AKTÍVAK VAGY LUSTÁK?
A német pedagógusok közéleti szerepvállalásáról

A pedagógusok közéleti aktivitását feltáró és összehasonlító - német kollegákkal közösen kidolgozott - projekt keretében néhány hetes tapasztalatszerző kutatóúton vehettem részt az észak-németországi kisvárosban Vechtában, illetve a város egyetemén. Utam során sokféle információt gyűjthettem, találkozhattam az oktatásirányításban, érdekvédelemben tevékenykedőkkel, valamint a helyi politikában és közéletben szerepet vállaló pedagógusokkal. (A következőkben pedagógus alatt főleg közoktatásban dolgozót értek.) Végeredményben 15 interjút készítettem a városban és a környéken lakókkal, ill. dolgozókkal és megannyi a témához kapcsolódó adathoz jutottam. Az interjúzások mellett folyamatosan elláttak információkkal és segítették azokat értelmezni az egyetem társadalomtörténeti és szociológiai tanszéken dolgozó kollegák. Távlati tervünk szerint az összehasonlításon alapuló vizsgálataink eredményeit kötetbe foglaljuk.

Az összegyűjtött és a most közreadandó adatok és tapasztalatok bizonyos része Németországra és Niedersachsen tartományra vonatkoztatható. A kollegáktól és a hivatalnokokból származó információk Vechta és környező vechtai járás (Kreis) alap- és középiskoláiban dolgozó tanárokat és tanítókat jellemzik, ill. elsősorban rájuk érvényesek.

A közéletiség fogalmáról és értelmezéséről

Az interjúzások és konzultációk alkalmával többféle módon igyekeztünk érzékeltetni, hogy milyen problémák érdekelnek bennünket, miről szeretnénk információkat szerezni. Első megközelítésül legtöbbször az iskolán kívüli aktív tevékenységeket (außerschulerische Aktivität, Tätigkeit) jelöltük meg kitűzött beszélgetésünk tárgyaként. Amikor konkrétan sor került az interjúkra, akkor rendre "alkalmazkodtunk" informátoraink érdekeltségeihez, érdeklődéséhez és funkciójához. Így elmondtuk, hogy a projekt kidolgozóit és kivitelezőit többféle aktivitás érdekli. Ennek megfelelően, ha járási- vagy önkormányzati tisztségviselővel vagy képviselővel találkoztunk, akkor főleg a politikai-, ha szakszervezeti funkciót vállalóval, akkor az érdekvédelmi-, ha valamilyen civil szerveződésben tevékenykedővel, akkor az általa vállalt konkrét sport-, szociális-, szabadidős- vagy egyéb tevékenységre vonatkozó információk megismerésére koncentráltunk. Tehát többféle iskolán kívül végzett tevékenységet értettünk közéleti alatt. Mindez nem mondvacsinált okok miatt történt így, hanem azért, mert valóban arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanárok és tanítók mennyire kapcsolódnak ill. kapcsolhatók be közéleti feladatok vállalásába.

A közéletben és a "nagypolitikában" vállalt szerepek

Németország ma mindenképpen azon országok közé tartozik, ahol működőképes parlamenti demokráciáról beszélhetünk. Kiemelkedő szerepet játszik ebben a Bundestag, amely a kétpólusúnak nevezett pártpolitikai csatározások egyik világszerte számon tartott küzdőtere. (A kereszténydemokrata-keresztényszocialista (CDU-CSU) pártfúzió legerősebb, tradicionális ellenfelei és esetenként váltótársai a szociáldemokraták (SPD). A "két nagy" küzdelmébe amolyan mellékszereplőként szólnak bele a szabaddemokraták, a zöldek és más kisebb pártok.) A Bundestag mellett jelentősége van a felsőház szerepét betöltő Bundesrat-nak és tőle is fontosabbak a 17 tartomány helyi parlamentjei. (Landtag) A német demokrácia felépítéséből következik, hogy a közbenső szinteknek a tartományokon belül szerveződő megyényi nagyságú Bezirk-eknek, továbbá a kisebb lakosságú Kreis-eknek (járás) nemcsak az oktatás, hanem a közigazgatás megannyi területén van szerepük. Ezzel még nem ér véget a felsorolás, hiszen városok és az egyéb települések igazgatását és vezetésében a helyi tanácsoknak döntő szerep jut. (Stadtrat, Gemeinderat) A kapott-beszerzett információim alapján valamennyi szinten képviseltetik magukat a német pedagógusok.

Az utóbbi tekintetben számomra az egyik legmeglepőbb adatsort a Bundestag összetétele jelentette, ahová igen nagyszámú pedagógus került be az 1994-es választások alkalmával. (1.sz. tábla) Az adatok tanúsága szerint a német parlament minden ötödik (19,3 %) képviselője pedagógus, ami mindenképpen tekintélyes számnak minősíthető és német kollegáink minden más foglalkozási ágat megelőzve képviseltetik magukat. Közülük is kiemelendő Volker Rühe védelmi miniszter, aki évekig dolgozott tanárként, mielőtt politikai pályára lépett. Rendhagyóbb esetnek minősül Rita Süssmuth parlamenti elnök karrierje, aki egyetemi professzori székét cserélte parlamentire.

A szövetségi parlament összetételéről részletekbe menő vizsgálati elemzéssel nem találkoztam. Konzultációim során viszont a megkérdezettek kommentálták a pedagógusok jelenlétét. Nem egy közülük is meglepődött, amikor szembesült az adattal, a többség vélekedése szerint a szövetségi parlament mandátumának elnyerése egy tanár számára mindenképpen karriert, a karrier csúcsát jelenti, ami egy vállalkozó, jogász, orvos, vagy más értelmiségi foglalkozású esetében korántsem minősül annak.

1. sz. tábla A 13. Bundestag képviselőnek foglalkozás szerinti összetétele

Pedagógusok	130
Egyéb közalkalmazottak	120
Közszolgálati alkalmazottak (bíróság, rendőrség, katonaság)	49
Pártok, szakszervezetek és egyéb szervezetek alkalmazottai	115
Vállalatok és szövetségek alkalmazottai	100
Szabadfoglalkozásúak	84
Önálló vállalkozók	57
Egyéb (házasszony, egyetemista, stb)	17
Összesen	672

A helyi parlamentek közül a 7,5 millió lakosú Niedersachsen (Alsó-Szászország) tartományról rendelkezem részletes adatokkal. A tartományban a korábbi választási ciklus alkalmávál 155, az 1994-ben megalakult parlamentbe 161 képviselőt választottak be, s közülük az előbbiben 28, az utóbbiban 27 képviselő volt pedagógus. A pedagógus képviselők közül mindkét alkalommal a férfiak voltak többségben, mindössze 8, ill. 7 nő került közéjük. További jellegzetesség, hogy mindkét időszakban a szociáldemokratáknak jutott a legtöbb mandátum (71, ill. 81) és képviselőik között szembetűnően nagyszámú tanár szerepelt. Az SPD frakcióban az előbbi ciklusban 18, a jelenlegiben 20 pedagógus kapott helyet, ami az imént ismertetett Bundestag-béli képviseletnél is nagyobb arány! A tartományi parlamentre így nagymértékben vonatkozatható, hogy a szociáldemokraták között sok a pedagógus, hiszen a CDU soraiban csak 9, ill. 6 kollega ült. A tartományban a zöldek 1-1, az FDP pedig a korábbi ciklusban 2 pedagógust delegáltak, mert ők a jelenlegi parlamentben nem jutottak képviselethez.

Lényeges eltéréseket mutat az általam megismert helyi képviselő-testületek összetétele, ahol kisebb és számszerűségében mindenképpen jóval szerényebb a pedagógusok jelenléte. (3.sz. tábla) A járásokban és a Vechta városában funkciót vállaló tanárok és tanítók között nők inkább csak mutatóban akadnak. (a cloppenburgi járásban 2, Vechta városában pedig 2) Mindehhez nagymértékben hozzájárul az a tény, hogy a tartományi szociáldemokrata többséggel szemben ebben a két járásban és Vechtában ellentétes magatartások és tradíciók érvényesülnek. Vechta és környéke már katolikus többségével is elüt környezetétől, amit mintegy megfejel az, hogy a város és környéke hagyományosan CDU többséget mutat. Még kevesebb információm van kisebb helyekről, de a tízezer lakosú Neunkirchen képviselőtestületében egyetlen képviselő sem ül. Lehet, hogy ez a példa csak "kivételt erősítő szabály" az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy "magasabb szinten" több a politizáló pedagógus, mint "lejjebb".

2.sz. tábla Két járás és egy kisváros pedagógus képviselőinek megoszlása

Képviselők	Cloppenburg (Kreis)	Vechta (Kreis)	Vechta (Stadt)
Összes képviselő	51	64	37
Pedagógus képviselők
CDU	3	3	-
SPD	2	2	3
Zöldek	2	-	-

Végül még néhány adalék a pártszimpátiákhoz. Nem egy megkérdezett állította: a pedagógusok sokkal inkább kötődnek a szociáldemokratákhoz, mintsem a kereszténydemokratákhoz, amit az imént elsoroltak is erősítenek. Hozzájutottam viszont egy olyan kimutatáshoz, amelyből arra következtethetünk, hogy a kereszténydemokraták köreiben is komolyan képviseltetik magukat. A keresztény-konzervatív kisváros CDU tagságáról készült áttekintés arra utal, hogy e párt tagjai között sem nevezhető elhanyagolhatónak a pedagógusok számaránya, sőt sokkal inkább tömböt képeznek, mintsem szórványt. (3. sz. tábla)

3.sz. tábla A tagok foglalkozás szerinti összetétele a CDU vechtai szervezetében

Foglalkozás	szám
Háziasszony	64
Hivatalnok	63
Ismeretlen, megjelölés nélküli	60
Kisvállalkozó, kézműves	56
Kereskedő	54
Tanár, tanító, óvónő	47
Gazdálkodó	46
Könyvelő, adótanácsadó	22
Nagyvállalkozó	13
Tanuló, egyetemista	13
Jogász	9
Egyéb	6
Katona	4
Orvos, gyógyszerész	4
Munkás	3
Szociális munkás	3
Összesen	467

A hétköznapi politizálás és a "lusta dögök"

A karakteres és kikristályosodott német pártstruktúra további sajátossága az egyértelműen érzékelhető, lépten-nyomon kifejezésre jutó, politikai elkötelezettség. A pedagógusok általában nyíltan megvallják pártszimpátiájukat, ill. azt, hogy mely értékrend hívei. Lényegesen szerényebb viszont azok száma, akik valamely párt tagjai. A pedagógus párttagok sokféle okból és érdekből vesznek részt pártjuk munkájában. Volt, aki nyíltan elvállalta, hogy így olyan információkhoz, kapcsolatokhoz és előnyökhöz juthat, melyeket más úton nem tudna elérni. Azt viszont többen tagadták, hogy csak ilyen módon lehet vezető pozícióhoz jutni.

A pártszimpátia azonban nemcsak egyszerűen politikai kérdés, hanem szakmai jelleget is ölthet. A két nagy párt iskolapolitikájában komoly véleménykülönbségek vannak. Tapasztalataim szerint a kereszténydemokraták általánosságban sokkal inkább hívei a tradicionális értékeknek, a teljesítményközpontúságnak, vélekedésük szerint a szociáldemokrata tartományokban érvényesülő liberalizmus túlzott engedékenységhez, eredménytelenséghez, már-már az iskola hagyományos ismeretátadó-ismeretközvetítő funkciójának megkérdőjelezéséhez vezet. A fordítottját is gyakran lehetett hallani: ahol kereszténydemokraták vannak uralmon, ott nehéz végigvinni a szükséges reformokat - mondják a szociáldemokrata elkötelezettségűek. Esetenként a pártpolitika konkrét iskolaszervezési megoldásokba is beleszól. Pl. az alsó tagozatot követő Orientierungsstufe (tájékozódó-várakozó osztály) kereszténydemokrata vidékeken általános, amit viszont a szociáldemokraták megszüntetendőnek tartanak és hatalomra kerülve általában meg is teszik azt. Ezek eddig a szelídebb példák, most pedig egy nagy visszhangot keltő következik.

Az interjúk során nagyon sokat önként hozták szóba a pedagógusokra vonatkozó faule Säcke (=lusta dög v. lusta kutya) megjelölést. A meglehetősen pejoratív tartalmú kiszólás mellett, akár át is ugorhatnánk, de az nem más használta egyik beszédében, mint Gerhard Schröder szociáldemokrata politikus, aki 1997 nyarán minden népszerűségi listát magasan vezetett! (Egyáltalán nem mellékesen, hogy nemcsak a pártjában, hanem az egész országban ő volt a legkedveltebb.) Interjúalanyaim és konzulenseim közül a lusta dög megjelölést lényegében mindenki ismerte és legtöbbször maga említette ezt. Rákérdezések esetén pedig ki-ki vérmérséklete, pártszimpátiája és egyéb beállítódása nyomán reagált. Akadt olyan szociáldemokrata városatya, aki populistának minősítette a politikus szavait, a tárgyilagosabbak nyugtázták, hogy Schröderrel nagyon sokan értenek egyet, tehát ő nem tesz mást, mint visszhangozza és felerősíti az utca emberének véleményét. Ellentétes oldalon álló, kereszténydemokrata szimpatizáns kollega azon meditált, hogy hogyan akarnak így nyerni a szocdemek, ha éppen az egyik legnépesebb, többszázezres választói kört hergeli az egyik vezérük. Arra pedig, hogy tényleg felbosszantotta az érintetteket, bizonyítékul szolgál egy pedagógusdemonstrációról készült kép, amelyen a közvetlenül érintettek "Nem vagyunk lusta dögök" táblán kérik maguknak a dehonesztáló megállapítást.

A vélekedések sorolása után mindenképpen megérdemel némi kommentálást. A német pedagógusokról - nemcsak közéleti passzívitásuk vagy aktivitásuk miatt - tette megállapítását a nagyon népszerű politikus. A jelek és a tapasztaltak szerint ezt anélkül tehette, hogy karrierjét, pártjának eredményességét kockáztatta volna. Elgondolkodtató továbbá, hogy bizonyos körökben kijelentése még erősítette is népszerűségét. Lusta dög viszont senki sem szeret lenni, tehát nagyon sokan nem érzik jól magukat ebben a zsákban.

Az iménti példa bemutatása után még inkább igazolható, hogy a párttevékenységnél sokkal többeket érint a szakszervezeti munka. Szakszervezeti vezetőktől kapott információim szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusok hozzávetőleg fele tagja valamilyen szakszervezettnek, ami tekintélyes szám. A szakszervezetek legfőbb célja a munkahelyek védelme, melyre a költségvetést készítő-összeállító pénzügyérek állandóan szemet vetnek, s Schrőderhez hasonlóan óraszám-növeléssel, státus-csökkentéssel fenyegetőznek.

A közéleti szerepeket vállalók típusai, indítékok

Az interjúk során a megkérdezettek különféle módon reagáltak a közéleti munka megítélésére. Egyetlen olyan alanyom sem akadt, aki mellékesnek, feleslegesnek vagy nem létezőnek tekintette volna ezt a tevékenységet. A pozitívnek minősíthető hozzáállásokat képviselők sorába beleérthetők azok is, akik nem vettek részt semmiféle iskolán kívüli, közéletinek minősíthető munkában.

Egy ellenpéldával, ha tetszik "antitípussal" folytatom. A legidősebbek (és a legkonzervatívabbak), a hivatali tisztviselők úgy vélekedtek, hogy az igazán közéleti szerepre vállalkozó, a település lelkének számító, sokféle szerepet felvállaló, néptanító-szerű figura kihalóban van. Megállapításaikba egyúttal sajnálkozás és aggodalom vegyült, úgy látták, hogy ezek a sokféle közéleti feladatot ellátó pedagógusok nagyon hiányoznak és távolmaradásukkal pótolhatatlan űr keletkezik. Megállapításaikat bizonyos tények megerősítették, de ellenpéldák is akadtak. Az előbb említett tízezer lakosú település - ahol egyetlen pedagógus sem tagja a helyi tanácsnak - inkább kivételnek számít, mintsem általánosítható jelenségnek. A térség lapjának néhány tucatnyi helyi tudósítója között igen sokféle foglalkozású ember akad, de közöttük alig vannak tanárok vagy tanítók. A kisebb települések sportegyesületeiben és a nagyon népszerű vadásztársaságokban viszont nagyszámú pedagógus tevékenykedik.

A funkciót betöltő, rálátással, gyakorlati tapasztalatokkal és konkrét adatokkal rendelkezők differenciáltabb véleményt formáltak, meglátásuk szerint valóban csökkent a közéletben szerepet vállalók száma, de a különböző foglalkozási csoportok között - különösen más diplomásokkal összevetve - még mindig a pedagógusok számítanak a legaktívabbaknak. Tevékenységükben vezető helyen van a sport, a szabadidő és kultúra művelése vagy terjesztése, többen dolgoznak egyházi szervezetekben, kevesebben vállalnak szociális vagy karitatív munkát.

A közéleti szereplésre való kiválasztódásnak sokféle útja van. Volt olyan szociáldemokrata elkötelezettségű járási képviselő és városatya - civilben gimnáziumi tanár - aki Willy Brandt ifjú követőinek ifjú nemzedékéhez sorolta magát, miszerint közéleti indíttatása a hatvanas évek nagy diákmegmozdulásaiban gyökerezik és azóta tart. Egy szakiskolai tanár - aki hosszú ideig volt a város alpolgármestere - a helyi futballcsapatban játszott, így lett közismert és népszerű ember, akinek egy napon felajánlották: induljon el képviselőnek a CDU színeiben. Igent mondott, bekerült a képviselő-testületbe, de csak később lett a párt tagja.

Feltételezhetnénk, hogy a pedagógus képviselők konkrét egyéni célok, kollégáik, az iskolák és iskolájuk érdekében lobbyznak. Ilyenre is akadt példa, de az ellenkezőjére legalább ugyanennyi. Az előbb említett szociáldemokrata gimnáziumi tanár járási képviselőként a településfejlesztési-gazdasági bizottság tagja és így szinte nem is találkozik oktatási ügyekkel. Ugyanide tartozik, hogy bizonyos vélekedések szerint, a közéleti-politikai szereplés nem játszik döntő szerepet az iskolavezetők kiválasztásában. (Őket általában - tartományonként változóan - szakmai szervezetek választják ki és jelölik, a képviselő-testületek viszont vétót emelhetnek kinevezésük ellen.)

Az érdekvédelmi munkát kifejtők nagyon fontosnak, sőt esetenként létfontosságúnak tartották a közéleti szerepvállalást. Ők konkrét példákkal illusztrálták, hogy milyen elszántan harcoltak az óraszámok növelése és az ezzel párhuzamosan előtérbe kerülő állásfelszámolások ellen. Továbbmenve megállapították, hogy határozott fellépésük nélkül a fenntartók "elvonási" szándéka maradéktalanabbul érvényesült volna. Külön említésre méltó, ahogy a különféle szintű nyilvánossággal tartanak kapcsolatot. Ha a szakszervezetek - de ez mások esetében is érvényes - tiltakozó akcióba kezdenek, akkor rendre egy sokirányú, jól megkonstruált fellépésben gondolkodnak. Tüntetéseikkel mintegy jelzik problémájukat és ezzel egyidejűleg kapcsolatba lépnek a helyi-, tartományi-, országos rádiókkal, televíziókkal és újságokkal. A demonstráció tehát nem egy egyszerű kivonulás, hanem egy összehangolt, megkonstruált tiltakozás, melynek fontos része, hogy célirányosan kimunkált kiáltványokat, olvasói leveleket fogalmaznak meg és juttatnak el a médiákhoz. Ha mindez nem elegendő, vagy nem látszik elegendőnek, akkor segítségül hívják a diákjaikat, további nyomatékul a szülőket és őket is a demonstrációk részeseivé teszik.

A pedagógusok többségét szabadidős tevékenysége kapcsolja valamilyen iskolán kívüli tevékenységhez. Vechta pedagógusai a sport- és kulturális tevékenység terén a legaktívabbak, ahol sokan dolgoznak teljesen önzetlenül. A 18 különböző futballcsapat közül nyolcban pedagógus fogja össze, edzi a csapatot, mindennemű pénzbeli juttatás nélkül. Sokan sportolnak és vezetői- szervezési feladatokat is ellátnak a különféle teniszklubokban. A sportági besorolódásból a német kollegák státusára is következhetünk. Megjegyzendő ugyanis, hogy a tenisz a hetvenes évek óta egyre kevésbe számít a kivételezettek elit sportjának. Annál inkább az viszont a golf, amelynek városi klubjában egyetlen pedagógus tagról sem tudtak.

Nagyszámú kollega végez kulturális munkát, különféle művészeti csoportokat vezetnek vagy azokban szimpla tagként tevékenykednek. Az újonnan szervezett Városi Múzeum körül valóságos pedagógiai műhely szerveződött. A múzeum vezetője és a vele együttműködő pedagógusok egyaránt szívügyüknek tekintik az ott tartott rendhagyó történelemórákat. Jelentős számú kollega vállal és visel egyházi tisztségeket. Többen segítik a Kolping szervezetek munkáját, a bejegyzett egyházi alapítványok kuratóriumaiban is több pedagógus tevékenykedik. Az egyházi (és a nem egyházi) jellegű szociális munkában is többen dolgoznak, de az e téren való részvételük elmarad a más területeken mutatkozó aktivitástól.

Sok pedagógus dolgozik a népfőiskolákban és egyéb felnőttoktatási munkában. A népfőiskolában tartott eladásokért, a nyelv- és egyéb tanfolyamok vezetéséért honoráriumot kapnak. Mindezzel együtt az is megjegyzendő, hogy a német pedagógusok nagy része - feltéve, ha állásban van - nincs ráutalva mellékmunkára és nem igazán pénzkereseti célból vállal ilyesfajta elfoglaltságot.


1997