Kún-Sz.-Márton
     IV. Kún-Sz.-Márton város. - Ezen a Körös folyó partján fekvő község 1719-ik évben telepittetett meg, Jász-Apátiból ide költözött lakosok által; miután mostani fekvésétől fél órányi távol hajdani volta 1683-ba elpusztittatott; - az új telepitők számát is 1737-be a pestis igen megapasztá; - 1807-be mezővárossá emeltetett, s ez évben a Földvári családdal közös jövedelmü rév hajója helyett hidat épitett; - 1816-ba a nagy árvizektől sokat szenvedett; - 1823-ba pedig egy része a városnak tüz martaléka lett.
     Éghajlata középszerü egésséges jellemü; egyébbkint mint Kúnhegyes (l. a 209 lapon).
     Fekszik: Jász-Berénytől 12 s Karczagtól 10 mértföldre.
     Területét (1 15/32 [négyszög] mértföld) a község következő számadatokban mutatja fel: 26732 hold; ebből szántóföld 8797 - rét 4906 - legelő 12914 - szöllő 115 hold. Ellenben az adósorozati munkálatok adatai következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		7027	1375	4	53	34295	32
Rét s kert		628	125	1	38	1023	59
Szöllö		134	1525	1	25	191	11
Legelő		4802	1300	1	18	6218	22
Erdő		-	-	-	-	-	-
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	12593	1125	3	18	41729	4
	terméketlen	822	1500
összesen		13416	1025

     Földbirtokos 1194; - s a helyrajzi szám 5168.
     Folyóvize: a Körös; tava s mocsárai nincsenek.
     Népessége: 1800-ban 4016 volt; 1852-ben családfő 1677, lélekszám 7485; ebből Férfi 3724, nő 3761 = 7485.
     Magyar 7386, czigány 89, héber 10 = 7485.
     R.-Kath. 7463, reform. 2, evang. 7, görög n. e 3, héber 10 = 7485.
     Nőtelen 2253, hajadon 2042, nős 1410, férjes 1425, özvegy férfi 98, özvegy nő 257 = 7485.
     A községből távol van 132; ellenben a községben tartózkodik idegen 61.
     Főiparága a lakosságnak földmivelés, marhatenyésztés s csekély iparüzlet; jelesen
     Termeszt: buzát, árpát, kölest, kukuriczát, zabot.
     Marhatenyésztése: lovak: 327 egy, 196 két, 94 három éves csikó, 29 mén, 1051 kancza, 557 paripa, összesen 2254 ló: 70 öszvér s szamár, 1846 ökör és bika, 2342 tehén, 17716 júh.
     Iparüzők: bodnár, kalapos, szijgyártó, lakatos, asztalos 23, csizmadia 33, szücs 54, kőmives, molnár, ács 34, kovács, kerekgyártó 17, takács 32.
     Ház: 1800-ik évben 440 volt; 1852-ben összesen 1058; ebből telkesház 536, ker. zsellér 509, lelkész- s tanitó lak 2, községház 7, kerületi ház 1, egy telken két ház 3.
     Adó-ügy: 1847/8-ik évben hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 361 1/8 rovás után 2875 ft. 48 6/16 kr., házi adója pedig 856 ft. 37 4/.. kr., összesen 3732 ft. 25 10/16 kr.
     1849/50-ik évben adó hátraléka nem volt.
     1850/1-ki közigazgatási évben: földadó 6538 ft. 11 5/8 kr., házadó 417 ft. 45 kr., személy kereseti 2331 ft. 50 kr., jövedelmi 290 ft. 26 kr., 1849-től maradt adónak 2/5-de 575 ft. 9 3/. kr., községi pótadó 1535 ft., összesen 11678 ft. 22 kr. - Mind ez az év lefolyta alatt teljesen befizettetett.
     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Pénztári maradvány 391 ft. 13 kr. Boltokból 406 ft. 24 kr. Korcsmák 3573 ft. 20 kr. Halászat 446 ft. 48 kr. Mészárszék 50 ft. 24 kr. Vásárok 605 ft. 36. kr. Serház telekből 60 ft. Városi adókból 1357 ft. 41 kr. Majorkodásból 2388 ft. 1 kr. Pénz kölcsönzésből 2000 ft. Különfélékből 1166 ft. 5 kr. Összesen 12445 ft. 32 kr.
     B) Kiadások. Hivatalnokok s szolgákra 2333 ft. 38 kr. Város adójába 285 ft. 12 kr. Majorkodásra 4541 ft. 18 kr. Gazdasági eszközökre 21 ft. 36 kr. Irodai szerekre 114 ft. 26 kr. Adósságok és kamatra 882 ft. 2 kr. Épületekre 247 ft. 30 kr. Mesteremberekre 207 ft. Napi dijak s uti költség 407 ft. 36 kr. Különfélékre 1201 ft. 18 kr. Összesen 10241 ft 36 kr.
     Bevétel 12445 ft. 32 kr. Kiadás 10241 ft. 36 kr. Pénztári maradvány 2203 ft. 56 kr.
     Egyház-ügy: r -katholikusok anyaegyháza Sz Márton főangyal tiszteletére 1719-k évben létesült s anya könyvei is 1719 óta. Egyház-védő a község. Fiók helye: Mesterszállás puszta 1 1/2 órányira. A lelkész 2 segéddel az egri érsek kormánya alatt teljesiti hivatását.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitóknak évi ellátására ad a község 363 kila kétszerest, 170 kila, árpát, 4/8 kila kását, 670 font hust, 225 font fadgyút, 440 font sót, 25 öl tüzifát, 300 öl szalmát, 400 mázsa szénát, 55 iccze vajat, 4 pár csizmát, 8 akó bort, 2 darab sertést, 1844 ft. 30 krt. v. cz.
     Tanoda állapot: r:-katholikusok 3 elemi s 1 leány osztályú iskolájában 4 tanitó alatt 427 fi, 406 leány, összesen 833 tanuló; - a tanoda épület jó karban.
     Árva-ügy: 25 atyától származott 56 árvának összes vagyonértéke 8200 ft. 48 kr. pp.
     Kórházának 16092 ft. 16 kr. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 965 ft. 31 kr. v. cz.; ebből 1851-ben kiadott 60 ftot. Eredeti czélja e pénzalapnak: kórház épités; addiglan a kamatokból szegények ápoltatnak, s a városi orvos fizettetik.
     Vásárok. I. Ferencz királynak 1807-ik évi julius 31-ról kelt kiváltságlevelénél fogva országos vásárai február 14-kén, május 22, augustus 22, november 11-kén; - mindenkor egy nap tartattak. - Heti vásárai szerdán.
     Tüzoltó eszközök: 2 viz fecskendő, 3 vizhordós kocsi, 2 tüzoltó csákány.
     Gazdasági szerek: 3 hámos ló, 8 csödör, 8 jármos ökör, 2 ökör szekér készületestől, és 2 kocsi.
     Katonaság a községben nem szállásol.
     Utolsó posta: Jász-Apáti.