Ilosvay Rózsi (Szászy Györgyné) színművésznő * 1901. Bpest. Ugy apai, mint anyai ágon szolnokmegyei származású. 1917-től az Andrássy-úti színház tagja volt. Jeles, előadó-művésznő, színművekben (Május) is számottevő sikert aratott. 1920-ban férjhez ment Tamássy Leitner Pál vezsenyi birtokoshoz, egyetlen fia Zdenkó is Vezsenyen született. 1935-ben nagy ünneplés között tért vissza a színpadra.

Istókovits Kálmán festőművész, a Szolnoki Művésztelep tagja. * 1898. Siklós. Tanulmányait Bpesten, Bécsben és Milanóban végezte. Szinnyei-Merse, Tamás Henrik, 3 Balló Ede, Ferenc József, Zichy Mihály stb. díjakat nyert, a nagy hazai és külföldi reprezentativ kiállítások állandó résztvevője, önálló tárlata 1932-ben nagy sikerrel zárult. - 16 éves korában önként jelentkezett katonának, az összes frontokon harcolt, II. o. ez., bronz vit. é., K. cs. k. tulajd.

Jánossy Gyula, vitéz, polgármester, a X. Daloskerület díszelnöke (Békéscsaba) * 1883. Tamánd-puszta. Középiskolai és jogi tanulmányait Nagyváradon végezte. 1908-tól Nagyvárad város rendőrkapitányságánál közigazgatási gyakornok, tb. alkapitány, tb. rendőrkapitány s végül rendőrfőkapitány. Az oláh megszállás miatt állásáról lemondott és 1919-ben a m. kir. áll. rendőrség szolgálatába lépett. Előbb a kecskeméti kapitányság vezetője volt, majd a szegedi rendőrkerületi főkapitányságnál teljesített szolgálatot, 1923-tól a békéscsabai kapitányság vezetője volt, 1930 óta Békéscsaba város polgármestere. - 1914-ben önként vonult be harctéri szolgálatra és 1917-ig mint század- és zászlóaljparancsnok a 4/4 népfelkelő zászlóaljban teljesített szolgálatot a déli harctéren. A forradalom, a kommunizmus és a román megszállás alatt Nagyvárad város belbékéjének és rendjének biztosítása körül szerzett érdemeket. A II. o. polgári hadi é., II. o. vöröskereszt díszjelvény, III. o. k. é. k., 2 SL, K. cs. k., seb. érem, jub. magy. és hadi eml. é. tulajd. A Kormányzó 1929-ben Signum Laudissal, 1934-ben pedig a Magyar Vöröskereszt érdemkeresztjével tüntette ki; Békéscsaba megyei város vitézi hadnagya. Számos hazafias, kultúrális, sport, társadalmi, stb. egyesület elnöke, díszelnöke.

Kalotai László szerkesztő (Pécs) * 1887. Bánffyhunyad. Mint muzsikus és színházi zenekarigazgató bejárta az ország legtöbb városát. A világháború alatt 46 hónapot szolgált a 12. neh. tüz. osztag, majd a 16. neh. tüz. e. kötelékében. Az orosz fronton megsebesült, mint 75%-os hadirokkant hdj. szerelt le. Az összeomlás után bpesti hetilapok munkatársa volt, majd Kaposvárott hetilapot szerkesztett, 1921 óta a "Pécs-Baranyai Címtár" szerkesztője. 1926/27-ben meghonosította a rádióban a színielőadásokat, az első sorozat klasszikus operettet maga rendezte és vezényelte. Az Országos magyar zenészszövetség, a Magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók szövetkezete r., az Országos színészegyesület alapító, az Országos magyar zenészszövetség nyugdíjintézetének felügy. biz. tagja. Jelen Monográfia felelős kiadója. - Felesége: nagyszeredi Lőrinczy Erzsébet, a Színművészeti főiskolát végezte, a rádióban több színműelőadást rendezett.

Kamenszky Gyula, boldogkőváraljai és kucsinyi dr. ny. kir. it. bíró, (Esztergom), a X. Daloskerület örökös díszelnöke. * 1872. Esztergom. (Régi nemesi család sarja, ősei képviselők, alispánok voltak, nagyapja 1825-ben az első magyarnyelvű orvosi értekezést írta.) 1896-ban végezte a bpesti egyetemet, mint ügyészi megbízott és bíró mindig a szeretet jegyében működött. - A Szt Gellért egyesület alapítója és örökös elnöke, e minőségében majdnem minden egyesület működésében kiveszi részét, főleg azokéból, melyek művészettel és a magyar dallal foglalkoznak. Az Orsz. magy. dalosszöv. elnöki arany érem tulajd., Esztergomban thb. tag. - Felesége: Szombathelyi Anna, nagy társadalmi tevékenységet fejt ki.

Kiss Ernő dr. felsőházi tag, földbirtokos, ügyvéd * 1871. Szolnok. Középiskoláit Szolnokon, a jogot Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet 1897-ben nyert, Szolnokon letelepedve, a város és a vármegye életében jelentékeny szerephez jutott. 1901-ben a szolnoki, 1910-ben pedig a kunszentmártoni kerület mandátumát nyerte el. A világháború alatt fontos katonai missziót töltött be, majd frontszolgálatot teljesített. A kommün alatt Szegeden tevékenykedett. Ma a törvényhatóság vezető alakja, a vármegye egyik felsőházi követe, a NEP vm.-i és a Szolnoki ügyvédi kamara elnöke, stb.

Kiss Sándor vm. iktató özvegye Engel Lujza. Férje * 1869. Szolnok. † 1918-ban, a vármegyénél töltött 34 évi szolgálat után. - Gyermekei: Margit (Földes Sándorné), Boriska (tisztviselő), Róbert (bankhivatalnok), Miklós fia 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt.

Kőhalmy Miklós, steinfelsi, gyógyszerész * 1897. Szinérváralja. A család nemességét II. Endrétől nyerte. - Középiskoláit Beregszászon, az egyetemet Bpesten végezte, Szolnokon az "Isteni gondviselés" gyógyszertár tulajdonosa volt. 1908-ban gyógyszerész-szakirodát nyitott Bpesten, gyógyszerészetre vonatkozó törvénycikkek szerkesztője, szaklapok munkatársa. - A világháborúban mint gyógyszerész fhgy vett részt. - Felesége: Czitó Irma, gyermekei: Klára (dr. Ebers Kornélné), Miklós (gyógyszerész), Béla (mérnök), László (gyógyszerész) és Márta.

Kőröskényi Gyula bankcégvezető * 1880. Kunszentmárton. A Pesti magyar kereskedelmi banknál kezdte működését 1899-ben, később a bank nagyszebeni és eszéki fiókjánál főnökhelyettes volt, 1926 óta a központban cégvezető. A Kunszentmártoni takarékpénztár, a Tiszavidéki villamossági r. t., a Villamos gyujtógyári, az Email és vaszománcárú r. t. felügyelőbizottsági tagja, az Óbudai hegyvidéki szöv. elnöke. - Felesége: Hirsch Mária.

Ladányi Sándor dr. ügyvéd, J. Nk. Sz. vm. tb. főügyésze * 1895. Szolnok. Régi szolnokmegyei családból származik, édesapja a szolnoki ügyvédi kamara elnök h. volt. Jogot és közgazdasági egyetemet Bpesten és Berlinben végzett, diplomát 1920-ban nyert, azóta Bpesten ügyvéd. - A világháborúban négy évig vöröskereszt főmegbízott volt, a háborús vöröskereszt érem tulajd. - 1929 óta tb. vm. főügyész. Jogi lapok munkatársa, a bpesti ügyvédi kamara közgy. kiküldöttje, az Orsz ügyv. szöv. igazgatótanács tagja. - Felesége: Hoffmann Alexandra, leánya: Szilvia.

László Lehel ny. áll. el. isk. tanító * 1864. Jászjákóhalma. Oklevelét 1888-ban Egerben szerezte. Somogymegyében is tanított. 1889-ben került Egerbe, 32 évi szolgálat után nyugalomba vonult. - Gyermekei: Zoltán (ref. lelkész) és Géza (tanár).

Madarász Gyula dr. ügyvéd * 1896. Túrkeve. Régi kuncsalád sarja, oklevelét 1920-ban szerezte, ügyvédi vizsgát 1924-ben tett Bpesten, azóta ügyvédi gyakorlatot folytat. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt az orosz és román fronton, megsebesült. Az I. o. ez. vit. seb. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Bodó Irén.

Magyar Kálmán, pomázi, várm. főpénztáros özvegye Préhoffer Róza. Férje * 1850. Cibakháza. Atyja főszolgabíró volt. 20 évet töltött a vármegye szolgálatában, 1900-ban halt meg.

Makó Kléger Sándor miniszteri tanácsos * 1880. Jászberény. Középiskoláit Szolnokon, egyéb tanulmányait Bpesten végezte. Gépészmérnöki oklevelet 1901-ben nyert. Állami szolgálatba 1903-ban lépett, a Keresk. minisztérium XVI-C (gépészeti) osztály vezetője. - A 4. h. husz. e.-ben szolgált, a polgári-háborús é. k., vöröskereszt tulajd. A MAC és a Mérnöki kamara r. tagja. - Fia: László (dr. Futura tisztv.).

Márki Barna, sarkadi, vitéz, dr. alispán, a X. Daloskerület díszelnöke (Gyula). * 1884. Orosháza. Középiskoláit Iglón végezte, egyet. tanulmányait Bpesten és Kolozsvárott. 1909-től közig gyak., 1910-től szolgabíró, 1920-tól vm. II. főjegyző, 1927-től I. főjegyző, 1930 óta alispán. - A háborúban harcolt a különböző frontokon, a III. o. kat. é. k. stb. tulajd. - A vármegye valamennyi kultúrális, hazafias és társadalmi egyesületének vezető tagja; minden közhasznú mozgalomban tevékeny részt vesz. - Felesége: Borsothy Ilona, gyermekei: Tamás, Géza, Zsófia.

Markó Anna, kisbajomi-horváth, ny. m. kir. postamester * Torda. Olasz származású nemesi család sarja. Iskoláit Tordán végezte, 1885-ben Kolozsmonostoron lépett a posta szolgálatába, 1901-től Kolozsvárott, 1921-től Tiszaföldváron, 1922 óta Tiszasason működött.

Mezey Lajos, dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő * 1894. Kunszentmárton. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak elvégzése után ügyvédi oklevelet szerzett és ügyvédi gyakorlatot folytat. 1934 óta a kunszentmártoni kerület országgyűlési képviselője.

Milhoffer Sándor okl. gazda, magánzó * 1869. Kecskemét. A keszthelyi gazdasági akadémiát elvégezve, gazdálkodott. - Gyermekei: Mária (orvos; bőrgyógyász és kozmetikus) és Erzsébet (gyermekgyógyász).

Molnár András ü. v. igazgató * 1891. Kunszentmárton. A szegedi f. keresk. iskolát végezte 1911-ben. A Kunszentmártoni gazdasági tkpt-nál kezdte működését, 1920 óta a Nemzeti hitelintézet kispesti fiókjának főkönyvelője, 1921-től a központban a fiókhálózat ellenőre, 1922-től a fiókok központi osztályának vezetője, cégvezető és aligazgató, 1923-tól igazgató, 1933 óta az intézet ügyvezető igazgatója. - A Bpest-terézvárosi NEP társelnöke.

Molnár József dr. polgármester (Kispest) * 1888. Kunszentmárton. Régi kun család sarja, oklevelét Bpesten szerezte. Ügyvédi pályára készült, 1918-ban az államrendőrség szolgálatába lépett Bpesten, majd a kispesti rendőrkapitánysághoz került, 1930 óta Kispest megyei város polgármestere. - Az 1. h. gy. e.-ben harcolt az orosz és olasz fronton, 2-szer sebesült, a III. o. kat. érdemkereszt, 2 SL, seb. és háb. emlékérem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Szilágyi Ida.

Nagy Emil vámosi, dr. ny. igazságügyminiszter, ügyvéd. * 1871. Kaposvár. Középiskoláit Bpesten, egyet. tanulmányait Bpesten, Bonnban és Párisban végezte. 1898 óta Bpesten gyakorló ügyvéd. Mint bűnügyi védő országos hírre tett szert. 1905-ben Szolnok képviselőjévé választja, 1910-ben ismét elnyeri a mandátumot, de 1911-ben lemond és hg Eszterházy Miklós kisbérleti ügyeit intézi, 42.400 holdat engedtek át kishaszonbérletekre. 1922 óta Jászladány képviselője. 1923/24-ben igazságügyminiszter volt, leköszönése után kis megszakításokkal több évet töltött Angliában, jogi, politikai és társadalmi tanulmányokkal, Magyarországon ő az angol viszonyok legalaposabb ismerője. 1927-ben a londoni egyetemen, az Angol külügyi társaságban és több nagyobb angol vidéki városban előadássorozatot tartott Magyarországról és a revízió mellett. A Pesti Hírlap főmunkatársa; jogi és politikai munkássága külföldön is közismert. - 1912 óta udvari tanácsos.

Nagy János, timafalvi, dr. ügyvéd neje Nagy Margit * Nagykörü. Két bátyja és apja, valamint első férje, dr. Mándi Mihály ügyvéd, tart. tüzérfőhadnagy, résztvettek az ellenforradalomban, István bátyja a vörösök fogságában öngyilkos lett. 1919-ben egy román gránát apját, anyját és férjét agyonsujtotta. - Fia: dr. Mándi-Nagy István.

Nagy Imre gyógyszerész * 1895. Nagykörü. Oklevelét 1917-ben Kolozsvárott szerezte, 1918-tól Szolnokon a "Megváltó gyógyszertár" tulajdonosa volt, 1920 óta Bpesten a "Szent György gyógyszertár" bérlője. Az ellenforradalom után halálraítélték, de sikerült megszabadulnia. Szülei mártirhalált haltak. - Felesége: Funk Klára.

Nagy Ottó, borzovai, ny. főszolgabíró özvegye nedeczei és ruttkai Ruttkay Irén. Férje * 1876. Vámosoroszi. A főiskolák elvégzése után közigazgatási szolgálatba lépett, működött Tiszaroffon, Jászapátiban és Tiszaföldváron; II. várm. aljegyző, utóbb tiszaföldvári főszolgabíró volt. 1918-ban nyugalomba vonult, † 1924-ben. - Gyermekei: Pál és Katalin.

Nemoda János ny. közs. főjegyző 1878. Jászárokszállás. A közigazgatási pályára Gömörmegyében lépett, 1904-ben került Jászjákóhalmára mint ellenőr, majd jegyzővé választották. 1930-ban vonult nyugalomba. A község fejlesztése, a társadalmi és kultúrális egyesületek körül tevékeny működést fejtett ki. - Felesége: Dvorszky Gizella, gyermekei: Amanda, Emilia és Nándor.

Nyisztor Péter tkpt igazgató (Gyoma) a X. Daloskerület alelnöke, * 1892. Oravicabánya. Pancsován végezte a felsőkereskedelmi iskolát. Bankhivatalnok volt Versecen, Gyomán, jelenleg a Békésmegyei ált. tkpt. gyomai fiókfőnöke. - A 23. vadász-zaljban harcolt a szerb, orosz és olasz fronton, megsebesült, SL, I. o. ez., bronz vit. é., seb. é., K. cs. k., háborús eml. é. tulajd. Számos kultúrális és sport egy. elnöke és alelnöke, közs. képv. test. tag, a TÉBE körzet választmányi tagja, stb. A NED elnöke, minden dalos ügy lelkes pártfogója és munkása, a N M V elismerő okl. és díszjelvény, a X. Daloskerület koszorúval díszített aranyérem tulajd. - Felesége; vashidai Vaniss Margit, gyermekei: Éva és Péter.

Örkény Hugó, gyógyszerész, kormányfőtanácsos * 1879. Szolnok. Régi szolnokmegyei család sarja. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, 1909 óta gyógyszertártulajdonos. - A Bpesti gyógyszerészek egyezménye, elnöke, a VI. ker. vál. biz. elnöke. - Felesége: Pető Margit, gyermekei: István és Marianne. -- Egy testvére a kommün alatt Szolnokon mártirhalált halt.

Őrsy Attila áll. polg. iskolai tanár (Kispest) * 1900. Dunakeszi. A polg. iskolai tanárképzőt s a jogot Bpesten végezte. Tanított Békéscsabán, Újpesten, 1933 óta Kispesten működik. Több regényt írt, az egyik Szolnokról szól. - A 29. h. gy. e.-ben az olasz fronton harcolt.

Pásztor Lajos máv ellenőr * 1889. Szolnok. Régi szolnoki család sarja. Iskolái elvégzése után 1907-ben Szolnokon a Máv kötelékébe lépett. A háború alatt egy évig katonai szolgálatot teljesített, majd a Máv-nál Érsekújvárott, Szolnokon 1927-től Bpesten az Ü. v.-nél működött. - Felesége: Simon Mária, fiai: Lajos és Árpád.

Rege Károly dr. OMGE-titkár, gazd. tanácsos * 1891. Rozsnyó. Jogot és gazd. akadémiát végzett Kolozsvárott, majd gróf Károlyi Erzsébet bujáki birtokán volt gyakornok, - 228 hold földön gazdálkodik. Várm. thb. és közs. képv. test. tag, a Baromfitenyésztők orsz. egy. vál. tagja, a Faluszöv tiszasülyi fiókjának elnöke, a bpesti Áru- és értéktőzsde szakértő biz., a Magy. gazd. kutató int., a Racionalizáló biz. tagja. - A 7. h. táb. ágyus e.-ben harcolt az orosz és olasz fronton, mint 50%-os rokkant fhdgy szerelt le. SL (a kardokkal), K. cs. k., seb. érem tulajd. - Felesége: dr. bánóczi Végess Ilona (Kolop fürdő ig. főorvosa).

Sill András gyógyszerész, író * 1906. Szolnok. Régi szolnoki család sarja. Középiskoláit Szolnokon, egyet. tanulmányait Bpesten és Bécsben végezte 1932-ben. A bpesti egyetemen Tuzson prof. mellett dolgozott. - Versei a Nyugat, Ujság, Pesti Naplóban jelentek meg. Önálló verses kötete: Hullámjáték (1931).

Soós Adorján dr. főisk. tanár (Pápa) * 1897. Kisujszállás. Oklevelét 1921-ben Bpesten szerezte. Megjelent irodalmi művei: A karcagi céhek története, Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok várm. történetéhez az Anjouk és Luxemburgok korában, A karcagi gimnázium története. A Protestáns tanügyi szemle munkatársa. Jelen Monográfia dolgozótársa. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt az orosz és román fronton, megsebesült. K. cs. k., seb. érem tulajd. - Felesége: Sántha Ilona, gyermekei: Judit és Pál.

Schweiger Ödön földbirtokos * 1870. Bpest. A Pesti magyar kereskedelmi banknál szolgált, mint ü. v. igazgató 1922-ben vonult nyugalomba, azóta szelevényi családi birtokát kezeli Szelevény közs. képviselőtestületének tagja, volt vm. thb. tag.

Szamossi György ny. közs. főjegyző * 1885. Kunszentmárton. A közig. tanfolyamot 1910-ben Kassán végezte, 1910-től Mezőtárkányban s. jző, majd Ecseden ir. vez. s. jző, 1913-tól Recsken aljző, 1915-től Nagybátonyban főjző, 1923-tól Jászszentandráson főjegyző; 1931-ben vonult nyugalomba. Működése alatt a község fejlesztése körül nagy érdemeket szerzett. - A 60. gy. e.-ben harcolt az orosz és román fronton, 3-szor sebesült, 2 III. o. kat. érdemkereszt, 2 SL, seb. érem (3 sávval), háb. eml. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Kovács Ida, gyermekei: László, Györgyike és Márta.

Székely Mihály operaénekes (Budapest) 1901. Jászberény. Középiskoláit u. itt és Bpesten végezte. Műegyetemet hallgatott, közben énekstudiumot is végzett. 1923 óta az Operaház tagja, 1925-ben a bécsi Áll. opera akarta szerződtetni, de gr. Klebelsberg közbelépésére visszautasította az előnyös ajánlatot. 12 éve vezető szerepeket játszik, sikerrel vendégszerepelt Barcelonában, Berlinben és Bécsben. - A Ferencváros FC vál., a Jászberényi FC egyik alapító, a Fészek vál. tagja, az Operaházi SE elnöke. - Felesége: Szabó Piroska.

Szilágyi Elek, piskárkosi és királydaróczi, dr. kir. közjegyző (Püspökladány) * 1877. Karcag. Régi bihari nemes-család sarja. Az egyetemet Kolozsváron végezte, 10 évig volt ügyvéd Karcagon, 1917-től kir. közjegyző volt. Szinérváralján. 1921-ben Karcagra menekült, két évig gazdálkodott, 1924 óta kir. közjegyző Püspökladányban. - Felesége: hiripi és ivácskói Böszörményi Nagy Eszter, gyermekei: Zsigmond (ügyvédjelölt), Magda (dr. Fekete Lászlóné), István, Elek és Ágnes.

Tantó József Békésvármegye népművelődési és a X. Daloskerület titkára * 1888. Tiszaföldvár. Tanulmányait a nagykőrösi ref. tanítóképző és bpesti gyógypedagógiai tanárképző főiskolán végezte. Működését Békésen kezdte meg, honnan már egy év mulva a békéscsabai V. ker. m. kir. áll. iskolához került igazgatónak. Itt a dal- és zenekultura érdekében a felsőbb iskolákban ének- és zenetanítást is vállalt. 1922 óta Békésvármegye Törvényhatósági iskolánkívüli bizottságának titkára. - A 68. gy. e.-ben harcolt az orosz és olasz fronton, fogságba esett, mint csererokkant került haza. 3 vit. é., K. cs. k., hadiékítményes vöröskereszt, polg. vöröskereszt, hadirokkant jelv., német becsületrend, stb. tulajd. Az Orsz. Gárdonyi Géza irod. társ., Dunántúli Berzsenyi irod. társ., Nagykőrösi Arany János társ., Bpesti Gyóni Géza irod. társ., Kecskeméti Katona József irod. társ. r. tagja. Aurorakör és Gyulai szépműves céh tb. tagja, számos kult. és társadalmi egy. tagja. - Felesége: Tuner Erzsébet, áll. tanító, gyermekei: Zoltán, Gábor, Miklós.

Tóth Károly ny. várm. főtiszt özvegye, Péntek Szeréna. Férje * 1878. Jászjákóhalma. Állandóan a vármegye szolgálatában állott, 1925-ben vonult nyugalomba, † 1932-ben. - Gyermekei: Matild (vitéz Tamásy Imréné), és Pál (banktisztviselő).

Urbán Gáspár, báró, országgyűlési képviselő, * 1897. Arad. A középiskolát Aradon, a műegyetemet Budapesten végezte; kunágotai-birtokán gazdálkodik. A világháborúban az orosz fronton küzdött harminc hónapig, négy kitüntetése van. Bejárta egész Európát, Oroszországot és Amerikát. A Szolnoki hitelbank r. t. és a Törökszentmiklósi takarékpénztár elnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának és számos egyesületnek tagja. Vármegyei thb. tag. A mezőtúri kerület országgyűlési képviselője, több bizottság tagja.

Vadai Sándor ny. közs. főjegyző özvegye Czégény Zsuzsanna. Férje * 1881. Törökszentmiklós. Közigazgatási pályára Nagylétán lépett, majd Törökszentmiklósra került, 1905-től főjegyző, várm. thb. tag és tűzoltóparancsnok volt. 1921-ben vonult nyugalomba; † 1929-ben. - Fia: Sándor.

Vargha János ny. irodaigazgató * 1854. Szolnok. Résztvett a boszniai okkupációban, majd Gyulán csapattiszt volt, 3 évig szolgált a városnál s 39 évig a vármegyénél; 1920-ban vonult nyugalomba. - Gyermekei: Ilona és Tibor (zeneszerző).

Vargha László máv felügyelő * 1891. Bpest. Tanulmányait a kir. József műegyetemen végezte, majd a "Vulcan" gépgyár szolgálatába lépett. A Máv kötelékében Bpesten, Pécsett, Szolnokon és Debrecenben működött, 1931-től a szolnoki Máv-műhely főnöke volt. A szolnoki társadalmi és egyesületi életben vezető szerepet játszott. 1934-ben Bpestre helyezték át.

Vértess Vilmos István miniszteri tanácsos * 1884. Szajol. Régi református család sarja. Középiskoláit Mezőtúron végezte, gépészmérnöki oklevelét a műegyetemen szerezte. Mint a Műegyetemi kör elnöke az egyetemi ifjúság egyik vezére volt, a véderőjavaslatok parlamenti tárgyalásai alatt a debreceni diákkongresszus az Országos diákszövetség vezérképviselőjévé választotta. A gépészmérnöki oklevél megszerzése után Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. iparfelügyelője lett. 1908-tól a kereskedelmi minisztériumban teljesített szolgálatot a háború kitöréséig, közben államköltségen Svájcban a vill. energiatelepeket és gyárakat tanulmányozta. Önként jelentkezett harctéri szolgálatra, előbb az autócsapatnál, majd a 30.5 motoros mozsárütegnél teljesített szolgálatot. Ismételten soronkívül előlépett, több kitüntetést kapott. Két évi frontszolgálat után, mint a Kereskedelmi minisztérium képviselőjét Bécsbe rendelték hadügyminisztériumba, majd érdemei elismeréséül műsz. tanácsossá lépett elő. Az összeomlás után a keresk. minisztérium elnöki osztályán teljesített szolgálatot. A kommunizmus alatt állásából eltávolították. A vörös uralom bukása után az autoforgalmi osztály vezetője lett. 1920-ban a mezőtúri kerület kisgazdapárti, 1926-ban pedig (egyhangulag) egységespárti programmal országgyűlési képviselővé választotta. A parlament közlekedésügyi közgazdasági és vízügyi bizottságának volt a tagja. 1931-ben visszatért a kereskedelmi minisztériumba, ahol miniszteri tanácsos a vasúti műszaki szakosztályban. - Kitünő szakértője a motoriparnak, hazai és külföldi lapokba számos dolgozatot írt a robbanó motorok és automobilok szerkezeti újjításairól. Autósportsman. 1921-ben a Bpest-Konstantinápoly versenyen az elsők között szerepelt, leküzdve a Balkán-hegység autón addig még járhatatlan nehézségeit, 1914-ben a Győri vaggongyár Rába autójával a Karpáti túraút egyik győztese lett. Tevékeny részt vett KMAC megalapításában, a "Turkevei Hírlap" alapítója és volt főszerkesztője. - J. Nk. Sz. vm. thb. választott-, a Mérnökkamara r. tagja, díszelnöke és elnöke a Mezőtúri öregdiákegyesületnek, valamint számos mezőtúri és túrkevei gazdakörnek és egyesületnek. Az Országos frontharcos szöv. int. biz. tagja.

Zucker Béla r. t. igazgató * 1880. Bátaszék. A bőripart tanulta atyja mellett Szolnokon, majd atyja üzemében betársult. 1914-ben bankot alapított Bpesten, 1924 óta a Grossmann Samu bőrkereskedelmi r. t. igazgatója. - A 68. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton. - Felesége: Forgó Elza, leánya: Klára.

Zucker Dezső r. t. igazgató * 1889. Szarajevó. 1893-ban került Szolnokra. A bőrszakmát atyja mellett tanulta, 1909-től Temesváron önálló volt, 1920-ban a Magyar bőripari r. t. egyik alapító tagja, jelenleg igazgatója. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton, a koronás érdemkereszt tulajd. - Felesége: Feller Márta, leánya: Mária.