Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

A járási nemzeti bizottság 1956. október 27-én megtartott alakuló gyűlésén a következő határozatot hozta:

Az újonnan megalakult Nemzeti Kormány programjának összeállításához a Tiszafüredi Járási Nemzeti Bizottság a következő követelését adja:

1./ A szovjetcsapatok azonnal vonuljanak ki az országból. A szovjet magyar kapcsolatokat az egyenjogúság alapján és a belügyekbe való be nem avatkozás szerint kell rendezni.

A Szovjetunióban lévő esetleges foglyokat és elítélteket azonnal bocsássák szabadon.

2./ A legteljesebb amnesztiát a forradalomban résztvevőkkel szemben. Gondoskodni kell a megsebesültek életkörülményeinek a biztosításáról, a forradalomban elesettek hozzátartozóinak az ellátásáról. Október 23-át nemzeti ünneppé kell nyilvánítani.

3./ Biztosítani kell a polgári demokratikus jogokat. A gyülekezési szabadságot. Szólásszabadságot. A vallásszabadságot. A sajtószabadságot. Szigorúan meg kell büntetni, akik e polgári demokratikus jogokat korlátozzák.

4./ Gyökeres változtatást kell eszközölni a mezőgazdasági politikában. Felül kell vizsgálni adórendszert. Követeljük a begyűjtés eltörlését. Biztosítani kell a mezőgazdasági termelés biztosságát, a tagosításokat meg kell szüntetni, illetve eddigi tagosítás során elkövetett törvénysértéseket jóvá kell tenni.

Biztosítani kell, hogy úgy a kisárutermelő egyéni gazdaságok, mint a termelőszövetkezetek egyenlő feltételek és ne megkülönböztetett hátrányok szerint termeljenek.

A parasztgazdaságoknak a termelésük biztosításához minden eszközt meg kell adni. A parasztság közötti megkülönböztetést /kuláklista stb./ meg kell szüntetni.

5./ A termelőszövetkezeteknek az állami irányítását gyökeresen meg kell változtatni. Meg kell szüntetni a járás beavatkozását a terveknek az összeállításába. A pénzgazdálkodása legyen teljesen önálló, a banknak a hatáskörét erőteljesen kell csökkenteni. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásához szükséges termelő eszközöket /traktorok stb./ vásárolni tudjanak.

Továbbá követeljük, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása érdekében tett minisztertanácsi határozat végre legyen hajtva, megszüntetni az ezzel kapcsolatos huzavonákat a Minisztériumok részéről.

A termelőszövetkezetnek olyan alapszabálya legyen, amelyet a tagság fogad el és hagy jóvá. A termelőszövetkezetbe való belépésnél biztosítani kell a teljes egyenjogúságot. De ugyanakkor a kilépésnél is biztosítani kell a termelőszövetkezeti tag akaratát.

6./ Március 15. és október 6. legyen piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap.

7./ Általános és titkos képviselő választás. Biztosítani, hogy az Országgyűlés valóban a nép bátor képviselőiből tevődjön össze.

8./ Radikális intézkedéseket kérünk a munkások és alkalmazottak gazdasági és szociális helyzetének a megjavítására. A kislakás építésénél sokkal kedvezőbb feltételeket kérünk. A nyugdíjalapot fel kell emelni, a nyugdíjazási korhatárt férfiaknál 55. nőknél 50. évben kell megállapítani. Fel kell emelni a családi pótlékot. A 4%-os gyermektelenségi adót el kell törölni. Vissza kell állítani a vasúti kedvezményt.

Követeljük az alap és reálbérek emelését. Meg kell szüntetni a burkolt árdrágítást. Követeljük az igazságos normák megállapítását.

9./ A személyi kultusz ideje alatt kompromittált egyéneket távolítsák el a párt, a gazdasági és állami szervektől. Olyanokat kell az új vezetésbe beválasztani, aki biztosíték arra, hogy a múlt hibái ne forduljanak elő.

10./ Farkas Mihály és társai bűnügyét nyilvánosan tárgyalják meg, függetlenül attól, hogy jelenleg is fontos beosztásban lévő személyeket kompromittál.

11./ A tervgazdálkodás terén mutatkozó hibákat tárják fel és az ebben bűnös egyéneket állítsák bíróság elé. A magyar gazdasági életet át kell szervezni megfelelő hozzáértő gazdasági szakemberek bevonásával.

12./ A külkereskedelmi szerződéseket hozzák nyilvánosságra és az elégtelen kereskedelmi szerződéseket számolják fel.

Készült: 1956. október 27-én, a járási forradalmi tanács bizottsága ülésén.

Jelen vannak: Kurdics István, Sidlóczki Mihály, Hubai István, Váczi Sándor, C. Tóvizi Imre, Zsigri István, Tóth Ferenc, Ulviczki János, Benesóczki Károly, D. Nagy János, Fónád polgártárs, Tasnádi János, Telek Sándor, Kézér Lajos, Kiscsatári polgártárs, Póllai István, Nánási Károly és a községek küldöttei.

Tudjuk, hogy a történelmi időszak egyik legsúlyosabb időpontjában ültünk össze. A forradalmi tanács munkáját kell, hogy tisztázzuk. A forradalmi tanács a munkásokból, értelmiségiekből, dolgozóparasztokból tevődik össze. Szerepe az, hogy a meglévő állami intézmények munkáját ellenőrizze, hogy ura legyen a helyzetnek, a munkák gazdasági területén intézkedni tudjon. A forradalmi tanács javaslatait, határozatait köteles a forradalmi bizottság tagja végrehajtani.

Ismertetni kívánom a forradalmi tanács előtt, hogy az elnökségbe Kurdics Istvánt választotta a bizottság.

Meg kell mondani, hogy a Kurdics elvtárs munkájában voltak hiányosságok, amelyet községünkben több dolgozó paraszt felvetett a tagosítás alkalmával. Ha a Kurdics barátunk megígéri, hogy ez többet nem fog előfordulni munkájában, akkor egyetértek vele, hogy ő legyen a forradalmi tanács elnöke.

Kedves barátaim! Elismerem, hogy hibát követtem el Tiszapüspöki dolgozó parasztjaival szemben a tagosítás során, de megígérem, hogy magatartásomat megváltoztatom, és nem fogok többet ilyen hibákat elkövetni.

Kurdics barátunk a hibákat úgy tudja kijavítani, ha a holnapi nap folyamán kijön községünkbe, és ott a dolgozók előtt megígéri, hogy ilyesmi nem fog előfordulni többet.

Követeljük, hogy a kilakoltatottaknak adják vissza a lakásukat, és az olyan termelőszövetkezeti tagnak a földjét, akit erőszakkal vittek be a termelőszövetkezetbe. És követeljük, hogy a termelőszövetkezet kilépni akaró tagjainak adják vissza állataikat, szerszámaikat.

A Kengyel Községi Forradalmi Tanács követeli, hogy azon gyermekek részére töröljék el az orosz nyelv tanítását, akik nem akarnak orosz nyelvet tanulni, és követeljük, hogy ennek nyoma ne maradjon a gyermekek tanulmányi előmenetelein.

Tiszatenyő kéri a forradalmi tanácsot, hogy a községben egy nortonkutat létesítsenek. Másik probléma a kenyérgabona hiánya, melyet orvosolni kell. A község kéri, hogy a vetőmagot biztosítsuk élelmezés szempontjából, a község lakosságának.

Ez a bizottság hivatott arra, hogy felülvizsgálja a járási tanács munkáját, és döntenünk kell azokban a kérdésekben, hogy a vezető elvtársak továbbra is itt maradjanak-e, vagy azonnali hatállyal lemondassuk őket. Véleményem az, hogy ne legyünk bosszúállók. Fel szeretném vetni, hogy 1956-os tagosítás nem lett törvényszerűen végrehajtva, ezért kéri Örményes község dolgozó parasztsága, hogy a forradalmi tanács hatálytalanítsa ezt a tagosítást.

Javaslatot teszek arra, hogy a forradalmi tanács részére jelöljünk ki egy helyiséget, ahol a jövőben ülésezni fogunk.

Feladatunk, hogy felülvizsgáljuk a törvénysértéseket, és a dolgozó parasztság sérelmeit, és intézkedünk, úgy ahogy azt a dolgozó nép megköveteli.

A községekben vannak olyan felek, akiket a házállamosítás alkalmával sérelmek érték. Ezeket sürgősen orvosolni kell.

Javaslom, hogy a tsz-ben a kilépéseknél a javaslatokat bővítsük ki azzal, hogy egy kilépő se kerüljön olyan helyzetbe, hogy a jövőben adósságokba kerüljenek és tönkremenjenek. A rendelkezést módosítani kell ilyen értelemben, és javaslom, hogy a forradalmi tanács vizsgálja meg rövid időn belül a sérelmeket. Ezen kívül javaslom, hogy a forradalmi tanácsülés mondja ki határozatban, hogy a tagosítás során elkövetett törvénysértéseket a helyi forradalmi bizottságok vizsgálják felül.

Hívjuk össze a termelőszövetkezetek vezetőit, és állapodjanak meg abban, hogy milyen módon fogják megoldani a tsz-ek az előttünk álló problémákat. A vetést meg kell gyorsítani, hogy jövőre a gabona biztosítva legyen a lakosság részére. A jövőben felül kell vizsgálni az elkövetkezendő törvénysértéseket, a beadás terén, és az adó területén. Ezeket a törvénysértéseket, ha lesznek 1-2 héten belül rendezni kell a forradalmi bizottságnak. Meg kell vizsgálni, hogy melyik államosított ház felbontása szükséges. Javaslom, hogy mivel vannak óvodák, és napközi otthonok, melyek az államosított házakból lettek, tartsuk meg továbbra is kártérítés ellenében. Felül kell vizsgálni, hogy melyek azok a kérdések, melyeket mára a helyszínen is meg lehet oldani. Kuncsorbának van egy követelése, a kisvasút megépítése, adjunk lehetőséget e kisvasút megépítésére, mert a dolgozóknak 8-9 km-t kell gyalogolni, hogy a vasútállomásig érjenek.

Tehát egy csomó dolgot már most meg lehet oldani. Válasszuk külön, hogy mi az a kérdés, amit már most meg kell oldani, és mi az, amelyre a későbbi idők folyamán kerülhet sor. Meg kell mondani, hogy a népnek igaza van a felvetett kérdésekben, tehát a népnek most tettekre és intézkedésekre van szüksége.

A kormánynak az az álláspontja, hogy a termelőszövetkezetet továbbra is fent tartja. Nekünk az a követelésünk, hogy az erőszakkal behurcolt dolgozó parasztoknak adják vissza a földet, állataikat, és szerszámaikat.

A föld visszaadását a tsz-ek között úgy kell intézni, hogy ne legyen zavar, mert lesz olyan föld, melyre többen tartanak igényt, de lesz olyan is, melyre egyetlen egy dolgozó paraszt sem tart igényt. Ezt próbáljuk összhangba hozni, hogy a vetés rovására ne menjen mindez.

Meg kell várni, hogy mindenki a megkapott földjét vesse be. Szem előtt kell tartani a jövő évi kenyér biztosítását.

Meg kell értetni az egyéni dolgozó parasztokkal és a tsz-tagokkal, hogy ha vissza akarják kapni földjüket, akkor a tábla szélén kapja meg, a bevetett területből, ugyanakkor azokkal a dolgozó parasztokkal, akik igényt tartanak ketten-hárman egy parcellára meg kell értetni, hogy a földet a jogos tulajdonosnak adjuk vissza.

Ha valaki ki akar lépni a tsz-ből, kötelezni kell már most, hogy a tavaszi gabonát vesse el, és akkor ő is bevetett területet fog megkapni.

A forradalmi tanácstól tanácsot kérek, hogy a nemzetőröknek adjunk-e fegyvert a rend fenntartása céljából, és mondanom sem kell, hogy ez minden községben fenn áll.

Ezt a fegyver-kérdést megbeszéljük a rendőrséggel karöltve, és meg fogjuk adni a választ. Mi azért vagyunk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk, és hogy a zavargásokat meg tudjuk akadályozni.

A honvédelmi miniszter elvtárs adott ki egy parancsot, hogy az összes fegyvert a kívülálló egyénektől be kell vonni. Mi is csak olyan esetben adunk fegyvert, ha arra feltétlenül szükség van, és akkor is csak a tartalékos tiszteknek. Tehát, ha lesz a községekben valami zavargás, akkor szóljanak be értünk telefonnal és mi intézkedni fogunk.

Meg kell érteni, hogy éppen elég vér folyt már el, és most már józan ész kell, és egyetértés, és ezzel mi többre fogunk menni.

Van, aki 1953-ban lett tsz.-tag, de még mindig nem tudta kifizetni a régi adóját. Kérjük ezen személyeknek az adó-eltörlését.

Fónád polgártárs, Tiszabő: Küldött előadja a község dolgozóinak követeléseit.

A községünkben van három testvér, a földet elvették tőlük és bevitték a termelőszövetkezetbe. Volt nekik egy kis házuk is és azt is államosították, csak egyszerűen elvették tőlük.

Vagy például van egy másik, egy szegény özvegyasszony. Neki jobb lakása volt, melyre a Kuncsorbai Vörös Október Tsz igényt tartott és a tulajdonost kitette a házából.

Községi pártbizottságok munkájához szeretném hozzáfűzni, hogy az a helyes álláspont, ha a népgyűlés alkalmatlannak tartja a párttitkárt, akkor váltsa le. Ez az ott lévő kommunisták feladata.

Az a helyes elv, hogy a párttagság egymást ellenőrzi, és mivel párt még csak egy van, úgy a nép fog ellenőrzést gyakorolni.

Egyéni álláspontom, hogy a nép követeléseinek eleget kell tenni. Kérem a forradalmi tanácsot, hogy a javaslatokat tegyük magunkévá. Egy hónapon belül ezeket a problémákat meg kell oldanunk.

Minden párttagnak tagdíjat kell fizetni, másrészt a párt rendelkezik napi lappal és könyvkiadással. Ebből vannak a bevételek és ebből fedezi a kiadását. A nép jogos követeléseinek eleget kell tenni.

Szükséges, hogy a pártok ellenőrizzék egymást, mert csak akkor nem lesznek meg a hibák, melyek most megmutatkoznak. Legyen szabad légkör, és ekkor nem lesznek meg a hibák, melyek most észlelhetők.

Ezt a problémát így lesz helyes megoldani. Ígérem, hogy egy hónapon belül rendet teremtünk és a kívánságokat teljesíteni fogjuk.

Az ország vezetői és a párt vezetői megmaradtak, és ők lássák el a feladatokat a forradalmi tanács ellenőrzése alatt. A forradalmi tanács amennyiben úgy látja, hogy a tanácsvezetők nem megfelelően foglalkoznak a dolgozókkal, akkor azonnal leválthassa.

Szeretném felvetni, hogy akik állami alkalmazásban vannak, továbbra is megkapják a fizetésüket.

A községünkben a lakosság úgy határozott, hogy a tanácselnököt és a vb-titkárt visszahívja funkciójából. Ugyanis az elnök nem rendelkezik olyan képzettséggel, hogy ő egyedül el tudja vezetni a községi tanácsot, ezért a lakosság menesztette.

A hibát a községelnökkel az követte el, aki az elnököt odaültette a községbe. Ahol a vezetők nem felelnek meg, oldjuk meg a problémát. Javaslom, hogy hívjuk össze a község lakosságát, és döntse el a község lakossága, hogy a nép kit akar a funkcióba választani. Ahol a vezetőkkel baj van, a bizottság hívja össze a lakosságot, hogy helyette válasszanak olyat, akit a nép szeret.

Érvényesüljön az az elv, hogy minden embert a megfelelő helyre kell állítani.

Nekünk azon kell lenni, hogy betartsuk a törvényeket. A 11 év alatt volt elég törvénysértés, és nekünk más a hivatásunk.

Próbáljuk betartani a törvényt, és hallgassunk meg minden embert, hogy mi a véleménye.

Az elhangzott javaslatok alapján a forradalmi tanács hozza meg a határozatot.

Sok helyes javaslat és kezdeményezés hangzott el. Az itt elhangzott javaslatok és jogos követelések elfogadhatónak mondhatók.

A felvetett hozzászólásokra nem kell választ adni, mert ez egy követelés. A barátaim azért mondták el, hogy ezt a nemzeti kormány felé terjesszük fel. A beküldött javaslatokat mellékelten csatolni fogjuk a követelésekhez. Javaslom, hogy az elnökség itt székeljen a járási tanács nagytermében. Bélyegzőnk még nincs, ez a probléma áll még fent a forradalmi tanács előtt, amelyet hamarosan meg kell oldani. A Hubai elvtárs vállalja ennek beszerzését, melyen a Kossuth-címer fog lenni.

A forradalmi tanács mondja ki határozatban az intézmények felé az élelmiszer zökkenőmentes ellátását, és hogy a mezőgazdasági munka legyen naprakész állapotban. Javasoljuk, hogy a községi forradalmi tanácsok teljes önálló jogkörrel rendelkezzenek.

Fel kívánom hívni a forradalmi tanács tagjait, hogy a község közös vagyonának megőrzését tartsa szem előtt. A járási forradalmi tanács egyetért a javaslattal.

Kurdics István továbbá javasolja, hogy kint községekben a párt, tanácsi vezetőknek funkcióját töltsék be, ahol megüresedés áll fent.

A vezetők leváltását a bizottság illetékes helyen tegye meg, ha erre szükség van.

Javaslom, hogy a Járási Tanács függetlenített vezetőit alapos megfontolásig tartsuk meg. A jelenlévők a javaslattal egyetértenek.

Tisztelt jelenlevő polgártársaim. Én a jövőre ígéretet teszek, el kell bírálni, hogy milyen munkát fogok majd végezni. Ameddig itt leszek, minden segítséget megadok a forradalmi tanács elnökségi tagjainak. Mivel mi rendelkezünk szekrényeink kulcsaival magunknál tarthatjuk-e, vagy átadjuk a forradalmi tanács tagjainak?

Én azt hiszem a forradalmi tanács, mint választott testület elsősorban hivatott a rendelkezéseket végrehajtani.

Ezért a forradalmi vezetőknek szükségük van állami vezetőkre. Meg kell vizsgálni, hogy a tanácsvezetők milyen hivatottak a munka ellátására. Úgy gondolom, ezek az emberek mindig becsületesen intézkedtek. Ha nem tartjuk őket jónak mint emberek, higgyük el, hogy az államigazgatás vonalán tudnak dolgozni. Nagyon sok vezető amellett, hogy hibát követett el, szereti a magyar földet, a magyar népet. Ezért mi helyesebb úton járjunk, és ne bosszúállók legyünk.

Póllai elvtársékban meg kell bízni, és ne követeljük, hogy a kulcsokat leadják. A tanács szerve az inspekció szolgálatot továbbra is tartsák fent. A nép vagyonának elherdálását akadályozzuk meg minden körülmények között.

Készült: a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács üléséről, Szolnokon az 1956. év október hó 28. napján. –

Jelen vannak: Dancsi József elnök, Palásti Gyula, Kurucz József, Vedrődi Gusztáv, Dr. Aszódi Imre, Palla Lajos, Jankovich Lajos, Kablai Lajos, Németh Béla, Mondok Sándor, Kocsár József, Hegedűs Lajos, Brassói Tivadar, és Szabó Zsuzsanna /jkv.-vezető/

Elnök: a tanácsülését megnyitotta, és előadta, hogy tárgysorozatot a tanács meg nem állapított, hanem a rendkívüli gyorsasággal torlódó ügyeket a sürgősségnek megfelelően a tanács a szükséges szakigazgatási vezetők bevonásával a lehetőségekhez képest azonnal az ülés folyamán fogja elintézni és a megfelelő intézkedéseket nyomban kiadja. Többen felvetették, hogy a lakosság körében nagy nyugtalankodás uralkodik, mert az államvédelmi hatóság tagjait állítólag nem fegyverezték le, mire a rendőrség két képviselője kijelentette, hogy a lefegyverzés mindenütt megtörtént, az esetleges bejelentéseket felül fogják vizsgálni. Időközben a debreceni egyetemtől érkezett küldöttség. A küldöttség tagjai tájékozódás végett jöttek Szolnokra, s elmondották, hogy náluk is megalakult a forradalmi tanács. Előadták azt, hogy kisebb rendzavarástól eltekintve általában nyugalom van. Ezután megjelent a tanács előtt a helybeli ismeretterjesztő társulat négy tagú küldöttsége, amely az ide mellékelt kérelmet terjesztette elő, és kérte, hogy annak tárgyában a tanács döntsön, így állást foglalt az ismeretterjesztő társulat több miniszter személye ellen, s kifejezte ragaszkodását a forradalmi munkástanács elnevezéshez, javasolta Kun Elek beválasztását népművelési biztosnak, állást foglalt a több pártrendszer mellett, kérte a sajtó, rádió és tájékoztatás szigorú ellenőrzését a Néplap vezetésének felülvizsgálását. Időközben megérkezett a pedagógusok küldöttsége, amely tájékoztatást kért a tanácstól a pedagógusokra vonatkozóan, s a tanács közölte velük, hogy minden szakigazgatási és egyéb szerv, amelyet a nép akarata el nem távolított, egyenlőre változatlanul működjön tovább. Indítványozta, hogy a pedagógusok kívánságuknak megfelelően tegyenek javaslatot egy népművelési biztos személyére nézve, akit a tanács tagjai sorába kíván beválasztani. Közölte azt is a pedagógusokkal, hogy a tanításnak és általában az oktatási munkának haladnia kell, mindenki dolgozzék maradjon a helyén. A pedagógusok ezt a tájékoztatást tudomásul vették.

Közben beérkezett a helybeli Közlekedési- és Műszaki Egyetem MEFESZ szervezetének küldöttsége és az alábbi javaslatot tette:

A MEFESZ javasolta, illetve kijelentette, hogy ők a most alakult Nagy Imre kormánytól bizalmukat megvonják, kérték, hogy a forradalmi tanács is ilyen értelmű javaslatot tegyen a Minisztertanácshoz. A tanácsnak az volt a véleménye, hogy a javaslat így elfogadhatatlan és azzal ebben a formában a tanács tagjai nem értenek egyet, mire a MEFESZ küldöttség az alábbi újabb javaslatot dolgozta ki, s kérte annak pártolólag való felterjesztését. Ez újabb javaslat előterjesztésére hosszas viták után került sor, melynek lényege az volt, hogy az egyetemi ifjúság képviselői javaslatuk el nem fogadása esetén küldöttük visszahívását helyezték kilátásba. Nagy Imre miniszterelnökkel szemben legfőbb kifogásuk az volt, hogy ő hívta be a szovjet csapatokat, s törvényellenesen rendelte el a rögtönítélő bíráskodást.

A Szolnoki Közlekedési és Műszaki Egyetem MEFESZ szervezete javasolja, hogy:

1./ Javasolja, hogy a magyar kormány a rend teljes helyreállítása után az igazság kiderítésére alkalmas megfelelő légkörben Nagy Imre miniszterelnök működését vizsgálja felül.

2./ A forradalmi tanács foglaljon állást Tildi Zoltán, Apró Antal, Molnár Erik, Kossa István, Czottner Sándor, Csergő János, Nagy Józsefné, Bebrics Lajos és Lukács György miniszteri kinevezése ellen, a fenti miniszterek személye ellen a szolnoki Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat kibővített ülése is állást foglalt. –

3./ A Szolnok megyei honvédség és rendőrség kövesse a központi kormány utasítását, de azzal a feltétellel, hogy a Szolnok megyei dolgozók békés tüntetése ellen erőszakot ne alkalmazzanak. –

4./ A központi kormány azon minisztereinek intézkedéseit, akiknek személye ellen a fentiek szerint kifogás merült fel, a forradalmi tanács csak fenntartással hajtja végre és minden erejével legyen azon, hogy ezek a miniszterek a kormányban mielőbb kicserélésre kerüljenek, helyüket olyan dolgozók foglalják el, akik a dolgozók bizalmát élvezik és múltbeli tevékenységükkel magukat nem kompromittálták. –

5./ A most megalakult kormány ne nevezze magát Nemzeti Kormánynak, hanem csak ideiglenes kormánynak, mivel célkitűzéseit, nemzeti jellegét még nem ismerjük, s ennek hiányában csak ideiglenes kormányról lehet beszélni. –

A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács a fenti javaslat tárgyában nyílt ülésben, a javaslatot előterjesztő egyetemi hallgatók jelenlétében meghozta az alábbi

A forradalmi tanács a fenti előterjesztett javaslatokkal egyetért és azokat felterjeszti a magyar kormányhoz azzal, hogy jövőbeli magatartásának kialakításánál ezeket a javaslatokat figyelembe venni szíveskedjék.

Az ország fővárosában napok óta folyó tragikus harcok megkezdése körül általában nagy a bizonytalanság és a tömegek igazságot kereső hangulata magyarázatot keres arra a kérdésre, hogy az események ilyen alakulásáért kit terhel a felelősség. Ezt a felelősséget a megye dolgozó népe a törvényes keretek között még az ország miniszterelnökével szemben is felveti és óhajtja ennek a kérdésnek a tisztázását. Ugyanígy nincs bizalma a dolgozó népnek azokkal a személyekkel szemben, akik a múltban különféle tisztségeket viseltek és az események sodrában nem mutatkoztak a néphez oly szilárdaknak, mint ahogy azt egy vezetőtől minden időben el kell várnunk, azokkal szemben a nép bizalma megingott és őket a nép vissza nem kívánja. E véleményének kinyilvánításában a megye lakossága teljes szabadságot szeretne biztosítani magának, és e – vélemény – nyilvánítási szabadságát a honvédség és a rendőrség képviselői is, akik a tanácsban részt vesznek, biztosították, ugyanígy egyetért a tanács a bizalmat vesztett miniszterekkel szemben a dolgozó nép részéről emelt óvással, azonban ez természetesen a törvény keretei között a népköztársaság alkotmányának megfelelő módon kell, hogy elintézést nyerjen, A forradalmi tanács amikor a fenti javaslatokat a népakarat spontán megnyilvánulásával egyezően elfogadja és határozattá emeli, ezt abban a meggyőződésben teszi, hogy ezzel is teljes mértékben elősegíti a demokratikus szabadság mielőbbi gyors kibontakozását. –

Jegyzet: Ismereteink szerint a megyei forradalmi munkástanács vezetői nem továbbították az egyetemisták javaslatait a kormánynak.

Közöljük a gyár dolgozóival, hogy az üzem rendjét és védelmét szolgáló bizottságot a mai napon megalakítottuk. Ez a hét tagú bizottság hivatva van arra, hogy míg a munkástanács akár ideiglenesen, vagy véglegesen meg nem alakul, biztosítsa a gyár védelmét és ezzel kapcsolatos ügyvitelt. Feladata az, hogy míg a kritikus idő tart, gondoskodjon a fizetések időbeni folyósításáról, az étkeztetés és egyéb ezzel kapcsolatos ügyek intézéséről. A bizottság tagjai a következők:

A bizottság vezetői:

Stanga István,

Ács Antal.

A bizottság tagjai:

Gál Sándor,

Marosfalvi Ernő,

Debreczeni Béla,

Tigyi József,

Hubay József.

A fenti bizottság megszervezte a gyár védelmét egy 80 tagú munkásőrséget, amely a nap teljes szakában biztosítsa a gyár védelmét. Ugyancsak gondoskodott az élelem biztosításáról, továbbá a lakótelep élelmezésének kenyér, hús, stb. ellátásáról.

Mindaddig, amíg a munkástanács ideiglenesen, vagy véglegesen meg nem alakul, minden olyan üggyel, amely a gyárral, vagy a dolgozókkal kapcsolatos, ehhez a bizottsághoz forduljanak.

A gyár területére a fenti bizottság engedélyén kívül senki be nem léphet. Minden eddig kiadott utasítás, bárki részéről volt az, a mai nappal hatályát veszti.

A bizottság tudomására jutott, hogy e kritikus napokban felelőtlen elemek a gyár telepén és a környező falvakban olyan híresztelést vittek ki, hogy az a bizottság, illetve munkásőrség a gyáron belül a vezető helyek felosztását végzi. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk. A fő cél most az, hogy a gyár meg legyen védve, gépeinknek ne történjen baja és biztosítsuk a fent leírtakat.

Ami a gyár megindítását illeti, a bizottságnak az a véleménye, hogy a Szolnok Megyei Munkás- Paraszt- és Katonai Forradalmi Tanács követelését tartsa szem előtt, hogy míg az orosz hadsereg hazánk földjén lesz, vagy a kormány végleges határidőben meg nem egyezik a kivonulást illetően, addig nem vesszük fel a munkát.

Felvettek Nagykörű községben 1956. október 28-án a piactéren megtartott forradalmi nagygyűlés határozatáról.

1./ Németh Mihály polgártárs megnyitó beszédet tartott, javasolja a forradalmi munkástanács megalakítását, kéri, hogy a magyar parasztság csatlakozzék a budapesti harcoló ifjúsághoz és munkásokhoz.

Nánási Balázs: álljon Nagykörű népe, ha kell a fegyveres felkelők közé, be kell tartani a szolnoki forradalmi tanács utasításait.

Boross Kálmán: Fogjon össze a nép, támogatni kell a harcosokat. Nagy Imre hozta be az oroszokat, hogy pozícióját megtartsa. Kérjük az amnesztiát a felkelőknek. A budapesti munkásság kiszabadította és két óra múlva ellene fordulnak? Csatlakozzon mindenki a mozgalomhoz, elfelejtjük a múltját, itt ne legyen bosszú, segítsük Pestet.

Gere Mihály javaslata: Nyugodtan, megfontoltan megválasztani, a falu irányítására a munkástanácsot, 11 tagú jelölő bizottság legyen és 25 tagú munkástanács. Feladata a falu kérésének továbbítása a Szolnok Megyei Forradalmi Tanácshoz.

1./ Galsi Ferenc

2./ Kiss János

3./ Ifj. Sári István

4./ Majzik Miklós

5./ Szecskó Sándor

6./ Nagy Tamás

7./ Tóth András

8./ Keserű András

9./ Marsi Lajos

10./ Majzik Viktor

11./ Barta János

12./ Gere Mihály

13./ Ifj. Pintér Antal

14./ Majzik Mátyás

15./ Horváth András

16./ Sokvári Béla

17./ Nádas Károly

18./ Nádas Pál

19./ Szamák János

20./ Pádár István

21./ Kiss József

22./ Ifj. Pálinkás István

23./ Papp József

24./ ifj. Balázs József

25./ dr. Csermi József.

Jelenlévők több javaslat után a forradalmi munkástanácsban javasolt tagjainak névsorából kihúzatták azokat, akik nem voltak jelen. A gyűlés megállapította, hogy a forradalmi munkástanács első feladata legyen a nemzetőrség felállítása. A község nyugalmának, rendjének, békéjének és vagyonbiztonságának szempontjából.

A megalakult munkástanács a népgyűlés javaslata alapján Horváth Andrást bízza meg az adminisztratív munka további elvégzésével. A munkástanács az ülés után megbeszélésre ült össze a tanácsházán.

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/10 >>>