Laczháza
III. Laczháza elneveztetését Horváth Péter  onnan származtatja: hogy IV. László királyunk itten kéj kastélyt tartott, melly akkoriban Latzkó-házának nevezteték. - Hajdani Laczk-háza feküdt a Ráczkevi szigetet alakitó úgynevezett Kis-Duna partján, hol jelenleg is láthatók különösen az egyház romjai, - átalában hol a falu feküdt, azon hely máig is belső falunak neveztetik. - Keletkezése felöl sok mondák, de igen kevés teljes hitelt érdemlő adatok maradtak fel; - vagynak a nép száján is mondák, mik szerént egy halászkunyhó lett első hajléka a falunak, és azon halász nevéről, Laczkótól volna vette volna a hely nevét; - mások ellenben egyenesen magáról Kún László királytól származtatják, mintha ennek gyakori itt lakásától eredtek volna a hires "Laczi-konyha" és "Laczkó háza" nevek, - annyi minden esetre bizonyosnak látszik, hogy Kún László király által a kúnok és jászoknak kiadatott szabadalom-levél keletkezésekor 1279-ben már ennek a többi kún és jász közönségekkel együtt léteznie kellett; azt pedig hogy később nagy hely volt, gyanitatja azon tér tágassága, mit máig is az idősbek mutatnak; hogy ezen feküdt a hajdani falu; - a régi temető rendkivüli nagysága is erre mutat. - A legrégibb időkből e falura nézve semmi irásbeli adatok a közönségnél nincsenek, - csak egyetlen egy hiteles ősi emlékkel bir e nép, - a falu 200 éves pecsét nyomójával, - mellyen 3 csillagot és egy égő fáklyát ábrázoló czimer körül ez áll: "Laczk. házi falu pecséti 1651." - még ekkor régi helyén állt a falu; a fentebb emlitett kis-Duna azon időben csak egy kis fokocska volt, átadás után a mostaniak beszélik, miként egy ló-fejre lépve ugráltak által rajta őseink, - bizonyitja ezt azon körülmény, miszerint 1851-ik évben a Duna közepén elsülyedt malom-hajót szedvén ki a Laczházi molnárok, a Dunában egy kámvás kútra akadtak, abból több kámvát, és cserép korsókat szedtek ki, - nem különben Nádor Eszterházi Pál által a Laczk házi kúnok részére 1696-ban kiadott védlevél is (eredetie a község levéltárában van), melly szerént azon hely, hol most a Kis-duna folyik, Jakabháza puszta volt, valami Suppán István nevü nádori adománynyal felkérte Eszterházi Pál nádortól, de ez a később kiadott Protectionalisában nyilván kimondja, hogy hibásan volt értesitve, mert ezen föld ember-emlékezet óta kúnföld volt, ezért a Laczk háziak ismét vissza nyerték, - s birják máig is mit még a duna el nem sodrott belőle. - Nevezetes időszaka e falunak a kiköltözés. Erről az öregek szinte átadás után beszélik, hogy ez 1742-ben történt, miután 1741-ben olly rettentő árviz volt, hogy az egész falut elseperte, és ekkor költözött a nép azon helyre, hol a község most áll; - ennek elég hitelességet ád azon körülmény, miszerént a régi faluból semmiféle egy betü iromány sem maradt fel; hihetőleg igaz: miként mondják, hogy a sebesen rohanó árviz martalékává lett minden; csak az egy falu pecsétje maradt meg, és egy kis Templom-harang, mi a jelenleg fenálló ref. egyház tornyában volt alkalmazva, 1844-ben megrepedt, és becseréltetett. - Kiköltözésekor ismét összeszedé e nép magát; véletlenség avagy tudomány nivelltitlea-e néki a helyet? nem tudhatni; - elég az, hogy olly szerencsés helyre tevé le a mostani község alapját, miszerént az azóta szenvedett rendkivüli viz-ömlések megmutatták, hogy egész határban csak ez egyetlen egy hely van, mit az évenkint kiömleni szokott dunai viz-ár még ez ideig nem birt meghágni. - Kiköltözés után kevés időre hellyre állt a nép közt az előbbi rend s szokás, - már 1747-ben, mint rendezett tanácsú község intézkedett saját ügyeiben, ez időtől mai napig vezetett rendes jegyző könyveit saját levéltárában hiven megőrzé. - A község neve később talán könyebb kiejtés okáért Laczháza lett, már a későbbi jegyzőkönyvekben igy iratott le. - Legnevezetesebb időszakot képeznek életéből egyébb ismert sanyaruságai között az 1838-diki rendkivüli árviz, - és az 1840-ik év Majus 1-én történt szerencsétlen tüzvész, a mit amaz el nem pusztithatott, emez felemésztett, - a dunai viz-ár elpusztitá jószágát, élelmét a népnek, a tüz pedig felégeté hajlékát, épületeit, alig nehány ház maradt épen az egészből. - Mezővárosi rangba 1839-ik évben jött Laczháza, - városi és vásári szabadalmait ez évben nyerte V. Ferdinánd királytól, - ekkor változtattat pecsétét is; a régi czimert egészen elhagyva, egy tágas mezőben kigyódzó széles folyamot vett fel, azt jelölve ki általa, hogy Dunája van. - Egyébbiránt pecséte a községnek már 1651-ik évben volt.- Levéltárából közöljük a fentebb előadottakra vonatkozó eme két okiratot:
I. "My Isten kegyelmébűl Szentséghes Romay Imperiumbéli Herczegh Galanthay ESZTERAS PÁLL, Fraknó Várának örökös Groff Ura, Magyar-Országh Palatinussa, Kunok, és Jászok Birája, Arany Gyapjas Vitéz, Nemes Sópróny, Pest, Pilis és Solt Vármegyéknek Fő-Ispánya, Császár, és Koronás Király Urunk eő Fölséghe Titkos Tanacsosa, Komornikja, Magyar-Országh Duna Fölső-Részének, s Hegyallay Végházainak, Feő Generalissa, s Magyar-Országhban Helly-Tartója. Adgyuk tudásokra mindeneknek, az kiknek illik, hogy ez elmult Esztendőben Nemes Suppán István Hozzánk folyamodván jelentette, hogy Jakabháza nevő Praediumnak, melly Nemes Solt Vármegyében vagyon, Actualis, és legitimus Ura nem lenne, és könyörgött előttünk, hogy megh-irtt Praediumot ex Authoritate Nostra Palatinali eő Kegyelmének Conferálnánk, a mint megh halgatván előttünk tett alázatos Instantiáját, Salvo jure alieno, Confertitleuk föllül-irtt Suppan Istvánnak, de mivel az mint másoktul értettük, eő Kegyelme az iránt bennünket Sinistre informált, mert az mint értettük föllül-irtt Jakabháza nevő Puszta, Emberek emlékezetétül fogvást mindenkor Laczkházy, Kún Föld volt, kitül minékünk Laczkháziak Esztendőnként bizonyos Taxat is füzetnek, de azal nem gondolván Suppán István, nevezett Laczkháziak Marhájok ell-vesztésse, s büntetés alatt tilalmazza, hogy hére, és engedelme nélkül azon pusztát ne usuállyák, mert valakit ott kaphat kötözve ellviteti, és Marhájokat ha ott talállya ellhajtattya. Mellyre nézve az föllebb-irtt Laczkháziakat Protectionk, és oltalmunk alá vévén hadjuk, és parancsollyuk Palatinussy Authoritásunkból minden rendbelieknek, hogy ezen Protectionalis Levelünk ellen senki az megh-irtt Jakabház nevő Pusztának birássában, és Marhájok ott legeltetéssében háborgatni semmi lett uttal ne merészellye: Egyéberánt ha ki ezen Protectionk, és Oltalom Levelünk ellen cselekeszik, méltó büntetéssét várja magára. Költt Kiss-Mártony Várunkban Bőit-elő Havának Tizenharmadik napján, Ezer hatszáz kilenczvenhatodik Esztendőben. Paulus Eszterházy m. p." (L. S.)
II. "Nos Comes Ludovicus de Batthyán, Perpetuus in Német-Ujvár Regni Hungariae Palatinus Comes, ac Judex Jazygum et Cumanorum, Aurei Velleris Eques, Comittatuum Castriferrei perpetuus, Pest, Pilis vero et Solth arlter unitorum supremus Comes, Sacrarum Caeo-Regiarum Majestatum Domini Domini Francisci I. Romanorum Imperatoris semper Augusti ac Dominae Dominae Mariae Theresiae Dei gratia Romanorum Imperatricis ac Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniaeque etc. Reginae, Archi Ducis, Austriae, Ducis Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Comitis Habspurgi, Flandriae, Tyrolis et Goritiae etc. Actualis Intimus Consiliarius, Consily Locumtenentialis Regy, ac Tabulae Septemviralis Praeses, nec non per dictum Regnum Hungariae Locumtenens Regius: Damus pre memoria tenore praesentium significantes quibus expedit Universis: Quod Nominibus et in Personis Circumspectorum Judicis Juratorum Totiusque Comunitatis Possessionis Laczháza Districtui Minoris Cumaniae adjacentis exhibitae sint Nobis et praesentatae certae Literae originales Protectionales, Celmi condam S. R. J. Principis Pauli Eszterházy Regni Hungariae Palatini in Arce Kis-Marton Anno 1696 Die 13-ma February emanatae, Sigilloque ejusdem Authentico roboratae, super Praedio Jakabháza dictae Possessionis Laczháza Communitati elargitae, petendo Nos Debita cum Instantia humillime, quatenus Nos easdem Literas Protectionales transcribi, et transummi facere, in Transumptoque aliarum Literarum Nostrarum Eisdem extradare dignaremur; Quarum quidem tenor sequitur hunc in modum: "My Isten kegyelméből Szentséghes Romay Imperiumbéli Herczegh Galanthay Eszterás Páll, Fraknó várának örökös Groff ura, Magyar-országh Palatinussa, Kúnok és Jászok Birája, Arany Gyapjas Vitéz, Nemes Soprony, Pest, Pilis és Soldt vármegyéknek Fő-Ispánya, Császár és Koronás Király Urunk eő Fölséghe titkos Tanácsosa, Komornikja, Magyar-országh Duna Felső Részének s Hegyallay Végházainak Feő Generalissa s Magyarországban Helly-Tartója. Adjuk tudásokra mindeneknek a kiknek illik, hogy ez elmult esztendőben Nemes Suppán István hozzánk folyamodván jelentette, hogy Jakabháza nevü Praediumnak, melly Nemes Soldt vármegyében vagyon, actualis és legitimus ura nem lenne, és könyörgött előttünk, hogy megh-irt Praediumot ex auchtoritate nostra Palatinali eő kegyelmének Conferalnánk, a mint megh halgatván előttünk tett Instantiáját, salvo jure alieno, Confertitleuk föllül-irtt Suppán Istvánnak, de mivel az mint másoktul értettük, eő kegyelme, az iránt bennünket sinistre informtitle, mert az mint értettük föllül-irtt Jakabháza nevü Puszta, Emberek emlékezététül fogvást mindenkor Laczkházy Kún Föld volt, kitül minékünk Laczkháziak esztendőnként bizonyos Taxát is fizetnek, de azzal nem gondolván Suppán István nevezett Laczkháziak marhájok el-vesztése s büntetés alatt tilalmazza, hogy hére és engedelme nélkül azon pusztát ne usuálylyák, mert valakit ott kaphat kötözve elviteti, és marhájokat ha ott talállya ell hajtattya; Mellyre nézve a föllebb-irt Laczkháziakat Protectionk és oltalmunk alá vévén hadjuk és parancsollyuk Palatinussy Authoritásunkbul minden rendbelieknek, hogy ezen Protectionalis levelünk ellen senki a megh-irtt Jakabház nevü Pusztának birásában és marhajok ott legeltetésében háborgatni semmi lett úttal ne merészellye: Egyébbiránt ha ki ezen Protectionk és Oltalom Levelünk ellen cselekszik méltó büntetéssét várja magára. - Költt Kis-Mártony Várunkban Bőitelő Havának Tizen-Harmadik napján Ezer Hatszáz Kilenczvenhatodik Esztendőben. Paulus Eszterházy, m. p. (L. S.) Anno 1696 Die 20-a February sub Sedria Cottuum Pest, Pilis et Soldt unitorum in Libera, ac Regia Civitate Pesthiensi celebrata praesentes suae Celsitudinis Palatinalis Gratiosae Protectionales sunt debito cum Obsequio publicatae. Lectum publicatum et extradatum per Stephanum Laczkovics Suprascriptae Sedis substit. Jur. Notarium m. p. Nos itaque justa et legitima Praememorata Communitatis petitione et instantia permoti et inclinati praeattactas literas Protectionales non abrasas, non cancellatas aut vitiatas, neque in aliqua sui parte suspectas, de verbo ad verbum sine diminutione, vel augmento aliquali transscribi, et transsummi, praesentibusque literis Nostris inseri, et inscribi facientes sub Stylo Nostro Judiciali Authentico Eisdem extradandas esse duximus, et concedendas Comuni Svadente Justitia. Datum in Libera Regiaque Civitate Pesthiensi Die Tertia Mensis Marty, Anno Domini Millesimo Septingentesimo Quinquagesimo Septimo. - Comes Ludovicus de Battyan, m. p." (L. S.)
Mindkettőnek eredetie Laczháza város levéltárában találtatik. Laczkháza, Majus 24-én 1852. Csilléry Benő, városi főjegyző.
Fekszik közel a Dunához Pesthez délre 4 - Jász-Berényhez 16 2/ 4 s Kún Sz. Miklóshoz 3 m.
Éghajlata mint Kún Sz. Miklós l. a 268 lapon.
Határterülete 22/ 32 [négyszög] m. a község által 8000 holdra számittatik, ebből szántóföldnek 6000 hold, s szöllőnek 90 hold vétetik, a többi kaszálló és legelő; ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:
|
|
Térmérték
|
Tiszta Jövedelem
|
|
átallában 1
cat. hold u.
|
Egészben
|
|
1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold
|
[négyszög] öll
|
ft.
|
kr.
|
ft.
|
kr.
|
|
Szántóföld
|
674
|
1310
|
2
|
58
|
2003
|
38
|
|
Rét s kert
|
71
|
508
|
3
|
-
|
213
|
16
|
|
Szöllö
|
1
|
1300
|
1
|
55
|
3
|
28
|
|
Legelő
|
1355
|
310
|
1
|
10
|
1581
|
4
|
|
Erdő
|
215
|
-
|
1
|
1
|
219
|
30
|
|
Nádas
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
Egészb.
|
termény erő
|
2514
|
1402
|
1
|
48
|
4513
|
50
|
|
terméketlen
|
242
|
406
|
|
összesen
|
2757
|
208
|
|
|
|
|
Földbirtokos 849; helyrajzi szám 3909.
Folyóvize: a Dunának a ráczkevi szigetet alakitó egyik ága; - tava nincs; - mocsárai mintegy 500 holdat foglalnak el.
Népessége: családfő 887, lélekszám 3197, ebből férfi 1572, nő 1625 = 3197.
Magyar 3151, szláv 2, héber 44 = 3197.
R.-Kath. 19, reform. 3118, evang. 14, görög n. e. 3, héber 44 = 3197.
Nőtlen 804, hajadon 701, nős 741, férjes 745, özvegy férfi 27, özvegy nő 180 = 3197.
A községből távol van 58; - ellenben a községben tartozkodik idegen 58.
Főiparága a lakosságnak mezei gazdálkodás, baromtenyésztés, s csekély iparüzlet.
Termeszt (1851-ben) buzát 6000, - rozst 3000, - árpát 3000, - zabot 5000, - burgonyát 1500, - kukuriczát 2500 p. m., - szénát 16000 mázsát.
Marhatenyésztése: lovak: 18 egy, 26 két, 10 három éves csikó, 5 mén, 150 kancza, 486 herélt, összesen 695 ló; 3 öszvér s szamár, 530 ökör s bika, 366 tehén, 1453 júh.
Iparüzök: csizmadia 16, szücs 10, molnár 13, szijgyártó 1, kovács 14, szabó 17, asztalos 4, kerekgyártó 6, takács 35.
Adó ügy: 184 7/ 8-ki hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 204 rovás után 1550 ft. 24 kr., házi adója 462 ft. 24 kr., összesen 2012 ft. 48 kr.
18 49/ 50-ki adó hátraléka nem volt.
185 0/ 1-ki közigazgatási évben földadó 3905 ft. 17 2/.. kr., házadó 255 ft. 45 kr., személy kereseti 926 ft. 50 kr., jövedelmi 79 ft. 40 kr., 184 7/ 8-ról maradt adónak 2/ 5-de 310 ft. 4 6/.. kr., összesen 5477 ft 37 2/ 8 kr. - Mindez az év lefolyta alatt teljesen lefizettetett.
Fogyasztási adó a cs. kincstárrali egyesség folytán ez évben 117 ft. 30 kr. volt.
Községi pénztár.
A) Bevétel. Kir. kisebb haszonvételekből 2075 ft. 24 kr. Földek haszonbére 899 ft. 30 kr. Vásári jövedelem 160 ft. Közmajorkodás 350 ft. Házi s egyéb köztelkek eladásából 300 ft. Fűbér 40 ft. Különfélékből 120 ft. Pótlék adó a város részére 400 ft. Mult évi maradvány 750 ft. Összesen 5094 ft. 57 kr. pp.
B) Kiadások. Hivatalnokok fizetésére 1077 ft. Szolgáknak 450 ft. Község adója 573 ft. 11 kr. Különfélékre 3000 ft. Összesen 5100 ft. 11 kr. pp.
Bevétel 5094 ft. 57 kr. Kiadás 5100 ft. 11 kr. A kiadások 5 ft. 14 krral haladták a bevételt.
Egyház ügy: A r.-katholikusok a Pereghi (Pest várm. s Váczi egyházmegye) anyaegyházhoz - 2/ 4 órányira - tartoznak. - A reformatióval itt egykorú helvét vallásuak eklezsiája 1743-ba épült, nagyobbittatott 1820-ban. Anyakönyvei 1739-be kezdődtek; az eklezsia birtokában van két 1697-ben készült tányérnak, 1698-ból egy keresztelő kannának, 1735-ből egy tányérnak, 1767-ből ismét egy keresztelő tányérnak (mind czinből).
Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásához ad a község 2740 ftot v. cz.
Tanoda állapot: helvét hitvallásuak IV. osztályú elemi tanodájában 4 tanitó alatt 158 fi, 141 leány - összesen 299 tanuló.
Árva ügy: 11 atyától származott 28 árvának összes vagyonértéke 5850 ft. 54 kr. v. cz.
Kórházának 12682 ft. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 1135 ft. 41 kr.; ebből 1851-ben 1 egyénre kiadott 6 ftot.
Vásárok. V-ik Ferdinánd királyunknak 1839-ki február 21-kén kelt kiváltságlevelénél fogva országos vásárai február 28-kán, május 25-kén, augustus 3-kán, s october 15-kén tartatnak.
Heti vásárai: hétfőn és csötörtökön.
Tüzoltó eszközök. 1 nagy vizi puska, 6 bőrveder, 3 hosszú csáklya.
Gazdaságiak. Két kocsi, 1 szán, 4 hámos-, 2 ménló, 5 bika, 4 kan.
A város javai földek s egyebek haszonbérbe adással kezeltetnek.
Katonaság a községben nem szállásol.
[Tovább]
|