Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

Szolnok megyében munkástanácsot alakítottak, amelybe beválasztották a szolnoki helyőrség parancsnokát is. A munkástanács ülésezik, de a tanácson belül kisebbségben vannak a párthoz, a kormányhoz hű elvtársak. Elfogadtak olyan határozatot is, hogy a katonaság nem fog lőni a munkásokra. Ugyanakkor nagy tömeg tüntet az utcán, amelynek egy része benyomult a tanács (megyei tanács) épületébe. A tömeg hangadói fegyvert követelnek és Budapestre akarnak jönni, hogy segítsenek a harcoló „munkásoknak.” (Munkásokon az ellenforradalmárokat értik.) A tömegnek fegyvere nincs. A rádióadó épületét fiatalok csoportja tartja kézben. A tömegben elhangzott olyan hang is, hogy az adót kapcsolják Amerika hangja hullámhosszára. A tömegben nagyon erős a szovjetellenes hangulat.

A Szolnok Megyei Pártbizottság tegnap felfegyverezte a megyei pártbizottságon a kommunista aktivisták egy csoportját, azonban a mai napon ezek az elvtársak hazamentek, vagy nem tértek vissza a pártbizottságra. A fegyverek a pártbizottságon maradtak. A Szolnok megyei elvtársak kérik, hogy helyezzék készenlétbe a szolnoki szovjet csapatokat.

Szolnok városában az 1956. év október hó 26-án /pénteken/ felvonult az üzemek munkássága, hivatalok dolgozói és általában majdnem az egész város lakossága, a délelőtti órákban hatalmas tömegtüntetéssel követelte többek között Pintér Dezső városi tanács vb-elnök, valamint Csáki István, a városi pártbizottság első titkárának lemondását, továbbá Kátai Sándor vkg. /város- és községgazdálkodás/ osztályvezetőt, Zsemlye Ferenc megyei tanács vb-elnökhelyettes, valamint a nap folyamán még Juhász Imréné a megyei tanács vb-elnökének lemondását is. –

Fent nevezettek megbízásukról a tüntetés során valamennyien lemondottak. A tömeggyűlés elhatározta, hogy a közigazgatás vezetőinek biztosítása végett az üzemek által választandó küldöttek útján még aznap megyei forradalmi munkástanácsot választ. Ez az elnevezés első ízben ilyen formában a Szolnok Megyei Néplapban jelent meg. A nap folyamán a fentieknek megfelelően az üzemek, hivatalok, intézmények, szervezetek elküldötték képviselőiket, küldötteiket a megyei tanács nagytermében tartandó tömeggyűlésre, ahol Kálmán István a megyei pártbizottság első titkára elnökletével elnökséget alakítottak. Az elnökségben benne volt a hazafias népfront, a rendőrség, párt, szakszervezet és néhány üzem képviselője. –

A szenvedélyes hangú tömeggyűlés során Kálmán István első titkár javaslatára, illetve az ő előterjesztése során részint az előterjesztésnek megfelelően, részint attól eltérően az egyes szakfeladatok, illetve a megyei tanács vb. elnöke teljes hatáskörének átvételére a gyűlés megyei forradalmi munkástanácsot választott. A gyűlés úgy döntött, hogy az egyes szakfeladatok ellátására két-két biztost választ és ennek megfelelően a megyei párttitkár jegyezte fel azoknak a nevét, akiket a gyűlés biztosokká megválasztott. Telefonhívásunkra a megyei párttitkár az ide mellékelt feljegyzés szerinti neveket diktálta be, mint akiket a gyűlés megválasztott. Az eredeti feljegyzések a megyei titkár birtokában vannak. –

A tömeggyűlés, amelynek lefolyását mikrofonon keresztül az utcán tüntető tömeggel is közölték, a forradalmi tanács fenti összetételét elfogadta. Meg kell említeni, hogy a gyűlés során az ÁVH katonái (3 fő) bejött és felajánlották szolgálataikat az újonnan alakult forradalmi tanácsnak, azonban a tömeg követelte távozásukat, leszerelésüket, mivel bejelentették, hogy állásukról lemondanak, le fognak szerelni, fegyverzetüket, felszerelésüket a rendőrségnek átadják, amit a helyi rendőrség vezetője is tudomásul vett. –

Ezután a tömeggyűlés feloszlott, majd a forradalmi t. tagjai alakuló ülésre azonnal összejöttek. Ennek során úgy döntöttek, hogy egyenlőre a tömeg megbízatásának megfelelően ez a tanács fogja gyakorolni a megyében a legfőbb polgári hatalmat a törvény rendelkezésének megfelelően. Megállapította a tanács azt is, hogy határozat hozatalhoz a fenti 20 tag kétharmad részének jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt és a tanács határozatait egyszeri szótöbbséggel hozza. Hatáskörére vonatkozó más szabályt, vagy részletekbe menő tájékoztatást a tanács maga részére ki nem dolgozott, meg nem állapított. Ezt a feljegyzést a valóságnak megfelelően az események rögzítése céljából az 1956. év október 28-i napján vettük fel. –

Jegyzet: Kálmán István, az MDP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára személyesen kezdeményezte a forradalmi munkástanács megalakulását, hogy ezáltal biztosítsa a párt befolyását az események alakulásában. Szívvel-lélekkel azonban aligha állhatott a forradalom oldalára, ugyanis a megyei pártbizottság vezetői még ugyanezen a napon kérték a Szolnokon állomásozó szovjet csapatok készenlétbe helyezését.

Felvétetett a Kunhegyesi Forradalmi Tanács megalakuló gyűlésén, 1956. október 26-án.

1./ A küldöttek létszámának megállapítása, illetve ismertetése, továbbá a részvételi jog megállapítása.

Pákozdi Tivadar üdvözli a megjelenteket, a gyűlés első napirendi pontjaként megállapítom a vállalatok forradalmi tanács küldötteinek létszámát.

Gépállomás:	12	dolgozó
Járási Tanács:	8	”
Ö.T.K.I.:	3	”
Községi Tanács:	2	”
Építőipari KTSZ:	6	”
Vízgépészeti Vállalat:	15	”
Fmsz. Járási Központ:	3	”
Tüzép:	1	”
Rendőrség:	1	”
Vízig.:	1	”
Dolgozó parasztok:	5	”
Mezőgazdasági KTSZ:	2	”
Kisiparosok:	2	”
Lenin Tsz:	6	”
Vörös Csillag Tsz:	3	”
Táncsics Tsz:	3	”
Járási Pártbizottság:	3	”
Községi ’’:	2	”
Statisztikai Felügy.:	1	”
Vörös Október Tsz:	3	”
Összesen:	82	dolgozó

Megbízó levelek csatolva a jegyzőkönyvhöz. – A jegyzőkönyv hitelesítésére: Vincze Sándor és Pádár Károlyt jelölöm.

Második napirendi pont a megválasztandó bizottság funkcióinak megállapítása. Ezzel kapcsolatban szeretném ismertetni ezen funkciókkal kapcsolatos teendőket is. A funkciók betöltésére olyan egyéneket válasszunk, aki helyi ismeretekkel rendelkeznek.

Az elnökség által tett javaslatra döntést kérek, hogy milyen biztosokat válasszunk itt Kunhegyesen.

Honvédelmi biztost válasszunk-e? Tekintettel arra, hogy községünk területén és azon felül honvédség nincs, nem tartom szükségesnek ezen funkció betöltését.

A közellátási biztosi teendő igen komoly feladatokkal jár. Amint említettem számolnunk kell azzal, hogy Budapest igen sürgősen élelmiszerekre szorul, ugyanakkor biztosítani kell a község közellátását is. Az elnökség részéről 2 személyt javaslok ezen funkció betöltésére. Az egyik az élelmiszer és beadási kérdésekkel foglalkozzék, a másik egyéb általános problémával.

A sajtó és tájékoztató biztosi funkció betöltését nem tartom szükségesnek, mivel Kunhegyesen nincs rádió, nyomda stb. Ami a községi tájékoztatást illeti és amit a szolnoki forradalmi tanácson keresztül kapunk, ezen feladatok ellátását az igazgatás funkciójában el lehet helyezni.

A harmadik napirendi pont a választás módja. A választást leghelyesebben titkosan tudnák lebonyolítani, ennek előkészületei azonban hosszabb időt vesznek igénybe, és akkor amikor demokráciát kívánunk helyes volna, ha itt is alkalmaznánk azt a módszert. Előterjesztek javaslatot arra, hogy titkosan, vagy nyíltan történjék a választás.

Ha nyílt szavazással szavaznak legyen-e választó bizottság, vagy javaslat által történjen?

A szavazás nyílt, és a többség szavazata döntő, egyenlő szavazási arány esetében az elnök szavazata döntő.

Az elnökség javasolja, hogy a pártbizottság felé javasoljanak egy megfigyelőt. Ezen funkció betöltésére jelölt Földes Bélát a küldöttek elfogadják, egyhangúlag.

Az elnök üdvözli a megválasztott forradalmi tanács tagjait. Kéri a megválasztottakat, hogy időt és fáradtságot nem kímélve, dolgozzanak Kunhegyes község és hazánk dolgozóinak javára. Befejezésül kéri a forradalmi tanács tagjait, hogy a küldött gyűlés után maradjanak együtt és szövegezzék meg a forradalmi tanács programját, hogy már a kora reggeli órákban Kunhegyes dolgozó népének tudomására hozhassák.

Gagán József és Pákozdi Tivadar, az I. sz. Vízgépészeti Vállalat küldöttei és Suszter Zsigmond a községi gépállomás küldötte bejelentik, hogy továbbra is a legmesszebbmenőkig kívánják támogatni a forradalmi tanács munkáját, és sok sikert kívánnak a forradalmi tanács munkájához.

Pádár Károly, a forradalmi tanács újonnan megválasztott elnöke megköszöni a küldöttek bizalmát és ígéretet tesz a forradalmi tanács tagjainak nevében is, hogy fáradtságot nem kímélve fognak működni a dolgozónép érdekében. Megköszöni a fenti két vállalat felajánlott segítségét. Kéri a tanács tagjait, hogy a gyűlés befejezése után maradjanak együtt a forradalmi tanács programjának megszövegezésére.

A küldöttgyűlés elnöke – Pákozdi Tivadar – kéri, hogy a gyűlést a Himnusz eléneklésével fejezzük be.

Törökszentmiklósi Gőzmalom dolgozóinak kérése Nagy Imre miniszterelnök elvtárshoz

A Törökszentmiklósi Gőzmalom 150 dolgozója a mai napon megtartott gyűlésén 8 tagú munkástanácsot választott meg, és megbízta Őket, hogy az alábbi kéréseiket illetve követeléseiket juttassák el Törökszentmiklós Város Munkástanácsához, azzal, hogy annak egy példányát küldjék meg Nagy Imre miniszterelnök elvtársnak.

1./ Az egyetemi fiatalság követeléseit malmunk dolgozói teljes egészében elfogadják és követelik azoknak a gyakorlatban való megvalósítását.

2./ A városi tanács éléről azokat, akik az önkényeskedés időszakában a nép ellen vétettek és túlkapásaikkal megkeserítették a város dolgozóinak életét, elsősorban Székely tanácselnök és Molnár begyűjtési vezető azonnal távozzanak. A végleges tanácsválasztásig kérjük volt első tanácselnökünk Kiss János elvtárs tanácselnöki megbízatását.

3./ Nevezzék el városunk utcáit a magyar szabadságharc és dicső nemzeti múltunk kiemelkedő nagyjairól. Egyben gondoskodjanak a nemzeti önérzetünket sértő feliratok azonnali eltávolításáról.

4./ Követeljük, hogy a személyi kultusz önkényuralma alatt elvont természetbeni juttatásokat /fejadag, korpa/ haladéktalanul állítsák vissza, illetve azt november hótól kezdve újra folyósítsák a malmi dolgozók részére.

5./ A malom munkásságának kívánsága, hogy Ónozó Józsefet váltsák le a Malomipari Igazgatóság éléről, mert szakszervezeti funkcionárius korában is a munkásság érdekével ellentétben működött, és egyéni érdekből vonatta el a fejadagot a malmi dolgozóktól, ami a munkáscsaládok életszínvonalának rohamos süllyedését eredményezte.

6./ A malomipari munkásság fizetését úgy állapítsák meg, hogy egyrészt ne legyenek hátrányos helyzetben más iparágak dolgozóival szemben, másrészt jól végzett munkájukkal tudják biztosítani maguk és családjuk megfelelő életkörülményeit, és ezzel tegyük lehetővé, hogy a családanya csak akkor dolgozzon, ha arra élethivatást érez, ne kényszerüljön megélhetése végett gyermekeitől távol dolgozni. Egy igazságos bérezés bevezetése, csak használni fog a népszabadságnak, mert a malmi dolgozók munkakedvét eddig soha nem tapasztalt mértékben fokozza.

7./ Kérjük, hogy a malom vezetőinek olyan jogkört állapítsanak meg, mellyel biztosítani tudják a dolgozók munkakörülményeinek figyelembevételével, a helyi adottságoknak megfelelő létszám és bérezési viszonyok kialakítását.

8./ Kérjük a nyugdíjaknak a szolgálati idő alapján való megállapítását, a nyugdíjkorhatár leszállítását és egy olyan minimális nyugdíj megállapítását, ami gondtalan öregkort biztosít a kiöregedett munkások számára.

9./ Nyugdíj, táppénz és az összes szociális juttatások nyújtását és annak mértékét ne tegyék függővé az illető szakszervezeti tagságától.

10./ Alkalmazásoknál minden munkakörre vonatkozóan a rátermettség és szaktudás döntse el a felvétel kérdését, ne pedig az illető párt vagy szakszervezeti tagsága. Ezzel a kérésünkkel nem a párt tekintélyét akarjuk csorbítani, hanem az eddig tapasztalt és a dolgozók méltóságát sértő túlkapásokat akarjuk végérvényesen kiküszöbölni.

11./ Az üzem vezetőségének legyen joga szervezetten gondoskodni a dolgozók szociális ellátásáról és ehhez megfelelő pénzügyi fedezetet biztosítsanak.

12./ Kérjük, hogy a munkaszüneti napokon csak végső esetben dolgoztassanak és ha erre sor került a végzett munkát 100 százalékos pótlékkal díjazzák, ne szabadnapot adjanak érte a dolgozónak.

Amikor fenti kéréseinket illetve követeléseinket előterjesztjük a legteljesebb mértékben kifejezzük bizalmunkat Nagy Imre elvtárs és a vezetése alatt álló új kormány, valamint a Párt új vezetősége iránt. Nemcsak követelni akarunk, hanem kéréseink teljesítésére a munka tettével fogunk válaszolni. Malmunk fel van készülve arra, hogy a rend helyreállítása után szinte korlátlan mértékben fog lisztet szállítani Budapest sokat szenvedett népének.

Jelen vannak: Dancsi József, Hegedüs Lajos, Losonczi Péter, Vedrődi Gusztáv, dr. Várhelyi Béla, Kocsár József, Palásti, dr. Aszódi Imre, Jankovics Lajos, Juhász Károly, Kablay, Tóth István.

Dancsi: Egyet szeretnék mindenekelőtt tisztázni. Legfontosabbnak vettük az élelmiszer iparnak a megoldatlan kérdését, de azt már rendeztük. Ne legyen itt bizonytalan a légkör, sem a megyénél, sem a városházán. –

__________: A városházán nincsen, én megmondtam a megbízott vb. elnöknek, hogy úgy dolgozzanak, mint eddig. –

__________: Menjen át valaki a városi tanácshoz és hívják össze az osztályvezetőket és a megyénél is és úgy kell dolgozni mint eddig.

__________: A következő történt. A telefon egyszer megszólalt és a városi szovjet parancsnok kívánt velünk beszélni. Azt kérte, hogy menjünk ki. A beszélgetés a következőképpen zajlott le: Az orosz parancsnok azt kérte, hogy ő nem emel kifogást, hogy mi tüntetünk. Hogy ők menjenek ki, megfelel a valóságnak. Ezt levezetni úgy lehet és vegyük tudomásul, hogy ők katonák, őket ide rendelték, ők nem tárgyalhatnak senkivel, ők legszívesebben hazamennek. –

__________: Most foglaljuk össze azt, mert mi a sémát Miskolcról kaptuk. Budapesttel nem tudunk kapcsolatot tartani és úgy néz ki, hogy minden üzemrész megválasztja a bizalmihoz hasonlóan a munkás tanácsot, amely mindezeket a dolgozókat magáévá teszi. Ki fogunk juttatni a Papírgyárhoz e sémának egy példányát. Kint voltam a Járműben is és egy-két hangoskodó ember elronthat mindent. Arról van szó, hogy magyarok vagyunk, élni akarunk vagy halni. –

Megőrizni a gépeinket és ha megindul a termelés – amely feltétezem nem volna helyén való, ha most úgy gondolkodnánk nem érdekel bennünket, tehát az első feladata a munkás tanácsnak, hogy megőrizze az üzem hangját. Tegnap is hangoskodik lent a tömeg és fájó bent az, hogy a szülők jönnek, hogy neki oda van ez meg ez a gyereke, közöljük hangos híradón stb.

Ezek a gyerekek dobták a követ. A kődobásból egy sortűz lett. Az orosz őrgy. arra kért bennünket, ha már mindenáron tüntetni akarunk, semmi kifogásuk ellene. A katonáknál a 3 lépés az 3 lépés. Felkért bennünket az orosz parancsnokság és felkérünk mi is benneteket, mert nem tudják azt hirtelen, hogy most követ dobtak-e vagy kézigránátot és mindjárt 8 vagy 10 golyót lőttek, és ez annyi embert is jelenhetett volna. –

A közellátás kérdése. Ha csődbe kerül a közellátás, akkor azt mondják, hogy mi nem dolgoztunk. –

Ti is dolgozzátok ki a ti üzemetekben. Egységes elképzelést akarunk a megyében. Lesztek szívesek tolmácsolni, hogy ne nyúljanak az oroszokhoz. Itt 40.000 orosz vesztette életét. Hruscsov elvtárs bejelentése egy magyar levegőt teremtett. A tömeg, hogy a magyar szobrot elvitték ez annak az oka, akik 1945-ben csinálták. Kitelepítették onnan a honvéd szobrot és áttették a parkba, de ő még azzal ment el, hogy ne folyjon vér Szolnokon, mert higgyük el azt, ha ők innen kimennek ők akkor is barátok lesznek. Mi pedig kérjük a ti segítségeteket.–

__________: Ezek szerint a munkástanácsnak az a feladata, hogy a gépeket, a fegyelmet fenntartani a gyárban. –

__________: A munkástanácsnak jogában áll bevonni az igazgatót. De nem helyes a zűrzavart még zavarosabbá tenni, mert ez a termelés rovására megy. El fog jönni az idő, amikor a munkástanács is egy komoly és megérett. Ha úgy látják, hogy nem helyes csak akkor cselekedjenek. –

Mi nem rendelkezünk kellő gyakorlattal, de nem jelenti azt, hogy az ellenőrzést el fogjuk mulasztani. –

__________: Még egyet. Az összes üzemeket bejárva mondták, hogy a Cukorgyárban bajban vannak. A közélelmezés érdekében mi is kimegyünk a Cukorgyárba. –

__________: Most volt itt 3 küldöttség és szeretnék tudni, mi az a munkástanács és hogy áll Budapest, mert ha nem intézkedünk, azonnal pánik lesz. –

De nekünk is van egy felettes szervünk a kormány. Nem vagyunk állam az államban.

__________: A könyv üzlet előtt összegyűltek és már az előbb oda akartak menni a szovjet páncélkocsihoz megtámadni. –

A megyei tanács vb-elnöke tegnap lemondott. Ezt ki kell adni azonnal és meg kell fogalmazni. –

__________: A megye vezetését a kormány jóváhagyásával a megyei munkástanács vette át.

__________: az üzemekben munkástanácsot kell alakítani. – Sorozatosan alakulnak és ahol még nem alakultak, ott vegyék át a vezetőséggel közösen. –

__________: az üzem biztonságáról, a termelés folyamatosságáról gondoskodjon. Csinálják meg önállóan. – Ezeket rádióba beolvasni. –

Juhász: Ezt rögzíteni kell a városi és községi tanácsoknál hasonlóképpen. –

A másik, hogy a Kálmán elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasutasoknál baj van, és 15-20 kg-jával viszik a lisztet. Ezt csak a kereskedők felé adjuk ki. – A harmadik pedig üdvözölnek bennünket a téglagyári dolgozók. –

Jegyzet: Az október 27-ei ülésről letisztázott, hivatalos jegyzőkönyv nem maradt fenn és a fontosabb napirendi pontokról csupán a feljegyzések tájékoztatnak. Kablay Lajos helyőrségparancsnok a forradalmi munkástanács elnevezés ellen többször is szót emelt, ám a „forradalmi” szó kihagyását a testület elnevezéséből a munkástanács többi tagja nem támogatta.

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/8 >>>

Dancsi József Megyei Forradalmi Munkás Tanács elnöke	Szabó Zsuzsanna gyors- és gépíró
Fogalmazta: Dr. Aszódi Imre igazg. biztos, váll. jogtanácsos.

Elnöki funkció betöltésére	1	fő
Rendőri biztos	2	”
Sajtó és tájékoztatási biztos	2	”
Közellátási biztos	2	”
Pénzügyi biztos:	1	”
Mezőgazdasági biztos	2	”
Közlekedési biztos	1	”
Izgatási biztos	1	”
Begyűjtési biztos	1	”
Egészségügyi biztos	2	”