Városok.
Kis-Kún-Fülöpszállás
     II. Kis-Kún-Fülöpszállás egy a legrégibb kis-kún községek közöl; telepitése ideje 1124-ik évtől számittatik, midőn II-ik István király uralkodása alatt a kúnok tatár vezérük alatt magyar országba bejöttek s nekik a Tisza és Duna közötti azon földrész adatott, melly most is "Kis-Kúnság"-nak neveztetik. - 1279-ik évben az akkori pápa III. Miklós kún László királyunkat a jobb utra tériteni akarván, Fülöp nevü püspököt küldé magyarországba, ki is a még nagyobb részben pogány vallású kúnokat, az igaz hitre téritendő, meglátogatván, Fülöpszállásán is szállásolt; s innen nyerte a község "Fülöpszállás" nevét. Hogy pedig e község az eredeti kúnok telepitő helye volt, az a jászok, nagy- és kis-kúnok 1699-iki összeirásából meg tetszik, mert a Fülöpszállási lakosok névsorában Szeplch, Vincze, Csukány, Kozár, Tantsu sat. nevek jönnek elő, mellyek kétségkivül eredeti kún nevek. -1600-ik év utolján a község lakosai a ráczoktól sokat szenvedtek, mig végre 1700-ik év elején, midőn a ráczok a község minden marháit és juhait erőszakosan elvették s elhajtottak, az egész lakosság fegyverre kapván, a rabló csordát a várostól félórányi járásra utolérte s egy ér mellett megszoritotta; 23 lakos áldozatul esvén a rabló rácz csapatot egytől egyig leölték s joszágaikat visszahajtották. Ezen ér mai napig is "Nyakvágó"nak neveztetik. - A Rákoczy mozgalmak korában minő védlevelekkel láttatott el a város magától Rákoczytól? következő két védlevele tanusitja:
     I. Mi fejedelem felső vadászi RÁKOCZI FERENCZ nemes Sáros vármegyének örökös főispánnya. Adjuk tudtára mindennek a kiknek illik e mi levelünknek rendiben. Hogy mivel Isten édes hazánk s Nemzetünk az idegen Nemzet sartzoltató igája alatt nyomorgó s szenvedő hajdani állapottyát Fegyverünk által naponként szabadittya, és szerentsés előmenetellel boldogittya. Azért meg értvén édes hazánk illy szabaditása mellett való indulatunkat Philepszállási lakosok közönségesen Hazájokhoz s hozzánk igaz szereteteknek s hűségeknek megbizonyitására nállunk s Táborunkban magokat megjelentették, kivánván egyszersmind Protectionalis levelünket magok személyek jószágok iránt közönségesen. Kiknek kéréseket is méltóknak itélvén ezen Petsétes Protectionalis levelünk által hűségünk alatt levő mind Lovas s mind gyalog Tiszteinknek ugy Hadainknak mind közönségesen, mind pedig személy szerént parancsolyuk, se személyekben háborgatni, sem Falun mezőn levő javaikban akár mi nével nevezendő jószágokban, sokkal inkább Templom, s keritésen belől, Templomokban, s Scholákban kárt tenni, s felverni, s felveretni, se maguk Tisztektül meg ne probályák, se pedig directiojuk alatt való hadainknak elkövetni meg ne merészelyék. Tiszteink is meg ne engedjék. Külömben valakik ezen parancsolatunkat meg vetvén, az ellen cselekesznek, és a megnevezett helynek lakosit személyekben, vagy pedig jószágukban megháborityák, s károsittyák, szoros Edictumunk ellen vétkezvén, valamit az Edictum Continentiája hozand magával a szerént való kemény sententiat, s büntetést és halált érdemek szerént el nem kerülik. Költ Tokajnál lévő Tábor helyünkben Die 23 Mensis octobris Anno 1703. F. Rákoczy, m. k.
     II. Salva Quardia. Pro Conservatione Universorum Bonorum mobilium Pecorum Pecudumque, ac Frumenti, ad Incolas Fülepszállásienses Spectantium. Datum ex Castris nostris ad Duna Ordas positis die 15 Mensis May Anno 1704. F. Rákoczi, m. p. (L. S.) Johannes Pápai, m. p.
     A rácz járás megszüntével Fülöpszállás közönsége idegen helyekről bevándorlottak által népesedni kezdett; - azonban 1749-ik évben a dühöngött pestisnek 326 lakos lön áldozata, - ugyanazon évben marha vészben 811 darab marhája hullott el a községbelieknek. - 1831-ben 186 lakost ragadott el a cholera. - 1835-ben ismét a marhavész uralkodott. - 1838-ban a Duna viz árja okozta csapás kiszámithatlan. - 1844-ki julius 3-kán dühöngött orkán, a környékben legjobb izléssel épült 32 éves rézfedelű tornyot levetette, a templom tetőt összetörte, s a torony tetővel kapcsolatban állott kövek a tetővel együtt lesodortatván a boltozatot beütötték; - a renden volt szénákat elseprette, a boglyákat s kazalokat felforgatta és csak csekély részét hagyta meg tulajdonosaiknak. - 1850-ik évben a község határát az 1838-ki vizárhoz csak nem hasonló boritván, az ez okozta kár épületekben s terményekben 35688 vftra számittatott fel.
     Fekszik a Kigyós érbe szakadó Kis-ér foka mellett a keleti hosszúság 36° 35' és északi szélesség 46° 49' alatt. Szabadszállástól délfele 1, Jász-Berénytől 14, s Kún Sz. Miklóstól 3 2/4 mértföldre.
     Éghajlata mint Kún Sz. Miklós l. a 268 lapon.
     Határa igen termékeny, de vannak néhol szikos helyei is.
     Területét: (19/32 [négyszög] m.) a község következő számadatokban mutatta fel: összes határterület 1200 [négyszög] ölével számitva 28267 hold; mellyből belterület 498 hold, szántóföld s kaszálló 10368 hold, szöllő 711 hold, legelő 7100 hold, erdő 254 hold, utak 400 hold, homok 4586 hold, vizállás 4350 hold. -
     Ellenben az adósorozati hiteles adatok ezek:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öl.	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		5879	1033	1	40	9849	4
Rét s kert		6760	1096	1	7	7567	32
Szöllö		340	964	2	40	869	6
Legelő		5268	1180	-	34	3046	52
Erdő		2	120	-	57	1	58
Nádas		36	-	3	10	114	-
Egész.	termény erő	18287	1193	1	10	21448	32
	terméketlen	5062	1516
összesen		23350	1109

     Földbirtokos 785; helyrajzi szám 6488.
     Folyóvize nincs, székes tavak elfoglalnak 1184 catastralis holdat, a mocsárok pedig 1463 holdat.
     Népessége: családfő 810, lélekszám 3557; ebből férfi 1796, nő 1761 = 3557.
     Magyar 3528, czigány 19, héber 10 = 3557.
     R.-Kath. 382, reform. 3147, evang. 8, görög 10, héber 10 = 3557.
     Nőtlen 915, hajadon 872, nős 775, férjes 775, özvegy férfi 41, özvegy nő 179 = 3557.
     A községből távol van 66; - ellenben a községben tartozkodik 54.
     Főiparága a lakosságnak mezei gazdálkodás, marhatenyésztés, kereskedés s kissebb iparüzlet.
     Termeszt buzát 5000, rozst 3000, árpát 4000, zabot 3000, burgonyát 1000, kukuriczát 1000, p. m. szénát 22000 mázsát.
     Marhatenyésztése: lovak: 34 egy, 21 két, 5 három éves csikó, 6 mén, 234 kancza, 248 herélt, összesen 548 ló; 33 öszvér s szamár, 666 ökör s bika, 482 tehén, 3903 júh.
     Iparüzők: csizmadia, kovács, kerék- s kötélgyártó, asztalos, molnár, lakatos 41, szücs, szabó, takács 48.
     Ház: összesen 620; ebből birtokosé 360, ker. zselléré 530, héber zselléré 2, lelkész- s tanitói lak 4, községház 4, egy telken két ház 10.
     Adó ügy: 1847/8-ki hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 262 2/8 rovat után 1993 ft. 6 kr., hadi adója 594 ft. 26 kr., összesen 2587 ft. 32 kr.
     1850/1-ki közigazgatási évben:

Adó illeték

Befizetett

Hátramaradt

Földadó

5388

ft.

-

kr.

1564

ft.

41

kr.

3823

ft.

19

krral

Házadó

261

''

30

''

127

''

-

''

134

''

30

''

Személy kereseti

1194

''

10

''

600

''

-

''

594

''

10

''

Jövedelmi adó

32

''

34

''

32

''

34

''

-

''

-

''

1848/9ik mar. adónak 2/5de

398

''

37 4/.

''

398

''

37 4/.

''

-

''

-

''

Összesen

7274

ft.

51 4/.

kr.

2722

ft.

52 4/.

kr.

4551

ft.

59

krral.

     Községi pénztár:
     A) Bevétel. Földbérből 3825 ft. 20 kr. Lovakból 280 ft. Dögbörökből 40 ft. Szálfából 8 ft. Deszkából 4 ft. 15 kr. Csapszékekből 2817 ft. 41 kr. Mészárszékből 350 ft. Boltokból 726 ft. Vásárokból 90 ft. 30 kr. Házhelyek váltságából s más becslésekből 1231 ft. 30 kr. Lakhatási dij 100 ft. Birság 18 ft. 15 kr. Város lovai előfogatozásából 53 ft. 50 kr. Különfélékből 2568 ft. 30 kr. Adósság felvételéből 10000 ft. Legelőből 45 ft. Összesen 22158 ft. 51 kr.
     B) Kiadás. Város adója 526 ft. 11 1/. kr. 1847/8-ról maradt adónak 2/5de 750 ft. Köz és külön házi pénztárra 10175 ft. Posta költség 52 ft. 50 kr. Gazdasági költségekre 182 ft. 40 kr. Árjegyzékre közös épületekre 549 ft. Napi dij s uti költség 412 ft. 41 kr. Különfélekre 602 ft. Adósság fizetésre 2275 ft. Konyha költség, város gazdájának 34 ft. Besorozott honvédek elszállitására 153 ft. Gabonáért 758 ft. 10 kr. Két kocsi ló s egy csödör 717 ft. 30 kr. Keményfa 222 ft. Fenyőfa 718 ft. Deszka s zsindely 540 ft. 30 kr. Vasfélékre 74 ft. 21 kr. Kő, mész, tégla, cserép 462 ft. Vályog, nád, vessző 235 ft. Hós, fadgyú haj, gyertya 84 ft. 15 kr. Hivatalnokok s szolgák fizetésére 2578 ft. Irószerekre 49 ft. 45 kr. Összesen 32151 ft. 53 1/. kr.
     Bevétel 22158 ft. 51 kr. Kiadás 22151 ft. 53 1/. kr. Pénztári maradvány 6 ft. 58 kr.
     Egyház ügy: A r.-katholikusok az Izsáki (Pest várm. s Váczi egyházm.) anyaegyházhoz - 1 órányira - tartoznak. A reformatióval itt egykorú helvét vallásuaknak anyakönyve 1622-ik év óta létezik.
     Egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásához ad a község évenkint 3625 ftot.
     Tanoda állapot: helvét vallásuaknak IV. osztályú elemi tanodájában 4 tanitó alatt 182 fi, 175 leány, összesen 357 tanuló.
     Árva ügy: 6 atyától származott 11 árvának összes vagyonértéke 771 ft. v. cz.
     Kórházának 8298 ft. 48 60/100 kr. tőke utáni kamat s egyéb évi jövedelme 802 ft. 28 60/100 kr.; ebből 1851-be 8 egyén ápolására 224 ftot v. cz. adott ki.
     Vásárok. I. Ferencz királyunknak 1825-ik évi julius 22-kén 9613/825 sz. a. kelt kiváltságlevelénél fogva országos vásárai april 8-kán, junius 17-kén s deczember 6-kán tartatnak.
     Heti vásárai: kedden és pénteken.
     Tűzoltó szerek: 1 vizi puska, 9 bőrveder, 3 csaklya, 2 vizeshordó.
     Gazdasági szerek: 3 hámos ló, 5 csödör, 7 bika, 3 kansertés, 2 kocsi, 1 hintó.
     Katonaság a községben nincsen.