Túrkeve
      VI. Túrkeve. Nevét vette Túr nevü folyótol, (igy neveztetett hajdan a város alatt folyó mostani Berettyó) és Kewe vezértől. - És hogy e helyen a régibb időkben csakugyan lehetett valami erősség, onnan bizonyos: mert a közelebb, időkbeni épitkezések alkalmával több helyen találtak a föld alatt igen erős és vastag kőfal fundamentumokra, tömérdek embercsontokra, egész csontvázakra, mellyek közöl egynek mellén egy kis réz kereszt is találtatott. - Azonban e régibb korát s történetét Turkevinek sötét homály fedi. És csak az 1721-ki jun. 28-án itt véghezvitt, és 1765-ki sept. 27-én az országbirói hivatal levéltárából kiadott vallató nyomazásból, részint a német rend által 1713-ik évi február 15-kén Karczagon véghezvitt Nagy-Kúnsági Conscriptiónak egy a község levéltárában meglévő másolati kivonatából, részint az 1743-ki martius 12-ik napjától fogva az 1769-ki october 19-kig a Túrkevi reformata Eklezsiában lelkészi hivattitle viselt Kaszap, másként Nagy István pontos jegyzéseiből tudhatjuk a következőket: jelesen hogy
     Túrkeve a XVII-dik századfele elpusztult állapotban volt ugyan, de volt itt már az előtt is a reformatusoknak eklezsiájuk, és voltak prédikátoraik is; jelesűl már1605-ik év táján Czeglédi Nyiró János nevü volt a prédikator. Majd későbben 1680-ikban Lampe Budai Bálintról emlékezik 1681-ben már szabad vallási gyakorlattal birtak, mikor hogy Szentpéteri István nevű prédikátora volt légyen, bizonyitja Nagy-Mártonfalvi György Sz. J. M. D. és a Debreczeni Collegium professorának sz. historiája., mellyben bizonyos Körösi Gergelynek Keviben meghtitleáról is van emlékezet, ki kétségkivül hasonlókép ezen időtájban lehetett itt prédikátor.
     Hogy ez idő táj után mind a helység mind az eklezsia elpusztult állapotban hevert légyen, bizonyitja a fentebb emlitett Conscriptio 1713-ban biró volt Túrkeviben Vasati (jobban Vasadi) Mihály, jegyző Deák Sámuel.
     Az 1726-ki september havában kezdődő községi jegyzőkönyv pedig világosan tanusitja: hogy már akkor Turkeviben rendezett tanács volt, s előtte rendes perek is folytak. Kik valának azonban a birák s jegyzők? e felhivott jegyzőkönyvben nem találtatik.
     Fekszik Jász-Berénytől 14 - s Karczagtól 4 mértföldre.
     Éghajlata középszerü egésséges jellemü; endemice időszakonkint honos váltólázak. Egésségesek a betegekhez mint 1:3-4. Az időnkint felmerülő kórokra nézve mint Jász-Berény l. a 118 lapon; climatologiai tekintetben ide sorozható a Csorbai puszta is.
     Területét (2 2/32 [négyszög] mértföld) a község ekként mutatja fel: 26386 hold; ebből szántó és kaszálló együtt 15753 - legelő 9481 - szöllő 273 hold. A város belterülete 543 hold, a Berettyó folyam elfoglal a határból 173 holdat, - van még egy kis füzes erdeje is.
     Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		9627	875	5	7	49200	59
Rét s kert		3717	1350	1	49	6734	1
Szöllö		305	1225	1	30	458	7
Legelő		10784	1200	1	23	14827	17
Erdő		-	-	-	-	-	-
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	24435	1450	2	54	71220	24
	terméketlen	924	1275
összesen		25360	1125

     Földbirtokos 1943; helyrajzi szám 8652.
     Folyóvize: a Berettyó; tava, mocsára nincs, néha a Berettyó kiönt, de a viz eloszolván, az alatta volt tér használhatóvá lesz.
     Házak: 1774-ik évi iszonyú tüzvész emlékére 1775-ik évben készitett területi térkép tanusitása szerint akkoriban alig volt Turkeviben 300 ház, s e közöl csak 31 maradt meg, a többi tüzmartaléka lön. Jelenleg házainak összes száma 1786.
     Népesség: a fentebb emlitett Conscriptio nyomán, - melly 1699-ről, Kevi mint elpusztult hely határainak, és 1713-ban a pusztulás után itt újra megtelepedett lakosok név- és családszerinti mennyiségének feljegyzése; - volt ez utóbbi évben Turkeviben 20 gazda, 6 család, 23 nő és 5 tizenöt éves körüli fi s leány. Jelenleg összes lélekszám 9224. (Egyébkint l. a 191 l.)
     Főiparága a lakosságnak földmivelés, marhatenyésztés és csekély iparüzlet.
     Termeszt: buzát, árpát, kölest, kukuriczát, zabot.
     Marhatenyésztése: lovak: 242 egy, 199 két, 52 három éves csikó, 16 mén, 1096 kancza, 744 paripa, összesen 2349 ló; 35 öszvér s szamár, 178 ökör és bika, 1079 tehén, 26726 júk.
     Iparüzők: csizmadia 58, szücs 34 kőmüves 1, molnár 11, lakatos 4, kovács 12, szabó 6, asztalos 3, kerekgyártó 5, ács 1.
     Adóügy: 1847/8-ik évben hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 536 2/8 rovat után 4200 ft. 37 4/.. kr., házi adója pedig 1251 ft. 15 kr., összesen 5451 ft. 52 4/. kr.
     1849/50-ik évben adó hátraléka nem volt.
     1850/1-ki közigazgatási évben földadó 7253 ft. 57 6/8 kr., házadó 573 ft. 30 kr., szem. ker. 2822 ft. 30 kr., jövedelmi 208 ft. 20 4/. kr., összesen 10858 ft. 18 2/8 kr. - Mindezt az év folyta alatt teljesen befizette.
     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Majorkodásból 1919 ft. 36 kr. Javadalmakból 2644 ft. 26 kr. Lakhatási dij 20 ft. Birság 30 ft. 16 kr. Különfélékből 2060 ft. 34 kr. Kölcsönöztetett 2100 ft. Összesen 8774 ft. 52 kr.
     B) Kiadás. Adoba 110 ft. 14 kr. Majorkodásra 855 ft. 1 kr. Conventionatusoknak 1468 ft. 23. kr. Postára 25 ft. 36 kr. Gazdasági eszközökre 61 ft. Mesterembereknek 284 ft. 24 kr. Iroda szerekre 41 ft. 56 kr. Úti költség s napi dijak 391 ft. 24 kr. Vendég ellátás 63 ft. Adósságra 3209 ft. 6 kr. Különfélékre 542 ft. 2 kr. Ujonczozásra 320 ft. 26 kr. Összezen 7372 ft. 32 kr.
     Bevétel 8774 ft. 52 kr. Kiadás 7372 ft. 32 kr. Pénztári maradvány 1402 ft. 20 kr.
     Egyház ügy: a r.-katholikusoknak sz. Péter és Pál apastolok tiszteletére emelt anyaegyháza 1878-ba keletkezett s anyakönyvei 1783-ik év óta léteznek. Egyház védő a vallás alap. Fiókhelyei: Kis-Újszállás 1 1/2 órányira (l. a 204 lapon) puszták: Csorba 1, Ecseg 2 - Kér-Szigeth 2 -Túr-Pásztó 1 órányira. A lelkész az egri érsek egyház kormánya alatt teljesiti hivatását.
     A helvét hitvallásuak eklezsiáját illetőleg, a község történetére vonatkozó adatokban felhozottak kiegészitéseül e helyt csak azt emlitjük még fel: miszerint a jelenlegi eklezsia 1723-ba létesült, de anyakönyvei csak 1743-ik év óta találhatók.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásához ad a község 532 kila kétszerest, 532 kila árpát, 430 font hust, 105 font fadgyut, 400 font sót, 24 öl tüzifát, 315 öl szalmát, 1 pár csizmát, 2675 ftot v. cz.
     Tanoda állapot: a r.-kath. alsó elemi tanodájában 1 tanitó alatt 11 fi, 13 leány = összesen 24 tanuló.
     A helvét vallásuaknak V. osztályú polgári iskolájában 9 tanitó alatt 425 fi, 348 leány = összesen 773 tanuló.
     Árva ügy: 11 atyától származott 17 árvának összes vagyonértéke 9548 ft. 9 kr. v. cz.
     Kórházának 30869 ft. 47 kr. tőke utáni kamat s egyébb jövedelme 1852 ft. 6 kr. v. cz.; ebből 1851-ben kiadott 728 ftot v. cz. E pénztárból fizettetik a városi orvos, s szegények gyógyittatnak. Eredetileg orvosi lak, gyógyszertár s kórház épitése terveztetett.
     Vásárok. I. Ferencz királynak 1808-ki augustus 19-kén 8777 sz. a. kelt kiváltságlevelénél fogva országos vásárai jan. 10-kén, virágvasárnap utáni hétfőn, junius 1-én, augustus 10-kén tartatnak mindenkor egy egy nap. Hetivásárai kedden.
     Tüzoltó eszközök: 2 viz fecskendő, 1 vizhordós kocsi, 2 tüzoltó csákány.
     Gazdasági szerek: 8 hámos ló, 11 csödör, 31 birka, 4 jármos ökör, 12 darab heverő marha, 8 kocsi.
     Katonaság a községben nem szállásol.
     Utolsó postája Karczag 4 [négyszög] mértföldre.