Antal István dr. ügyvéd, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő * 1896. Kenderes. Középiskoláit Bpesten, jogi tanulmányait Bpesten, Párisban és Halleban végezte. Ügyvédi oklevelet Bpesten nyert. Az egyetemen megszervezte a piros-fehér-zöld frontot, mint az egyetemi kör vezetője. A kommunizmus kitörésekor Szegedre menekült és Gömbös Gyula mellett működött. A vörös uralom bukása után Bpesten megalapította az ifjúsági szervezeteket. Az OKH ügyésze és a szövetkezet hivatalos lapjának szerkesztője volt. 1932-ben kinevezték min. tanácsosnak és a sajtóosztály vezetőjének. - Az 1. h. gy. e.-ben harcolt az olasz fronton, megsebesült. Több kitüntetés tulajd. - Közgazdasági és jogi dolgozatai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. 1935 január 27 óta a jászberényi kerület egyhangulag megválasztott képviselője.

Balázs Győző okl. lelkész, gimn. tanár, a X. Daloskerület díszelnöke. (Miskolc) * 1893. Felsőbánya. A debreceni egyetemet 1906-ban végezte. 1919 óta a miskolci gimnázium tanára, 1922 óta a miskolci "Magyar Jövő" belső munkatársa. Nyomtatásban megjelentek költeményei, regényei, több filozófiai és esztétikai értekezése. Számos kultúrális, irodalmi és zenei egyesület díszelnöke és vezetőségi tagja. A X. Daloskerület elnöki aranyérmének, a Magyar dalosszöv. díszoklevelének tulajdonosa.

Bartha István m. kir. kormányfőtanácsos, gyógyszerész, a Molnár & Moser cég tulajdonosa * 1877. Szolnok. Középiskolát Szolnokon, egyetemet Bpesten végzett. 1902-1912-ben gyógyszerész volt, 1917 óta a Molnár & Moser cég tulajdonosa. 1931-ben kormányfőtanácsosi címet nyert. 100.000 pengős adományával ő alapította a Droguista Otthont. - Felesége: Schmaltz Ilona, leánya: Ilona (dr. Kovács Lajosné).

Bloch Vilmos ny. városi jegyző özvegye Berger Berta. Férje * 1872. Mezőtúr. Jogot Bpesten hallgatott, s a vármegye szolgálatába lépett; később Jászberényben a városnál mint jegyző működött. † 1907-ben. - Gyermekei: Elza (Hirschenhauser Imréné) és György (magántisztviselő), László fia 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt.

Bozsik Gábor banktisztviselő * 1902. Kunszentmárton. Régi megyei család sarja, egyik őse Kunszentmárton első bírája volt. 1922 óta a Pesti magyar kereskedelmi bank tisztviselője.

Brandt Vilmos ny. főispán, országgyűlési képviselő * 1888. Dénes. Középiskoláit Kolozsvárott, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. Közigazgatási szolgálatba lépve, Szilágymegyében gyakornok, 1910-től vármegyei aljegyző, 1912-től szolgabíró, 1919-től pedig főszolgabíró volt. 1921-ben Békésmegye főispánja lett. 1924/1927-ben összekötő főispán a belügyminiszteriumban. 1927 óta Törökszentmiklós országgyűlési képviselője. Közigazgatási és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik, kerülete egyesületeinek elnöke, vagy tb. elnöke. A NEP háznagya.

Bubla József ny. közs. főjegyző özvegye Kohn Erzsébet. Férje * Ujszász, 1879-től Abádszalók főjegyzője és vm. thb. tag volt. 1916-ban vonult nyugalomba, † 1927-ben; - Gyermekei: Mária, Rózsi (tanító), Sarolta, Ilona, Anna (óvónő) és István (tisztviselő).

Chikán Béla, ilinyi, dr. polgármester (Pestszenterzsébet) * 1891. Tiszaroff. Régi nemesi családból származik. Egyetemet Bpesten végzett, Tiszaburán és Nagyberkiben jegyzőgyakornok, 1909-től Erzsébetfalván s. jegyző, 1918-tól közs. aljegyző volt. A háború kitörésétől az 1. nehéz tüz. e.-ben harcolt a szerb, orosz, olasz frontokon, 2-szer sebesült, mint fhgy szerelt le. A háború után Bpesten rendőrfelügyelő, majd fogalmazó volt. 1923 óta Pestszenterzsébet polgármestere. Számos egyesület vezetőségi tagja és elnöke, 2 ez. SL, bronz SL, német II. o. vaskereszt, seb. érem (3 sávval), K. cs. k., háb. eml. érem tulajd. - Felesége: Csukásy Ilona, gyermekei: Ilonka és Gábor.

Chikán Dezső, ilinyi, tisztviselő 1898. Tiszabura. A felsőkereskedelmi iskolát Szolnokon végezte, érettségi után azonnal bevonult a 68. gy. e.-hez. Harcolt az orosz és román fronton 1920-tól a Magyar általános hitelbank, 1927 óta a Trust tisztviselője. A bronz vit. é., K. cs. k. tulajd. - Felesége: Braun Irén.

Csató Gyula ifj. dr. ügyvéd * 1889. Szolnok. Régi szolnoki család tagja, egyetemet Bpesten végzett, ügyvédi oklevelet 1913-ban nyert és azóta Bpesten ügyvédi gyakorlatot folytat. A 19. h. gy. e.-ben harcolt az orosz és albán fronton, megsebesült mint népf. hgy szerelt le. Két SL (a kardokkal), seb. é., K. cs. k. tulajd. - Felesége: Bodánszky Terézia, gyermekei: Zsuzsánna és János.

Cseuz Gyula vaskereskedő * 1891. Kunszentmárton. Régi örmény család sarja, szakmáját Kunszentmártonban, Debrecenben, Győrött, Vácon és Bpesten tanulta, üzletét 1928-ban alapította. - A 68. gy. e.-ben harcolt a szerb és orosz fronton, megsebesült, mint 75%-os rokkant szerelt le. - Felesége: Szilágyi Rózsi, fia: Barna.

Cseuz Lajos r. t. pénztáros * 1895. Kunszentmárton. Régi örmény család sarja; a vaskereskedelmi szakmát Vácon tanulta, 1915-ben került Bpestre a Győrffy-Wolff fémárugyárba; 1923 óta a Schopper r. t. pénztárosa. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - Felesége: Hofbauer Ilona, gyermekei: László és György.

Cseuz László dr. főv. ker. orvos, fogorvos * 1893. Kunszentmárton. Oklevelét 1918-ban Bpesten szerezte. 3 évig a XVI-os kat. kórházban működött, 1919 óta önálló rendelője is van, a főváros szerződéses orvosa. - A 23. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton, megsebesült; 50%-os rokkant, az I., II. o. ez., bronz vit., seb. érem, K. cs. k. és h. eml. érem tulajd. - A Magy. ökölvívó szöv. volt alelnöke, a BTK elnöke. Mint jeles sportember az OTT-tól ezüstérmet és oklevelet kapott. - Felesége: Hochberger Dorottya, leánya: Éva.

Csontos Kálmán, bihari, ny. közs. főjegyző özvegye Szűk Sarolta. Férje * 1884. Túrkeve, 1908-ban lépett közigazgatási szolgálatba Tiszaföldváron, 1920-tól főjegyző volt, a vm. thb. tagja, a "Tiszaföldvár és Vidéke" felelős szerkesztője, a Ref. egyház presbitere, a Járási jegyzőegyesület elnöke, a Cibakházi ármentesítő társulat vál. tagja, a Vm. jegyzőegyesület főjegyzője, az Orsz. jegyzői árvaház jegyzője volt, † 1930-ban. - Gyermekei: Kálmán, Károly és Sárika.

Czettler Jenő dr. egyet. tanár, a képviselőház alelnöke. * 1879. Jászárokszállás. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Bpesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Bpesten tett. A földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán működött és több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmányokat tett. 1909-ben a Magyar gazdaszövetséghez osztották be, ahol a mezőgazdaság, a szövetkezetek, a terményértékesítés, a szakiskoláztatás stb. kérdéseivel foglalkozott. 1918 elején mint min. oszt. tanácsos megvált a miniszteriumtól és a Magyar gazdaszövetség igazgatója lett. Ugyanezen évben magántanárrá nevezték ki. Megalapította a nemzeti alapon álló földműves pártot. A kommün alatt a tanítástól eltiltották. 1919 decemberében a Közgazdasági egyetemen a szövetkezeti politika nyilvános rendes tanára lett. 1924-ben dékán, 1925-től az agrárpolitika és gazdaságtörténet tanára, a Mezőgazdasági intézet igazgatója. A Magyar tudományos akadémia levelező, a Statisztikai társaság rendes, a Bpesti kereskedelmi és iparkamara kültagja. Számos gazdasági és társadalmi egyesület vezetője. A jászjákóhalmi kerület országgyűlési képviselője. A képviselőház több bizottságának tagja. Az I. o. magy. é. k. tulajd. Jelen Monográfia dolgozótársa.

Dorogi Lajos máv műszaki tanácsos 1880. Kisujszállás. Oklevelét Bpesten szerezte, 1904-ben a Máv szolgálatába lépett. Szolgált Aradon, Nagyszebenben, Petrozsényben, Kisujszálláson, Debrecenben; 1923-tól Bpesten az ü. v. építési és pályafenntartási osztályánál működik, 1933 óta a számosztály h. főnöke. - Az arany érdemkereszt (a vit. é. szalagján) tulajd. - Felesége: zelenai Boross Malvin, gyermekei: Lajos (orvos) és Malvin (dr. Mádi Gyula ref. lelkész neje).

Elek Tibor dr. belügyminiszteri osztálytanácsos * 1881. Szolnok. Középiskoláit Szolnokon, egyet. tanulmányait Kolozsvárott végezte, doktorrá 1907-ben avatták. 1906-tól ügyvédj. Szolnokon; 1908-tól közig. gyak., tb. aljegyző, 1910-től kunhegyesi szolgabíró; 1912-től a belügyminisztériumban s. fogalmazó lett. Fokozatosan előlépve, 1928 óta miniszteri osztálytanácsos. A II. o. polgári hadiérdem k. tulajd.

Erdensohn Imre orvosi műszer- és kötszergyáros * 1896. Szolnok. Szaktanulmányait Németországban végezte, gyárát 1921-ben alapította. Különleges injekciós-tű készítő; gyártmányai külföldön is kelendők. 70 alkalmazottat foglalkoztat. - A 131. táb. tarack tüz. e.-ben harcolt a román és orosz fronton, megsebesült. - Felesége: Balázs Borbála, gyermekei: Iván és Zsuzsanna.

Erődi-Harrach Tihamér, ruttkai, dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő, m. kir. kormányfőtanácsos * 1885. Fiume. Egyet. tanulmányait Bpesten, Heidelbergben és Berlinben végezte. 1915-ig bírósági szolgálatot teljesített, azóta Bpesten ügyvéd. A tiszaföldvári kerületet harmadízben képviseli, kétszer egyhangú választás alapján. A világháborúban Vöröskereszt kórházat létesített és vezetett, ezért kitüntetésben is részesült. Beutazta - részben kormánymegbízásból - majdnem egész Európát, főleg börtönügyi tanulmányokat folytatott. Mint a Kossuth-család tagja, résztvett az amerikai Kossuth-zarándoklatban. Tiszainoka, Vezseny, Rákóczifalva, Tiszavárkony és Tiszaföldvár díszpolgára, J. Nk. Sz. vm. törvényhatóságának választott, közig. bizottságának és kisgyűlésének tagja, Tiszaföldváron és Tiszainokán közs. képv. test. vir. tag, a Cibakházai ármentesítő és belvízszabályozó társulat alelnöke, a Kécske-kecskeméti tiszai ármentesítő társulat, a tiszaföldvári Horthy Szabolcs kaszinó, a Magdolna poliklinika, a Tihanyi yacht club, az Ügyvédek SE, a Tiszaföldvári Leventeegyesület elnöke, a Királyi magyar yacht club választm. tagja, kerületében több egyesület díszelnöke, ill. dísztagja, a TESz, a Magyarországi vidéki lapok orsz. egy. társelnöke, a Magyar-török társaság II. elnöke, a Török-magyar kereskedelmi kamara elnökhelyettese, A Budapesti ügyvédi kamara választm. tagja, a Magyar földrajzi társaság ügyésze és az Országos magyar képzőművészeti társulat jogügyi igazgatója, a Katholikus patronázs egyesület védnöke, J. Nk. Sz. vm. tb. főügyésze, a Képviselőház kérvényi bizottságának elnökhelyettese, igazságügyi és mentelmi bizottságának előadója, s mindkét bizottság jegyzője. Szak- és napilapokban jogi és politikai cikkeket ír.

Fejér Elemér, szajoli ny. h. államtitkár * 1870. Bpest. Jogi tanulmányait befejezve, 1891-ben a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, fokozatosan előlépve, 1913-ban min. tanácsos, 1923-ban h. államtitkár lett. 1926-ban nyugalomba vonult. Hosszú ideig volt a Magyar földhitelintézet kormánybiztosa. Tevékeny részt vett a földadó-törvények előkészítésében. Több magas kitüntetés tulajdonosa.

Fejér Aladár, szajoli, takarékpénztári igazgató, kincstári főtanácsos. A Pesti hazai első takarékpénztár ügyvezető igazgatója, a Futura igazgatósági tagja, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye örökös törvényhatósági bizottsági tagja stb.

Fekete Kálmán ref. főkántor, zeneszerző és zenetanár (Gyula) * 1888. Jászberény. Gimnáziumot u. itt, tanítóképzőt Nagyenyeden végzett. A Nemzeti zenedében tanult, okleveleit a váci érs. zenekonzervatóriumban és a Zeneakadémián szerezte. Több nagy város után Bpestre került mint ref. főkántor, hol négy évig működött. Ma a gyulai ref. egyháznál főkántor. Hangversenyeken Bpesten és Amerikában nagy sikereket ért el. A X. Daloskerület társkarnaggyá választotta és elnöki koszorús aranyéremmel tüntette ki. Több dalegylet elnöke, vagy karnagya. - Felesége: Szücs Eszter, gyermekei: Kálmán, Erzsébet, József és Mihály.

Fenyő Sándor mozgószínház-igazgató * 1876. Balatonszentgyörgy. Kereskedelmi érettségi után a Giró- és pénztáregylet r. t. tisztviselője, majd osztályfőnöke lett. 3 évig a Turóczi hitelbank h. igazgatója, 1909-től a Kecskeméti Közgazdasági Bank szanáló igazgatója. Megalapította a kecskeméti Fructus rt.-ot s nagyszabású gyümölcs- és zöldség exportot bonyolított le, Bécsben is volt fiókja. Kecskeméten 1913-ban megépíti a 800 személyes városi mozgóképszínházat. Az Uher-filmgyárat finanszirozza, mely az ő támogatásával készíti nagy filmjeit. 1920 óta a Fructus r. t. fiókjának igazgatója. 1922-ben megalapítja a Fővárosi nagymozgó- és filmipar r. t -ot, megveszi a Fővárosi nagymozgót és azt "Rialtó" néven mint ügyvezető igazgató ma is vezeti. 1931 óta a szolnoki Színház- és Nemzeti mozgókkal társasviszonyba lépett. 1921 óta a Magyar Mozgóképüzem engedélyesek Országos Egyesületének vidéki elnöke, később országos alelnöke, a Filmszakmai döntőbíróság h. elnöke, a Magyar Filmklub volt ü. v. alelnöke, örökös tb. elnöke, polg. SL tulajd.

Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, a X. Daloskerület örökös díszelnöke. * 1890. Soroksár. Középiskoláit Bpesten végezte, itt hallgatott jogot is. Mint joghallgató a Katholikus Népszövetség központi titkára volt. A háborút végigküzdötte. A forradalom és a kommunizmus alatt üldözték és mint túszt letartóztatták. A vörös uralom bukása után a keresztény szociálista mozgalom élén tevékenykedett és a fővárosi politikai életben nagy munkásságot fejtett ki. 1920-ban a soroksári, 1924/26-ban a somorjai, legutóbb pedig az ugodi kerület képviselővé választotta. A Keresztény magántisztv. szöv. elnöke, az Orsz. ipartanács és a Statisztikai tanács tagja, az Országos Dalosszöv. ü. v. elnöke, az Országos Iparoshírlap szerkesztője, több társadalmi, szociális és kultúrális egyesület elnöke vagy vez. tagja.

Gömbös Gyula, jákfai, vitéz, altábornagy, miniszterelnök * 1886 Murga. Régi vasmegyei nemesi család sarja. A pécsi honvéd-hadapródiskolát végezte 1905-ben. A 25. h. gy. e-ben szolgált Zágrábban, elvégezte a kat. torna és vívótanári s a felsőbb tiszti tanfolyamot, majd a bécsi hadiiskola hallgatója lett. Itt feltünést keltő előadást tartott az önálló magyar hadseregről. A háború kitörése után a XIII. hadtest vezérkarában és a Pflanzer-Baltin hadseregben szolgált. Harcolt a szerb- és orosz fronton, megsebesült, a honvédelmi minisztériumban is teljesített szolgálatot, majd Betegh, erdélyi kormánybiztos mellett működött. Az oláhok kiverése után a belügyi és honvédelmi minisztériumban, végül a pótlásügyi főnökségnél teljesített szolgálatot. Ekkor írta: "Die ungarische Armee" című tanulmányát, melyben az önálló magyar hadsereg szükségességét hangsúlyozta. 1918 júliusában, a forradalom megelőzése érdekében megírta "Was ist zu tun?" című tanulmányát. A forradalom kitörése után a honvédelmi minisztériumban, majd Balla Aladár akkori zágrábi követ mellett mint katonai attasé szolgált. U. ez év végén a honvédelmi minisztérium "Balkán"-csoportjának vezetője. Mikor a forradalmi elemek Bartha Albert hadügyminiszter lemondását követelték, a minisztérium erkélyéről bátor és erélyes beszédet intézett a tömeghez, ez volt első nyilvános szereplése. 1919 elején a MOVE - gr. Károlyi Mihályt támadó bátorhangú beszéde hatása alatt - elnökévé választotta. Böhm Vilmos hadügyminiszter a MOVE szervezése miatt áthelyezte, de ő nyugdíjaztatta magát és tovább dolgozott. Februárban Bécsbe szökött és gr. Bethlen Istvánnal megalapította a bécsi komitét. "Magyar Futár" címen ellenforradalmi ujságot adott ki. A kommün kitörése után előbb Belgrádba, majd Szegedre ment, ahol az ellenforradalom szervezésében tevékeny részt vett. Mindkét szegedi kormányban hadügyi államtitkár volt. Francia nyomásra júliusban Szegedről távoznia kellett. Bécs felé való útjában érte a kommunizmus bukásának híre. Bécsben, mint a szegedi kormány megbizottja, az azonnali bevonulást sürgette A Peidl-kormány eltávolítása után sikerrel működött közre a Friedrich- és a szegedi kormány között való egyezség ügyében. Augusztusban mint vezérkari tiszt ismét tényleges szolgálatba lépett, folytatta a MOVE és más társadalmi szervezetek kiépítését. 1920 tavaszán Törökszentmiklós kisgazdapárti programmal egyhangulag képviselővé választotta. Mint az agrárgondolat erőteljes képviselője, az első nemzetgyűlésen fontos szerepet játszott, Károly király visszatérését főleg ő akadályozta meg. A második nemzetgyűlés választásait ő vezette, s egyik megalapítója volt az egységes pártnak. Mint a párt alelnöke, főleg szervezésre fordította munkásságát. 1923 augusztusában kilépett az egységes pártból és a hozzácsatlakozó pártonkívüliekkel megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) pártot, határozott jobboldali, agrár- és szabadkirályválasztó programmal. 1926-ban az abádszalóki kerület fajvédő programmal egyhangulag újra megválasztotta, 1928-ban pártjával belépett az egységes pártba, és honvédelmi államtitkár lett, 1929-ben pedig honvédelmi miniszter. Ekkor a kormányzó szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki. Mint miniszter rendezte a tiszti fizetések, előlépések és egyéb fontos ügyek egész sorozatát. A Bethlen-kormány lemondása után résztvett a gr. Károlyi-kormány megalakításában, tárcáját itt is megtartotta. 1932 október 1-én az egész ország bizalmától kísérve, a kormányzó őt hívta meg a miniszterelnöki székbe. Munkaterve még politikai ellenfeleit is elhallgattatta és működésével nagy sikereket ért el úgy az ország bel- mint külpolitikai vonatkozásaiban. Megszilárdította és meleggé tette Magyarország viszonyát Olaszországgal és Ausztriával szemben, híveket szerzett az egész világon a revízió gondolatának és barátokat szerzett az addig magárahagyott országnak. Ismételten járt Mussolininál, Dolfussnál, Schuschnignál, de ellátogatott Német-, Lengyel- és Törökországba is. Munkássága mindenütt elismerést kelt, sok száz falu és város választotta eddig díszpolgárának, így vármegyénk legtöbb városának és községének díszpolgára; szolgálatonkívüli altábornagy. Hazai és külföldi kitüntetései: I. osztályú magyar érdemkereszt, III osztályú katonai érdemkereszt hadiékítménnyel és a kardokkal, ezüst és bronz Signum Laudis a kardokkal, Károly csapatkereszt, háborús emlékérem, a pápai Pius rend nagykeresztje, az olasz Szent Lázár és Móric rend nagykeresztjei, az olasz koronarend nagykeresztje, a belga Lipót rend nagykeresztje, a bolgár Szent Sándor rend nagykeresztje, a sziámi fehér elefántrend I. osztálya, a lengyel fehérsas rend nagykeresztje, az osztrák nagy arany díszjelvény, a finn fehér rózsarend nagykeresztje, a porosz vaskereszt II. osztálya, a máltai lovagrend magisztrátusi nagykeresztje és a Johannita lovagrend nagykeresztje.

Gráber Lajos okleveles zenetanár, zeneiskola igazgató, az Államilag engedélyezett zeneiskolák orsz. szöv. ügyv. elnöke. Zeneszerző, számos dal, zongoradarab, a "Szent Péter Esernyője", "Törpe remény kisasszony", "Korhely gróf" stb. operettek zenéjét komponálta; művei külföldi színpadokon is előadásra kerültek. A szolnoki Városi zenekar karnagya, a szolnoki zenekultúra lelkes harcosa.

György Gábor, gyergyószárhegyi, dr.-né Czikle Valéria költő, regényíró, a X. Daloskerület örökös díszelnöke. * Tasnád. Színművészeti akadémiát végzett Bpesten. Nagy sikereket ért el vidéki színpadokon mint drámai színésznő. Férjhezmenete után visszavonult a színpadtól. Több kötet verse, regénye és elbeszélése jelent meg. Számos kultúrális, irodalmi, tudományos, zenei és dalos-egyesület és szöv. elnöke, vezetőségi és dísztagja. A X. Daloskerület nagy aranyérmének tulajdonosa.

Győry Lajos, nádudvari, máv műszaki tanácsos * Kisujszállás. (Atyja † Gy. Lajos, kenderesi ref. lelkész, esperes, a III. o. magy. é. k. tulajd., hittudományi, szépirodalmi és történeti munkák írója). A József műegyetemet 1903-ban végezte, Rimaszombat városi mérnöke volt, majd a Máv-nál szolgált Nyiregyházán, Rimaszombaton, Hatvanban, 1931 óta Bpesten. Irodalmi dolgozatai vidéki és fővárosi lapokban jelennek meg. Sajtó alá rendezte édesapja "Kenderes története" című, csak jegyzetekben meglevő művét. - Felesége: kisbisztereci és medvedzei Medveczky Aranka, gyermekei: Aranka (dr. középisk. tanár. "Az ev. templomépítészet Bpesten" c. művészettörténeti munkája sajtó alatt van, egyéb művei az Uj Időkben jelentek meg és a Petőfi Társaságban kerültek bemutatásra), Erzsébet (ilencfalvi Sárkány Barnáné) és Lajos.

Harsányi Pál ref. esperes, a X. Daloskerület díszelnöke (Gyula) * 1881. Túrkeve. A debreceni theológia elvégzése után a kollégium seniora volt, majd Lipcsében folytatta tanulmányait. Innen hívták meg 1905-ben Olcsvaapátiba lelkésznek, 1907-től Gyomán, 1930 óta Gyulán működik. A Békés-bánáti ref. egyházkerület esperese, 1922 óta felsőházi póttag. A háború alatt tábori lelkész volt, a kor. arany é. k. tulajd. 9 - főleg egyházi vonatkozású - műve jelent meg nyomtatásban. A gyulai ref. énekkar díszelnöke. - Felesége: Teleki Janka, gyermekei: Janka, tanító (Nagy Sándorné), Margit (tanár), Katalin (tanító) és Márta.

Hasitz Henrik dr. városi tiszti főorvos özvegye geszteleki Antal Irén. Férje 35 éven át működött Szolnokon, 1919-ben gránátlövést kapott és belehalt sebesülésébe. Gyermekei: Sándor (ügyvéd), Henrik (orvos).

Herendi József ny. vm. levéltáros özvegye Schiff Sarolta. Férje * 1850. Tata. A "Szolnoki Hiradó" főszerkesztője volt, megírta "A Jászkun kerületek története a szabadságharcban" c. művét és dolgozott a vm. monografiáján. 1892-ben lépett a vármegye szolgálatába, 1920-ban vonult nyugalomba. † 1924-ben. - Gyermekei: Erzsébet (özv. dr. Lánczy Sándorné), Vilma (Szántó Izidorné), László (a Magy. ált. hitelbank cégvezetője), Judit (Szörényi Károlyné), Katalin (tisztviselő). Mihály fia hősi halált halt.

Herendi László bankcégvezető 1891. Szolnok. A keleti akadémiát végezte. 1911-ben lépett a Magyar ált. hitelbank szolgálatába, jelenleg cégvezető s a devizaosztály főnökhelyettese. - A 32. gy. e.-ben harcolt az orosz, román és olasz fronton. - Felesége: Fülöp Ilona, fiai: György és Tibor.

Horthy István, nagybányai, vitéz, ny. lovassági tábornok, földbirtokos, felsőházi tag * 1858. Kenderes. A kormányzó testvérbátyja. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Debrecenben, jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Jogtudományi államvizsgát tett. Egyéves önkéntes volt az ulánusoknál; tényleges szolgálatba lépve, 1882-ben hadnagy, 1906-ban őrnagy, 1916-ban pedig tábornok lett. A szerb, olasz, román és orosz fronton küzdött. A Lipót-rend, a Vaskoronarend és még számos kitüntetés tulajdonosa. 1919-ben altábornaggyá lépett elő, 1922-ben mint lovassági tábornok ment nyugdíjba. Azóta kenderesi birtokán gazdálkodik. Volt lovassági felügyelő, híres úrlovas; ismételten ő vezette a kisgazdatávlovaglást. A Magyarországi lovasegyesületek orsz. szöv. elnöke, az Urlovasok szövetsége elnökségi tagja, a Nemzeti Kaszinó, Magyar lovaregylet, Tisza István társaskör stb. tagja. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye választott felsőházi tagja, több bizottságban foglal helyet.

Horváth Tibor, a Magyar történeti múzeum régészeti osztályának tisztviselője. * 1910. Budapest. Középiskolái elvégzése után a bpesti Tudományegyetem bölcsészeti karán 1929/33-ban nyelvészeti, történeti és régészeti tanulmányokkal foglalkozott. Régészeti dolgozatai magyarul és franciául jelentek meg. Sajtó alatt van "Az avar-germán-szláv kapcsolatok" c. munkája. Ásatásai közül jelentősebbek a tiszaburai szarmata lakótelep és a táci ókeresztény bazilika feltárása. Jelen Monográfia dolgozótársa.