|| TARTALOM || VISSZA || TOVÁBB ||

Palugyay Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása



VI. KIS-KÚN-SZENT-MIKLÓSI JÁRÁS.

     Áll 4 város- s 5 pusztából. Összes területe 13 26/32 [négyszög] m. A községeknek ugy a kerületi szék- mint a járási főhelytőli távolságát, nem különben népességét az 1850-dik évi országos összeirás alapján következő táblázat mutatja:

táblázat


Járási főhely.

Kún-Szent-Miklós

     I. Kún-Szent-Miklós város telepitése felöl bizonyost mit sem tudhatni; - Zsigmond királynak a jász-kúnoknak adott kiváltság levelében Czegléd, Körös, Kecskemét és Tatár Szent-Miklós is emlittetik; igy a jász-kúnoknak a XIII., XIV, s XV-ik századokban nyert számos egyéb kiváltságaikban olvassuk: hogy a kúnok már akkor székekre valának osztva, s ezek között Tatár-Sz.-Miklós mint a Misei székhez tartozó község neveztetik; s mind ezek oda mutatni látszanak: miként a jelenleg Kún Szent-Miklósnak nevezett község az elött Tatár-Szent-Miklósnak hivatott légyen. - Lisznyay Magyar-Országról irott, "de Origine Gentium" kronikajának 142-ik levelében az mondatik: hogy- a Kúnok elsőben Fülöpszállást és Sz.-Miklóst épitették; - s a "szent" előnevet Kún-Sz.-Miklós külőnösen a szent Miklós tiszteletére épitett szentegyháztól nyeré. - 1595-dik évben Kún-Sz.-Miklós dombon fekvő, erős s körülásott hely, a törököktől felégettetvén elhagyatott, de Miksa herczeg által ismét felépittetett s megerősittetett. - 1631-ben lipoti Keczer András kúnkapitány jelentvén II. Ferdinánd királyunknak: hogy Eger városának a törők s tatár általi megvételével a Tatár Sz.-Miklósi kúnok szabadalmaikat elveszték, ezeknek megujitását kéré, mit a kúnok meg is nyertek. - 1685-ben Mers császári tábora törököket Sz.-Miklósból kihajtván, előbbi lakói azt ismét megszállották. - Az ez utánni korszakból, jelesen 1669-ik évből mutatunk fel egy nyugtatványt, azt tanusitót: mit fizetett e korban a Kún-Sz.-Miklósi község évi királyi bér fejében:
     I. Ego Franciscus Bornemisza Sacr. Caesar. Regiaeq. Mattis. Camer. Hungar. Proventuum Generalis Perceptor. Fateor et recognosco per praesentes, vacante - neo Palatinali Cumaniae minoris districtus Incolas Kún Sz. Miklósienses nomine soliti Annui Census per eosdem quottanis pendi soliti, manibus meis florenos Septunginta quinque administrasse. Super quibus praeattactis - 15, eosdem hisce quietos, et expeditos reddo. - Actum Posonii, die Tertia May Anno Millesimo Sexcentesimo sexagesimo nono. Franciscus Bornemisza. (L. S.)
     Az 1838-ki árviz az anyagos töltést kiszakitván a Dunának hallatlan magas árja, e várost is elboritá, s több házat döntött le és tömérdek kárt okozott.
     Régisége, s a XVII-ik század elején divatozott magyar stilistika érdekeért mutatjuk fel a város levéltárában eredetben meglévö következő záloglevelet, melly által 1606-ban ráczkevi lapos Kup Gáspár, Bojó Jónás kún-szent-miklósi lakosnak zálogba adta Bábonyi (Kún-Sz.-Miklós határ egyik része) földön birt kutját 8 tallérért; a záloglevél maga imez szövegü:
     II. "Sok szolgálatom ajánlása után, akarom mindenkinek Tutára Adnom, az kiknek illik, Hogy én Ráczkevibe lakozó Kup Gáspár, sok Esztendőígh Birtam az Bábonyi Földet, és azon Báboni Főd Birásomban Csináltattam vólt egy Kútat az Bábony Földön az Bán szállási ery Partján, az, melly én nékem sok pénzemben Allott (itten egy sór olvashatlan) - Azért azt az én Kútamat Attam Bojó Jónásnak zálogban nyocz Tallirban il okon, Hogy mjgh in is az én Maradikom li nem Teszj az nyocz Tallirt, minden üdöben Birhassa. Ha penigh az én maradikom le Tesj az nyocz Tallirt Tartozik Bojó Jónás is az, vagy maradikja az én Maradikomnak visa eresztenj, az Kutat. Ennek penjgh én Kup Gáspár Adom kezem Irását és pecsítest levelemet. Attam penigh az pecsites levelemet az ezer Hat Szász nyocz Adjk estendöben Bábony Föd Birásomban Ezeknek Vtánna Agjon Isten Mjnden Jó egessiget kigjelmeteknek mjnd Feienkint. Én Raczkevjben Lakozo Kup Gáspár Pest és Pilis Vármegyének és Sot Vármegyik iskütje volt eben az Végezisben Révis Gáspár és Révis Márton. Én Kup Gáspár Adom ezen pecsites Levelemet.
     Az eredeti okiratról le irta Kún-Szent-Miklóson, Majus 30. 1852. Kerch Jósef s. k. főjegyző.
     Fekszik a Dunának Bak-ér nevü szakadéka mellett, Jász-Berénytől 11 mértföldre.
     Éghajlata endemie egésségtelen, makacs vtitleó lázakkal: egésségesek a betegekkez = 1:3-4, egyéb előforduló kórokra mint Jász Berény l. a 118 lapon.
     Terűlete (2 19/32 [négyszög] mértf.) a hozzátartozó Kerekegyháza (1 28/32 [négyszög] m.), Orgovány (1 22/32 [négyszög] m.), Szánk (24/32 [négyszög] m.) pusztákkal együtt, a község által felmutatott adatok nyomán: összes határ terület 1600 [négyszög] öllel: 58458 hold, 720 [négyszög] öl; melyből szántóföld 14095 hold, 733 öl; kaszálló 15441 hold, 890 [négyszög] öl; legelő 15823 hold, 999 [négyszög] öl; szöllö 477 hold, 1581 [négyszög] öl; erdő 3109 hold, 1000 [négyszög] öl; nádas 328 hold, 644 [négyszög] öl; viz állás, sivány, homok, haszonvehetlen 9181 h. 1273 [négyszög] öl; a legelő átallában véve kopár; - a szántó és kaszálló földeket is a Duna és Turján vize szokta leginkább boritani. Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:

 

Térmérték

Tiszta Jövedelem

átallában 1
cat. hold u.

Egészben

1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold

[négyszög] öll

ft.

kr.

ft.

kr.

Szántóföld

7959

1392

1

38

13110

33

Rét s kert

10895

626

1

20

12783

5

Szöllö

367

867

2

4

754

56

Legelő

5145

1039

-

33

2862

10

Erdő

10

800

-

51

8

56

Nádas

-

-

-

-

-

-

Egészb.

termény erő

24378

1524

1

17

29519

40

terméketlen

2957

473

összesen

27336

397

 

 

 

 


     Földbirtokos 1087; - helyrajzi szám 5778.
     Folyóvize nincs, tavai s mocsárai tavaszszal több ezer holdat foglalnak el.
     Népessége: családfő 1266, lélekszám 6210 ebből férfi 3107, nő 3103 = 6210.
     Magyar 5991, német 10, czigány 86, héber 123 = 6210.
     R.-Katholikus 1369, reformatus 4650, evang, 59, görög n. e. 9, héber 123 = 6210.
     Nötlen 1765, hajadon 1534, nös 1255, férjes 1266, özvegy férfi 87, özvegy nö 303 = 6210.
     A községből távol van 130; ellenben a községben tartózkodik idegen 269.
     Főipara a lakosságnak mezei gazdálkodás, baromtenyésztés s csekély ipar üzlet.
     Termeszt buzát 9900, rozst 4950, árpát 6150, zabot 6150, kukuriczát 2479 p. m. 25560 mázsa szénát.
     Marhatenyésztése: lovak: 35 egy, 26 két, 11 három éves csikó, 8 mén, 367 kancza, 397 herélt; összesen 844 ló, 25 öszvér szamár, 949 ökör bika, 901 tehén, 8284 juh.
     Iparüzők: kereskedő s különféle iparos 116.
     Ház: összesen 1270; ebből lelkész- s tanitó lak 8, községház 6, kerületi 2, egy telken két ház 8.
     Adó ügy: 1847/8-ki hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 470 6/8 rovat után 3577 ft. 42 kr., házi adója 1067 ft. 2 kr., összesen 4644 ft. 44 kr.
     1849/50-ik évben adó hátraléka 3714 ft. 22 5/. kr. volt.
     1850/1-ki közigazgatási évben

 

Adó illeték

Befizetett

Maradt

Földadó

13201

ft.

10

kr.

5892

ft.

57 4/.

kr.

-

ft.

-

kr.

Házadó

461

''

-

''

321

''

48 4/.

''

-

''

-

''

Szem. kereseti

1788

''

30

''

1733

''

12

''

-

''

-

''

Jövedelmi

170

''

54

''

144

''

-

''

-

''

-

''

Összesen

15621

ft.

34

kr.

8091

ft.

58

kr.

7529

ft.

36

kr.


     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Gabonából, marhákból, lovakból, faszerekből, tégla cserépből, szóval majorkodásból 1610 ft. Mult évi maradvány 3749 ft. Kir. kisebb haszonvételekből, s egyéb közföldek jövedelméből 2024 ft. 48 kr. Összesen 16392 ft. 48 kr.
     B) Kiadás:. Gabonafélékre, lovakra, marhákra, faszerekre, téglaégetésre 4642 ft. Hivatalnokok- s szolgáknak 2006 ft. Városi adó 292 ft. 22 kr. Adósság- s kamatokra 730 ft. Irószerekre s hirlapra 73 ft. Épitésre 378 ft. 32 kr. Napidijak s uti költség 414 ft. Gazdasági eszközök 120 ft. Péknek katonaság kenyeréért 463 ft. Katonaságtól megváltott terményekért s tiszti szálásbér 172 ft. 26 kr. Toborzásra 502 ft. 13 kr. Házvételre 2400 ft. Fogyasztási adó 547 ft. 30 kr. Ügyvezetőkre 678 ft. 20 kr. Csendőr kaszárnya 700 ft. Különfélékre 1192 ft. 14 kr. Vegyesekre 832 ft. Összesen 16143 ft. 37 kr.
     Bevétel 16392 ft. 48 kr. Kiadás: 16143 ft 37 kr. Pénztári maradvány 249 ft. 11 kr. pp.
     Egyházügy: r.-katholikusoknak Szent Miklóst védszentül tisztelő anyaegyháza 1780-ban keletkezék, - s azóta vannak anyakönyvei. Hajdan a Pereghi anyaegyházhoz tartozott. - Egyház-védlő a vallás alap. - Fiókhelyei: Szalk Sz. Márton város 2 - Tass (3 királyokat védszentül tisztelő fiókegyházzal) 1, - puszták: Adacs 1 2/4 - Bábony 2/4 - Baracs 3 -Homok 1 - Kerekegyháza 3 - Nagy-Állás 1 - Sz. Tamás 3/4 órányira. - A Plebános a váczi püspök egyház kormánya alatt teljesiti hivatását.
     A reformatióval egykorú itteni helvét vallásuak egyházának anyakönyvei pedig 1723 -1735 évtől vezettetnek.
     Itt a zsidóknak is van Zsinagogájuk.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátására a község évenkint 7440 ft 50 kr. v. cz. ad.
     Tanoda állapot: római-katholikusok 3 osztályú elemi iskolájában 1 tanitó alatt 45 fi, 30 leány = összesen 75 tanuló.
     A helvét vallásuaknak VI. osztályú gymnasiumában 2 tanitó alatt 34 fi tanuló, és IX. osztályú elemi iskolájában 4 tanitó alatt 215 fi 166 leány, összesen 381 tanuló; a tanoda épületek mind jó karban.
     Árva ügy: 32 atyától származott 53 árvának összes vagyonértéke 9096 ft. pp.
     Kórházának 21073 ft. 35 60/100 kr. tőke utáni kamat s egyébb jövedelme 1448 ft. 9 kr. v. cz. ebből 1851-ben 20 egyén ápolására kiadott 693 ft. 21 krt. v. cz.
     Vásárok: I. Ferencz királynak 1794-ki julius 10-ről 7540 sz. a. kelt leiratánál fogva országos vásárai februar 3, majus 16, augustus 22, s december 29-kén tartatnak.
     Heti vásárai: kedden és pénteken.
     Tüzoltó szerek: 1 vizi puska, 1 viz hordó, 13 akós, kocsival.
     Gazdaságiak: 4 hámos, 6 ménló, 18 bika, 2 tehén, 3 üsző, 6 kan sertés, 600 juh; - 3 kocsi.
     Katonaság 1 lovas század.
     Csendőrség 1 őrmester, 1 káplár alatt 6 legény.

[Tovább]