IX. Határ terület. Szomszédai. Területi feloszlás.
     Határ területe a hármas kerületeknek - mint már a fentebbi történeti adatok között is megérinténk - a közös hazán soká pusztitva dühöngött vihar által megszaggatott magyar alkotmány vészes időszaka alatt hol nagyobb, hol kissebb volt. Igy a kerületek birtokai felől 1557-ik évben szerkesztett összeirásban Halas város a kis-Kún-helységek sorában nem jön elő; miből azt lehet következtetni: hogy Buda várának 1542-dik évben a török általi elfoglalása után csak hamar a kis-Kúnságtól elszakasztatott, és Solt vármegyéhez kapcsoltatott a székéhez tartozott helységekkel együtt. - Egyébiránt ezen
     1557-ki összeirás szerint akkoron a Jászsághoz számitattak: Jász-Berén (jász város) Aghó, Dósa, Árokszállás, Mihálytelke, Jákohalma, Négyszállás, Alsó- és Felső szent György, Kis-ér, Apáthi, Boldogháza, Ladány, és Fényszarú. - A Nagy-Kúnsághoz jelesen a Kolbász-székhez Tsorba, Moritz, Kis-Ujszállás, Tormás-Turgony, Tóth-Turgony, Kolbász, Bolcsa, Magyarszállás, Kardczag-Ujszállás, Asszonyszállás, Orgonda, Sz. Miklós, Ködszállás, Fabian-Sebestény, Madaras, Kápolnás, Mária-Laka, Szent-Márton, Bábotzka, Etsed, Mesterszállás, Pohamara, Kaba, Kabád, Turkevi, és Hegyes. - A Kis-Kúnsághoz: Tatár Szent-Miklós, Ferenczszállása, Kisszállás, Palka, Kara, Törtel, Lajos, Mizse, és Kotsér, mellyek a Kecskeméti székhez tartoztak.
     Tiz évvel utóbb vagy is az 1567-ki összeirásban csak a következő helységek neveztetnek: a Jászságban: Jász város, Magyar város vagy Jász-Berény, Aghó, Jász-Apáthi, Dósaszállás, Miháltelek, Jász-Ladány, Kis-ér, Bódogszállás. - A Nagy-Kúnságban a Kolbász székhez: Tsorba, Moricz, Kis-Ujszállás, Tóth-Turgony, Magyar-Szállás, Kardszag-Ujszállás, Asszonyszállás, Orgonda, Szent-Miklós, Ködszállás, Fabian-Sebestény, Kápolnás, és Mária-Laka. - A Kis-Kúnságban: Fülöpszállás, Szabadszállás, Lajos, Mizse, Kerekegyháza, Ferenczszállása, Tatár-Sz.-Miklós, Bankháza, Kotsér, Kara, Pálka, Kis-Szállás, Laczháza és Törtel.
     Az 1570 és 1587-dik évi összeirások szerint az imént előszámlált helységeken kivül a Jászságban már Jákohalma is, ugy Alsó és Felső Szent-György; - a Nagy-Kúnságban: Pohamara, Kis-Turgon, Bolcha, Madaras és Turkevi. - A Kis-Kúnságban: Bankházát kivéve, a többiek fenálló helységeknek iratnak, jelesen a Nagy-Kúnságiak a Kolbász székhez, a Kis-Kúnságiak a kecskeméti székhez tartozóknak jelentetnek.
     A törököknek hazánkbóli kiüzettetése után, 1687-ik évben a nagy- és kis-Kún helységek, kivéve Karczagot, Fülöp- és Szabadszállást, Kún-Sz.-Miklóst és Laczházát, ugy szinte Halast és Kecskemétet, a többiek pusztulásra jutottak; - ugy látszik: Kecskemét ez időben szünt meg Kúnszék lenni.
     1689-ik évben az ország nádora, h. Eszterházy Pál a kerületeket régi területeikbe visszajuttatni igyekezvén, korábbi birtokaik iránt vizsgálatokat rendelt; s e czélból
     1692-ik évi december 9-kén Pest vármegyéhez intézett királyi parancs folytán Halas városa a Kúnok portáihoz vissza tétetett, sőt a kis-Kúnok törvényszéke ujra ott felállittatott; Kúnhegyes, Madaras, Kis-Ujszállás és Turkevi felújitattak, azonban Kecskemét tovább is Pest vármegyébe kebelezve hagyatott.
     1698 és 1699-ik években I. Leopold király ujra összeiratta a hármas kerületek birtokait, mire a németvitéz rendneki eladás következett.
     Ezen utóbbi összeirásnak a korábbiakkal egybevetéséből, ugy a Jász-Kúnok kiváltságleveleinek tartalmából kitűnik: hogy a Jászságtól Ujszász, és Szarvas; - a Nagy-Kúnságtól Kakat, Bábotzka, Ecsed, Homokszállás, Szarvas, Vásárhely több pusztáival; - A Kis-Kúnságtól Kecskeméten és pusztáin kivül Kötön, vagy Kethenszállás, Köntsög vagy Kenthegszállás, Tázlár, Harka, Bugatz, Akasztó, Izsák, Mindszent, Marcháza, Othasillis-szállás, Mama-homoka, Bócsa, Adats, Barats, Sz. Imre, Kaskantyú, Szőcsi, Kis-Körös, Csengőd, Alsó és Félső Csengele, Mihálteleke, és többek is elestek, és Pest, Heves, Békés és Csongrád vármegyéhez kapcsolva maradtak.
     A legujabb időkig a Jászság kelet-északi szomszédja Heves vármegye volt külső Szolnokkal együtt, nyugodt-délfele Pest vármegye. - A Kis-Kúnságot keletről Csongrád, délfelől szinte Csongrád és Bács - nyugodt és észak felől Pest vármegye környezé. - A Nagy-Kúnság szomszédai kelet-délfelé Bihar és Zabolch, - egyebütt Bihar vármegye.
     A váltság idejekor a jász-kún rónaságok, a török háborúknak dulásaik miatt, többnyire terméketlen, parlagon heverő pusztaságok voltak. Számláltak ugyan akkor is, mint utóbb, a jász-Kún kerületek kebelökben 25 megnépesitett helyet - de váltság idejekor a hármas kerületekben csak 3 mezőváros, u. m.: Jász-Berény, Karczag és Halas tengődött

1801-ben	a Jászságban	3	város	-	8	falu
	a Kis-Kúnságban	3	''	-	5	''
	a Nagy-Kúnságban	1	''	-	5	''
	összesen:	7	város	-	18	falu

     1839-ik évben már:

a Jászságban	5	mezőváros	-	6	falu	-	6	puszta
a Kis-Kúnságban	7	''	-	1	''	-	33	''
a Nagy-Kúnságban	6	''	-	-	''	-	16	''
összesen:	18	mezőváros	-	7	falu	-	55	puszta

Földterülete pedig jelesen	a Jászságnak	17 3/5	[négyszög]	m.
	a Kis-Kúnságnak	47 4/5	''	''
	a Nagy-Kúnságnak	20 1/4	''	''
	összesen:	85 465/...	[négyszög]	m.

     földet foglalván el, e tekintetben hazánk 52 vármegyéi között a 20-ik sor helyet foglalák el a hármas kerületek.
     A legujabb időben volt a

Jászságban	7	mezőváros	-	4	falusi közs.	-	6	puszta
K.-Kúnságban	8	''	-	-	''	-	33	''
N.-Kúnságban	6	''	-	-	''	-	16	''
összesen:	21	mezőváros	-	4	falusi közs.	-	55	puszta

     S miután a kerületeknek jelenlegi, alább előadandó politikai felosztása, azoknak egyes kerületenkinti alkrészeit nem mutatja fel, a történet érdekében feladatunknak hiszük névszerint félemliteni: melly községek tartoztak egész a legujabb időkig a Jászság- s mellyek a Kis- s Nagy-Kúnsághoz? nevezetesen tehát
     a Jászsághoz tartozott városok: Jász-Berény, Jász-Apáthi, Árokszállás, Jász-Ladány, Kis-Ér, Jász-Fény-szarú, Alsó Szent-György. Faluk: Felső Szent-György, Dósa, Jákóhalma, Mihálytelek. Puszták: Boldogháza, Borsóhalma, Négyszállás, Ágó, Szent András, Heves-Ivány;
     a Kis-Kúnsághoz tartozott városok: Halas, Félegyháza, Kún-Szent-Miklós, Laczháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Majsa, Dorosma. - Puszták: Fejértó, Füzes-Balota, Zsana, Tajó, Boldoglár, Mérges, Átokháza, Ülés, Kigyós, Ágas egyháza, Pálos, Csólyos, Szent László, Szank, Moriczgátja, Ferenczszállása, Galambos, Kisszállás, Fejértó, Palka (ma Páka), Jakabszállás, Orgovány, Mizse, Lajos, Bene, Kerekegyháza, Kis-Balás, Bösztör, Kátó, Csókás, Jakabháza, Kara, Kocsér;
     a Nagy-Kúnsághoz tartozott városok: Kardszag vagy Kardszag Újszállás, Madaras, Kúnhegyes, Kis Újszállás, Turkeve, Kún Szent Márton. - Puszták: Asszonyszállás, Magyarka, Bolcsa, Ködszállás, Orgond Sz. Miklós, Kis és Tót Turgony, Mária-Laka, Csorba, Kis-Kaba, Móricz, Pohamara, Fábiánka, Kápolnás, Kolbász, Mesterszállás.
     A Jász-Kúnság területe a forradalmi korszak előtt nevezetesen a Jászság 17 5/20 - Kis-Kúnság 47 6/20 - Nagy-Kúnság 20 2/20 - összesen 85 13/20 [négyszög] mértföld volt; - s közigazgatási tekintetben 3 kerületre vala felosztva, mellyek 1) a Jászság - 2) Kis- s 3) Nagy-Kúnság valának; mindenikhez a saját területebeli községek s puszták tartoztak.
     1850-ik évben öt járásra osztatott fel; jelesen a Jászság két - Nagy-Kúnság egy - s a Kis-Kúnság szinte két járásra; ekként: I. Jász-Berényi, mellyhez tartoztak Jász-Berény, Árokszállás, Fénszarú, Dósa, Felső Sz. György községek s Szent András puszta; összesen 10 [négyszög] mértföld 5,302,500 [négyszög] ölnyi földterületen. - II. Jász-Apáthi járás községei valának: Jász-Apáti, Kis-Ér, Ladány, Alsó Sz. György, Jákohalma, s Mihálytelek; - és Heves Iván, Kocsér, és a két (Also Sz. Györgyi és Fénszarúi) Kara puszták; összesen 9 [négyszög] m. 10,057,500 [négyszög] öl. - III. Nagy-Kún karczagi járás községei: Karczag, Madaras, Kúnhegyes, Kis Újszállás, Túrkevi, s Kún Sz. Márton; - puszták: Csorba és Mesterszállás; összesen 19 [négyszög] m. 15,425,000 [négyszög] öl. - IV. Kis-Kún Félegyházi járáshoz soroltattak: Halas, Félegyháza, Dorosma, Majsa községek; - s Pálos, Sz. László, Páka, s Mérges puszták; összesen 25 [négyszög] mértföld 15,288,750 [négyszög] öl. - V. Kis Kún Sz. Miklósi járáshoz tartoztak: Kún Szent Miklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, s Laczháza községek; - Orgovány, Lajos-Mizse, Kerekegyháza (Árokszállási - Kún-Miklósi - s Fülöpszállási), Bencz, Szánk, Moriczgátja, Jakabszállás, Kis-Balázs, s Bábony puszták; összesen 19 [négyszög] m. 10,661,250 [négyszög] öl. - Ekkor a jász-kúnság összes határterülete 85 [négyszög] mértföld 8,735,000 [négyszög] öl volt.
     1851-1853-ik év közben már 7 közigazgatási járásra osztatott fel; mellyek valának: I. Jász-Berényi: Jász-Berény, Árokszállás, Fénszárú s Felső Sz. György. - II. Jász-Apáthi: Jász-Apáthi, Kis-Ér, Alsó Sz. György, Ladány, Jákóhalma, Mihálytelek. - III. Nagy-Kún Karczagi: Karczag, Madaras, Kúnhegyes. - IV. Kún Sz. Mártoni: Kún Sz. Márton, Túrkeve, Kis Újszállás. - V. Félegyházi: Félegyháza, Majsa. - VI. Halasi: Halas, Dorozsma. - VII. Kún Sz. Miklósi: Kún Szent Miklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, s Laczháza.
     Jelenlegi politikai felosztását minden egyes város, falu, puszta határterülete, s azoknak ugy a kerületi székhelytől mint a járások főhelyeitőli távolsága kitételével a következő rovatos kimutatás mutatja elő:

táblázat      Vagy is együtt:

		mv.	falu	puszta	terület	Távolság a székhelytől
I.	Jász-Berényi járás	3	5	1	11 17/..	székh.
II.	Jász-Apáti járás	4	3	5	10 30/..	2 2/4
III.	Nagy-Kún-Karczagi járás	6	-	3	20 15/..	16
IV.	Kis-Kún-Félegyházi járás	2	1	7	16 21/..	13 2/4
V.	Kis-Kún-Halasi járás	2	-	3	15 15/..	18
VI.	Kis-Kún Sz.-Miklósi járás	4	-	5	13 26/..	11
	összesen	21	9	24	88 28/32	-

     Közigazgatási felosztását a jász-kúnságnak ekként alapitván meg az új szervezés; ugyan ez
     a törvénykezési felosztásra nézve akként intézkedett: miszerint
     Jász-Berényben a járási kapitány tisztán közigazgatási ügyekkel foglalkozand; a törvénykezési ügyeket a megyei törvényszék létszámához tartozandó egyik ülnök (praetor) vezetendi, és pedig ez lesz a Jász-Berényi s Jász-Apáthi járásokra nézve in criminalibus elő vizsgálati biró (Voruntersuchungsrichter).
     A Nagy-Kún Karczagi járásban a közigazgatási kapitány kezelendi az egész járásra nézve a közigazgatási s törvénykezési ügyeket; s egyszersmind elő-vizsgálati biró is ő leend.
     A Kún Sz. Miklósi, Halasi s Félegyházi járások területére nézve az elővizsgálati biró teendőivel a Félegyházi járáskapitány bizatik meg.
     A Jász-Berényi kapitányon kivül a többi járáskapitányok mind közigazgatási, egyszersmind törvénykezésiek is leendenek.
     Adó tekintetben pedig az uj szervezés által akként lön intézkedve: hogy hol a közigazgatási járási főhelyek léteznek, ugyanott az adóhivatalok is.