Kúnhegyes
III. Kúnhegyes már a Mohácsi ütközet körül (1526) meg vólt, hanem Kakadhegyes név alatt; melly állitás bebizonyitható egy a község levéltárában létező azon időbeli latin irat által. Idézett irat ugyanis Kakadhegyes helység külső határairól, a halmoknak s nevezetesebb tájékoknak megnevezésével olly körülményes tudósitást ad, miként azon meggyőződésre indithatja az olvasót, hogy a mostani Kúnhegyes már akkor valósággal létezett, hanem más név alatt.
Az érintett okirat hiteles forditásban következő szövegü:
"Mi BÁTHORI ISTVÁN Magyarországnak Palatinussa, és Kúnságnak Birája. Heves vármegyének Főispánya, ugy szintén az alábbvalóknak Generálissa s Kapitánnya adgyuk tudtara és emlékezetül mindeneknek a kiknek illik, hogy még életében és uralkodásában bóldog emlékezetü László király Magyar és Csehországnak királya, egy részről némelly nemesek között, más részről a Kúnok mint király hivei között bizonyos határoknak elrontások vagy villongások eránt, melyet még bóldogult Mátyás kiraly idejében (ki is előtte élt) némelly Ermeny István nevü királyi Gondviselője mellette való Itélőmesterek által megigazittatott, megujittatott, minden rendbeli szántható vagy nem szántható, élhető vagy nem élhető, rétes, kaszálló, vizes és nádtermő földeket, de emlitett személyek között villongások sőt vérontások is szármoztatván, az illy veszedelmes igyekezetek minekutánna eö Felségének füleibe hatották volna, leggyakortabb pedig a nemesek kik megkárosittattak, panaszolkodának, a király eö Felsége meghallgatván, bizonyos hivei ugymint Itélőmesterei és Budai Gondviselője által akarván kiváltképen való helyeken a határokat megigazitani, de a sok szorgalmatosságok ugymint Törökkel való, s más egyéb dolgai meggátolván - véget benne nem érhetett, ennek megujitása s elvégezése közönséges elvégezésből által tétetett bizonyos törvényes napokra, minekelőtte pedig azokra a napokra jutott volna e világból kimult - és a versengések fen függőben maradtanak. Hanem Lajos király lévén egyetlen egy Fija, az országnak igazgatására felvétetvén, méltóságos Uraknak, Praelatusoknak és országunk Nemeseinek Sz. Mihály Árkangyal Innepi napjára Ezerötszáztizenhatodik esztendőben országgyülése hirdettetett, bizonyos árticulusokat az országnak javára és megmaradására méltóságos Urak és Nemesek előadtanak volna, a többek között ezen elvégeztetett, hogy a fenemlitett villongások és elhalasztások az igéret szerint megigazittassanak, és tökéletesen azonnal megerősitessenek. Jóllehet a király eő Felsége ezen elvégezésnek eleget akarván tenni az ő Hivei közzül bizonyos Itélömestereket és Jurassorokat kettőnként elrendelt, de minthogy bizonyos akadályokról ottan ottan meggátoltattak, mig még el nem igazittathattak, a fentemlitett részek között naponként jobban jobban nevekedett a versengés. Mi annak okáért Palatinusi hivatalunknak eleget akarván tenni, az olly veszekedéseknek uttyát tartozunk megelőzni, nem akarván azt megengedni, hogy a kicsiny szikrából nagy tüz támadjon, sőt hogy a. Konkoly közzülünk kiirtódgyék, mind pedig eő Felségét, ki még idejére nézve gyenge, annyi zenebonától megszabadithatnánk, mind pedig a fenemlitett személyeket több több költséggel és fáradsággal ne terhelnénk, elvégezni és ezen tartományt békességre hozni, megigazitani akarván, mi önként magunk indulatjából emlitett Lajos királyunkat megkeresvén magunkra válltitleuk. Minekutánna azért Remete Pál napja után valo vasárnap, és utanna több következő napokon arra alkalmatos és elegedendőkön Hegyes helység határára jutottunk volna, rész szerint fent megnevezett Lajos királyunknak, rész szerint Kenderesi Mihálynak és több nemeseknek ugyan azon Hegyesről Heves vármegyében, annak utánna Hegyes körül lévő territoriumokat ugymint Tomaj és Bánhalmaiakat méltóságos Losonczi Sigmondot, nem különben Gyandáról Kompólt Ferenczet, melly Nánáról ugyan azon Heves vármegyében szomszéd határokat nemeseivel és nemteleneivel a kik azokat élték, Kenderesi Mihályt és több Nemeseket és Kúnokat Hegyes körül, ugy Losonczi Sigmondot oda gyüjtvén, jelenlétében Kenderesi Mihálynak és Losonczi Sigmondnak hozzátartozó Baráth Mátyás gondviselőjével, nem különben Itélőmesterek ugymint Werbőczi István király eö Felsége személyes Helytartójával, Etenentig János Itélőmesterrel Nádasdy Albert királyi causáknak Directorával mint emlitett Lajos királyunktól küldöttekkel és rendeltekkel ebben a részben mi nékünk teljes hatalom adatván eö Felségétől személy szerint, minekutánna eljöttünk vólna, azon határokat mind az ő hasznokra eljártuk, és megvizsgáltuk vólna, sok tanukat mind nemeseket mind nemteleneket jó hirü és becsületes embereket ugyan azon részeken meghordozván, szemünk előtt hit szerint megvizsgáltuk volna. Melly fassiók és tanúbizonyságok szerint Tanuknak mind a két részről emlitett Kenderesy Mihály és több Nemesek, s királyi Kunok valóságos ususban s birtokában ugymint szántóföldeiknek élhető, vagy nem élhető, rétes avagy kaszáló, vagy legelő mezeiknek megnevezett határokkal miképen László Királynak életében, ugy annak utánna szabad és békességesen való birásban megmaradtak, sőt emlitett Losonczy Sigmond a lakosok által Tomaj és Bánhalmai lakosokban megháboritatott. Nyilván való dolognak tapaszttitleuk azért, hogy emlitett király eö Felsége Helytartójával, Itélő mestereivel, és több hozzánk tartozó nemesekkel Hegyesnek határait a fentemlitett Territoriumoknak hasznokra elvégezzük és feljegyezzük. Első határa Hegyesnek kezdődik Napkelet felől való részen Tomaj felől egy hegyecskén, mely kettös halomnak hivattatik, kilyebb, melynek tetején földből csinált határ néhai Ermenyi István által csináltatott, melyet is ujonnan felrakattunk. - Onnan északfelé menvén valamely ut Hegyes felől Madaras felé hasonlóképen más halomra, mely kettős halomnak neveztetik, belyebb határnak hagytuk és jegyzettük. - Onnét elindulván, azon részen mintegy két nyil lövetnyire által valamely bérczen, és azon a bérczen, vagy halmocskán jutottunk egy helyre, mely Ravaszjuknak neveztetik, és ottan azon határt, mely Ermenyi István által csináltatott, megujitottuk. - Onnét ugyan azon rész felé mintegy észak és napnyugot felé, de jobban napnyugot felé tartván és a bérczet jobb kézre napkelet felé hagyván, egy laposon az ut mellett, a mely vezet Hegyesről Tomajra egy helyen, mely neveztetik Ut mellett való szék egy földből csinált határt, melylyet Ermenyi István régen csinált volt, és a feljebb való esztendőben néhai Rajka Balás Ur lévén Tavernicális mester megujitott vólt, ujabban helyre állitottuk. - Onnét által menvén a széken és az emlitett uton, és azon rész felé tartván egy földből csinált határt, melyet Ermenyi István csináltatott, és Rajkai Balás által megujitatott egy hely mellett, mely Rekettyés fertőnek neveztetik, megujitottunk. - Annakutánna napnyugotra hajolván a bérczen mely Telek halom hátnak neveztetik, egy földből csinált határt megujitottunk, és itt tartjuk Besenyö nevü pusztával a határt. - Onnét hajolván mintegy napnyugot és dél közt, de jobban tartván téli napnyugotra, jó darabon elmenvén a laposban, egy határt mely Kocsordosnak neveztetik feljebb emlitett mód szerint csináltatott, mintegy ellenében Besenyő Teleknek megujitottunk, mely pusztának helye leginkább nyári napnyugotra fekünni láttatik. - Annak utánna azon részen jó darabon elmenvén Hármas halom háta felé, és azon háton halmot hagyván Hegyes felől való részre, a nagyobbik halom alatt egy hajitásnyira a bérczen, vagy is háton egy határt a megmondott mód szerint csináltatva megujitottunk. - Onnét észak felé tartván egyenesen a folyóviz mellett mely Ér Kakat a laposon egy határt megemlitett időben épitettet megujitottunk. - Annak utánna ugyan azon részen menvén jó darabon a Kakat mellett egy határt, emlitett mód szerint csináltatottat, megujittattunk. - Annak utánna mindig csak menvén a folyó viz mellett és azon részre, a folyó viznek partján egy határt, a megmondott mód szerint csináltatottat, megujittattunk, melyet is valóságos határnak hagytunk. - Ott által menvén Kakat nevü foló vizen, mintegy napnyugot és dél között menvén, egy halmocskán Sárpán halmának mely neveztetik, egy földből csinált határt megujitottunk. - Onnét ugyan napnyugot részére tartván egy laposban, mely Sárpán halma lapossának neveztetik, egy határt, mely felől ugy tartatik, hogy gyakran az árviztől elborittatik, találtunk, melyet ujonnan megcsináltatni hagytunk. - Onnét ugyan azon részre tartván abban a laposban mely Sárpánnak neveztetik, más határt, mely régen csináltatott találtunk, azt is megujitottuk. - Onnét ugyan azon részre tartván abban a laposban nem messzire egy helyen, mely Aszottas hátnak neveztetik, eljutottunk ottan egy igen régi határt találtunk, melyet meg is ujitottunk. - Annak utánna tartván azon részre, mentünk egy laposon, mely Ásvány laposnak neveztetik, az holott találtunk egy régi határt, melyet megujitottunk. - Onnét elindulván azon részen illendő távolságot elmenvén Asován hát nevü helyen egy régi határt találtunk, melyet meg is ujitottunk. - Onnét mindig azon részre tartván ugyan azon laposon, közel az Ásáshoz, mely Kún ásásnak neveztetik egy határt, mely Ásovány hátnak neveztetik láttunk, melyet meg is ujitottunk, és ottan szomszéd határos Tisza Szalók. - Onnét a Kún ásásnak mentében hajolván dél felé az helyre, mely Kenderhátnak hivatik, jutottunk és azon régi határhelyet mostan is határ jeleül meghagytuk. - Onnét a tóra indulván, mely Gyolcs feneknek hivatik azon helyet is hasonlóképen, mely határnak régen jegyeztetett határnak jeleül meghagytuk. - Onnét mentünk azon helyre, mely kissebb Gyolcs feneknek hivatik, melyet régen határnak jeleül megjegyeztettek - megujitottuk. - Onnét mentünk három felé ágazó vizhez, mely Három ágnak neveztetik, és ott szakad öszve a Burai föld, mely másként Szilva teleknek hivattatik. - Onnét egy folyó vizen, mely Szilva fojásnak hivatik, mentünk délre egy helyre mely Szilva főnek hivattatik. - Azután mentűnk Kettös határra Szarvas hát nevü helyre, mely is régi annak egyikét megujitottuk, másikat a melyet meg nem ujitottunk, Burának hagytunk. - Onnét délre menvén találtunk egy határt, mely Szilváshátnak hivatik a régi ut mellett, mely Hegyesről jobb felé Roff felé viszen, melyet is megujitottunk. - Által menvén az uton ugyan azon részre tartván, találtunk egy határt, mely Kún ülésnek hivattatik, melyet hasonlóképen megujitottunk - és ott határos Burával, másként hivattatik Szilva telek, mely szomszédos Gyanda nevü pusztával. - Onnét hajolván dél és napkelet közzé holott a Gyólcs háton a viz mellett mely Borserének hivattatik, egy határt emeltünk. - Ugyan azon részre tartván, de jobban elérve azon Gyólcs háton minthogy Borsere nevü tó szárazságnak idején száraz szokott lenni egy határt ujolag emeltünk. - Onnat egyenesen menvén délre a Borsháton illendő tágosságnyira egy régi határt megujitottunk. - Onnét egy kevéssé tartván azón részre mentünk és jutottunk a Borsere partjára, az holott egy határa ellenébe a Borshalmának emeltűnk. - És ugyanott azon ton egészen által menvén, tartván délre jó nagy darabon Szeghátas nevü helyre találtunk, holott is egy igen régi határt megujitottunk. - És onnan jó darabon elmenvén által menvén a Kormó laposon, melynek tetején a határt megujitottuk. - Onnét hajolva mintegy téli napkeletre Bánhalma felé, és a laposan által menvén, mentünk egy határra, mely is igen kitetsző helyen vagy is halmocskára vagyon közel Bolthejer nevü vizhez, holott is egy régi határt megujitottunk - és itt végződik a határ Gyandával. - Annak utánna ugyan azon részen menvén közel ahoz a helyhez, a holott a Nagy Sebes ér öszveszakad Kakattal, egy kitetsző helyen, vagy is háton egy régi határt megujitottunk. Sebes ér nevü viz pedig egészen Hegyesnek hagyatott. - Annak utánna által menvén a Kakaton, azon részén jó darabon elmenvén némely bérczen, vagy is háton mely Bodzásteleknek neveztetik egy régi határt megujitottunk. - Onnét ugyan azon részre tartván és Hegyes felől való uton, mely vizen Bánhalmára általmenvén, jó darabon menvén találtunk egy régi határt mely Köveshalomháta másként határlaponyagnak is neveztetik - ujolag felrakattunk. És ott határoztatik Hegyes helységnek határa megnevezett Bánhalmaival. - Innen tovább nem mentünk, mert Hegyes helysége az ő határát Kolbászi királyi Kúnokkal megtartja, és békességben élnek velek, minnyáját azért, mind élhető ugy nem élhető, szántható vagy nem szántható földjeit, rétjeit, kaszálóit, legelő mezeit mellyet a határban befogltitleatnak, határokkal megujitattak, azokat felrakatván, megigazitván, körülbelől lévökkel egybe, megnevezett Kenderesi Mihálynak, több Nemeseknek, királyi Kúnoknak s azoknak maradékainak birtokába átengedjük. Ennek állandóságára nézvé pedig, kinek ha mi más ellen lehetne törvény Processusa szabadság engedödik. Sőt hagyjuk parancsoljuk ezeket megtartani, azokkal élni levelünknek rendi s tanubizonysága szerint." Költ Nádudvaron 1521. Lemásolta Polgár János m. k. Jegyző. Majus 29. 1852.
Megületése kezdetét és körülményeit azonban a mult idők sűrű homálya födi. Hogy már 1640-ik év táján létezett e községben a helvét hitvallásúaknak temploma és tornya, azt az egyháznak legrégibb jegyzőkönyve bizonyitja. Azonban az ezen idő körül már Kúnhegyesnek nevezett helység sok viszontagságokon ment keresztül. Sokat szenvedett nevezetesen a törökök pusztitásai által; a helység népe kénytelen volt tüzhelye mellöl kivándorolni más barátságosabb menhelyre, s igy a falu 15 évig lakatlan maradt. 1698-dik év körül vissza szálingóztak lakosai, s a templomot romaiból ujra fölépitették. De csak kevés ideig élvezheték az áldot békét, mert 1707-ik év körül a helységet templomával egyűtt a ráczok elpusztitották, s csak 1711-ik évben lett a helység ismét lakható, s ezen idő ólta népessége szemlátomást szaporodott, miglen az, 1811-ik évben kelt királyi rendelet által, a mezővárosok száma közzé soroztatott.
Éghajlata relativ legegésségesebb; időszakonként azonban honos váltólázak uralkodnak; egésségesek a betegekhez mint 1:3-4. A többi kórokra nézve mint Jász-Berénynél (l. a 118 lapon)
Fekszik Jász-Berénytől 14 2/ 4 s Karczagtól 3 mértföldre.
Határa róna, kemény fekete föld.
Termeszt: buzát, árpát, kölest, kukuriczát, zabot.
Területe: Az egész határ - bele értve a város területét is - teszen 2 16/ 32 [négyszög] mértföldet, vagy is a községtől vett adatok nyomán 25079 holdat; mellyből szántóföld 8542 hold 1346 [négyszög] öl, kaszálló 5972 hold 1276 [négyszög] öl, szőllő 377 hold 637 [négyszög] öl, legelő 9136 hold; összesen 24029 hold 59 [négyszög] öl.  - A község részéről felmutatott ez adatok ellenében az adósorozati hiteles adatok következők:
|
|
Térmérték
|
Tiszta Jövedelem
|
|
átallában 1
cat. hold u.
|
Egészben
|
|
1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold
|
[négyszög] öl.
|
ft.
|
kr.
|
ft.
|
kr.
|
|
Szántóföld
|
8541
|
1346
|
3
|
21
|
28623
|
19
|
|
Rét s kert
|
5992
|
14
|
2
|
29
|
14853
|
22
|
|
Szöllö
|
377
|
1057
|
3
|
40
|
1384
|
38
|
|
Legelő
|
9136
|
-
|
1
|
25
|
12953
|
51
|
|
Erdő
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
Nádas
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
|
Egészb.
|
termény erő
|
24047
|
797
|
2
|
24
|
57815
|
10
|
|
terméketlen
|
962
|
1300
|
|
összesen
|
25010
|
497
|
|
|
|
|
Földbirtokos 1629; helyrajzi szám 8455.
Folyóvize, tava s mocsárai nincsenek.
Népessége: családfő 1363, lélekszám 6677; ebből
Férfi 3311, nő 3366 = 6677.
Magyar 6517, czigány 147, héber 13 = 6677.
R.-Katholikus 109, helvét 6536, evangelikus 10, görög n. e. 9, héber 13 = 6677.
Nőtlen 1721, hajadon 1489, nős férfi 1509, férjes 1517, özvegy férfi 85, özvegy nő 356 = 6677.
A községből távol van 164; - ellenben a községben tartózkodik idegen 132.
Főiparága a lakosságnak földmivelés, marhatenyésztés s csekély iparüzlet.
Marhatenyésztése: lovak 221 egy, 143 két, 28 három éves csikó, 13 mén, 894 kancza, 637 paripa, összesen 1936 ló; 37 öszvér s szamár, 357 ökör s bika, 558 tehén, 13431 juh.
Iparüzők: könyvkötő 2, csizmadia 39, timár 4, üveges 1, kereskedő 6, kalapos 6, szücs 21, köpönyszabó 1, molnár 8, szijgyártó 2, lakatos 6, kovács 14, szabó 6, kötélgyártó 2, fonó 1, asztalos 15, kerekgyártó 8, takács 4.
Ház: 1800-dik évben 626, 1852-ben pedig összesen 1372; ebből telkes ház 730, keresztény zsellér 618, lelkész- s tanitó lak 6, község ház 1, kerületi ház 1, egy funduson két ház 16.
Adó-ügy: 184 7/ 8-ik évben hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 396 1/ 8 rovás után 3102 ft. 58 6/ 16 kr., házi adója pedig 924 ft. 17 4/.. kr., összesen 4027 ft, 15 10/ 16 kr.
18 49/ 50-ik évben adó hátraléka nem volt.
185 0/ 1-ki közigazgatási évben:
|
|
Adó illeték
|
Befizetett
|
Beszedetlen
|
|
Földadó
|
9046
|
ft.
|
38
|
kr.
|
9046
|
ft.
|
38
|
kr.
|
-
|
ft.
|
-
|
kr.
|
|
Személy ker.
|
2142
|
''
|
30
|
''
|
1452
|
''
|
56
|
''
|
689
|
''
|
34
|
''
|
|
Házadó
|
570
|
''
|
30
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
570
|
''
|
30
|
''
|
|
Jövedelmi
|
254
|
''
|
24 2/.
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
254
|
''
|
24 2/.
|
''
|
|
Összesen
|
12014
|
ft.
|
2 2/.
|
kr.
|
10499
|
ft.
|
34
|
kr.
|
1514
|
ft.
|
28 2/.
|
kr.
|
Községi pénztár:
A) Bevétel. Előbbi évekről kinlévő adó 1042 ft. 9 kr. Haszonbérből 1811 ft. 12 kr. Majorkodásból 900 ft. Különfélékből 2886 ft. 46 kr. Összesen 6640 ft. 7 kr. pp.
B) Kiadás. Majorkodásra 2000 ft. Rendes fizetések: 851 ft. 10 kr. Gazdaságra 450 ft. Mesteremberekre 240 ft. 20 kr. Irodaszerekre 220 ft. 40 kr. Cselédek ruháira 200 ft. Különfélékre 1595 ft. 58 kr. Összesen 5558 ft. 8 kr. pp.
Bevétel 6640 ft. 7 kr. Kiadás 5558 ft. 8. kr. Pénztári maradvány 1081 ft. 59 kr. pp.
Egyház ügy: a r.-katholikusok anyaegyháza szent Háromság tiszteletére 1820-ba keletkezett, s anyakönyvei is azóta. - Egyház-védő nincs. Fiókhelyei: Tisza-Roff (Szolnok megyében) 2 órányira; puszták: Bánhalma 1-, Gyanda 4-, Tomaj 1 órányira. A lelkész az egri érsek egyház kormánya alatt teljesiti hivatását.
A helvét vallásuak eklezsiájának keletkezte nem tudatik, anyakönyvei azonban 1754-ik év óta megvannak.
Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátására kiad a község 485 kila kétszerest, 370 kila árpát, 1 6/ 8 kila zabot, 100 font fadgyút, 250 font sót, 16 öl tüzifát, 30 öl szalmát, 4 pár csizmát, 1251 ft. 39 krt. v. cz.
Tanoda állapot: r. kath. alsó elemi iskolájában 1 tanitó alatt 6 fi, 9 leány = 15 tanuló.
A helvét vallásuak IV. osztályú polgári iskolájában 6 tanitó alatt 299 fi, 299 leány, összesen 598 tanuló. A tanoda épületek mind jó karban.
Árva-ügy: 38 atyától származott 54 árvának vagyonértéke: 205 hold szántóföld, 2 250/.... h. szöllő, 13 1/ 2 h. ház és udvartelek, 3331 ft. 40 kr. pp.
Kórházának 11740 ft. 46 kr. v. cz. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 704 ft. 24 kr. v. cz.; ebből 1851-ben 60 frt. v. cz. kiadott. - Ezen pénztár kamatai a szentegyház épitésre felvett 70000 ft. adósság egy része letörlésére fordittatnak.
Vásárok. I. Ferencz király 1811-ik évi február 1-én 1306 sz. a. kelt kiváltságlevelénél fogva országos vásárai február 9-kén, junius 8-kán, augustus 24-kén, october 12-kén tartatnak, mindenkor két nap, - Heti vásárai szerdán tartatnak.
Tüzoltó eszközök: 1 vizfecskendő, 3 vizhordós kocsi, 2 tüzoltó csákány, 10 börveder.
Gazdasági szerek: 6 hámos-, 2 heverő ló, 4 csödör, 16 bika, 8 tehén, 8 rúgott borju, 1 kis kocsi, 2 ökör szekér, 2 hintó (rosz karban).
Katonaság nem szállásol a községben.
Utolsó posta állomás Karczag.
[Tovább]
|