Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/9 >>>

Mai napon értesültem róla, hogy Tiszakécskén egy békés és teljesen csendes lefolyású tömeggyűlés közönsége közé egy alacsonyan szálló repülőgép belelőtt és számtalan halott és legalább 25 súlyosan sebesült lett az orvtámadás áldozata. Ezek egy része jelenleg a szolnoki kórházban fekszik.

Ezen minden indok nélküli tömeggyilkosság olyan mély felháborodást keltett az egész vidéken, ami bennem is kiváltotta azt az értést, hogy ilyen körülmények nem teszik lehetővé részemre a további nyugodtságomat és higgadtságomat, – illetve tárgyilagosságomat és ezért azonnali hatállyal tanácsi megbízatásomról lemondok.

Jegyzet: Dr. Várhelyi Béla az 1956. október 27-én, repülőről leadott, tiszakécskei sortűzről értesülve, azonnal bejelentette lemondását intéző bizottsági tagságáról.

Készült 1956. október 27-én Fegyvernek községben a forradalmi tanács alakuló ülésén.

Kovács Sándor javaslatot tett díszelnökség választására, s a díszelnökségbe javasolta Czimmer Domonkos, Balogh Pál, Felsőbényi Antal, Nagy Nándor, Czifra Sándor, Csiga János dolgozókat.

Kovács Sándor ezután ismerteti, hogy a napokban bekövetkezett események folytán a községben is szükségessé vált a forradalmi tanács megalakítása. Ismerteti a Nép Lapjában a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács követeléseit, majd az ifjúság 16 pontba foglalt követeléseit. Végül ismerteti a fegyverneki Hazafias Népfrontbizottság szózatát, a község dolgozóihoz, végül pedig a párt, a tanács és a Hazafias Népfrontbizottság javaslatára a 27-én virradóra megválasztásra javasolt forradalmi tanács névsorát ismerteti. Kérte, hogy a névsorba foglalt tagok közül alakítsák meg a forradalmi tanácsot, s a forradalmi tanácsból az operatív bizottságot. Kérte, hogy szóljanak hozzá, egyetértenek-e vele, továbbá a hozzászólások során vessék fel azokat a követeléseket, amelyeket a járási forradalmi tanácshoz továbbítanak.

Folláth Mátyás hozzászólásában elmondja, hogy örömteli napra virradtunk, végre Petőfi emlékéhez méltóan megünnepelhessük a Március 15-ét, amely megünneplése ez ideig nem volt lehetséges. Megtisztelésnek érzi, hogy a forradalmi tanácsba jelölték, szívesen vállal bármilyen feladatot. Ismerteti a pedagógusok pontokba foglalt követeléseit, melyek az alábbiak:

3./ Helyi viszonylatban haladéktalanul rendezzék a pedagógusok lakásviszonyait.

4./ A helyi vezetők, akik a rendszernek kiszolgálói voltak, békésen mondjanak le.

Taska Kálmán hozzászólásában elmondja, hogy Szolnokon, a régi vezetők lemondásának folyamata már megkezdődött, itt is tegyék meg a lemondást. Javasolja, hogy az operatív bizottságba olyan dolgozók legyenek beválasztva, akik a nép érdekeit szem előtt tartsák és szolgálják. Elmondja, hogy a járási pártbizottság egyik tagja, mikor Nagy Imre a kormány élére került, azt a kijelentést tette, hogy ez ideiglenes. Ilyen nincs, s ezért hívja fel a figyelmet arra, hogy kiket választanak be a forradalmi tanácsba, azt alaposan nézzék meg, valamint az operatív bizottságba.

Tukarcsné hozzászólásában elmondja, amióta négy ember a községbe került, azóta van itt sok baj. Ez a négy személy menjen haza.

Kuczera István hozzá akart szólni, de a jelenlévők nem engedték, s a jelenlévők követelésére, feleségével a termet elhagyja.

Nagy Lajos hozzászólásában tolmácsolja a Terményforgalmi Vállalat dolgozóinak a követeléseit:

Kovács párttitkár távozzon el, és helyébe Hodosy Mihály párttitkár kerüljön vissza.

Fazekas József követeli, hogy a kormány a kettős árrendszert azonnal szüntesse meg. A régi szekértologatók legyenek leváltva.

Németh Ferenc is azt kívánja, hogy legyenek eltávolítva azok, akik nem éreznek a dolgozókkal. Itt a községben a személyi kultusz a pártnál, tanácsnál, tsz-eknél is fennállt. Hozzászólásában még elmondja, hogy helytelen a Szovjetunió beavatkozása a mi belügyeinkbe.

Id. Kóós Sándor kiegészíti a követeléseket annyival, hogy: Legyen mind két KTSZ. független, ha a dolgozói úgy látják, hogy önállóak szeretnének lenni, legyen meg a lehetőségük erre, és kapjanak is elegendő anyagot. Emeljék le a KTSZ-ekről a terheket. Szabadon alakíthassák ki az áraikat. Vizsgálják felül a felsőbb szerveiket.

Bagi Károly azt kívánja, hogy a fizetéseket emeljék fel az áraknak megfelelően.

Pócsi György hozzászólásában a zsírdézsma és a beadás eltörlését kéri, továbbá, hogy Magyarország legyen független nemzet.

Török György hozzászólásában elmondja, hogy töröljék el a föld megváltási árát, a juttatott földek után. Nem kívánunk háborút, de azt a rendszert sem, amely eddig volt. Azt is helyteleníti, hogy a termelőszövetkezetekben nem szakképzett emberek voltak a vezetők. Olyan emberek, mint Budai és a többiek, csak jó kommunisták voltak, de jó vezetők nem. Jó vezető lenne Nida Endre és a hozzá hasonlók.

Czimmer Domonkos javasolja egy bizottság választását, amely felülvizsgálja a személyi kultusz kérdését, és eltávolítja a nem megfelelő személyeket. Követeli, a beadást töröljék el, továbbá, ne legyen különbség egyéni dolgozók és a tsz-ek között, az egyéniek többet termelnek.

Gledura Lajos elmondja, hogy miért 50 tagú a forradalmi tanács. Ennek az a feladata, hogy átvegye a vezetést, felvilágosítást kér, hogy tulajdonképpen most mit választunk.

Taska Kálmán elmondja, hogy még folyik a harc, akit megválasztunk, az még nincs meg. A jó vezetők mellé irányítókat kell választani.

Fehér József helyteleníti, hogy ide meg lettek híva az emberek. Kéri, válasszák meg a helyi vezetőket. Javasolja Szabó Barnabás megválasztását. Kulák üldözőket, népelleneseket ne válasszanak be.

Budai József követeli, hogy a tanácsválasztást ne néhány ember előtt, hanem a nyilvánosság előtt vezessék le.

Felsőbényi Antal ismerteti, hogy a forradalmi tanácsnak 60-65 tagúnak kell lenni, ebben van helye minden rétegnek. Ennek kell 11 tagú választmányt választani, aki az ügyeket intézi. Az öttagú bizottság pedig azért kell, hogy az vigye tovább a követeléseket. A forradalmi tanács azért szükséges, hogy amíg a rendes választások lezajlanak, addig a régi tanácsnak vinnie kell a munkát, mert az nem állhat meg, de a forradalmi tanács ellenőrzése és felügyelete alatt.

Felsőbényi Antal kéri, hogy az a nagygyűlés, melyen a község dolgozói még sokkal nagyobb számban részt tudnának venni, hol legyen, mikor, és ki legyen a gyűlés levezetője, ezt határozzák meg az itt jelenlévők.

Végül az ülés úgy határozott, hogy a nagygyűlés délután két órakor a község piacterén legyen és az ülés levezetői: Annaházáról Nagy Nándor és Czifra András, Közép-Fegyvernekről: Szabados Sándor, Újtelepről: Tukarcs Mihály és ifj. Iványi József, Szapárfaluból pedig Szabó József legyen.

Pfeifer Ferenc s. k.

Hitelesítők:
/D. Nagy Gyula/
/Bagi János/

Mi a Kétpói Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek tagjai megvizsgálva a jelenlegi helyzet súlyosságát, a hazánkban folyó áldatlan testvérharc állapotát és tsz-tagságunk jogos óhaját az alábbiakban előadjuk azokat a követeléseket, amelyek szerintünk és a legjobb meglátásunk szerint alkalmasak a helyzet kibontakozására:

2./ A Nagy Imre miniszterelnök úr vezetésével olyan összetételű kormány megalakítása, amely bírja az ország népének a bizalmát. Ez pedig a meglátásunk szerint úgy lehetséges, ha a kormányban a Függetlenség Népfrontban tömörült pártokból is lesznek miniszterek. Különösen fontosnak látjuk, hogy a belügyminiszteri és a honvédelmi miniszteri tárcát ne kommunista miniszter töltse be. Szóval teljesen koalíciós kormány alakuljon.

3./ E kormánynak december 15-ig ki kell írni a demokratikus szabad választásokat, biztosítva a választások tisztaságát.

4./ Az újonnan alakult termelőszövetkezetek, ha közgyűlése úgy határoz, feloszthatók legyenek, biztosítva a termelőszövetkezeti tagok minden nemű anyagi javait, amit a termelőszövetkezetbe bevittek, ezeket egyenlő teherviselés elve alapján megkaphassák.

5./ Az áldatlan testvérharcból azonnal vonják ki a szovjet csapatokat és csak a magyar karhatalmi alakulatok biztosítsák a továbbiakban a közbiztonság és a rend helyreállítását. Mert mi úgy látjuk, ha ezek a követeléseink teljesítve lesznek, tudomásunk szerint a józanabb többséget képviselő felkelők is teljesítve látják a követelésüket. Itt meg jegyezzük, hogy e pontok követelésében teljesen egyetértünk még azokkal a felkelőkkel is, akik ezért ma még fegyverrel harcolnak.

Ma 1956. október 27-én a piactéren megtartott nagygyűlésen megjelent polgártársak javaslata alapján megalakítottuk a 32 tagból álló forradalmi tanácsot. A forradalmi tanács a polgártársak javaslata alapján megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a forradalmi tanács elnökét és 7 tagból álló intéző bizottságát, melynek névsora a következő:

A választás után a forradalmi tanács elnöke javaslatot tesz a polgárőrség megszervezésére, melynek alapján forradalmi tanács 10 tagból álló nemzetőrséget szervezett, melynek tagjai az alábbiak:

Józsa kartárs ismerteti az ifjúság 16 pontból álló követelését, melyet a forradalmi tanács elfogadott az alábbi kiegészítésekkel:

3 tagú bizottság a hétfői napon a kapcsolatot vegye fel a megyei munkástanáccsal.

8./ Jóvátétel lezárása illetve annak megszüntetése és felülvizsgálása.

10./ Termények szabad értékestését, a tsz-ek a terményt saját maguk értékesíthessék.

12./ Zavaró rádióállomások megszüntetése, követeljük a káderanyagok megszüntetését átmenetileg a káderanyagok lepecsételését és annak lezárását, átadását a közbiztonsági szervnek. Személyzeti osztály megszüntetését.

másolat hitelesítéséül:
Csizi Mária
adm.

Készült 1956. október 27. napján Tiszaföldvár Község Forradalmi Tanácsának ülésén.

Jelen vannak: Varga Jenő, Szabó Péter, Rácz Ferenc, ifj. Kávási Gyula, Bucsi Zsigmond, Szabó József, Szini Béla, Hegyi Teréz, Zs. Tóth Ferenc, ifj. Dobrosi Károly, dr. Varga Lajos, Tálas József, Deli István, Fekecs Benjamin, Bucsi Kálmán, Enyedi József, Gazdag Károly, Kossalkó Sándor.

Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke üdvözli a megjelenteket és elmondja, hogy igen fontos feladatokat kell megoldani. Ismerteti a forradalmi tanács tagjaival, hogy ő Budapesten dolgozott és együtt volt az ifjúsággal egészen az első sebesülésig. Harminc éve már annak, hogy mint közember dolgozik és bizony sok nehéz megpróbáltatáson ment keresztül. Most, amikor a községi forradalmi tanács átvette a község irányítását, nehéz és súlyos feladattal kell megküzdenie, hogy a múlt hibáit kijavítsuk. Felhívja továbbá a forradalmi tanács tagjainak figyelmét a felelősségérzetre, valamint a hivatali titoktartásra. Ismerteti, hogy a legfontosabb és elsősorban legszükségesebb intézkedés a polgárőrség felállítása. Javaslatot kér arra, hogy kit bízzunk meg a polgárőrség parancsnokának.

Bucsi Zsigmond: A polgárőrség megszervezése és felállítása feltétlenül szükséges, mivel mindenki érdeke az, hogy úgy a személyi valamint a közvagyont megóvjuk. Javasolja, hogy a polgárőrséget utcánként szervezzük meg.

Enyedi József: Nagyon helyes és szükséges a polgárőrség felállítása és megszervezése. Szükséges azonban az is, hogy a polgárőrség tagjainak fegyvert adjunk, melynek következtében a polgárőrség tagjait úgy válogassuk ki, hogy azok feltétlenül megbízható személyek legyenek.

Kosalkó Sándor: Egyetért a két felszólalóval. Javasolja, hogy a MÖHOSZ fegyvereit ilyen célra fel lehet használni. Javasolja továbbá a forradalmi tanácsnak, hogy a vadászoktól a vadászfegyvereket feltétlenül be kell szedni. Ezeket a fegyvereket a rendőrség tárolja. A fegyvereket ne véglegesen, csak ideiglenesen szedjék be. Vigyázni kell arra, hogy a rendőrség kiknek ad ki fegyvert, mert az elmúlt éjszakai polgárőrségnek, akik nem voltak szervezetten megszervezve, olyanok kezében is volt fegyver, akik nemkívánatos elemek.

Varga Lajos: Lehet polgárőrséget úgy is megszervezni, hogy azoknak fegyvert nem adunk. Feltétlenül szükséges, hogy a polgárőrséget megszervezzük és a polgárőrségbe csak megbízható egyéneket és lehetőleg felnőtteket vegyünk be. Másik égető és fontos probléma még az, hogy a harcoló Budapest népének élelmet szállítsunk. Azonnal meg kell szervezni a gyűjtést, hogy mielőbb egy teherautó élelmiszert tudjunk Budapestre szállítani.

Tálas József: A gimnáziumban az őrséget már megszervezték a gimnáziumi tanulókból, valamint a tanárokból. Ezek a gimnázium környékén egészen Mekler boltjáig, valamint az italboltig cirkálnak és őrködnek.

Deli István: A fegyverek kiadása a polgárőrségnek nagyon veszélyes. Javasolja inkább azt, hogy a polgárőrséget körzetenként szervezzük meg és a körzetvezetőknek adjunk csak ki fegyvert.

Bucsi Zsigmond: A polgárőrség megszervezése feltétlenül szükséges, ha azt akarjuk, hogy a fejünket nyugodtan hajtsuk le. Fel kell venni a kapcsolatot a rendőrséggel és azzal karöltve legyen polgárőrség. Úgy gondolja, hogy a polgárőrök együtt járjanak a rendőrökkel, és a polgárőröknél legyen fegyver.

Szabó Péter: Egyet ért az összes felszólalóval és feltétlenül fontos a polgárőrség megszervezése. Javasolja, hogy a polgárőrség parancsnoka a forradalmi tanács egyik tagja legyen. Javaslatot tesz ifj. Gajdos János személyére. Javasolja továbbá azt, hogy a község rendőrőrs parancsnokát hívjuk meg ülésünkre és kérjünk tájékoztatást arról, hogy községünkben kinél van lőfegyver. Javasolja továbbá, hogy a vadászfegyvereket ideiglenesen szedjük be, nehogy a nemkívánatos elemek azokat felhasználják.

Dr. Varga Lajos: Tudomásom szerint a rendőrségnek van egy nyilvántartása, melyen fel van tüntetve az, hogy kiknek van kiadva a községben lőfegyver. Javasolja, hogy ezen nyilvántartást kérjük el, melynek alapján a fegyvereket be tudjuk szedni, illetve azokat ellenőrizni tudjuk.

Időközben megérkezett Farkas István, a község rendőrőrs parancsnoka a feltett, illetve hozzá intézett kérdésekre előadja, hogy a rendőrségen van egy nyilvántartás a kiadott lőfegyverekről. A nyilvántartásban szereplőkön kívül nincs tudomása más fegyverekről, de feltételezi azt, hogy a pártfunkcionáriusoknak van fegyverük, így Kovács Istvánnak, valamint Kőművesnek. Elmondja, hogy tegnap, vagyis péntek este a tömeg a rendőrőrsre is berontott fegyverekért. A tömeg fegyvert nem kapott, illetve ő azokat nem adta át, de a tömegből polgárőrséget szervezett, akiket fegyverrel ellátott. A felfegyverzett polgárőrség tagjai mellé két rendőrt is adott, nehogy a polgárőr a fegyvert más célra használja. Kéri a forradalmi tanácsot, hogy a polgárőrséget mielőbb szervezze meg, és annak parancsnokságával bízzon meg valakit. Ígéretet tesz a legnagyobb támogatásra, és úgyszintén a forradalmi tanács támogatását és segítségét kéri.

A forradalmi tanács megtárgyalta a polgárőrség megszervezését, valamint a vadászfegyverek ideiglenes beszolgáltatását, és ezzel kapcsolatban az alábbi határozatot hozta:

1./1956. F. T. határozat: A forradalmi tanács elrendeli a községi polgárőrség felállítását. A polgárőrség megszervezésére, valamint annak parancsnokául ifj. Gajdos Jánost, a forradalmi tanács egyik tagját bízza meg.

2./1956. F. T. határozat: A forradalmi tanács elrendeli a községben lévő összes lőfegyver, lőszer, valamint robbanóanyag 24 órán belüli beszolgáltatását. A fegyverek és lőszerek tárolására a községi rendőrőrsöt bízza meg.

Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke: Ezen az ülésen hangzott el az, hogy Budapest népe részére szervezzünk élelmiszer gyűjtést. Ezen javaslatot nagyon helyesli és támogatja. Van tudomása már arról, hogy több község, valamint város már segítette élelemmel Budapest népét. Az élelmiszer gyűjtést községünkben azonnal be kell indítani.

A forradalmi tanács elnöke által tett javaslatot a tanács egyhangúlag elfogadta és azzal kapcsolatban az alábbi határozatot hozta:

3./1956. sz. F. T. határozat: A forradalmi tanács elrendeli, hogy Budapest népe részére élelmiszert gyűjtsünk. A gyűjtés egyik átvevőhelyének belterületen az ipartestület helységét, míg Homokon a Kirendeltség helyiségét jelölte ki.

Miután több tárgy nem lévén, Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke az ülést lezárta.

Varga Jenő forr. tan. elnöke	Szabó Péter forr. tan. elnökhelyettese
Bucsi Kálmán forr. tan. titkára