|| TARTALOM || VISSZA || TOVÁBB ||

Palugyay Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása



XX. Nép-ruházat.

     Nép-ruházata a jász-kúnnak topographi s égalji viszonyaihoz alkalmazott, s átalán igen egyenlő. A férfiak fő ruházati czikke a bunda (suba); mintegy szükséges kelléke ez e népnek. Bizton elmondhatni róla, mit Cicero hajdan a tudományok s müvészetekről mondott: miszerint szüntelen velük "peregrinantur, et rusticantur;" Abban jelennek meg ünnepnapon a szentegyház boltozata alatt; úgy a téli hideg, tavaszi apró csipős szelek, mint a nyári hőség s rögtön változó éjjeli hidegek, - őszi essők, ködök ellen egyaránt jótékony hatását tapasztalja e nagy róna föld népe; elromlás vagy halál választja meg őket egymástól. De megvannak e súlyos és meleg öltönynek káros hatásai is; a gyakori légmérséklet iránt érzéketlenné teszi a testet, és meghülésekre alkalmat szolgáltatván előmozditja a hurutos, csúzos, közvényes bántalmak fejlődését annál inkább, minthogy alatta nem is hordoz magán e nép vászonnemű ruházatnál egyebet. Némi kivételt tesz ebben a kis- és nagy-kún nép; melly többször s főkép ünnepies alkalmakkal diszes setétkék posztó ruhával cseréli azt fel. Ugyan igy sajátszerü, de csak ünnepélyes alkalmakkor (lakomák, menyegzőknél) öltött ruházatjuk a jászoknak, a szinte sötétkék posztóból, sárga prémmel szélesen szegett, kék zsinorokkal diszített úgynevezett rókás-mente; valóban olly czélszerű s ünnepélyességet mutató öltöny, mellyet a nem egyszer zsiros bunda helyett legalább a szentenyházakban méltán viselhetnének. - A nők ruházata szerfelett vékony kelmékből áll; rövid derekú újassiak alig fedezik be a mellet, és hátat; az egész titleest vidékét pusztán hagyván; mi meghütésekre, nemi functiok zavaraira, havi tisztulás és gyermekágy rendetlenségeire, hasmenésekre, dugulásokra nyújt alkalmi okot. De ki nevezetesebb napolyon a nép tömegét tekinti, első pillanatra feltünend előtte a jásznők sehol fel nem lelhető ékes viselete. Fejüket arany vagy ezüst csipkékből mesterkéz által összeillesztett gömböldet tetejű főkötő fedi, mellyet fehér átlátszó finom csipkézet borit s tüntet át, karcsú derekukkoz fekete vagy zöld habos selyem újas simul a mellen kivágva, a kebelből selyemkendők halmaza emelkedik; 4-6 csinos ezüst gomb kapcsolván azt egybe; alóla fekete selyem kötény fodrai hullámzanak le; s bokáig érő finom kelméből készült szoknyák fedezik a többi testet, lábukon fényes fekete, vagy piros kordován tűndöklik; kezükben hófehér zsebkendő lebeg. - Ezen öltözet azonban csak fiatal nőkön szemlélhető, az idősbek vagy tiszta fehér vagy fekete atlasz kendővel szoritják le fejüket. - Hogy ez öltözet tetemes költségbe kerül s a vagyonosbak anyagi jóllétének nyilvános hirnöke, szükségtelen emlegetni. S ezen ünnepi öltözettel nagy Contrastot képez a mindennapi. A férfiak fején hozdozott, felfele kanyaritott keskeny karimájú kalapok nem óvják a szemeket sem a szürke fehér homok talajról visszavertt napsugárak izgató s vakitó hatásától, sem a szelek pórterhelte huzamától, sem a távolban szemet kápráztató delibáb egyébbkint sajátságos nagyszerű játékától. Innét a gyakori hurutos és csúzos szemlobbok, melylyek olly makacsúl lépnek fel a rónán, miszerint a szarú hártya elhomályosodását, fekélyeit, a szem kamráiba történő nyirkos kiizzadmányokat, továbbá a hályogot fajdalom! igen sok esetben észlelhetni.

[Tovább]