertéseinek tovább hizlalását milyen módon lehetne biztosítani.

Csótó István a lakosság jövő évi zsír- és húsellátásának biztosítása érdekében felhívja az Állatforgalmi Vállalat figyelmét, hogy gondoskodjon arról, hogy főleg május és június hónapra minél több termelő kössön sertéshizlalási szerződést.

Dr. Lévay Károly szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó bizottság a gépjárművek üzemanyag szükségletének biztosítása érdekében hozzon határozatot. A zöldségféléknek más megyékből történő felvásárlását is elő kell segíteni. Fel kell hívni az alsóbb tanácsok figyelmét arra, hogy központi készletből gabonát csak a megyei tanács vb hozzájárulásával lehet kiutalni.

Fodor Mihály bejelenti, hogy a Közellátási Kormánybiztosság arra kéri a végrehajtó bizottságot, segítse elő azt, hogy minél több kenyeret, lisztet, tejet és tejtermék féléket szállítsanak a megyéből Budapestre. Feltétlenül biztosítanunk kell napi 42.000 liter tejnek a Budapestre való felszállítását, és arra kell törekednünk, hogy még ennél nagyobb mennyiséget is tudjunk szállítani. –

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megyénk Budapest ellátását erejéhez képest segítse.

Sebestyén János javasolja, hogy a vasúti közlekedés megjavítása érdekében a végrehajtó bizottság vegye fel a kapcsolatot a Fűtőház dolgozóival. Meg kell szerveznünk az élelmiszereknek Budapestre történő folyamatos szállítását.

A vita után a végrehajtó bizottság egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

A végrehajtó bizottság támogatja az Élelmiszeripari Osztálynak azt a kezdeményezését, hogy a sütőipar élesztőszükségletét a kereskedelmi forgalom helyreállításáig helyi gyártás útján biztosítsa.

Budapest kenyérellátásának zavartalan biztosítása érdekében a továbbiakban is gondoskodni kell arról, hogy egyes vidéki sütőüzemek termelvényeinek egy részét Szolnokra beszállítsák.

Az alsóbb tanácsok vegyék fel a kapcsolatot az állami-, cél-, és tangazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek vezetőivel annak érdekében, hogy a helyi földmívesszövetkezetek útján, vagy közvetlen szállítással a termelt tojás-mennyiséget Budapest és a megye lakossága szükségleteinek kielégítésére azonnal hozzák forgalomba.

Erre a Kereskedelmi Osztály vezetője a sajtó és megyei rádió útján is hívja fel az érintett szervek figyelmét.

Felelős: Kereskedelmi Osztály vezetője, járási, városi tanácsok vb-elnökei.

Az Élelmiszeripari Osztály vezetője gondoskodjon a megye területén levő hűtőházakban tárolt fagyasztott hús mielőbbi elszállításáról, hogy ezzel lehetőség nyíljon a szerződéses baromfi, valamint a levágásra kerülő sertések elhelyezésére.

A közlekedési eszközök jobb kihasználása érdekében a sertéseket hasított állapotban kell Budapestre szállítani.

A gépállomások és a közlekedés üzemanyag szükségletének biztosítása érdekében a vb vezetői szakemberek bevonásával lépjenek érintkezésbe a honvédség parancsnokával és a szovjet katonai parancsnoksággal és kérjék segítségüket.

A fentieken túlmenően az üzemanyag /gázolaj, benzin terén stb./ fennálló nehézségek leküzdése érdekében fel kell venni a kapcsolatot a központi szervekkel. Amennyiben ez eredményre nem vezetne, úgy lehetőséget kell keresni az üzemanyagnak közvetlenül Romániából történő beszerzésére.

Az egyes készruhafélékből mutatkozó áruhiány megszüntetése végett gondoskodni kell a helyi ipar útján a rendelkezésre álló anyagok mielőbbi feldolgozásáról és a ruházati ipar kapacitásának teljes kihasználásáról. –

A mezőgazdaság helyzetéről és mezőgazdasági termelés fontosabb feladatairól Nyíri Béla, Bozsik Tibor és Vedrődi Gusztáv osztályvezetők az alábbiakban tájékoztatták a végrehajtó bizottságot:

A 215.000 kat. holdat kitevő vetés előirányzatból jelenleg kb. 175-180.000 kat. hold van elvetve. Biztosítanunk kell a hiányzó 35-40.000 kat. hold elvetését is. A tsz-ek egy része a vetést befejezte. A Mezőgazdasági Igazgatóság intézkedett, hogy a meglévő üzemanyagot kizárólag erre a célra használják fel. A kölcsön vetőmag igényeket feltétlenül ki kell elégíteni és felvilágosító munkát kell végezni az igaerővel nem rendelkező termelők megsegítésére. A cukorrépa és a takarmányrépa kivételével a betakarítási munkák befejeződtek. A mélyszántás további végzését üzemanyag hiány akadályozza.

Bozsik Tibor szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó bizottság önálló intézkedéseket tegyen az üzemanyag beszerzése érdekében. Intézkedni kell a gépállomásokról elbocsájtott vezetők visszahelyezése ügyében is. A gépállomási dolgozók munkabéreinek kifizetésére a szükséges összeg rendelkezésre áll.

Vedrődi Gusztáv megállapítja, hogy az eddig szilárdan működő termelőszövetkezeteknél feloszlással kapcsolatos jelenségek nem tapasztalhatók, és a tsz-ből való kilépés ezeknél csak szórványos jelenség. Ellenben komoly hiba van a gyengén működő tsz-eknél. Pl. Törökszentmiklóson a 24 tsz-ből csupán 4 tsz. és 2 tszcs. nem oszlott fel, Öcsödön mind a három csoport feloszlott. Ezenkívül Abádszalókon vannak még nyugtalanító jelenségek. A tényleges helyzetet csak hétfőn tudják felmérni a Mezőgazdasági osztályvezetők tájékoztatása alapján. Meg kell akadályozni a termelőszövetkezetek közös vagyonának elherdálását. Javasolja, hogy a termelőszövetkezetek függetlenül attól, hogy a tagság milyen gazdálkodási formát kíván választani, készítsék el a zárszámadást, mert a vagyoni állapot felmérésére szükség van. – A feloszló termelőszövetkezetek állatait az állami gazdaságoknak, vagy más tsz-eknek javasolja átadni.. Juhok átvételével meg lehet bízni a legeltetési bizottságokat. Ha a feloszló termelőszövetkezet közös vagyonát sem az állami gazdaság, sem más fel nem oszló tsz. át nem veszi, úgy ebben az esetben az átvételre helybeli földmívesszövetkezetet kell felkérni. – Azokat a hízó állatokat, amelyeket a tsz-ek el akarnak adni, vegye át az Állatforgalmi Vállalat. A kapcsolat az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az állami gazdaságok között megszakadt. Ezért átmenetileg utasítsa a végrehajtó bizottság a Mezőgazdasági Igazgatóságot, hogy az állami gazdaságok üzemmenetének biztosítása érdekében az érintkezést az állami gazdaságokkal vegye fel és ezeket a fennálló nehézségek megoldásában támogassa.

Horváth Imre javasolja, hogy a földmívesszövetkezeteknek adják át azokat az építési anyagokat, leltár mellett, amelyeket a feloszlani kívánó tsz. a bekövetkezett változás után már beépíteni nem óhajt.

Az állami gazdaságoknak átmenetileg a Mezőgazdasági Igazgatóság adjon segítséget. Ennek érdekében a Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozóiból egy háromtagú bizottság létrehozását javasolja, melynek vezetője Vedrődi Gusztáv elvtárs lenne.

Dr. Salló Ferenc szükségesnek tartja, hogy a gépállomások az őszi mezőgazdasági munkák végzése érdekében az üzemanyag tartalék készleteiket is használják.

Varga Illés véleménye szerint a termelőszövetkezeti tagság túlnyomó többsége a közös gazdálkodás mellett foglalt állást. A tsz-ek közös vagyonának megvédése érdekében sürgős intézkedéseket kell tenni.

Csótó István a zárszámadás elkészítését a tsz-ekben elengedhetetlennek tartja, mert az nagy mértékben hozzájárul a termelőszövetkezetek további megszilárdulásához.

Szabó János foglalkozott a termelőszövetkezetek jelenlegi problémáival. Állást kell foglalni a vetőmag biztosításának a kérdésében is. Helyesnek tartja, hogy a feloszló tsz-ek állatállományát az állami gazdaságok vegyék át.

Ádler Vilmos helyteleníti, hogy a feloszló tsz-ek meglévő terménykészleteiket is szétosztják a tagok között, ami veszélyezteti az állammal szemben fennálló tartozások visszafizetését.

A vita után a végrehajtó bizottság egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

A megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programjában célul tűzte ki, hogy a szövetkezeti mozgalom és a tagosítás terén minden elkövetett törvénysértést felszámol és a szövetkezeti parasztok maguk választják meg a szövetkezés jövőbeni formáját, vagy ha a jövőben nem kívánnak közösen gazdálkodni, akkor a szövetkezetből kiléphetnek, illetve ha a szövetkezet valamennyi tagja úgy határoz, akkor a szövetkezet feloszlik.

Egyes tsz-ek, különösen azok, amelyek még nem szilárdultak meg és ahol a vezetés nem volt jó, úgy határoztak, hogy feloszlanak és az egyéni gazdálkodás útjára lépnek. Ezen tsz-eknél problémát jelent az, hogy azon közös vagyonnal, amelyet állami hitelből vásároltak, vagy építettek és amely még részben vagy egészben nincs letörlesztve, – mi történjen?

A fenti nehézségek megoldásaként, amíg erre megfelelő kormányrendelkezés nem jelenik meg, a megyei tanács végrehajtó bizottsága az alábbiak végrehajtására hívja fel a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságait:

1./ A tsz-ek vagyoni állapotának felmérésére feltétlenül szükség van. Ezért valamennyi szövetkezetben mielőbb el kell készíteni a zárszámadást. A zárszámadás elkészítése után kerülhet sor arra, hogy a szövetkezet tagjai a gazdálkodás formáját megválasszák, vagyis a szövetkezet sorsáról döntsenek.

2./ Abban az esetben, ha valamely szövetkezet tagjai úgy határoznak, hogy a továbbiak során nem kívánnak közösen gazdálkodni, akkor azt a közös vagyont, amelyet állami hitelek terhelnek feltétlenül óvják meg az elherdálástól /állat, épületek, takarmány és gépek/. A szövetkezet ilyen vagyonát megőrzés végett elsősorban olyan szövetkezetnek adják át leltárilag, amely a továbbiak során is közösen gazdálkodik és vállalja annak megőrzését. Az épületek szétbontását megengedni nem lehet.

Amennyiben nincs olyan tsz. amely a feloszló tsz. közös vagyonát átvegye, úgy annak megőrzésére és gondozására a járási tanácsok kérjék fel a legközelebbi állami gazdaságot. Juhok átvételével meg lehet bízni a legeltetési bizottságot.

Ha a feloszló tsz. közös vagyonát sem az állami gazdaság, sem más fel nem oszló tsz. át nem veszi, úgy ebben az esetben az átvételre helybeli földmívesszövetkezetet kell felkérni. Ugyancsak a földmívesszövetkezetnek kell azon építési anyagokat is átvenni, amelyeket a feloszlani kívánó tsz. a bekövetkezett változás után már beépíteni nem óhajt.

A feloszló tsz. más tsz-nek, állami gazdaságnak, vagy földmívesszövetkezetnek átadott minden élő és holt leltári tárgyról pontos leltárt kell vezetni és az átadást a járási, városi mezőgazdasági osztály megbízottjának jelenlétében kell végrehajtani.

A felszámoló tsz köteles a leadott állatok továbbtartásához szükséges takarmányt, alomszalmát, silótakarmányt az átvevő szervnek ugyancsak pontos leltár mellett átadni.

Az ideiglenes gondozásra átadott állatokkal, épületekkel, gépekkel kapcsolatos szaktanácsadást a gépállomás, valamint a járási, városi mezőgazdasági osztályok szakemberei /főagronómus, főállattenyésztő, főállatorvos./ kötelesek ellátni.

3./ Egyes tsz-ekben a kilépő tagok olyan kívánsággal lépnek fel a tsz. felé, hogy ott kapják meg a földjüket, ahol korábban volt. Ebben a kérdésben határozott állást kell foglalni és a tsz. közgyűlésének kell eldönteni, hogy a kilépők mely területet kapják meg. Természetesen figyelemmel kell lenni a régi és a most juttatott területek minőségére.

4./ Mutatkozik olyan jelenség is, hogy a tsz közösen akar gazdálkodni. Ennek dacára sem a vetőmagot, sem az állatoknak a takarmányát nem hagyták meg, hanem ezeket szétosztották. Ezen káros jelenségre fel kell figyelni és el kell érni, hogy a tsz. további közös gazdálkodásához a vetőmag alapot, valamint a takarmánybázist biztosítsák.

5./ Az állami gazdaságok szükségleteit az elkészített üzemtervek alapján az Állami Gazdaságok Minisztériuma biztosította. A kapcsolat azonban a minisztérium és az állami gazdaságok között megszakadt. Éppen ezért addig, amíg a gazdaságok a minisztériummal a kapcsolatot újból fel tudják venni, átmenetileg utasítja a végrehajtó bizottság a Mezőgazdasági Igazgatóságot, hogy az állami gazdaságok üzemmenetének biztosítása érdekében az érintkezést az állami gazdaságokkal vegye fel és ezeket a fennálló nehézségek megoldásában támogassa. Segítse abraktakarmányokban, üzemanyagban stb. az állami gazdaságokat.

6./ Felhívja a végrehajtó bizottság a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságait és mezőgazdasági osztályait, hogy legyenek tekintettel a fennálló rendkívüli nagy üzemanyag hiányra és a fogatokat úgy a vetési, mint a betakarítási, valamint a szállítási munkáknál az állami gazdaságok, tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok sokkal nagyobb mértékben vegyék igénybe, mint ezt korábban tették.

7./ Egyes községekben még mindig van olyan egyéni gazdálkodó, aki vetőmag hiányában nem tudja bevetni azt a területet, amit szándékozott. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai egyénenként vizsgálják felül a vetőmagot igénylő termelők helyzetét és amennyiben indokoltnak tartják, úgy kérjék a járási tanács végrehajtó bizottságától a vetőmag kiutalásának engedélyezését.

Felelős: Járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai, Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatója.

4./ Helyes Endre – megyei mezőgazdasági állandó bizottsági elnökét – értesíti.

A végrehajtó bizottság 1956. november 20-án délelőtt 9 órai kezdettel tartja legközelebbi ülését és annak napirendjét az alábbiakban határozza meg.:

2./ VKG. Osztály jelentése alapján a befejezetlen építkezésekkel kapcsolatos feladatok, közművek állapota, lakásügyek.

/: Tóth Imre s. k. :/
mb. vb-elnök

/: Kuti György s. k. :/
vb-titkár

Jegyzet: A megyei tanács végrehajtó bizottsága a gabonakészletek felhasználásáról, zöldség- és gyümölcsellátásról, a beszolgáltatott rizs árának kifizetéséről és az illegális szeszkereskedelem megakadályozásáról is intézkedett. Ezeket a részleteket terjedelmi okból kihagytuk.

Készült Karcag Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. évi november hó 9-i üléséről.

Jelen vannak: Szentesi László vb-elnök, Mátyus Imre vb-elnökhelyettes, Tóth István vb-titkár, Kun Imre, Kovács István, Kundra József, Tóth Kálmán, Bényei Gábor vb-tagok.

Vadász István, a városi pártbizottság titkára, Filep István, a városi forradalmi munkástanács titkára, mint meghívottak, valamint a megyei tanács vb részéről: Pappné elvtársnő és Tokár elvtárs.

Szentesi László vb-elnök: Üdvözli a megjelenteket, s a vb-ülést megnyitja. Bejelenti, hogy az elmúlt két hét alatt a rendkívüli helyzet miatt nem tudtuk a végrehajtó bizottságot összehívni, mivel a függetlenített vezetők is részben szabadságon, részben pedig egyéb okból távol voltak.

Ebben az időben a forradalmi munkástanács vette kezébe a város közigazgatási irányítását.

Újabb rendelkezés értelmében, mától kezdve ismét a végrehajtó bizottság vette át a város közigazgatását, szorosan együttműködve a városi forradalmi munkástanáccsal.

A mai forradalmi munkástanács gyűlésen a vb függetlenített vezetői úgy nyilatkoztunk, hogy teljes mértékben figyelembe kívánjuk venni a forradalmi munkástanács javaslatait, melyek a dolgozó nép érdekeit képviselik.

A forradalmi munkástanács is teljes egészében támogatni kívánja a végrehajtó bizottság munkáját.

Jelenlegi legfontosabb feladat, a város rendjét és nyugalmát biztosítani. Ennek érdekében tárgyalást folytattunk a rendőrség és a helyőrség parancsnokaival. Továbbra is érvényben tartjuk a kijárási és szesztilalmat a város területén.

Igen fontos tennivaló még a város lakosságának ellátása. A raktárak kezdenek kifogyni s az utánpótlás üzemanyag hiányában nehezen oldható meg. Üzemanyagnál komoly problémák vannak, ezért célszerű lesz az áruszállítást lovaskocsival eszközölni.

Kihangsúlyozza, hogy a forradalmi munkástanács komoly erőfeszítéseket tett az áruellátás biztosítása érdekében. Jelenleg liszt, kenyér probléma még nincs, hiány só- és zsírkészletnél mutatkozik.

Bejelenti, hogy amikor a végrehajtó bizottság átveszi a közigazgatás irányítását, személyi bosszúról szó sem lehet, erre nincsen ok. A végrehajtó bizottság függetlenített vezetőinek elve az, hogy a legteljesebb mértékben együtt dolgozni a forradalmi munkástanáccsal minden olyan ügyben, ami a város lakosságának érdekeit szolgálja és a fennálló rendelkezés arra módot nyújt.

Javasolja, hogy a végrehajtó bizottság tartsa meg továbbra is a forradalmi munkástanács által beindított helyi lapot, mely Karcagi Híradó címen jelent meg, – A karcagi lakosság régi óhaja az, hogy legyen helyi lap.

Kéri a végrehajtó bizottság tagjait, – de nem utolsósorban a Forradalmi Munkástanács tagjait, – hogy azonnal indítsák be a termelőszövetkezeteknél a termelő munkát. Több tsz-nél még nem fejezték be a betakarítási munkát sem, ami a nemzetgazdaságra nézve is káros.

Javasolja, hogy a végrehajtó bizottság hetenként kétszer üljön össze, mivel igen sok feladat vár megoldásra a vb részéről.

Legközelebbi ülést f. hó 12.-én hétfőn javasolja megtartani, amikor a vb. függetlenített vezetői részletesebb beszámolót tudnak tartani a város közellátási helyzetéről.

Bejelenti, hogy a forradalmi munkástanács f. hó 11.-én vasárnap de. 9 órakor tartja a legközelebbi ülését. Kéri, hogy a végrehajtó bizottság tagjai jelenjenek meg ezen az ülésen.

Végezetül ismerteti, hogy a városban komoly probléma van a tüzelőellátás terén is. Ma felmértük a TÜZÉP-telepek jelenlegi tüzelő készletét s ahhoz mérten, adunk ki engedélyt tüzelő vásárlásra, a legilletékesebbeknek.

Tóth Kálmán: Javasolja, hogy mindenek előtt a Kenyérgyárat kell tüzelővel ellátni, mivel nagyon fontos a lakosság kenyérrel való ellátása.

Vigyázzunk, hogy tüzelő vásárlásra csak a legrászorultabbaknak adjunk engedélyt, mert igénybe veszik azok is, akik már tüzelő-utalványt kaptak.

Korainak tartja a 18 órai kezdést, a kijárási tilalomra, javasolja legalább 20 órai kezdésben megállapítani.

Mátyus Imre vb-elnökhelyettes: Kihangsúlyozta, hogy most tél kezdetén igen fontos a lakosság tüzelővel való ellátása, de nagyon fontos a Kenyérgyár mindenek előtt való ellátása tüzelővel, hogy zavartalanul biztosítva legyen a kenyérellátás.

Javasolja, hogy szervezze meg a vb a volt TÜZÉP dolgozókból, akik a hegyek között – személyes összeköttetéseken keresztül – tudnának nagyobb mennyiségű tűzifát beszerezni, a város részére. Szénkérdésben pedig vegyük fel a kapcsolatot a bányavidékekkel.

Termelőszövetkezetek pedig saját maguk lássák el a tsz-tagokat tüzelővel, mivel gépkocsival rendelkeznek.

Fontos a burgonya ellátás is. Ezt szintén úgy tudjuk biztosítani, ha a termelő helyekkel felvesszük a kapcsolatot.

Javasolja, hogy a helyi lap továbbra is megmaradjon, mivel az a lakosság régi óhaja.

Kifejti, hogy eredményes munkát csak úgy tudunk kifejteni, ha összefogott erővel – minden bosszúállás nélkül – végezzük a munkánkat.

Ezt megkívánja tőlünk az ország jelenlegi helyzete is, amikor fokozott erővel kell dolgoznunk.

Vadász István elvtárs: Javasolja, hogy a végrehajtó bizottság a forradalmi munkástanács javaslata, illetve tapasztalata alapján mérje fel a város közellátási helyzetét s a hétfői ülésen erről konkrétabb beszámolót adjon.

Továbbiakban egy-két tapasztalatot vet fel. Ismerteti, hogy vannak olyanok, akik felismerik a munkás-paraszt kormány programját, s egyet értenek a minisztertanács határozatával. Igen szép számmal vannak azonban olyanok, akik ezzel nem értenek egyet, sőt lázítanak ellene. Ezekkel szemben a vb legyen következetes és határozott.

A munkás-paraszt kormány a mi kormányunk. A kormány tagjai mind letették az esküt. Minden rendelkezését végre kell hajtani, mert az törvényes kormány. Aki ezzel nem ért egyet, az ne dolgozzon velünk.

Kijelenti, hogy mi a forradalmi munkástanáccsal együtt akarunk dolgozni, ha a forradalmi munkástanács tagjai, mind becsületes dolgozók. Ha van ellenséges elem a forradalmi munkástanácsban, azt azonnal el kell távolítani.

A város területén működő ellenséges csapatokat is a legrövidebb időn belül fel kell számolni, hogy senkinek bántódása ne legyen.

Filep István: Mivel nem volt konkrét a Vadász elvtárs felvetése, kéri, hogy az ellenséges elemeket név szerint említse meg, kik azok, akiket el kell távolítani a forradalmi munkástanácsból.

Tóth István vb-titkár: javasolja, hogy a végrehajtó bizottság hozzon határozatot a forradalmi munkástanáccsal való együttműködésről, segítségadásról, s hívja fel a vb a forradalmi munkástanácsot, hogy vizsgálja felül sorait és távolítsa el a nem odavaló elemeket.

Kovács István elvtárs: Kihangsúlyozza, hogy a városban bizonyos mérvű bizonytalanság uralkodik. Nincs meg a kellő bizalom a munkás-paraszt kormány programjával szemben.

Aki pedig együtt akar velünk dolgozni, színt kell, hogy valljon a forradalmi munkástanács tagjai közül. A forradalmi munkástanács elnöke kijelentette, hogy ő nem ért egyet a munkás-paraszt kormány programjával, csak a nyugati államok programjait ismeri el.

Köszönetet kell hogy kifejezzünk a forradalmi munkástanács tagjainak, hogy ebben a városban szépen levezették vér nélkül a forradalmat.

Mi nem kommunista forradalmi tanácsot akarunk, hanem munkás-paraszt tanácsot.

Mi nem akarjuk vezetni a forradalmi munkástanácsot. Vannak ott becsületes volt katonatisztek, akik eddig is igen derekasan kivették a részüket a munkából, mint pl. Lakatos Ferenc, Kemény Pál.

A forradalmi munkástanács tagjai, példamutató polgárok legyenek, akikre a nép mindenkor hallgat.

Hívjon be a forradalmi munkástanács a tsz-ekből becsületes, dolgozó parasztokat soraiba.

Helyzetünk még nem rendezett teljes egészében Karcagon. Garázdálkodók zörgetnek be éjszaka vezető elvtársak lakására, hogy megfélemlítsék. Ezekkel szemben azonnal meg kell tenni az intézkedést.

Próbáljuk közösen megakadályozni, hogy a városunkban lévő cukrászdában a rádión, ne Szabad Európát hallgassák, hanem a Kossuth adó műsorát.

Gazdasági problémákkal foglalkozva javasolja, hogy a vb bízza meg Mátyus Imre vb-elnökhelyettest, hogy a Mezőgazdasági Osztállyal és a forradalmi tanács tagjaival közösen mérjék fel a határban mennyi a még betakarítatlan termény és mennyi erő szükséges a betakarítás elvégzéséhez.

Javasolja, hogy a vb vegye fel a kapcsolatot a gépállomás igazgatóval, az állami gazdaság vezetőjével, valamint a tsz-ek elnökeivel és hívja fel a figyelmüket az üzemanyaggal a legszélesebb körű takarékosság bevezetésére.

Filep István: Ismertette a forradalmi munkástanács tevékenységeit. Bejelenti, hogy a forradalmi munkástanács teljesen együtt dolgozott a honvédelmi bizottmánnyal. Nagy káosz volt sok esetben a munkánkban. Sokszor nem a forradalmi munkástanács intézkedett, hanem csak egyes tagok. A honvédségnek nagy szerepe volt abban, hogy egyes vezetőket lefogtak. Volt olyan javaslat is, hogy a vb- és pártvezetőket a rendőrségre kell behozni, hogy biztonságban legyenek, vagy pedig a lakásukon rendőrőrszem vigyázzon rájuk.

Ismertette a f. hó 4-én, vasárnap délelőtt történt eseményeket, melyek túlnyomó részben a helyőrségi laktanyában zajlottak le. Ennek következtében igen sok fegyver és kézigránát került a lakosság kezébe, melyet minden körülmények között be kell tőlük szedni.

A helyi lap szerkesztéséért a felelősséget vállalja. A lap további fenntartása fontos. Azonban mivel ő gimn. tanár, egy állandó lapszerkesztőt biztosítani kell.

Elmondotta, hogy a Karcagi Forradalmi Munkástanácsnál a vezetés nem volt egységes. Véleménye szerint az összetétele nem munkás-paraszt, hanem értelmiségi túlnyomó részben.

Kijelenti, hogy amíg Andics Erzsébet ott lesz a kormányban, addig nem tud bízni a munkás-paraszt kormányban. Elfogadja a kormányt, de személyes problémák miatt nem ért vele egyet (mindketten történészek).

Tokár elvtárs: Ismerteti, hogy Andics Erzsébet elvtársnőnek menekvést kellett keresni Szolnokon, mivel Pesten nem lehetett tudni, kit vesznek elő. Andics elvtársnő politikai tevékenységet fejt ki, jelenleg történészettel kapcsolatos tevékenységet nem fejt ki.

Bényei Gábor elvtárs: A munkás-paraszt kormány programjával a maga részéről egyet ért.

Véleménye szerint azonnal be kell indítani a mezőgazdasági munkákat, mivel jövő évi kenyerünkről van szó.

Helyes lenne felülvizsgálni a gépállomást üzemanyag szempontjából, mert a traktorosok olyan kijelentést tesznek, hogy nem tudnak dolgozni, mert nincs üzemanyag.

A városban rendelkezésre álló tüzelő mennyiséget a legnagyobb körültekintéssel ossza széjjel a vb – akik szalmával, csutkával rendelkeznek, azoknak nincs szükségük tűzifára.

Szentesi László vb-elnök: Összefoglalójában kihangsúlyozta, hogy a vb egyet ért az elhangzott javaslatokkal. A munkás-paraszt kormány programját teljes egészében elfogadja s azzal mindenben egyet ért. A végrehajtó bizottság harcol ezek megvalósításáért, azonban ehhez békére és nyugalomra van szükség. A forradalmi munkástanáccsal karöltve rendet kell teremteni ebben a városban. A rendbontókkal szemben a legkíméletlenebbül kell eljárni. Mi tiltakozunk minden olyan megnyilvánulás ellen, ami bosszúállással kapcsolatos.

A végrehajtó bizottság az elhangzottak alapján egyhangúlag a következő határozatot hozta:

A végrehajtó bizottság teljesen egyet ért a munkás-paraszt kormány programjával, azt mindenben magáévá teszi, harcol annak megvalósításáért.

A végrehajtó bizottság szorosan együtt kíván működni a forradalmi munkástanáccsal s kéri, hogy a végrehajtó bizottságot támogassa politikai, gazdasági és kulturális tevékenységében. Tegyen javaslatot – a fennálló rendelkezések értelmében – minden olyan ügyben, ami a város lakosságának érdekeit szolgálja.

A végrehajtó bizottság megbízza a termelőszövetkezeteknél fennálló problémák kivizsgálásával Mátyus Imre vb-elnökhelyettest, a Mezőgazdasági Osztály vezetőjét, hogy a forradalmi munkástanács tagjaival közösen mérjék fel a tsz-eknél a betakarítatlan termény mennyiségét, mennyi erőre volna szükség a betakarításhoz és a vetési munkák elvégzéséhez.

Vegyék fel a kapcsolatot a gépállomás, az állami gazdaság igazgatójával és a tsz-ek elnökeivel és vezessék be az üzemanyagnál a legszélesebb körű takarékosságot.

A végrehajtó bizottság egyhangúlag kimondja, hogy a legközelebbi ülését f. hó 12-én hétfőn délután tartja.

/: Szentesi László s. k. :/
vb-elnök

/: Tóth István s. k. :/
vb-titkár

Forrás: SZML XXIII. 527. A Karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve 1956.

Jegyzet: Andics Erzsébet nem volt tagja a Kádár-kormánynak, csupán a kormány Szolnokon működő Tájékoztatási Hivatalát vezette. Filep István, a karcagi gimnázium tanára és a Karcagi Híradó c. helyi lap szerkesztője 1956. november 8-án a Szolnok Megyei Tanács székházában részt vett az Andics Erzsébet és Berei Andor által tartott tájékoztatón. Filep visszaemlékezése szerint Andics és Berei hangsúlyozták, hogy voltaképpen ők a kormány, de még nem vették át a hatalmat. A Kádár-kormány csak ideiglenes megoldás, az azonban nem biztos, hogy Rákosi elvtárs hazajön. – FILEP, 1996. 75-76. p.

Készült Tiszaszőlősön, 1956. évi november 10. napján a Községi Forradalmi Tanács gyűléséről.

Jelen vannak. Ács Imre, Nagy Gáspár, Nagy István, ifj. Gyurkó József, Kovács János, ifj. Faragó Pál, ifj. Kun Sándor, ifj. K. Varga Sándor, Laki Bálint, Bodnár Lajos, ifj. N. Fekete Imre, ifj. N. Fekete Miklós, id. Hajnal András, ifj. Tóth Zsigmond, ifj. Tóth János, Tolvaj Sándor, id. Dögei József, Szőke Sándor, Fazekas György, Paksi Gyula, Paksi István, ifj. Soós Sándor, Fügedi László, P. Mészáros Péter, Dr. Temesvári Ottó, ifj. Szabó József és Lódi Sándor, a forradalmi tanács tagjai.

id. Sipos Miklós a forradalmi bizottság elnöke üdvözli a megjelenteket, a gyűlést megnyitja.

Kovács János bizottsági tag ismerteti a forradalmi tanáccsal, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezése értelmében a nép által el nem bocsátott, illetve lemondását nem követelt vb-tagok, és függetlenített vezetők, valamint beosztott dolgozók f. évi november 10-ig állásukat elfoglalhatják.

A forradalmi tanács tagjai egyhangúlag kijelentették, hogy az 1956. évi október 27-én a kultúrházban, továbbá október 28.-án a községi tanácsházánál megtartott népgyűlés követelte, hogy Sári Béla vb-elnök, Berényi László vb-elnökhelyettes, Tóth Sándorné vb-titkár, továbbá Varga Gyula gazdálkodási előadó, Pálmai Sándor agronómus és Boros Imre hivatalsegéd, továbbá Németh János begyűjtési vezető megbízott és Tóth Sándor begyűjtési megbízott tovább hivatalában meg nem maradhat, s a felsoroltak azonnali eltávolítását követelte.

A forradalmi tanács ezek leszögezése után javasolja a helyi községi tanács végrehajtó bizottságának, hogy Sári Béla, Berényi László, Tóth Sándorné, Gacsal Imre, Toldi István és Pituch Béla végrehajtó bizottsági tagokat vb-tagságukból azonnal hívja vissza, s helyükbe P. Mészáros Péter, ifj. Tolvaj Sándor, Kovács János, ifj. Soltész István, Ács Imre, id. Sipos Miklós dolgozókat hívja be.

Az ezek szerint kiegészített végrehajtó bizottság saját kebeléből válassza meg a megüresedett vezetői funkciókat.

Az újjáválasztott végrehajtó bizottság saját legjobb belátása szerint szervezze újjá a községi tanács hivatali apparátusát.

A forradalmi tanács ezután javasolja az újjáválasztott végrehajtó bizottság felé, vegye fel a kapcsolatot a Tiszafüredi Rendőrkapitánysággal amiatt, hogy a Tiszaszőlős községben működő rendőr területi megbízott személyét azonnali hatállyal változtassa meg, és Bozsik József r. őrm. helyett más személyt irányítson Tiszaszőlősre, tekintettel arra, hogy a község dolgozóinak nevezett személye ellen olyan kifogásai vannak, melyek nem teszik kívánatossá nevezett rendőri megbízott további tiszaszőlősi működését.

Szükségesnek látja a forradalmi tanács a nemzetőrség további működését is, mindaddig, míg a forradalmi átalakulás teljes nyugvópontra nem ér. –

jegyzőkönyvvezető
/Kovács János s. k./

a forr. tanács elnöke
/id. Sipos Miklós s. k./

Forrás: SZML 764/c. A Tiszaszőlősi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve 1956.

Jegyzet: Szolnok megyében a Tiszafüredi járás községeiben tartott legtovább a forradalom utóélete. Néhol nemcsak a forradalmi tanács, hanem a nemzetőrség is fennmaradt. A forradalmi szerveket a karhatalom brutális akcióival csupán december elejére sikerült véglegesen feloszlatni.

Valamennyi községi hazafias népfrontbizottságnak, vállalatnak, ktsz-eknek, állami gazdaságoknak, tsz-eknek.

A Törökszentmiklós Hazafias Népfrontbizottság Elnöksége elhatározta, hogy felhívással fordul Törökszentmiklós város, és járás népéhez, segítsen Budapest újjáépítésében.

Felkérjük az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, ktsz-ek szakmunkásait, hogy Budapest újjáépítésében egyheti munkát vállaljanak és a jelentkező szakmunkások, dolgozók az említett szervek vezetőségénél jelentsék be, hogy részt kívánnak venni Budapest építésében.

A jelentkező dolgozók élelmezését a városi és a községi vöröskeresztes szervezetek biztosítsák.

Kérjük a város és a járás dolgozóit, hogy az alábbi szakmákból minél többen jelentkezzenek.

Kőműves, faipari munkások, villanyszerelők, útburkolók, üvegezők, és még egyéb szakmák dolgozói is.

Ha lehetséges szerszámokat, és ha van, a rendelkezésre álló anyagokból is vigyenek. A felszállításukat a Vöröskereszt gépkocsival fogja biztosítani.

Az elhelyezkedésükről és élelmezésükről indulás előtt a hazafias népfrontbizottság és a Vöröskereszt megfelelően tájékoztatni fogja őket.

Kérjük a vállalatok, intézmények vezetőit, hogy a jelentkezéseket csütörtökön reggel 8 óráig, hogy ki mennyi fővel kíván részt venni, a járási tanács emelet 2-es sz. szobájában, vagy a 13. sz. telefonon jelentsék be.

A jelentkezett dolgozók Budapest újjáépítésében egyhetes váltó műszakban kell, hogy részt vegyenek.

A jelentkezett dolgozók Budapest újjáépítését önkéntesen kell, hogy vállalják, a munkadíjukat a munkaadó vállalat, vagy szerv fizetheti csak ki.

Kérjük az ország összes üzemeit, vállalatait, intézményeit és szerveit, hogy ezen országos érdekű felhívásunkhoz csatlakozzanak és ezzel is elősegítjük Budapest újjáépítését.

Kurdics István
J. Hazafias Népfront-titkár

Dr. Vadai Sándor.
J. Vöröskereszt-elnök

A Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsa 1956. november 15-én tartott ülésén a következőket határozta el:

1./ Követeljük, hogy az elfogott magyar állampolgárok Szovjetunióba való elhurcolását azonnal szüntessék be, az összefogottakat bocsássák szabadon. A megyei pártbizottságot felhívjuk, hogy a saját hatáskörében, a városi forradalmi munkástanács útján, valamint a helyi szovjet parancsnokság megkeresése útján hasson oda, hogy fenti követelésünket teljesítsék.

2./ Követeljük, hogy a szovjet csapatok kivonását az ország egész területéről kezdjék meg!

3./ Követeljük, hogy az ENSZ megfigyelő küldöttségét bocsássák be az ország területére!

4./ Mindaddig amíg az első három pontban foglaltak terén hathatós intézkedést nem észlelünk, üzemünkben a munkát nem vesszük fel.

5./ Követeljük, hogy jelen napjainkban semmiféle pártszervezéssel ne foglalkozzunk, mivel ez idő szerint legnagyobb feladatunk, hogy egy emberként álljunk ki nemzetünk ügyéért!

6./ Dolgozóink véleménye az, hogy országunkban továbbra is a demokratikus eszközöknek kell előtérben állani, tiszteletben tartjuk az 1945-ös földreformot, valamint a bányák, nagyüzemek, bankok államosításának törvényét.