Kis-Kún-Szabadszállás
IV. Kis-Kún-Szabadszállás város telepitésének ideje a régiség homályában vesz el; és arról bizonyossat tudni annál is inkább nem lehet, mivel a városnak jegyzőkönyvei 1741-ik esztendőben kezdődvén, s más egyébb levéltári iratok is csak a XVIII. század eléjeig menvén fel, azokban semmi határozottat nem lehet találni a város megtelepedésének idejéről. Hogy azonban Szabadszállás egy a legrégebben telepedett községek közöl s hihetőleg a XII. vagy XIII. században már megtelepült, ezt több körülményekből alaposan lehet következtetni. Midőn a mostani templom 1733-1741 években megnagyobbittatni és újjittatni elkezdetett, az 1-ső számú jegyzőkönyv 144-ik lapján tett feljegyzés szerént a templomnak napnyugoti végében volt régi kar vagy Chorus alsó gerendáján illyen felirat találtatott: " Hoc opus aedificatum est a Judice primario Stephano Hintókh anno 1628. Mestere Sarkadi Mihály." Ebből alaposan lehet következtetni a község régi megtelepedését; mivel ha már 1628-ban templomot is épitettek, ellehet gondolni hogy a templom épitésre való juthatás előtt szinte huzamos időig lakván a lakosok a telepedés helyén, a templom épités előtti és utánni idő a város régiségére mutat.
A mi a megtelepedés óta esett történeteket illeti, Szabadszállás város sokat szenvedett háborus események, elemi és természeti csapások miatt. A levéltárban van egy legrégibb időkig felmenő okirat, melly 30 Szabadszállási lakos nevét foglalja magában, kik 1703-ban a Rácz pusztitások alkalmával legyilkoltattak. - Az első számú jegyzőkönyv felső táblájára ezen megjegyzés találtatik felirva: "Die nona Augusti 1738 hora pomeridiana praedii Bösztör impetuoso favonio et Zephiro oratorium solo est aequatum. Mutatja" ezen feljegyzés, hogy e vidék a dühöngő szeleknek is mennyire ki van tétetve; s valamint 1844-ben, ugy a régibb időkben is a dühöngő orkánoktól sokat szenvedett. Az 1844-ik évben dühöngött szelek házak tejét forditották le, s mellesleg legyen itt mondva Fülöpszállás templomának tornya is ekkor ledöntetett; kazalok forgattattattak fel, és a mezőn kint volt gabona csomok, széna boglyák és rendek levegőben elszórattak. - 1746-ban a pestis dühöngött, mi az akkori előljáróságot az Isten irgalmának megnyerése végett még a vigasságok és muzsika szó eltiltására is kényszeritette. Az 1831-ben pusztitó Cholera - mellynek eleven emlékezete még jegyzőkönyvek nélkül is fenn áll - tárgy hasonlatosságnál fogva szinte itt jegyeztetik fel. - 1763-ki junius 28-kán reggeli 6 óra tájban a jegyzőkönyv szavai szerint "alkalmas erőben tapaszttitleatott itt azon földingás melly miatt Révkomárom városa iszonyú romlást és veszedelmet szenvedett." - 1763-ki julius 1-sőjén estveli 7 óra táljban olly szörnyű jégeső érte a várost, melly miatt a Bösztöri pusztán lévő buzák összetörettek, s később 1772-ki majus 26-kán délutánni 6 órakor ismét nagy jégeső volt, melly a megelöző 1771-ik évben pusztitott jégesőket megujjitva követte s a Bösztöri gabonákban sok kárt tett. Különös hogy az 1851-ik évben tapaszttitle, külömben nem nagy mértékű jégeső a határnak éppen azon részét érte, melly a fönt előszámlált esztendőkben mindenkor. Az 1771-ik évben pusztitott jégeső által okozott károk enyhitésére 315 Rhftokat utalványoztak a kerületek a közházi pénztárból. - Legveszedelmesebbek voltak az 1770-1776-ik esztendők. A marhadög nagy mértékben dühöngött 1770-1771-1772-1773-1775 és 1776-ik években. Szinte a marhadög uralkodott 1812-ben és a legközelebb elmult 1851-ik évben. Adja az ég hogy olly sok egymás után következő években ne sújtsa e veszély a lakosságot mint 1770-ben. Az 1851-ki dög uralkodásának ereje minden esetre az 1770-ben dühöngött marha vészre emlékeztet. - A fentebbi csapást ujjakkal tetézte a gondviselés; mivel nem csak a dühöngött marhavésznek sulyját érezte a lakosság, hanem az 1775-ik és 1776-ik esztendőben a Duna árja egymásután kiöntött és elboritotta a községhatárát. Az 1775-ki árviz a még most is siralmas emlékezetű 1838-ik évi romboló árvizet juttatja eszünkbe. Egyébb károkon kivül hivatalosan tett becsü után jegyeztetett fel a jegyzőkönyvekben, miszerint a községnek 877 pozsonyi mérő buza vetése elsepertetett, töltései és hidjai össze romboltattak s a város vizárral annyira körül vétetett, hogy ladikok nélkül se ki se be nem lehetett járni. Sött fel van jegyezve, hogy ha az éppen akkor életbe léptetett toronyörség a lakosságot harang zugássokkal fel nem ébreszti s ez a vizár haladását töltésekkel meg nem gátolja, az egész város ki van téve a vizár rombolásainak. Ezen dolog történetének feljegyzése e szavakkal rekesztetik be a jegyzőkönyvben: " ez rövideden ekképen emlékezetül beiratatván, jusson eszébe az olvasónak, melly hatalmas az úr Isten, a ki a távol levő vizeknek is mint szolgáinak parancsolván, azokat a nagy romlottságért ostorúl küldheti." - Az 1850-ik évi február 17-kén medréből ismét kirontott vizár hasonlóul sok kárt okozott e városnak; de eredménnye még sem olly siralmas mint a fentebbiekké. - 1796-ban egy példa nélküli tüzár éreztette e város lakosságával mindent megemésztő erejét. A mint ugyan is száj hagyomány után fenn maradt, valamely arató vigyázatlanságából egy csomó meggyulladván, a nyári rekkenő melegség által szárazzá asztitle tarlok és learatott gabona nemüek, sött igen sok még lábon levők is - az akkor éppen dühöngött szelek által élesztetvén a tüz - egészen porrá égtek. Már az a levéltári iratok között is feljegyezve találtatik, mily kimondhatatlan kár lett ezen tüznek következése: 10605 csomo gabonája lett semmivé a lakosságnak. - A város előhaladását illetőleg Posta-hivatala 1789-ben keletkezett; jobb gazdálkodás tekintetéből a tagositás 1812-ben már megtörtént - ekkor tagosittatván a belső vagy tanyás földek. Ezen tagositás későbben többeknek panasza miatt rectificáltatott 1822-, 1823-, 1824-, 1825- és 1826-ban. A szék kaszállok osztálya véghez ment 1829-1830-ban; a Jakabszállási puszta birtok egy részét tagositva felosztották 1840-ben; végre a Balázsi pusztát és az Aranyegyházi pusztának egy részét a közgazdálkodás megszüntetése után - a város fekvő javaival együtt tagositva felosztották a legközelebb mult 1851-ik esztendőben. - Vásári jogot nyert e közönség s ez által várossá emelkedett 1819-ben; - egésség ügyi tekintetben pedig akkor tett nagy elő haladást, a midőn 1848-ban gyógyszertárt állitott felsőbb engedelem mellett és egy orvosi állomást rendszeresitett. - A város történet-iratából nem lehet kihagyni azon már fentebb megemlittetni kellett körülményt sem, miszerént az 1849-ik évi forradalomhoz julius 25-ik és 26-ik napján az ausztriai császári seregnek egy mint egy 30000 főből álló osztállya Ramberg Generalis alatt e városon vonulván keresztül, ezen alkalommal egy részről sok károkat szenvedett a lakosság a had fáradalmai miatt felbőszitett katonaságtól, más részről pedig maga a közönség tetemes áldozattal járulván a hadsereg szükségeinek kielégitésére, ez által feljegyzésre méltóképpen teljesitette azon kötelességét, mellyel a haza és uralkodó Fejedelem iránt tartozik. Levéltárából a következő okiratokat közöljük:
I. "My Bettlenfalvai Groff THURZÓ STANISLÓ, Magyar-országnak Nádor-Ispánnya, Kúnoknak Birája Szepes vármegyének örökös Feő-Ispánya, az Felséges Második Ferdinand Romay Császár, Magyar és Csehország Koronás Királyának vs. titkos tanacha, és Magyarországba helytartója köszönetünk után. Tinektek Kis-Kúnságon lakosoknak, ugy mint Szent Miklósy és Szabadszállásy feőbiraknak és polgároknak, és az Kis-Kúnsághoz tartozandó egyéb hellyeken lévőknek, azt akaránk értesül adnunk. Jól reá emlékezhettek, hogy az Istenben el nyúgott Groff Thurzó György Uram tisztinek méltósaga szerént, és az Nádor-Ispánságnak hivatallyából régi Szent kyrállyoknak megh rögzött privilegiumy és Országunknak szabadsági magával ezt hozván, hogy az Kúnságnak birái mindenkor az Nápor Ispán. Annak azért megh felelni akarván egész lakó helyeteken csak egy ember sem lakván - hanem olyan sok esztendőkigh nagy pusztaságba lévén, szorgalmatos - - - utánna lévő tisztviselőt, Ispánt - - - az Nemes és Vitézlő - - - - - - - - - - - - - - - - - egy nehány Falut meg szállitott, benneteket oltalmazott, és szabadságtokban meg is tartott, mind addigh migh szegén Praedecessorunk volt. Az után Forgách Sigmond Uram is, ugyan azon Nádor Ispánságbeli tiszti méltóságával, Strutz Ferencz Uram gongyaviselésére bizott volth és mind az kétt előttünk való Nádor Ispánoktul függöttetek, és az kiket ők magok képekben rendeltenek kikhez halgattatok, azoknak szavát fogadtatok, és engedelmességgel voltatok. Miis azoknak halálok után, azon thelyes hatalommal Csyászár Urunk eő Felségétül és az nemes országtul Nádor Ispánna valasztatván, és tisztünk méltóságával elni akarván, képünkbeen való gondotok viselésére az fellyül megh neuzett Keczer András Uramat rendeltük, és az Ispánságnak és Kapitányságnak tisztit eő Kegyelmének attuk. Hadgyuk azért, és tisztunk szerént serio paranchollyuk, hogy minden illendő dolgokban, Keczer Uramnak mint Ispántoknak és Kapitántoknak szavat fogadgyatok, eő Kegyelmétől és senkitul egyébtűl ne halgassatok és levelünk látván eő Kegyelmével vagy emberével, hozzánk Sempthere vagy az hol leszünk minden haladék nélkül felkülgyetek, kik által az mivel minekünk tartozni fogtok végezni akarunk vélek, és eő általok meg is üzennyük. Ebbe egyebet kemeny büntetésünk alatt ne cselekedjetek. Mi is az tiszti méltoságunkat szemünk előtt tartván - - - meg nem engedgyük, hogy valaki háborgasson benneteket. Datum in Libera Regiaque Civitate Soproniensi Die - - ma octava Mensis Juny. Anno Domini Millesimo Sexcentesimo vigesimo secundo. Gróff Thurzó Stanizló, m. p. (P. H.) Stephanus Szikszay, m. p." 
II. "Nos Sacrae Caesarae Regiaeque Majestatis, Domini Nostri Clementissimi Camerae Hungariae Praefectus, et Consiliary. Universis singulis Illustrissimis nempe Reverendissimis, Splibus Magnificis Admodum Reverendis Generosis, item et Nobilibus Dominis Supremis et Vice Generalibus, Comitatuumque Comitibus, Judicibus Nobilium, et Assessoribus, item Confiniorum Capitaneis, Castellorum Procuratoribus, Vigiliarum Magistris Vexilliferis, nec non quorumcunque Dominorum Praefectis, - Provisoribus, ac aliis Officialibus; Deinde Pontium Vadorum, et Traiectuum Custodibus; demum cuiusvis Telony et Vectigalis Exactoribus, deinde Tricesimatoribus eorumque Contrascribis, et Vicesgerentibus, ac aliis quibuscunque Praesentium notitiam habituris Significamus Libertinos Suae Mattis Szabadszallasienses in eo graviter conqueri; Qualiter nimirum non obstante ipsorum praerogativae Nobilitaris immunitate, a Divis quondam Hungariae Regibus elargita, qua et semper gavisi fuissent, gauderentque - etiam de praesenti, dum ipsi hinc inde in Regno Passus Tricesimis, ac aliis Traiectibus et Telonys Subiectos, transirent, Quaestum subinde exercentes, ultra persolutam iustam de rebus Tricesimam insolitis Regalibus et Mulctis, per praefatos Tricesimatores, ac alios Officiales praesertim Confiniarios iffligantur et divexentur, damno et praejudicio praenarratarum immunitatum suarum evidenti. - Cum autem iuxta leges Patrias; quo ad solutionem Tricesimae, intra ambitum itidem Regni huius, de rebus propriis, exceptis inductis et eductis, Obligarentur, multo minus ad ullius insolitas exactiones, et Regalium pensiones Obstringerentur. Qua propter Universos et Singulos, quos supra, nomine et Authoritate suae Mattis requirimus, Tricesimatoribus autem, eorumque Contrascribis, et Vices gerentibus, ac aliis ab hac Camara dependentibus Officialibus, serio iniungimus, quatenus memoratas Libertinos Szabadszallasienses Regios, (quorum Protectionis cura post suam Mattem Fisco Eiusdem Regio, et consequenter Camerae huic incumberet) ubique tute et secure liberos, et absque omni impedimento, ac inusitata (excepta iusta Tricesimali) quavis alia solutione, et mulcta ire, redire, stare, morari permittant, et per suos sinant, nec eosdem in personis, vel rebus turbare, et molestare ausint, nisi velint Fisco Regio, eosdem Libertinos suo modo defensandi Ansam contra se se praebere, quin potius in favorem Suae Mattis, cuius Peculium et hi Libertini essent, eosdem eostra quosvis similes Turbatores protegere, desideratoque auxilio et ope adesse non graventur. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum Posony, die Septima Mensis Junii. Anno Domini, Millesimo, Sexcentesimo Septuagesimo Nono. Ex Consilio Camerae Hungaricae Die et Anno Suprascriptis. Paulus Mednyánszky."
A Kun-Szabadszállás város levéltárában található eredetiről. Kiadta Szabadszálláson, majus 29-kén 1852. Kovács Zsigmond m. k., főjegyző.
Határának egy része homokos, hol jegenye s nyárfák ültetvék, szöllő sovány s inkább gyümölcs kedveért tartatik.
Fekszik Jász Berénytől 13 2/ 4 - Kún Sz.-Miklóstól 2 2/ 4 mértföldre.
Éghajlata mint Kún Szent Miklós a 268 lapon.
Területe (1 21/ 32 [négyszög] m.) 1812-1830 tagosittatott a belső határban 1200 [négyszög] öllel számitott 11644 hold szántóföld, 4102 hold kaszálló, - 1840-be a Jakabszállási pusztán tagosittatott 1968 hold szántóföld, 984 hold szöllő; - 1851-ben Balázsi s Aranyegyházi pusztán tagosittatott 3500 hold szántóföld, 2500 hold szöllő; a felméretlen legelő lehet 4702 hold, a szöllő 600 hold, az összes határterület tehát 30000 hold, s a Jakabszállási puszta 1144 hold. - Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:
|
|
Térmérték
|
Tiszta Jövedelem
|
|
átallában 1
cat. hold u.
|
Egészben
|
|
1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold
|
[négyszög] öll
|
ft.
|
kr.
|
ft.
|
kr.
|
|
Szántóföld
|
10313
|
1493
|
2
|
30
|
25886
|
52
|
|
Rét s kert
|
5620
|
673
|
1
|
41
|
9427
|
55
|
|
Szöllö
|
620
|
748
|
3
|
20
|
2068
|
14
|
|
Legelő
|
6555
|
1573
|
-
|
38
|
4136
|
55
|
|
Erdő
|
2
|
400
|
1
|
20
|
3
|
-
|
|
Nádas
|
297
|
317
|
2
|
40
|
792
|
32
|
|
Egészb.
|
termény erő
|
23410
|
404
|
1
|
48
|
42315
|
28
|
|
terméketlen
|
4340
|
870
|
|
összesen
|
27750
|
1274
|
|
|
|
|
Földbirtokos 1225; helyrajzi szám 8435.
Folyóvize nincs; számos kissebb tavai s mocsárai mintegy 5-600 hold területet foglalnak el.
Népessége: családfő 1478, lélekszám 5119; ebből férfi 2557, nő 2562 = 5119.
Magyar 5054, czigány 12, héber 53 = 5119.
R.-Kath. 161, reform. 4888, evang. 12, görög n. egy. 5, héber 53 = 5119.
Nőtlen 1326, hajadon 1143, nős 1159, férjes 1166, özvegy férfi 72, özvegy nő 253 = 5119.
A községből távol van 59, - ellenben a községben tartózkodik 199.
Főiparága a lakosságnak mezei gazdálkodás, baromtenyésztés, marhakereskedés s csekély iparüzlet.
Termeszt buzát 12000, rozst 15000, árpát 5000, zabot 4000, burgonyát 1500, kukuriczát 5000, repczét 100 p. m, szénát 22500 mázsát.
Marhatenyésztése: lovak: 48 egy, 28 két, 21 három éves csikó, 12 mén, 262 kancza, 425 herélt, összesen 786 ló; - 57 öszvér s szamár, 1234 ökör s bika, 805 tehén, 7785 júh.
Iparüzők: csizmadia 36, kereskedő 8, szücs 10, kovács 24, szabó 10, asztalos 2, kerekgyártó 5.
Ház: összesen 1043; ebből telkes 565, keresztény zsellér 444, héber zsellér 11, lelkész- s tanitó lak 4, község ház 9, egy telken két ház 10. E házak között van 608 ház birtokos lakosok tulajdona.
Adó ügy: 184 7/ 8-ki hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 401 2/ 8 rovat után 3041 ft. 54 kr., házi adója 907 ft. 14 kr., összesen 3949 ft.8 kr.
18 49/ 50-ik évben adóhátraléka nem volt.
185 0/ 1-ki közigazgatási évben
|
|
Adó illeték
|
Ebből lerovatott
|
1851/2
hátra maradt
|
|
Földadó
|
7594
|
ft.
|
28 6/8
|
kr.
|
6070
|
ft.
|
13 6/8
|
kr.
|
1524
|
ft.
|
14 2/8
|
kr.
|
|
Személy ker.
|
1544
|
''
|
50
|
''
|
1037
|
''
|
-
|
''
|
507
|
''
|
50
|
''
|
|
Házadó
|
420
|
''
|
-
|
''
|
420
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
|
Jövedelmi
|
128
|
''
|
13 21/30
|
''
|
128
|
''
|
13 21/30
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
|
Összesen
|
9687
|
ft.
|
31 21/30
|
kr.
|
7655
|
ft.
|
27 27/60
|
kr.
|
2032
|
ft.
|
4 2/8
|
kr.
|
Községi pénztár:
A) Bevétel. Gabonából 5 ft. Marhából 600 ft. Mész, tégla 431 ft. 21 kr. Korcsmákból 4138 ft. 30 kr. Boltokból 793 ft. 19 kr. Országos vásárokból 135 ft. 17 kr. Heti vásár kibérléséből 50 ft. Lakhatási dij 60 ft. Szabad telkekből 30 ft. Büntetésekből 175 ft. 48 kr. Legelő bér 161 ft. 45 kr. Szántóföldek haszonbére 1687 ft. 15 kr. Előfogatokból 12 ft. 37 1/2 kr. Különfélékből 839 ft. 5 kr. Mult évi maradvány 4981 ft. Szinte az 1850-ről 4930 ft. 40 kr. Összesen 24027 ft. 22 1/2 kr.
B) Kiadások. Gabonára 2650 ft. 33 kr. Lovakra 600 ft. Marhákra 430 ft. Fa s vasfélékre 696 ft. 35 kr. Mész, tégla 58 ft. 43 kr. Hús, fadgyú 268 ft. 30 kr. Házi pénztárra 110 ft. 12 1/2 kr. Hivatalnokok s szolgákra 2982 ft. 6 kr. Gazdasági eszközök 371 ft. 12 kr. Boltokba 116 ft. 48 kr. Vendég ellátására 149 ft. 9 kr. Posta 26 ft. 14 kr. Épitésekre 21 ft. 5 kr. Mesteremberekre 327 ft. 32 kr. Irószerekre 304 ft. 27 kr. Uti költség 757 ft. 54 kr. Különfélékre 3280 ft. 2 1/2 kr. Adóba 1040 ft. Toborzásra 159 ft. 59 kr. Csendörökre 1590 ft. 59 1/2 kr. Dögvészfelügyelőknek 62 ft. 30 kr. Összesen 16004 ft. 31 1/2 kr.
Bevétel 24027 ft. 22 1/2 kr. Kiadás 16004 ft. 31 1/2 kr. Pénztári maradvány 8022 ft. 51 kr. v. cz.
Egyház ügy: A r.-katholikusok az Izsáki (Pest várm. s Váczi egyházm.) anyaegyházhoz - 2 órányira - tartoznak. A reformatióval egykorú itteni helvét lakosoknak már 1626-ba létezett eklézsiájában a megholtak anyakönyve 1739 - szülöttek s házasultaké 1742-ik év óta vezettetik.
Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásához ad a község 3815 ftot. v. cz.
Tanoda állapot: helvét vallásuak V. osztályú elemi tanodájában 5 tanitó alatt 265 fi, 230 leány = összesen 495 tanuló. A tanoda épület jó karban.
Árva ügy: 48 atyától származott 61 árúnak 21647 ft. 45 7/ 8 krban tőkesitett vagyonértéke közgyámilag kezeltetett.
Kórházának 13507 ft. 53 kr. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 823 ft. 58 kr. v. cz.; ebből 1851-ben kiadott 778 ft. 20 kr. v. cz.
Vásárok. I. Ferencz királynak 1819-ik évi november 12-ről 13141 sz. a. kelt kiváltságlevelénél fogva országos vásárai martius 31, julius 7, s october 20-kán tartatnak. - Heti vásárai hétfőn, csötörtökön.
Tüzoltó szerek: 2 vizi puska.
Gazdaságiak: 4 hámos ló, 4 csödör, 12 bika, 4 kan sertés, 2 utazó- s egy teherhordó kocsija.
Katonaság nem szállásol.
Csendőr 1 káplár vezénylete alatt 5 lovas.
[Tovább]
|