Madaras
V.
Madaras mezőváros; nevét ugy látszik a közel Madaras nevü tótol nyeré; - megtelepitése felől bizonyos adatúl csak azt emlithetjük fel: hogy 1633-ik évben már falu volt, 1698-ba az egész országot pusztitó tatár - rácz - kuruczok Madarast is megtámadták, s a falut elpusztitva abból a kúnokat olly véletlen s hirtelen üzték ki: hogy - miként a hagyomány tartja - több gazdasszonyok kénytelenek voltak épen teknőbe volt kovászukat magukkal vinni, s azt a Tisza rétjei közt part oldalba ásott lyukakba sütötték meg kenyérnek; - a falu lerombolása után a lakosok veszélyteljes félelmek között a Tisza rétjeibe bujdostak, később a Zabolch megyei Rakamaz helységbe menekültek, s egész 1703-ig ott maradtak; mikor is a rabló csorda a vidékről elvonulván egyenkint viszszatérni kezdettek, s hogy a rendet magok között fentarthassák, magok közöl Boros Tamást birónak elválasztották; de visszatérésük után alig 3 hónapra a rablók újra eljövén a lakosokat ismét Rakomazra futni kényszeriték, honnan csak 1711-be kezdtek ismét vissza téregetni, s Madarast újra megülve felépiteni, hol is maiglan békesen élnek. - Várossá lett Madaras 1812-ik évben.
Fekszik Madaras és Üllő nevü tavak mellett; határa északi részén
Fabiánka és
Kápolnás régi helységek nyomai kissé még láthatók Jász-Berénytől 16
2/. - Karczagtól 2 mértföldre.
Éghajlata mint a Kún-Sz.-Mártoni (l. a 212 lapon).
Területe (2
14/
32 [négyszög] mértföld), vagy is a községtől vett adatok szerint 35004
994/
1200 hold; ebből szántás alatt 11626
600/
1200 h., kaszálló 1492
200/
1200 h., legelő 20911
1155/
1200 hold; melly közt igen sok kopár szik van; s mintegy 4-5000 holdra menő nádas s mocsáros hely, melly a Nagy-Ivány határbeli forrás - úgynevezett Sarkadtól, s hó és eső viz összefutásából kapja a vizet; - szöllője van 546
836/
1200 h., erdeje 137
170/
1200 hold s a beltelkek 290
433/
1200 holdat foglalnak. - Ellenben az adósorozati munkálatok hiteles adatai következők:
|
|
Térmérték
|
Tiszta Jövedelem
|
|
átallában 1
cat. hold u.
|
Egészben
|
|
1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold
|
[négyszög] öll
|
ft.
|
kr.
|
ft.
|
kr.
|
|
Szántóföld
|
9449
|
1472
|
3
|
54
|
36866
|
33
|
|
Rét s kert
|
1425
|
1409
|
3
|
22
|
4812
|
52
|
|
Szöllö
|
397
|
500
|
3
|
34
|
1420
|
26
|
|
Legelő
|
12544
|
900
|
1
|
10
|
14684
|
43
|
|
Erdő
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
Nádas
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
Egészb.
|
termény erő
|
23817
|
1081
|
2
|
25
|
57784
|
34
|
|
terméketlen
|
718
|
188
|
|
összesen
|
24535
|
1269
|
|
|
|
|
Földbirtokos 1875; - és
helyrajzi szám 13244.
Határa fekete föld, s igen szép tiszta buzát terem.
Folyóvize,
tava nincs, mocsárai 5775 holdat foglalnak.
Népessége: 1837-1846, tehát tiz év alatt összesen
született e községben 2360,
meghtitle 1934; s igy
szaporuság 426.
Elhtitleak pedig életkor szerint 0-1 év közben 554, 1-3 = 220, 3-10 = 186, 10-20 = 83, 20-30 = 120, 30-40 = 104, 40-50 = 110, 50-60 = 148, 60-70 = 208, 70-80 = 158, 80-90 = 42., 90-dik éven felül 1;
1852-dik évben családfő 1634, lélekszám 6967; ebből férfi 3504, nő 3463 = 6967.
Magyar 6930, német 3, czigány 24, héber 10 = 6967.
R. Katholikus 11, helvét 6945, evangelikus 1, héber 10 = 6967.
Nőtlen 1774, hajadon 1459, nős 1636, ferjes 1636, özvegy férfi 94, özvegy nő 368 = 6967.
A községből távol van 95; ellenben a községben tartózkodik idegen 42.
Főiparága a lakosságnak földmivelés, marhatenyésztes s csekély ipar üzlet.
Termeszt: buzát, árpát, kölest, kukuriczát, zabot.
Marhatenyésztése: lovak: 293 egy, 187 két, 28 három éves csikó, 26 mén, 1166 kancza, 645 herélt, összesen 2345 ló; 25 öszvér s szamár, 331 ökör és bika, 659 tehén, 9160 júh.
Iparüzők: csizmadia 68, timár 10, szücs 27, molnár, lakatos, kovács, asztalos, kerekgyártó, ács 57, szijgyártó 3, szabó 3, takács 1.
Ház: 1800-ban 700 volt; - 1852-ben összesen 1571; ebből telkes 934, ker. zsellér 623, lelkész- s tanitói lak 5, községház 8, kerületi ház 1.
Adó ügy: 184
7/
8-ik évben
hadi adó 8 ft. 2 krral számitott 437
1/
8 róvás után 3424 ft 8
6/. kr.,
házi adója pedig 1019 ft. 57
4/. kr., összesen 4444 ft. 5
10/
16 kr.
18
49/
50-ik évben
adó hátraléka nem volt.
185
0/
1-iki közigazgatási évben
|
|
Adó illeték
|
Befizetett
|
Beszedetlen
|
|
Földadó
|
7420
|
ft.
|
19
|
kr.
|
7420
|
ft.
|
19
|
kr.
|
-
|
ft.
|
-
|
kr.
|
|
Személy ker.
|
2750
|
''
|
40
|
''
|
749
|
''
|
7 2/8
|
''
|
2001
|
''
|
32 6/8
|
''
|
|
Házadó
|
508
|
''
|
15
|
''
|
508
|
''
|
15
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
|
Jövedelmi
|
132
|
''
|
5 3/20
|
''
|
132
|
''
|
5 3/20
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
|
Összesen
|
10811
|
ft.
|
19 3/20
|
kr.
|
8809
|
ft.
|
46 8/..
|
kr.
|
2001
|
ft.
|
32 6/20
|
kr.
|
Községi pénztár:
A) Jövedelem. Mult évi maradék 5057 ft. 33 kr. Majorkodásból 7998 ft. 35 kr. Korcsmákból 2000 ft. Boltokból 180 ft. Vásárokból 376 ft. Telekváltság 200 ft. Földbér 350 ft. Kerületi házi pénztári osztalék 1625 ft. A kir. kisebb haszonbérbe adása utáni pénzek 780 ft. Különfélékből 701 ft. 13 kr. Költsön 2000 ft. Összesen 21268 ft. 21 kr. v. cz.
B) Kiadásai. Község adója 747 ft. 12 kr. Majorkodásra 5486 ft. 57 kr. Hivatalnokoknak 3420 ft. Napi dijak s úti költségek 993 ft. 29 kr. Épitések- s mesteremberekre 2506 ft. Irószerekre 154 ft. Adósság törlesztés 3750 ft. Gazdasági eszközökre 597 ft. Különfélékre 2389 ft. 28 kr. Összesen 20044 ft. 6 kr. v. cz.
Bevétel 21268 ft. 21 kr. Kiadás 20044 ft. 6 kr. Pénztári maradvány 1224 ft. 15 kr. v. cz.
Egyház ügy: A r.-katholikusok a Karczagi anyaegyházhoz tartoznak (l. a 198 lapon); - a helvét hitvallásúak anyaegyháza 1692-ik évben keletkezék, anyakönyvei azonban csak 1717 óta léteznek.
Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátására ad a község 565 kila kétszeres buzát, 496 kila árpát, 1
4/
8 kila kását, 250 font hust, 36 font fadgyút, 130 font sót, 17
4/
8 öl tüzifát, 30 mázsa szalmát, 5 pár csizmát, 1958 ft. 40 krt. v. cz.
Tanoda állapot: helvét hitvallásuak VI. oszt. polgár iskolájában 6 tanitó alatt 322 fi, 322 fi, 274 leány, összesen, 596 tanuló. - A
tanoda épület jó karban.
Árva-ügy: 19 atyától származott 24 árvának összes vagyonértéke 16085 ft. v. cz.
Kórházának 11875 ft. 2 kr. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 712 ft. 30 kr.; ebből 1851-be kiadott 60 ft. v. cz. - Ezen pénztárból szegények táplálásán felől közelebb orvosi lak épittetett.
Vásárai. I. Ferencz királynak 1811-ki october 10-kén 12376 sz. a. kelt kiváltságlevele folytán
országos vásárai január 25-kén, áldozó csötörtök utáni hétfőn, julius 25-kén, october 26-kán tartatnak, mindenkor két két nap.
Heti vására kedden.
Tüzoltó eszközök: 2 viz fecskendező, 2 viz hordós kocsi, 3 tüzoltó csákány.
Gazdasági szerek: hámos ló 8, csödör 5, ökör 10, bika 12, tehén 1, lovas szekér 3, őkrös szekér 2.
Katonaság a községben nem szállásol.
Utolsó
posta állomás: Karczag.