Pótlás.

     Babics (10. laphoz). A varasdmegyei Czoborczról származik. 1717. évi tanuvallomásokból tudjuk, hogy a táblázat élén levő Mátyás unokái közül a XVII. század végén János a vasmegyei Bögötre, majd Váthra, Péter Veszprémbe költözött s itt fia József esküdti tisztet viselt.
     A család nemességét 1751-ben Veszprém-, 1752-ben Zala-, 1764-ben Vas-, 1765-ben Győr-, 1769-ben Fejér, 1798-ban Baranyamegyék hirdették és igazolták.
     Az 1816. évben Hevesben kihirdetett József 1770 év körül költözött megyénkbe s évtizedeken át Kápolna község jegyzője volt. Fiai közül István és János játszottak jelentékeny szerepet a vármegyei életben.
     István 1813-ban született s mint a függelékből látjuk, eleinte a vármegyét szolgálta, 1842-ben pedig Pyerker érsek uradalmi ügyészévé lett. A szabadságharczot mint nemzetőrszázados, később őrnagy, küzdötte végig s annak lezajlása után az ügyvédi gyakorlatától megfosztatott. Ekkor a hevesmegyei takarékpénztár elnökévé, 1785-ben Eger város, 1878-an a kápolnai kerület országgyülési képviselőjévé választotta.
     János 1847-ben jogtanár, 1848-ban ministeri iskolafelügyelő biztos, 1849-ben közokt. ministeri titkár. Ő is részt vett a szabadságharczban s ott volt Világosnál is. 1851-ben verpeléti plébánossá, majd két ízben a kápolnai kerület, 1875-ben pedig Jászberény város országgyülési képviselőjévé, 1891-ben egri kanonokká és jogakadémiai igazgatóvá lett. Mint aranymisés pap halt meg.
     István gyermekei voltak még a táblázaton feltüntetett Béla (1847-98.) volt egri kir. kőzjegyzőn, Józsefen (sz. 1848.), Csekonics gróf jogigazgatóján, a zsombolyai kerület egykori országgyülési képviselőjén és Aladár (sz. 1850.) egri ügyvéden kivül: Róza (1844-65.) Vavrik Sándorné, Ilma (1846-59.), Anna (1852-1901.) Lenk Gyuláné és Sándor (1855-9.).
     Ezen közlemény alapját a Babics József zsombolyai jogigazgató tulajdonában n levő családi iratok képezték.