Városok.
Kis-Ujszállás
     II. Kis-Ujszállás már 1418-dik évben, mint kún helység emlittetik Bátori István nádor által 1501-ik évben kiadott, s a községnek a kenderesi közbirtokosok ellen 1819-ik évben kezdett határperében látható határjárási okiratból. Azonban akkor még a község legtöbbnyire "Péterszállás"-nak neveztetett; miért még a múlt század elején is "Kis-Újszállás seu Peter-szállás" emlittetik. - Ez okirat következő szövegü:
     "Nos STEPHANUS DE BÁTHOR Regni Hungariae Palatinus, et Judex Cumanorum, ac Comes Temesiensis etc. Memoriae commendamus, tenore praesentium significantes, quibus expedit Universis: quod cum Superioribus annis regnante adhuc et in humanis agente Serenissimo Principe condam Domino Uladislao, praedictae Hungariae, et Bohemiae regnorum Rege, Domino Nostro gratiosissimo felicis reminiscentiae, inter certos, nonnullosque nobiles ab una, ac Cumanos Filisteos Regios ab titleera partibus, ratione et praetextu Distractionis, et abolitionis certarum metarum in plerisque Locis per Excellentem et invictissimum Principem condam Dominum Mathiam Regem, immediatum praedecessorem suae Majestatis laudandae Memoriae, medio Fidelis sui Egregii condam Stephani Ermen denominati Castellani, Provisorisque Castri sui Budensis, adhibitis, et deputatis penes eum certis Magistris Protonotariis rectificatarum, et renovatarum, occupationis terrarum arabilium, cultarum et incultarum ac pratorum, faenilium, rubetorum, Stagnorumque et arundinetorum, ultro, citroque (ut dicebatur) facto, et in titleerutrum patratae variae Lites et differentiae, caedes etiam, et sanguinum effusiones inter partes praenotatas ex eo motae, subortaeque, et suscitatae fuissent, ac hujusmodi periculosae, cruentaeque Contentiones ad aures suae Majestatis usque devenissent, frequentibus tandem querelis nobilium potissimum in hac parte laesorum et damnificatorum, Majestas sua Regia propulsata, licet hujusmodi Differentiae per certos fideles suos Magistros Protonotarios ac provisorem suum Budensem, Locis in plerisque metali etiam distinctione, atque consignatione ratificari fecerit, arctius tamen praedicti Regni sui rebus et Negotiis, tum ex parte infidelium Turcarum, tum vero internarum seditionum dietim emergentibus praeoccupata et fere obruta, finem ipsi differentiae imponere nequiens, etiam publico, generalique Decreto certificandas, et pro qualitate Jurium Partium praedictarum finiendas obtulisset, verum antcquam id effectui mancipare potuisset, Divina vocatione e medio sublata exstitisset, Differentiis et Litibus praenarratis in suspenso, in decisoque remanentibus. Serenissimo itaque Principe, et Domino Domino Ludovico ejus filio unico Domino Nostro Clementissimo in solium Paternum feliciter sublimato et Regni Gubernacula adepto, dum universis Dominis Praelatis, ac Baronibus, et Regni sui Nobilibus generalem quamdam Dietam et Conventum pro Festo Beati Michaelis Archangeli in anno gratiae millesimo, quadringentesimo Decimo Octavo, Bachiae celebrans indixisset, certosque articulos pro Regni sui commodo, et quiete ipsi Domini Praelati, ac Barones et Nobiles secum pariter edidissent, inter alias sanctiones hoc quoque constitutum fuisset, ut praenotatae Differentiae, juxta praemissam oblationem Paternam rectificarentur, et perfecta executione de facto roborarentur. Quamvis igitur Majestas sua regia hujusmodi Constitutioni Bachiensi, et ipsi quoque Paternae oblationi satisfacere volens, certos ex fidelibus suis Magistris Protonotariis, et Juratis Assessoribus sedis suae Judiciariae numero binario deputaverit, illi tamen certis impedimentis semper occurrentibus et interjectis, eas rectificare et complanare nusquam potuissent; unde secutum fuerat, ut Partes praenotatae dietim magis et magis ad mutuas coedes asperare videntur; Nos igitur, qui ex suscepti Palatinatus Nri officio calamitatis ejuscemodi contentionibus et differentiis viam praecludere tenemur, nolentes id amplius tolerare, ex scintillaque modo praedeclarato excussa facem, et ignem succendere permittere, sed fomitem totius contentionis, et Sisaniae e medio tollere, Majestatemque Regiam, aetatem adhuc teneram agentem, tantis querelis, clamoribusque liberare, et partes praenotatas ulterioribus fatigiis, et sumptibus exonerare pariter et absolvere, ac in pacis unionem reducere cupientes, Provinciam hanc Complanationis, et rectificationis Differentiarum praeviarum, tum sponte, nostroque proprio nutu, tum praefato Domino Nostro Ludovico Rege singulariter requirente, subeundam, in nos ipsosque levandam duximus. - Assumptis itaque Nobiscum Venerabili et Magnifico Domino Mathia de Baráth Priore Auranae, et Provisore dicti Castri Budensis nec non Egregiis Magistris Stephano de Werbőcz praesentiae ipsius Domini Nostri Regis Locumtenente, ac Joanne de Illevölgye Protonotario Nostro, item Georgio de Derentsén, Sedis judiciariae Jurato Assessore, praeterea Magistro Alberto de Nádasd, Directore causarum ejusdem Domini Nostri Regis, dum feria secunda in festo videlicet Beatae Agnetis Virginis et Martyris proxime praeterito ad faciem Possessionis Egregii Michaelis Kenderessy de Bial-Kenderess appellatae in Comitatu Pestiensi existentis habitationem, consequenterque Territorium inter eandem Possessionem, ac descensus Cumanorum Regiae Majestatis Kakat et Turgony Péter-szállása nominatos adjacens hactenus Partes inter easdem Contentiose tenti, atque possessi, vicinis, et commetaneis earundem nobilibus scilicet et Ignobilibus, ac Comprovincialibus, pariter per praedictas Partes illuc adductis, et aggregatis, memorato etiam Michaeli Kenderessy personaliter ab una, praeterea agilibus et circumspectis Paulo Seres, Elia Bizenthy, Mathia Garay, ac Alberto Thurgi et Osvaldo Thepse, in Kakat, ac Joanne de Marialaka, titleero Joanne Ajaz Petro Jangostha; Gregorio Rado, Petro Csapo, Joanne Marko, Emerico Szakál, et Stephano Beulber Cumanis scilicet Regiis praedictis in Thurgon, Péter-szállása residentibus, in ipsorum, ac caeterorum Cumanorum in eisdem possessionibus commorantium Nominibus et in personis partibus ab alia; - praesentibus cum annotatis Mathia de Baráth Priore et Provisore, nec non Magistris Stephano Werbőcz Locumtenente, ac Joanne de Illevölgyi Nostro, et Stephano Henczdsy Judicis curiae dictae Regiae Majestatis Protonotariis, item Georgio de Derencsen, et Magistro Alberto de Nádasd Directore Causarum ejusdem Domini Nostri Regis, per praefatum Dominum Regem nobiscum ad id pariter missis et destinatis, plenaria cum authoritate suae Majestatis Nobis in hac parte per Eandem data et attributa personaliter venissemus, et idem territorium praeattactae Possessionis Kenderess, quantum ad usum ejusdem undique circumspexissemus, plurimos deinde testes licet ut in plurimum Ignobiles, honestae tamen famae, et bonae conditionis homines, per praedictas Partes nostrum Judiciarium in Conspectum exinde adductos, strictissimo sub Juramento super praenotato usu, et fruitione, ac possessione, et Gubernatione - praeattacti territorii antedictae possessionis Kenderes requisitos, et examinatos habuissemus et tandem ex eorundem testium fassionibus et attestationibus, idem territorium contentiosum, saepe numero per dictas Partes contentiose usum et possessum fuisse, totaliter tamen, et ex integro ad praedictam possessionem Kenderess pertinere, ac intra metas ejusdem existere et adjacere comperimus manifeste, - Quibus sic habitis, quamvis praeattacti Cumani in dictis possessionibus Kakat et Thurgon Péter-szállása residentes antedictum territorium contentiosum ad praetitulatas Possessiones regias pertinere declaraverint, nullo tamen documento probabili hujusmodi ipsorum allegationes comprobare poterant. - Quia tamen de usu duntaxat, et fruitione non autem de haereditate, et perpetuitate praedicti territorii Differentiae praemissae verti dignoscebantur: - Ideo nos ad discussionem et decisionem haereditatis ipsius territorii contentiosi nunc ingerere nolentes, praenominatus Michael Kenderessy super usu possessioneque et fruitione ejusdem territorii juxta praedictorum Testium fassiones et attestationes, per nos in praemissis Juris medelam postulavit elargiri. Sana igitur primum cum praenominatis Magistris Stephano Werbőczy Locumtenente, ac Joanne Illevölgyi Protonotario Nostro, et Georgio Derencsén nobiscum in discussione praemissarum differentiarum existentibus, Deliberatione praehabita nolentes Partes praenotatas peramplius in dissensionis et Contentionis Naufragio relinquere, sed easdem ad pacis amaenitatem cupientes reducere, ut quaelibet illarum suam portionem agnoscens, ab ulteriori offensione se praeservare sciat, atque noscat; Territorium ipsius Possessionis Kenderess a praeattactis descensibus Cumanorum Regiae Majestatis juxta praedictorum testium per praedictas Partes adductorum fassiones duximus superandas, - metalique Consignatione sequestrandas: Primo et principaliter in quodam Loco Nagy Telek appellato, fere ad Septemtrionem, collateraliter tamen adjacente, penes viam ad Stagnum Nagyréth ducentem, ubi unam metam terream per condam Stephanum Ermény erectam invenientes, quam renovare fecimus; ab hinc versus orientem divertentes et Paludem Kiss-Réth pertranseuntes, in quodam Insula Kiss-Sziget vocata, secus Stagnum Nagy-Réth praedictum, aliam metam terream ex novo cumulare, deinde servata eadem Plaga venientes ad aliam Insulam Tövisses-Szigeth appellatam, quam communi usui Partium relinquimus. - Unde procedentes per magnum spatium ad colliculum longum Ravaszlyuk nuncupatum, et ibidem reambulationes metales praeattactarum Possessionum Kenderess et Kakat, atque Possessionis Kolbász terminavimus; praeattacto colle Ravaszlyuk Cumanis relicto, ea tamen sub Conditione, ut infra ipsum Collem Ravaszlyuk, et circum terminos ejusdem collis, pecudes et pecora, ac Equi, et Equaces Nobilium et Colonorum de Kenderess libere semper pascuantur, nec easdem ex eodem Cumani Regii impediendi habeant facultatem. Inde reflectendo meridiem versus, et per bonum spatium pergendo, venientes ad quemdam Locum Insulam Fattyú Szigeth appellatum, ubi metam quamdam alias per praehibatum quondam Stephanum Ermény erectam reperientes renovare: abinde reflectentes occidentem versus et Paludem Ravaszlyuk - Ere nominatum pertranseuntes, veniendoque ad Colliculum parvum Hajónyugodalom nominatum, quem pro meta relinquentes per Arundineta, et Stagna Nagy-Réth nuncupata transeuntes, pervenientes ad locum Éertheő denominatum, ubi metam antiquam, alias per antefatum condam Stephanum Ermény erectam et per aquam deletam renovare; - abhinc ad plagam occidentalem divertentes, pervenientes ad quandam planitiem ubi inter terras arabiles aliam metam terream ex novo erigere, deinde amplius procedentes, venientes ad terras peraratas, et ibidem titleeram metam cursualem ex terra confodi; unde ad monticulum longum Hosszú-hát dictum accedentes, ubi penes viam, quae de Possessione Kenderess praeattacta ad oppidum Túr ducit, aliam metam antiquam, bene apparentem per ipsum condam Stephanum Ermény cumulatam reperientes, quam renovare: - Deinde venientes ad locum Völgy-hát nuncupatum, ubi secus viam a parte saepefatae Possessionis Kenderess ad jactum Lapidis unam metam antiquam renovare, erigere, atque aggregare et accumulare fecimus, et ibidem Distinctiones metales inter praefatum Michaelem Kenderessy, ac Cumanos Regios terminavimus, universas terras arabiles cultas et incultas, praeterea faenilia, paludes, Stagna, arundineta, ac prata et cuncta territoria pascualia inter praenarratas inclusiones metales a parte praedictae Possessionis Kenderess adjacentia et existentia eidem Possessioni, consequenterque colonis et Inhabitatoribus suis; - a parte vero praescriptarum Possessionum Kakat, ac Turgony, Peter-szállása et Kolbász existentium et habitarum eisdem Possessionibus Cumanisque in eisdem residentibus ad utendum et fruendum reliquimus et commisimus, super haereditate autem, et perpetuitate earundem et eorundem unicuique Partium, si quae voluerit, contra titleeram ordine Processuque Juris agendi liberam tribuentes et concedentes facultatem; - Imo reliquimus, et commisimus, tribuimusque et concedimus praemissa Regia simul et nostra Judiciaria authoritatibus Jureque et Justitia mediantibus. - In cujus Rei memoriam et firmitatem praesentes Litteras Nostras Privilegiales pendentes et authentici Sigilli munimine roboratas Partibus praenarratis duximus concedendas. Datum Budae Feria secunda proxima post festum Beati Mathiae apostoli Anno Domini millesimo quingentesimo primo (L. S.) sub pendente."
     Hogy ezen másolat a helybeli Levéltárban lévő Kisujszállás és Kenderess helység közt volt határ perbeni okiratról helyesen iratott legyen le, ezennel bizonyitom Kisujszálláson Majus 25-kén 1852. Illési György m. k., főjegyző.
     A fentebb emlitett 1501-dik év utáni történetéből semmi bizonyos tudomás sem létezik; szájról szájra hagyományozás nyomán azonban lakosai azt hiszik: hogy miként Mária-laka, nagy és kis Turgony - mellyeknek egykori határai most Kis-Újszállás határába kebelezvék, - akként ez utóbbi is a ráczok által pusztitattak el. Ujolag megülve csak a XVIII-ik század elején lön; és már 1718-ba rendes lelki pásztorral ellátott reformata Eklesia volt benne.
     Fekszik a pest-debreczeni országutban Pesthez 6, Debreczenhez 8 mértföldre, Jász-Berényhez 14 - Karczaghoz 2 2/4 mértföldre.
     Éghajlata mint Karczag leirásában (l. a 105 lapon.)
     Területe 3 4/32 [négyszög] mértföld, vagy is a községtől vett adatok szerint 33800 hold; ebből 1851-ik évben bevégzett tagositás s legújabb adó felmerés szerint szántóföld 12006 - kaszálló 4647 - szöllő 426 - legelő 16721 hold. Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		12039	1462	4	17	51485	55
Rét s kert		4655	1557	2	7	9813	25
Szöllö		426	1545	1	55	825	19
Legelő		16720	700	1	3	17471	55
Erdő		-	-	-	-	-	-
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	33843	464	2	21	79596	34
	terméketlen	447	1500
összesen		34291	364

     Földbirtokos 2013; - helyrajzi szám 6764.
     Határa gazdagon termő róna fekete föld, Karczag felől Kara János nevü mocsár terül el.
     Folyóvize: a Berettyó, macsárai 1400 holdat foglalnak el.
     Házainak száma: 1800-ik évben 850 volt, 1852-be 1761; - ebből telkes ház 1753, - község ház 1, - lelkész- s tanitó lak 7.
     Népesség: családfő 1909, lélekszám 9461; ebből
     Férfi 4771, nő 4690 = 9461.
     Magyar 9379, német 3, czigány 73, héber 6 = 9461.
     R.-Katholikus 14, helvét 9429, evang. 6, görög n. e. 6, héber 6 = 9461.
     Nőtlen 2714, hajadon 2289, nős 1912, férjes 1912, özvegy férfi 148, özvegy nő 486 = 9461.
     A községből távol van 182; ellenben a községben tartózkodik idegen 46.
     Főiparága a lakosságnak földmivelés, marhatenyésztés, a nők nagyban tenyészett barom-fiakkal Pestre járnak; s csekély iparüzlet.
     Termeszt: buzát, árpát, zabot, kukuriczát, kölest, szénát s bort.
     Marhatenyésztés: lovak: 216 egy, 195 két, 32 három éves csikó, 14 mén, 1121 kancza, 764 herélt, összesen 2342 ló; 19 öszvér és szamár, 304 ökör és bika, 1096 tehén, 17931 júh.
     Iparüzők: csizmadia 39, timár 7, szücs 24, bádogos 1, köpöny szabó 1, szijgyártó 6, szabó 4, asztalos 2.
     Adó ügy: 1847/8-ik évben hadi adó 8 ft. 2 krral számitott 547 1/8 rovás után 4285 ft. 48 6/16 kr., házi adó pedig 1276 ft. 37 4/.. kr., összesen 5562 ft. 25 10/16 kr.
     1850/1-ki közigazgatási évben

Adó illeték

Befizetett

Hátramaradt

Földadó

7660

ft.

-

kr.

7160

ft.

29 6/.

kr.

499

ft.

30 2/.

krral

Házadó

585

''

15

''

586

''

15

''

-

''

-

''

Személy kereseti

2410

''

-

''

2410

''

-

''

-

''

-

''

Jövedelmi adó

224

''

10 2/.

''

224

''

10 2/.

''

-

''

-

''

1848/9-ik mar. adónak 2/5 de

857

''

9 6/.

''

857

''

9 6/.

''

-

''

-

''

Összesen

11737

ft.

35

kr.

11238

ft.

4 6/.

kr.

499

ft.

30 2/.

krral.

     Községi pénztár.
     A) Jövedelem. Pénztár maradék 6916 ft. Majorkodásból 3361 ft. 8 kr. Kir. kissebb haszonvételekből 3290 ft. 42 kr. Birságbol 144 ft. 16 kr. Lakhatási dij 50 ft. Legeltetési bérből 36 ft. 36 kr. Város lovai előfogatózásából 11 ft. 34 kr. Rendöri birság 20 ft. 45 kr. Különfélékből 644 ft. 40 kr. Malmokból 853 ft. 36 kr. Ispotályi pénztárból adósság lefizetésére kivétetett 1200 ft. Összesen 16579 ft. 17 kr. pp.
     B) Kiadás. Község adójába 253 ft. 3 kr. Majorkodásra 3521 ft. 50 kr. Hivatalnokoknak s cselédeknek 3948 ft. Postai költség 3 ft. Gazdasági eszközökre 263 ft. 8 kr. Segedelemre 23 ft. 12 kr. Iroda szerekre 154 ft. 44 kr. Épitésekre 852 ft. Uti költségekre 648 ft. Különfélékre 1754 ft. Adósságba 2100 ft. Összesen 13520 ft. 57 kr. pp.
     Bevétel 16579 ft. 17 kr. Kiadás 13520 ft. 57 kr. pp. Pénztári maradék 3058 ft. 20 kr. pp.
     Egyház ügy: a r.-katholikusok a Túrkevi anyaegyházhoz - 1/2 órányira az egri érsek egyház kormánya alá tartoznak. 1718-ik évben már rendes lelki pásztorral ellátott reformata Eklezsia, létezék e községben; tornyát 1741-ki october 4-kén kezdették épiteni, új templomot pedig 1754-ki julius 24-kén, melly is 1755-ki november 2-kán szokott szertartástól felavattatott. Anyakönyvei 1728-ik év óta léteznek.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásahoz ad a község 381 4/. kila kétszerest, 330 kila árpát, 156 font hust, 30 font fadgyút, 215 font sót, 15 öl tüzifát, 150 öl szalmát, 25 kila meszet, 6 pár csizmát, 2227 ftot v. cz.
     Tanoda állapot: a helvét vallásuak 6 osztályú algymnasiumában 9 tanitó alatt 455 fi, 308 leány, összesen 763 tanuló. A tanoda épületek jó karban.
     Árva ügy: közgyámilag kezeltetett 55 atyátol származott 80 árvának 18868 forint 30 krt. pp. tevő ingó és ingatlan vagyona.
     Kórházának 19175 ft. 52 50/.. kr. tőke utáni kamat- s egyébb jövedelme 1150 ft. 30 kr.; ebből 1851-ben 24 egyén ellátására 429 ft. 17 kr. adatott ki.
     Vásárok: I. Ferencz királynak 1806-ki julius 11-ről 6186 sz. a. kelt kiváltság levelénél fogva országos vásárai martius 19, majus 25, september 1, s december 13-kán tartatnak, mindenkor két nap.
     Heti vásárai csötörtökön.
     Tüzoltó eszközök: 3 vizfecskendő, 2 viz hordós kocsi, 2 tüzoltó csákány.
     Gazdasági szerek: 8 hámos-, 8 méneses ló, 16 csödör, 8 gulyabeli marha, 12 ökör, 27 bika, 2 kocsi, 4 szekér, 2 szán, 4 teherhordó szán.
     Katonaság a községben nem szállásol.
     Csendőr hat gyalog.