Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/21 >>>

Kádár János elvtárs, az újonnan megalakult munkás-paraszt kormány miniszterelnöke november 4-én felkereste Szolnok város és a megye több vezetőjét, hogy tájékoztassa őket az időszerű kérdésekről és a politikai helyzetről.

A tájékoztató az eddigi módszerektől eltérően rendkívül közvetlen, barátságos hangulatú volt. Érdeklődött a szolnoki, valamint a megyei eseményekről. Majd elemezte a budapesti és az országos felkelés körülményeit, tanulságait.

Mindenekelőtt azt kell leszögezni – mondotta Kádár elvtárs, hogy az október 23-án békésnek induló tüntetés igazi és jogos követeléseket támasztott a párttal és a kormánnyal szemben. Gerő leváltása, a Rákosi–Gerő klikkből vezetésből való eltávolítása szintén indokolt, és a párttagság, valamint a pártonkívüliek soraiban helyeslésre talált. Jogosak voltak a gazdasági követelések is. Ezeket, valamint a magyar ifjúság követeléseit az újonnan alakult forradalmi munkás-paraszt kormány programjába is foglalta.

A hiba ott kezdődött, amikor a békés tüntetést, valamint a fiatalok és a munkások felkelését az ellenforradalmi erők a maguk céljaira használták fel. Az volt a céljuk, hogy visszaállítsák a nagybirtokosok és a tőkések hatalmát. Ezekről az intézkedésekről a nyugaton élő ellenséges elemek is tudomást szereztek és a különböző segélyszállítmányok útján, mint vöröskeresztes személyzet tömegesen érkeztek Magyarországra, hogy segítsék a belső ellenforradalmi erőket. Valószínűleg így érkezett Budapestre többek között gróf Eszterházy, az ismert népnyúzó földbirtokos. Azonkívül megbízható jelentések számoltak be arról, hogy Miskolc térségében az ellenforradalmi csapatok idegen állambeli, fasiszta tisztek vezetése alatt állottak. Ezekben a napokban már arról volt szó – mondotta Kádár elvtárs, hogy megmarad-e hazánkban a munkások és a parasztok hatalma, vagy fasizmus lesz úrrá a nemzeten és megsemmisíti a békés tüntetés, valamint a felkelés és egész népi demokráciánk eddigi demokratikus vívmányait. A fasizmus erőinek előretöréséről tanúskodtak a kommunisták, ártatlan emberek tömeges kivégzései.

Nagy Imre kormánya politikai manőverekkel, békés úton igyekezett felszámolni az ellenforradalmat, de ezzel éppen az ellenkező célt érték el, mert a halogató politika kapóra jött az ellenforradalmároknak. A függetlenség, a semlegesség, a demokratizmus jelszavát hangoztatták, s közben százával gyilkoltak meg ártatlan embereket. Ezt nem nézhették tétlenül a Nagy Imre kormányában lévő kommunisták és november 1-én kiváltak a kormányból.

Az országban teljes volt a zűrzavar és a népellenes erők büntetlenül garázdálkodtak. Ebben a helyzetben a magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány kérelemmel fordult a magyarországi szovjet csapatok parancsnokához, hogy nyújtson segítséget az ellenforradalmi erők felszámolásához, a belső béke és nyugalom helyreállításához. A kormány egyetért azzal a követeléssel, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot, amint a rend és nyugalom helyre áll, a tárgyalásokat meg is fogja kezdeni.

Jegyzet: A szolnoki megyei-városi pártbizottság Beloiannisz úti (jelenlegi Baross út) épületében tartott tájékoztatóról a Kossuth rádió csak 1956. november 8-án közölt tudósítást. – CSEH, 2003. 153-154. p.

Készült Kunhegyesen 1956. november 6-án a Községi Forradalmi Tanács által tartott ülésen.

Jelen volt Pádár Károly elnöklete alatt 20 forradalmi tanácstag, és a demokratikus pártok küldöttei.

Elnök az ülést megnyitva javaslatot tesz a demokratikus pártok helyiségeinek kijelölésére s kéri, hogy a forradalmi tanács tagjai szóljanak hozzá.

A hozzászólások alapján kialakult álláspont alapján az ülés meghozta a következő határozatot.

A forradalmi tanács a demokratikus politikai pártok szabad működéséhez és szervezkedéséhez

a Kisgazdapárt részére a községi pártbizottság helyiségeit utalja ki, illetve bocsátja rendelkezésre, azzal, hogy:

A Szoc. Dem., a Kisgazda-, és Petőfi Párt részére utalt helyiségek kiutalása egyhangúan történt, míg a Szoc. Munkáspárt részére javasolt két helyiség, mégpedig a volt MDP járási pártbizottság és az I. számú alapszerv helyiségére nézve szavazás lett elrendelve, s 16 igen szavazat alapján 3 ellenében az I. számú alapszerv helyisége lett utalva.

A gépállomás képviselője, Takács Lajos javaslatára – amelyben azt kéri, hogy a gépállomás dolgozói részére, búzájuk őrlésére jelöljön ki a tanács egy napot, hogy a munkában veszteséget ne szenvedjenek – meghozta a következő

A forradalmi tanács a gépállomás munkájának zavartalan menete érdekében a dolgozók búzájának felőrlésére egy napot fog meghatározni, hogy a búza le legyen őrölve. E nap kijelölését a Malom vezetőségével, illetve munkástanácsával meg fogja tárgyalni és erről a gépállomás munkástanácsát értesíteni fogja.

Bencze Szabó Mihály javasolja, hogy a községben a napokban történő 100-ik házasságkötés alkalmával a házasuló fiatal párt némi ajándékban kellene részesíteni.

A 100-ik házasságkötés alkalmával a házasuló fiatal pár részére, a házasságkötés ünnepélyesebbé tételére 100 Ft-ot utal, amelyből ajándéktárgyat kell vásárolni s ennek átadására Wagner Ferenc vb-elnököt kéri fel.

Készült a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 7-én 13 órai kezdettel tartott üléséről. –

Jelen vannak: Tóth Imre vb-elnökhelyettes elnöklete mellett Fodor Mihály vb-elnökhelyettes, Kuti György vb-titkár, Csótó István, Varga Sándor, Horváth Imre, Dr. Lévay Károly, Sebestyén János, és Varga Illés vb-tagok. –

Tóth Imre vb-elnökhelyettes üdvözli a végrehajtó bizottság tagjait. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes és azt megnyitja.

Elnöklő vb-elnökhelyettes javaslatot tesz arra, hogy a végrehajtó bizottság ülésén az alábbi kérdésekben hozzon határozatot:

1./ Törvényesen megválasztott megyei vb. vezetők funkciójukba való visszaállítása.

2./ A megyei tanács végrehajtó bizottsága ideiglenesen, mint a Szolnok Megyei Tanács Munkás-Paraszt Forradalmi Intéző Bizottsága folytassa működését.

4./ Mondja ki a végrehajtó bizottság, hogy azokat a vezetőket, akiket a nép hívott vissza funkciójukból, ne helyezzék vissza vezetői munkakörükbe. A forradalmi tanácsok, illetve bizottságok által eszközölt és vezetői munkakörre vonatkozó felmondások hatálytalanítása.

5./ A Szolnok Megyei Munkástanács egyes tagjainak behívása a végrehajtó bizottságba – tanácskozási joggal.

A végrehajtó bizottság az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és a vita után az alábbi határozatot hozta:

A megyei tanács végrehajtó bizottsága ideiglenesen, mint a Szolnok Megyei Tanács Munkás-Paraszt Forradalmi Intéző Bizottsága folytatja működését és mindenben egyetért Kádár János Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányának programjával és teljes mértékben támogatja annak megvalósítását. –

Az intéző bizottság tagjai sorából elnökséget választ. Az elnökség vezetőjének Tóth Imre elvtársat, tagjaiul Fodor Mihály és Kuti György elvtársakat választja meg. –

Az intéző bizottság nem ismeri el a Szolnok Megyei Munkástanács, illetve annak Intéző Bizottsága államhatalmi és államigazgatási működését és felhívja az elnökséget, hogy a munkástanács eddigi ténykedését vizsgálja meg és az általa hozott törvénysértő intézkedések hatálytalanítására a legközelebbi ülésen tegyen előterjesztést.

Az intéző bizottság a megyei munkástanács tagjai közül Hegedűs Lajost, Kablay Lajost, Kurucz Józsefet, Vedrődi Gusztávot, Mondok Sándort és Németh Bélát az intéző bizottság tagjai sorába választja, mivel nevezettek tanúbizonyságot tettek munkájukkal népi demokráciánk eddigi vívmányai és további célkitűzései melletti hűségükről. – Nevezettek a bizottságban tanácskozási joggal vesznek részt.

Megbízza az elnökség vezetőjét, hogy behívásuk érdekében nevezettekkel a kapcsolatot vegye fel.

Megbízza az elnökséget, hogy dolgozzon ki felhívást a megye dolgozó népéhez, amelyben ismertesse az intéző bizottság megalakulását, a legfontosabb termelési feladatokat és az alsóbb tanácsok végrehajtó bizottságait hívja fel, hogy hasonlóképpen alakítsák meg a tanácsok munkás-paraszt forradalmi intéző bizottságát.

Az intéző bizottság a választott vezetőknek a nép által funkciójukból történő visszahívását tudomásul veszi azzal, hogy ebben a kérdésben az illetékes tanácsok hozzanak végleges döntést. Azok a vb vezetők, akiket nem a nép mondatott le, hanem a munkástanács, vagy a hivatali dolgozók távolították el, haladéktalanul foglalják el munkahelyeiket.

A tanácsi apparátus dolgozóinak a forradalmi tanácsok, illetve bizottságok részéről történt elbocsátásával kapcsolatban a végrehajtó bizottságok döntsenek abban a tekintetben, hogy mely felmondást tartják indokoltnak és kiket helyeznek vissza eddigi munkakörükbe.

Az intéző bizottság hozzájárul ahhoz, hogy 1956. évi október 24. és 29. közötti munkanapokra a kereskedelmi és a lakosság ellátását végző szervek dolgozói 100%-kal felemelt illetményben részesüljenek.

Felhívja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökét, hogy ennek érdekében az érintett vállalatok főhatóságaival vegye fel a kapcsolatot.

A végrehajtó bizottság legközelebbi ülését 1956. november hó 9-én de. 9 órai kezdettel tartja, melyen foglalkozik a mezőgazdaság és a közellátás helyzetével.

/ Tóth Imre s. k. /
az elnökség vezetője

/ Kuti György s. k. /
az elnökség tagja

Jegyzet: A határozatok bizonyos fokú kompromisszumkészséget tükröznek, hiszen a megyei tanács végrehajtó bizottságában a november 5-én feloszlatott Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács néhány tagját is behívták és a leváltott, régi megyei vezetőket sem engedték ekkor még vissza a hatalomba.

Készült a Jászberényi Városi és Járási Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács 1956. november 7-én megtartott üléséről.

Jelen vannak: Molnár József, Szücs Béla, Dudás Béla, Váczi Géza, Beszteri Mihály, Soós Pál, Togyela István, Deme János, Madácsy József és Kapus Ferencné tanácstagok.

Soós Pál: Üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. Elmondja, hogy az elmúlt időkben megalakult munkás-paraszt és katonai forradalmi bizottság tagjai gyakran váltakoztak és egy bizonyos része restaurációra törekedett. Meglátása az, hogy ezt a forradalmi tanácsot, ami jelenleg megvan, ki kell bővíteni legalább még 10 fővel, azok a rendes, becsületes elvtársak, akik az elmúlt időben is tagjai voltak a forradalmi tanácsnak és ha az illetékes üzem, vállalat javasolja továbbra is tanácstagok maradnak.

Feladata a forradalmi tanácsnak odahatni, hogy a munkát a városban megkezdjék a dolgozók, az iskolában a tanítások megkezdődjenek és a városban lévő romokat eltakarítsák. Felkéri a Madácsi elvtársat, hogy a kisiparosok legyenek segítségére a tanácsnak a romok eltakarításában és mérjék fel, hogy a helyreállítási munkákhoz mennyi anyag szükséges. Továbbá a dolgozó parasztságot meg kell nyugtatni, hogy a vetést tovább folytassák és kezdjék meg a mélyszántási munkálatokat.

A jelenlegi forradalmi tanács a munkás-paraszt és katonai forradalmi tanács olyan intézkedéseit, kezdeményezéseit, melyek a dolgozók érdekeit szolgálják továbbra is támogassa.

Deme János: Hozzászólásában foglalkozik a városban lévő rom eltakarításával. Meglátása szerint helyes lenne, ha a tanács a kisiparosoknak az őket megillető reálbért kifizetné.

Váczi Géza: A Harcos Tsz részéről kérése az, hogy a tagosítással kapcsolatos kérdéseket tisztázzák minél előbb, mert a betagosított területből a tsz 90 kh-at elvetett és azt szeretné is learatni, ugyanakkor a dolgozó parasztok meg földjüket kérik vissza.

Kéri továbbá azt, hogy a munkás-paraszt katonai forradalmi tanács tagjai között voltak becsületes dolgozó parasztok, azok maradjanak meg tanácstagoknak és ne legyen semmi bántódásuk.

Dudás Béla: Hozzászólásában foglalkozik a forradalmi tanács munkájával. A tagosítással kapcsolatban meglátása az, hogy egyenlőre még ezzel ne foglalkozzon a tanács, várja meg a magyar Kormány határozatát.

A forradalmi tanács kibővítésével kapcsolatban javasolja, hogy az üzemek, vállalatok által küldöttek maradjanak meg tanácstagoknak, pl. a Fémnyomó és Lemezárugyárból Bori István, és Erdős János elvtársak. Foglalkozik még azzal, hogy a hazafias érzelmeket támogatni kell. Pl. amióta a szovjet elvtársak benn vannak a városban nem mernek az emberek nemzetiszín szalagot viselni. Meglátása szerint helytelen lenne a Kossuth-címer eltörlése. Kérése még az, hogy azok a munkás-paraszt katonai forradalmi bizottsági tagok, akik becsületes, rendes emberek semmiféle megkülönböztetésben ne legyen részük.

Szűcs Béla: Helyesnek tartja a forradalmi tanács számszerű kibővítését. Foglalkozik továbbá a munka megkezdésével, és az iskolákban meginduló tanításokkal. Egyetért Dudás elvtárs véleményével a hazafias érzéssel kapcsolatban.

Madácsi József: Helyesnek tartja, hogy a forradalmi tanácsba az üzemek és vállalatok maguk választják meg a küldötteiket, illetve tanácstagjaikat.

A romeltakarításnál adandó segítséggel kapcsolatban egyetért Deme elvtárs véleményével, hogy a dolgozóknak a rájuk eső reálbért fizessék ki, úgyis lesz olyan elvtárs, aki nem fogadja el a felajánlott bért.

A kisiparosság köréből az ácsokat, kőműveseket összehívja és a helyreállítási munkákhoz szükséges anyagmennyiséget felméri.

Togyela István: Elmondja, hogy a dolgozó parasztok a munkát nem hagyták abba, még vasárnap is vetettek. Meglátása és véleménye az, hogy a dolgozókat ne noszogassuk a munkára, mert azok végzik a maguk munkáját.

Oláh János: A hazafias érzéssel kapcsolatban elmondja, hogy senki se akadályozza meg az embereket abban, hogy a nemzetiszín szalagot ne hordják, minden további nélkül hordhassák. A dolgozókkal foglalkozni kell, hogy megfelelően viselkedjenek a szovjetekkel szemben.

Kapus Ferencné: Foglalkozik a forradalmi tanácstagok megválasztásával, helyesli, hogy a dolgozók válasszák meg üzemen belül saját küldötteiket. Foglalkozik továbbá, hogy tudatosítani kell a dolgozók között, akik a munkás-paraszt katonai forradalmi bizottságnak tagjai voltak nem lesz semmi bántódásuk. Meglátása az, hogy jobban meg kell becsülni a dolgozókat. A követeléseiket, amik jogosak a párt figyelembe veszi és ha lehetséges azt megvalósítja.

Meg kell gátolni azt, hogy városunk területén újból puskalövések hallatszanak. Felelősségre kell vonni azokat az egyéneket, akik miatt 12 éves gyermekek életüket adták, akik fiatal gyermekek kezébe adták a fegyvert.

Soós Pál: A hozzászólásokban felmerült kérdésekre a választ megadja, javasolja, hogy a kibővített tanácsot vasárnap, azaz november 11-én 9 órára hívják össze, hogy a további feladatokat megtárgyalják, a jelenlévők a javaslatot elfogadják.

Forradalmi munkás-paraszt tanács
megbízásából:
/Soós Pál s. k./
vb-elnök

Forrás: SZML XXIII. 502. A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve 1956.

Jegyzet: A forradalmi munkástanácsok számos településen november végéig folyamatosan működtek, vagy amennyiben feloszlatták őket, november közepén újraalakultak.

Szolnok Megyei Füszért Vállalat Munkástanácsa 1956. évi november hó 8. napján a Magyar Rádió 10. órakor történt közleményeinek lényegét a vállalat dolgozói tájékoztatására az alábbiakban rögzíti:

a. 1956. november hó 9. hatállyal minden munkavállaló munkahelyén jelentkezni köteles.

b. A helyi szervek legfőbb irányítója az illetékes végrehajtó bizottság, a magyar kormány minden végrehajtó bizottság mellé úgynevezett kormányösszekötőt rendelt ki, – aki a b./ pontban meghatározott felhívás ellenére november hó 10. napjáig munkahelyén nem jelentkezik, úgy tekintendő, mint aki munkaviszonyát önként felmondta.

c. Az elmúlt napokban megalakult munkástanácsok működése továbbra is érvényben maradt, azonban hatáskörük elsősorban tanácsadói határkörre szorítkozzék.

d. A magyar kormány legelsősorban felhívja a MÁV valamennyi dolgozóját, hogy vegye fel a munkát, a MÁV fő feladata a vonatok továbbítása, az áruk be- és kirakása.

e. A MÁV és a Magyar Posta irányítására a magyar kormány kormánybiztost jelölt ki dr. Csanádi György személyében.

f. Fenti e./ pontban közzétett rendelkezések mellett a legfontosabb teendő az ország lakosságának élelmiszer-ellátása. Ezen teendők ellátásának kormánybiztosa Nyers Rezső.

g. Közoktatás. Az oktatást valamennyi iskolában azonnal meg kell kezdeni, azon osztályokban és fokozatokban, ahol ez idáig idegen nyelv oktatása kötelező volt, a magyar kormány elrendeli, hogy a tankötelezettek a maguk által választott nyelv oktatására kötelezettek.

2./ Tekintettel arra, hogy ma az élelmiszerrel való ellátás a legégetőbb probléma, a magyar kormány megállapodást kötött a hazánk területén működő szovjet alakulatok parancsnokaival arra nézve, hogy az „élelmiszerellátás” felirattal igazoltan ellátott, bármilyen jármű szabadon közlekedhessen az egész ország területén, a szovjet hatóságok ilyen igazolással ellátott járművek mozgását nem akadályozhatják, ellenkezőleg, elősegíteni kötelesek.

3./ Az összes fegyveres erők irányításával megbízott dr. Münnich Ferenc kormánybiztos és meghatalmazott miniszter elrendeli, hogy mindazon a honvédség és rendőrség állományába tartozó egyének, akik alakulataiktól elszakadtak, további intézkedésig maradjanak jelenlegi lakásukon. Az egyéb munkástanácsok hatáskörétől eltérően a katonai forradalmi munkástanács a jövőben semmilyen hatáskörrel nem bír.

4./ A Magyar Rádió a továbbiakban arra vonatkozóan közölt felhívást, hogy ahol a munkahelyen való jelentkezés kötelezettsége dacára az egység ez idáig hivatott vezetője nem jelentkezne, a vezetésre a jelentkezett dolgozók közül a rangidős dolgozó jogosult, aki erről a legközelebbi felettes hatóságának jelentést adni köteles.

5./ A magyar kormány 5002/BM. 1956. sz. alatt a mai napon rendeletet adott ki arra vonatkozóan, hogy a volt katonai forradalmi tanács kivételével az eddig megalakult valamennyi forradalmi bizottság, tanács, stb. hatásköre továbbra is érvényben hagyandó, elsősorban azonban tanácsadói minőségben. Felhívandók a dolgozók, hogy amennyiben a forradalmi bizottságban olyan népellenes elemek foglalnának helyet, akiknek ez idáig tanúsított működésével a dolgozók kifogást emelnének, eltávolítandók a forradalmi tanácsból. Sem a forradalmi tanács, sem a vállalat vezetőségének nincs joga arra, hogy a gazdasági teendők ellátására hivatott dolgozók közül, gazdasági munka ellátása alól felmentsenek, vagy eltávolítsanak bárkit is. Ha erre a közrend, a folyamatos munka végzését illetően mégis feltétlen szükség lenne, csak törvényes eljárás alapján van helye eljárásnak.

6./ Budapest Főváros Szovjet Katonai Parancsnoksága a mai napon közzétette 1. sz. napi parancsát, aminek alapján 1956. november hó 8-án 1 óráig minden fegyver beszolgáltatandó, aki ezen felhívásnak eleget tesz, jogkövetkezmény nélkül hazatávozhat.

Budapesten az utcán való tartózkodás ideje november 8. napjától kezdődő hatállyal reggel 07 órától este 19 óráig tart, ezen időn belül minden üzlet nyitvatartási ideje reggel 08 órától este 18 óráig terjed.

Az ország minden tagjának elsőrendű kötelezettsége a közrend és békesség megteremtése és a termelőmunka felvétele.

Közölte még a Magyar Rádió, hogy Csou En-lai, a Népi Kína vezetője üdvözletét küldi a magyar népnek és 30 millió rubel gyorssegélyt ajánl fel.

7./ Vállalatunk munkástanácsa mind a fentieket azzal hozza a vállalat dolgozóinak tudomására, hogy a fentiekben foglaltakat mindenki maradéktalanul ismerje és az eddig tapasztalt módon, abban a kialakult jó kollektív szellemben, mely az elmúlt súlyos napok során tapasztalható volt, végezze mindenki kétszeres odaadással a reá háruló feladatokat, s ezek elvégzése során mindenki előtt elsősorban az a cél lebegjen, hogy sokban függ a mi munkánk teljességétől az, hogy városunk, megyénk élelmiszerrel való ellátásában zökkenő ne merülhessen fel. Ehhez a munkához kér megértést és kíván erőt, egészséget a Füszért Vállalat Munkástanácsa.

/olvashatatlan aláírás/
Munkástanács elnöke

A Szolnoki Papírgyár Munkástanácsa és Vállalatvezetősége felmérve a gyár nyers és üzemanyaghelyzetét a f. hó 8-án tartott ülésen a következő határozatot hozta, melyet tudomásulvétel és jóváhagyás végett az alábbiakban a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács elé terjeszt.

A gyár a termelést legnagyobb egységével, az I. sz. papírgéppel kezdi meg, mely a rotációs, író-nyomó és csomagolópapírok gyártására egyaránt alkalmas. A gép a rendelkezésre álló szénkészlettel négy hétig üzemben tartható.

Az esetben, ha a másik két termelő egységgel, a II. és III. sz. papírgéppel is megindulnánk, szénkészletünk 10-12 nap alatt elfogyna s amennyiben újabb szállítmányok nem érkeznének be, az egész gyárral újból leállni kényszerülnénk. Ez esetben nem volna lehetőség a gyár fűtésére és berendezéseinek fagyveszélytől való megóvására sem.

Fentiek figyelembevételével – és arra való tekintettel, hogy a szükséges teljes létszámmal egy ideig még úgy sem számolhatunk, – a munkástanács és vállalatvezetőség együttes határozata szerint egyenlőre csak az I. sz. papírgéppel üzemelünk s a többit az új szállítmányok megindulása után fokozatosan kapcsoljuk be a termelésbe.

Az átmeneti részleges üzemszünetet fel fogjuk használni a II. sz. papírgép nagyjavítására, mely az adott helyzettől függetlenül egyébként is elő volt irányozva.

olvashatatlan aláírás
P. H.