VIII. Éghajlati viszonyok. Évi időszak, időjárat s légköri tünemények.
     A Jász-kúnság területe tökéletesen lapos, sík, semmi hegy vagy más nevezetes erdőségek által nem védett térséget képezvén önként következik: miként az itteni climának lágynak, melegnek sőt ollykor tropicusnak kelletik lennie, de a melly egyszersmind a legnagyobb váltózékonyság bélyegét hordozza magával. Igy a nyári hónapokban, az ázsiai homokos rónákban uralkodó meleghez közelit (Reamur Therm. Jász-Berényben 1850-ik évi Augustus 23-kán + 39° mutatott). Ellenben télben a hideg néha északnak meresztő hidegével vetélkedik; sőt a nappali hőség gyakran váratlan ugrásokat tévén az északát meglepő hideggé változtatja; más részről pedig s főleg martiusban legdühöngőbb orkánok emelkednek.
     A levegő nehézségére nézve a hármas kerületnek valamennyi részeiből gyújtott tapasztalatok nyomán a légmérő állása átalában 27''9''' és 28''11''' között változik; az előbbi állásnál a higany borúlt, felhős, essős napokat szél s viharral váltva; - az utóbbinál ellenben tiszta, szép napokat, különös meleg- vagy hideggel mutatott. - Azonban a levegőnek uralkodó hygrometrikus jelleme átalában a szárazság; kétségtelenül ez szerepel átallában az évnek legnagyobb részén át. Többnyire
     A terület nyilt nagy rónaságát az év minden részében különféle szelek lengik át; legszámosabbak az észak-nyugodti és dél-keleti, - északi és déli szelek; ritkábbak a keleti és észak-keleti szelek; s mi által sem korlátozott szabad fuvások lévén, hogy nem ritkán zivatarrá is emelkednek, épen nem csodálható, főleg ha a tartós hőség által a felsőbb légrétegekben összegyült villányosság magát égi viharban önti ki. A villányossággal megtelt felhők többnyire erdős tájakon üritik ki magokat, ezek által némileg vissza is tartatva. Ez oknál fogva a Jászságban, nevezetesen Jász-Berény körül az égi viharok évenkint gyakoriak. 1850-dik évben 5 - 1851-ben pedig 12 illyetén égi vihar fordult elő rettentő dörgéssel, vilámmal, forgó széllel, s mindent lezúzó jégesővel. A kis-Kúnság száraz, lapályos, s homokos földein keresztül vonuló terhes fellegek pedig leggyakrabban Halas város erdős tájékán ereszkednek le.
     Minthogy azonban a szeles napoknak legnagyobb száma legtöbbnyire martius, junius, julius és october hónapokra esik; a szeleknek jótékony hatását az e vidéken akkoriban uralkodni szokott betegségek legyőzésére, nevezetesen az epe és váltó lázakban, tagadni alig lehet; s midőn egy részről ugyan azon szelek, az aratás idején a munkásokat jó kútak hiányában állott viznek ivására ismételve késztető nyommasztó hőséget mérsékelik, más részről a lanyha folyóknak, vagy méljen fekvő lapályokban létező tavak és mocsárok képződő miasmáit is ki irtják s mozgásba hozzák. - Az északi s észak-nyugodti szelek ezenfelül a Mátra és egri hegyekből vilanyos levegőt juttatnak a Kúnságba, a dél-nyugodti szélek az egésséges tájékokról szinte jótékony léget származtatván. - A déli szelek nyáronta gyakran esőt hoznak, de a makacs epekórokat elősegítik; - a délkeleti szél, melly a Kúnság mocsáros tájait érinti, epés lázakat idéz elő, mocsár lázakat s nagyon gyakran még másod endemiává bélyegzett scorbutot is. - Az észak-keleti szél Ázsia hideg vidéke felől jövén hurutot és köszvényt hoz, mig a nyugodti szelek ollykor jótékony esővel öntözik meg a kis-Kúnságnak homokos földü száraz lapályait.
     Az égi időszakot illetőleg meritett tapasztalatok nyomán a tavasznak kezdetét e tájon csak ritkán várhatni martius hó közepe előtt, néha kivételesen már február hó vége táján is tünnek fel melegebb napok; - hideg napok s északák még aprilisban is léteznek, a kábitó aequinoctialis szelek és zivatarok, mint a télnek utolsó postái, úgy az éji köd s derek nem gyéren a szőlőhegyeken s gyümölcsfákban kárt okoznak. - Három hó múltával kezdődik a nyár, többnyire junius hó közepén, és a nagy rónaságon mindent tikkasztó, itt ott égdörgés, eső s szelek által mérzsékelt melege s szárazsága által uralkodik augustus hó végeig, mikoron 2 1/2 havi tartóság után a hűsebb s kellemetesebb ősz áll be, melly azonban gyakran esős, és szeles, szelid szép napfényes napjaival (september, octoberben) legfeljebb december hó közepeig, az inkább délnek fekvő Kúnságban pedig gyakran egész karácsonig terjeszkedik; mikoron a már gyakrabban ismétlő éjjeli fagygyal és derekkel a tél köszönt be, legtöbbször havas esővel is; s nehány - átallában december utoljára, midőn is a légmérő - 8°-10° és még lentebb sülyed - közben eső hideg napok kivételével, rendesen mérsékelten múlik el; többnyire száraz olly annyira: hogy a vetések szükségelt téli takarékaikat is alig kapják meg. Itt ott feltünő hó zivatar is mutatja elő magát, nem egyszer egész martius hónapig terjeszkedő, kivételesen aprilisig is; mikoron északi és keleti szelek a puszták vetéseit gyökerestől kitépik, és a kis-Kúnságnak vándor homok dombjait 20-30 ölnyivel tova szállitják. Ezeknél fogva 4-41/2 hónapot lehet rendesen téli időszakúl számitani.
     Ide igtatjuk a Jászság főorvosának az időjárat s légköri tünemények köröl 1852-ik évben szerzett tapasztalatait. "A lefolyt évi időjárat, a legnagyobb részt uralgott szárazság által jellemeztetik. A tél átalában enyhe, lágy volt, felette csekély hóval, melly a tavaszinak mondható napfénytől csak mindig azonnal elolvadozott. Január hó végével állott be nehány fagyos nap, mellyek után majd nem egész február havában ismét enyhe váltogaták egymást. Csak a hó végével köszöntött be a zordon télies időjárat, melly a martiusival kezet fogva a többszeri havazások és csipős észak-keleti szelek egész a hó végeig eltartottak; - a tavasz ismételt de csekély hó eséssel és hideg napokkal lépett fel, uralkodni kezdtek a keleti szelek, mellyek a földet módfelett kiszáritották; egész april havában csak két napon és ekkor is csak csekély eső esvén. Az aprilis 17-ki éjji fagyos dér a gyümölcsfák bimbóit nagy részt megrontotta. A májusi nagy szélvészek s a folytonosan uralgó kelet-északi szelek a szárazságot mindinkább növelték mit a beálló hőség is (május 18-30° R.) hathatósan kegyelt; mig végre május 23-kán észak-nyugodtról érkezett, bő esővel járó vihar megáztatta a szomjuhozó földet, mit ismételt a május 30-kán szinte égiháborúval kapcsolt nagy záporeső - Junius hava dühöngő szélvészekkel bővelkedett, melylyek az egész hó folytán uralgó szárazságot fentartották. A nyár rekkenő hőséggel s viharokkal jellemzé magát. Julius hava nagy melegséggel, többször ismételt égi háborukkal, viharokkal és zápor esőkkel folyt le. Julius 19-re éjjel lecsapott a villam Jász-Berényben és Jákóhalmán, de nem gyujtott és senkit sem sértett meg. Hasonlókép augustus hó elején is folytonos esőzések, dél-nyugodtról felkelő viharok s menydörgések egymást váltogaták. A viharos nyári napok után majd a kellemes september tiszta meleg napokkal örvendeztete meg bennünket; de szinte folyvást dél-nyugodti szelekkel bővelkedett; a számos felhős napok esőt még sem hoztak s ujra a tavaszi szárazság üté fel uralmát. Az ősz hirnöke, az october majd bőséges esőket hozott, egyszer ködöt láttunk, 20-ki reggelre megfagyott. Végén ujra egymást érő négy nap és éjjel szakadatlan esőzéssel öntözé meg a maggal bevetett mezőket. Egész november hava egy két esős napot kivéve, szép tiszta s fél tiszta, derült, enyhe napokkal járt; még szebb, tisztább napokat hozott, az országszerte dicsért, tavaszi jellemü különös december hava is; mellyben csak 14-én láttunk csekély, olvadozó havat; és miután 19-én a légsúlymérő 28'-ról rögtön 28'7''-re felszökkent, fagyott meg éjjel 20-kán keményen (- 2° R.); e mellett azonban a napok s éjjek tiszták, derültek maradtak egész az év végeig; és a végső estén sötét köd homálya zárta be az idők epocháját; mintegy képe az ős-chaosznak, mellyből Isten szavára a nagy világ alkotmány kibontakozott."
     "Az évi időjáratnak ezen általános vázlata tisztábban szemeink előtt álland, ha különösen a Légköri tüneményeket s változásokat egyenkint tekintetbe vesszük: Észleltem ugyanis:
     "Esős napot mindösszve 52; (legtöbb volt august és october havában; - legkevesebb január, april és junius hóban; - egyetlen egyszer sem esett eső egész mártiusban). - Szeles napot 84-t; (legtöbbször fujt szél május és junius havában;- legkevesebbszer fujt aprilisban (5); - egyetlen egyszer sem fujt szél január és december havában). - Tekintve a szelek irányát, túluralgó volt a nyugodt-éjszaki, a nyugodt-déli; gyérebben fujt az éjszak-keleti és keleti szél; még ritkábban az éjszaki és déli szél. A nyugodt-éjszaki és nyugodt-déli szelek förgeteget és esőt; vagy ha ezt nem, tehát még is feltornyosuló fellegeket hoztak; az éjszak-keleti szél sűrű hó esést idézett elő, másszor a látkört kitisztitá s a légmérsékletet rögtön hivessé változtatta. - Havas nap 12; - (legtöbb volt mártiusban (4); - legkevesebb januárban (2) és deczemberben (1). - A mindenkor leesett hó mennyisége csekély volt s az enyhe napokkal ismét hamar elenyészett; ugy hogy a mezők egész télen át csak néhány napig voltak hóburokkal fedve. - Borult és felhős nap 213; (legtöbb felhős nap volt juniusban, september- és octoberben; - legkevesebb februárban). - A többi hónapokban szinte minden második, harmadik napon kissebb, nagyobb, de el nem maradó, fellegeket lehetett észlelni. - Egész tiszta derült nap 64; (legtöbb volt junius, august, november és decemberben; - legkevesebb volt september és octoberben). - E mellett féltiszta, déltájban már felleges, de majd a felkelő szelek által ismét kiderülő állhatatlan napok számosan váltakoztak. - Nevezetesb Légköri tünemények voltak: Roppant erős szélvész 16; (legtöbb volt májusban (6) és septemberben (4); - kevesebb juniusban és octoberben (3). - Égi háború, zivatarral, záporesővel 16; - (legtöbb volt juniusba (7), septemberben (4); - legkevesebb májusban, octoberben (1); - kevesebb augustusban (3). - Egyébb Légköri tünemények a lefolyt 1852. évben nem észleltettek. Azonban megkivántam itt emliteni a régmult 1851. évi január 18. estveli fél 9 órakor, az éjszakkeleti látkör szélén Dósa felől Jász-Berény felé terjedő, fölöttébb fényesen világitó, s mintegy óra hosszai tartó éjszaki fényt. - Hasonlókép az 1851 junius 28-án Buda-Pesten teljes tisztaságában észlelt, azonban a délutáni fellegek miatt Jász-Berényben csak tökéletlenül láthatott nap fogyatkozást.
     "Az 1851 julius 1 estve az ország több pontjain észlelt nevezetes földrengést Jász-Berény városában senki sem észlelte.
     "A Légsúly- és Hévmérő állását az egész éven által tekintve: a légsúlymérő legmagasabban állott = 28'9'' - martius 5-én szép tiszta nappal; - legalantabb állott = 27'7'' - november 24-én egész nap tartó esőzéssel; - közép állása volt - 28'2''.
     "A Hévmérő legmagasabban állott = +38° R. julius 8-án és 18-án rekkenő s fojtóhőséggel; - legalantabb állott = -3° R. január 29-én reggel, fagyos tiszta idővel; - évi közép állása volt = +17 °-18 ° R.
     "Ezen időjárati s Légköri észleletimhez még csak a következő tapasztalásimat kivántam ragasztani; miszerint:
     "1. vidékemen akkor, mikor a Légsúlymérőben a higanyoszlop magasan állott, mindenkor szép tiszta idő uralkodott;"
     "2. ha a higany oszlop több napok folytán alant állott, közönségesen vagy égiháború vagy erős szélvész érkezett;"
     "3. ha a higany a legsúlymérőben rögtön felszökkent, akkor kiderült az idő s többnyire meg is fagyott."
     "4. ha a higanyoszlop rögtön több vonallal alásüllyedt, akkor nagy hó vagy erős szélvész következett be."
     "5. a holdujjulásával legtöbbször szép napok állottak be; s hogy a közmondás "tertia, quarta qualis etc." egész éven által valosulva láttatott."