|| TARTALOM || VISSZA || TOVÁBB ||

Palugyay Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása



X. Föld-alkrészek.

     Mind három, u. m.: jász- kis- s nagy-kúnság róna területében hegyek nem léteznek, ha csak az itt ott emelkedő homok dombokat azokúl nem tekintjük. Azonban a Jászföldnek regényes vidékét képező északi táján a Mátra hegyláncz egyenetlen gerinczei magasztos félkörben emelkednek fel a látkör szegélyén; az aljában elszórt faluk, Gyöngyös városa, s szöllőiben álló borházak tiszta időben kellemes perspectivát nyújtanak a természetbarátnak; - keletfele szinte a Mátra ereszein akadoz meg a tévedező tekintet; - délfele azonban végtelen rónába vesz el és simul át a támpontot nem mutató táj, - nyugodt felől is a Hajta nevű határpatakon túl egész a Pest vármegyebeli Bicskei, Sápi meredek halmokig és ezeknek vágányáig merő homokos rónába olvadoz át a Jászföld területe, mellynek talapja egyébbként részint fekete agyag - részint homokkal vegyes agyagból áll. Árokszállás és Dosa határa majd egészen agyag talajjal bir. Jász-Berény és Felső Sz. György határában, valamint Fényszarúéban is a kopár röphomok tűnik fel tulnyomólag, hasonlókép tetemes puszta és terméketlen homok butykák léteznek Tápio-Szele és Nagy-Káta fele is, mellyeket mind össze véve közel 3-4 [négyszög] mértföldre számithatni. Ezen homok dombok s talaj emelkedések a hellyel közel szemlélhető ujabb korú nyárfaerdőkkel - mellyek a röphomok lerögzésére nagyon czélszerűen tenyésztetnek - tűnnek egyedül fel a sik felületen mint meg annyi Oázok az elláthatlan látkör szinén. - Jász- Apáthi körül a fekete agyagos talaj túl uralg, s bő termékenységénél fogva a Kis-Éri, Jász-Ladányi, Alsó Szent Györgyi szántóföldek legnagyobb részt ebből állanak. Hellyel közel csekély területen sárga agyagos föld is fordúl elő; a minthogy az egész tájon a föld felső rétegei alatt, mintegy három lábnyi mélységre, mindenütt vagy sárga agyagra vagy meszes homokra akad a vizsgáló ásója. Itt ott kissebb pontokon szíkes földnem is tűnedez elő, melly több vízállásokra ad alkalmat, s mindenütt terméketlen. A Jász-Berényi járásban a szíkes földet csak elvétve csekély helyeken találhatni.
     Nagy-Kúnságban a föld nehány kissebb szíksós sivatagokat kivéve átallán termékeny és fekete agyagból áll, a többi föld rétegeit homogos agyag képezi; s ha bár nyilt fekvése miatt a szeleknek s szárazságnak ki van téve; mindazáltal rendes időjárás mellett mindennemű gabonát, különösen szép tiszta buzát gazdagon terem.
     Kis-Kúnságban a föld részint fekete, vagy szíksóval vegyitett deres agyagos, részint iszapos és agyag föld; többnyire mind e mellett harmad része tiszta, vagy szíksós homokos. - A Kis-Kúnság déli és nyugodti része agyagos, északi s keleti része pedig átallában homokos. E homok egyébiránt igen finom és röpülő, melly a szabad szelek által könnyitett vándorlásában nyugodt-keleti tájakon szöllő s fa ültetések által némileg akadályoztatik. Imitt amott finom kavicsos homok is találtatik; mi több a Zsanai pusztán mészégető kö is látható.

[Tovább]