IV. Heves megye erdőszete.

     Vannak hazánkban megyék, melyekben a birtokos lakosságnak fő vagy legalább nevezetes jövedelmi forrását az erdők képezik, Heves megyéről ez nem mondható, mert erdőséggel csakis a megye éjszaki része bir, s ez is az illető tulajdonosok közt felosztva lévén a házi szükséget is alig fedezi, mit tanusit a tűzi fa árának évenkinti emelkedése, az épületi és donga fának nagy hiánya, ugy annyira, hogy ha megyénkben egynehány uradalmi erdő nem léteznék, bekövetkezett volna már azon idő, hogy a tűzi fának ölét drágábban vásárolnánk a hegyek tövében fekvő Egerben és Gyöngyösön, mint vásárolják azt Budapesten. Hogy azonban vannak megyénkben rendszeresen kezelt nevezetes kiterjedésű erdők is s épen ezek szolgálhatnak kisebb erdőbirtokosainknak utánzandó példaul, Ligeti Hugó és Langhammer Gyula erdész uraknak Heves megye erdőviszonyaira vonatkozó közleményöket egész terjedelmében közöljük.

Kettős megyénk erdészeti viszonyai.

Ligethy Hugó erdőmester és Langhammer Gyula főerdésztől.

     Heves megye erdőségei leginkább északnyugati részen terűlnek el, hol a völgyekben létező szántók és kaszálók szakasztják meg. Magokban a hegységekben nehány kisebb hegyi réten és legelőn kivül csak kevés más telket találhatunk. A hegységek és más tanyák, leginkább csak nagyobb kiterjedésű völgyekben és ágazatokban vannak, különösen a pétervásári és parádi völgyekben.
     A "Kékes" nevű, keletről északfelé vonuló, mintegy 3400-3500 [1]) lábnyi magas főtörzsből az egyes ágazatok északkelet felől nyugatnak huzódnak. A lejtők jobbára menedékesek, helyenkint lépcsőzetesek és meredekek.
     A talaj fővonásaiban agyagos homok és nyirok között váltakozik, azonkivül nagyrészt gránit [2]) alapon nyugvó apoka és homokkőtörek és omlék. Kedvező körülmények között völgyekben és védett lejtőkön mélyrétegű televényes erőteljes helyekre is akadunk. Kitett magas helyeken a talaj sekélyrétegű agyag homokkőből áll, kevés hantfölddel elegyitve. Ezenkivül előfordulnak még a palakő és barna kőszén; ezek azonban nem a legjobb minőségűek nagy jövendőt nem igérnek.
     A megye égalji viszonyai nem nagyon különböznek és e különbség is csak a helységek csoportozatának és domborzatának tulajdonitható.
     Az égaljban két fokozatot különböztethetünk meg: az enyhe és mérsékelt égaljt.
     Enyhének Heves megye nagyobb része mondható; kivévén a Mátra alatt elhuzódó völgyek, melyek különbséget tesznek, a menynyiben ezekben a levegő egy kissé nyirkos, bor nem terem, de a vetemény nemei és gyümölcs buján terémnek.
     A tél hidege, mely néha jókor szokott beállani, ritkán tart február végén túl. A késői fagyok s a jégesők azonban elég gyakoriak és a mezőgazdák, de gyakran az erdészek makkra és gubacsra nyilt reményeit is tönkre teszi.

A mivelési ágak területei s az egész megye területe.
     Az úrbéri szabályozás és tagositás eszközlése végett a legtöbb helység határai felmérettek ugyan, de mindamellett nagy bajba kerülne a megye egyes községeiből ezen térmennyiséget pontosan öszszegyüjteni. Legbiztosabbnak véltük részünkről az adószabályozás végett tett területi meghatározásokat, mert ezek készitésénél a már megvolt urbéri és más felmérések is használtattak.
     Ezen munkálat szerint Heves megye területén az erdőség 113050 kat. holdat, vagyis az egész területnek egy tizedrészét teszi, van továbbá a megyében szőlő 27422, szántóföld 424.055, kaszáló 174292, legelő 328377, nádas 12.893 cat. hold, még a kettős megye összes területe 1171041.₆₄ cat. holdat tesz ki.

Birtokviszony.
     Heves megye erdőségéből az állam csekélységet bir, hanem azok magánosok, egri érsek, egri főkáptalan, város és tagositás (faizás megváltása) folytán falusi községek tulajdona.
     Legterjedelmesebb erdőrész a gróf Károlyi György debrői uradalmában létezik, mely a községi erdők leszámitásával 21.000 k. holdat tesz, az egri érseki birtok 18,528 k. hold, azonkivül Felső-Tárkány községében 10061 hold, az egri főkáptalan 5000 h., báró Orczy Elek 4500 h., Gyöngyös városa 3382 k. h. bir. Községek és egyes földbirtokosok szép terjedelmű, bár nagyobbára pusztuló s rendezetlen minőségü erdőséggel bírnak, kik letarolván álladékaikat, nem gondolnak többet annak újbólitásával, hanem sietnek a nyert talajt legelőül felhasználni. Ez is addig ad némi hasznot, még a legelő marha túlcsapongó száma a talajt terméketlen sziklává nem taposta. De mit várjunk egyszerü községektől? midőn e részt egyes magánbirtokosok, mivelt körökhöz tartozó egyének adják a rosz példát, letarolván álladékaikat elárusitás végett, a nélkül, hogy annak ujbólitására legkisebb gondot forditanának.
     Ezen erdők ismertetését közölni különben felesleges, mert a községi erdők állapota hazaszerte annyira ismert már, hogy ahhoz bővebb felvilágositás nem szükséges.
     Igen kivánatos volna tehát, hogy azok, kiknek feladatok a közös birtok felett őrködni, az erdei kincset megóvni és megtartani igyekeznének.
     Ezen erdőpusztitásoknak szüleménye a már is érezhető fahiány és az ebből származó fadrágaság és drágulás, továbbá a nagyobb mértékben követett tolvajlások, melyek gyökeres orvoslására még nem is igen számithatunk, különösen midőn nem egyszer kell meggyőződnünk arról: hogy ha a vádlott elkövetett lopását tagadja, végre is az igazság ama vékony eltakarója alatt, "bizonyitékok hiányában" szabadnak nyilvánittatik, mi értelme van akkor az erdőőrök megesketésének? Azon sok jó és üdvös ajándék közül, melyet a magyar országgyülés hazánk gazdászatának nyujthat, egyike lehetne a czélszerű és viszonyainknak megfelelő erdőtörvények alkotása is. [3])

Erdészeti személyzet.
     Amint már említettük, az erdő művelésével keveset gondoltak, sőt kevés birtokos kivételével még most is kevés gondot forditanak az erdők ápoló kezelésére.
     Az erdőterület megyénkben még csak 50 évvel ezelőtt sokkal több lehetett mint jelenleg; az évi fatermés készlete képes volt megyénk szükségletét fedezni, később az erdők részint kiirtattak, vagy pedig mint puszta legelők vétettek használat alá, az évi fatermés az erdőpusztitások bekövetkeztével évről évre kevesbedett. Az erdők tartós használhatása érdekével senki sem gondolt; a mi sarjadzott, azt a birtokosok barmai, vagy pedig mint bérbe adott legelőt, végképen elpusztitották.
     Ezen pazarló gazdálkodás után jöttek egyes erdőbirtokosok azon eszmére, hogy erdőségeik rendszeresebb és tervszerűbb kezelés alá vétessenek, mely czél elérésére szakavatott erdőtiszteket is alkalmaztak. Az első lépés az erdőségek okszerűbb kezelésében gróf Károlyi György, az egri érsek, az egri főkáptalan és báró Orczy Elek uradalmaiban történt, kik belátván erdőségeik eddigi helytelen kezelését, igyekeztek az erdei kincset a végelpusztulástól megóvni.
     Ezelőtt egypár évvel alkalmazott Gyöngyös városa egy szakképzett erdőtisztet, ki erdőségeinek okszerűbb és czélirányosabb használtatásáról gondoskodik.
     Az érseki erdők kezelése körüli teendőket 1 főerdész, 9 erdész és 42 erdőőr teljesiti. gróf Károlyinál 1 erdőmester, 7 erdész, 3 erdész-segéd és 24 erdőőr báró Orczynál 1 erdőmester 7 erdőőr müködik.
     Kivánatos, sőt nagyon szükségesnek véljük megyénk többi erdőségeiben is az okszerűbb kezelési rendszer behozatalát. A kezdet megtörtént, a mi minden vállalatnál a legnehezebb; föl vagyunk tehát jogositva a legszebb reményekre, hogy az erdei gazdálkodás a már meglévő jobb példák után czélszerűbben fog kezeltetni, mert mi buzdíthat jobban mint a tapasztalt siker.

Fanemek és elterjedésök.
     Megyénk hegységein magasság és éghajlatuk mérsékletéhez képest csakis három fanem van leginkább elterjedve: a bikk, tölgy és cserfa. A bikkfát leginkább a Mátra magasabb hegységeiben találjuk, a közép és előhegységekben tölgyfával keverve fordúl elő, mely utóbbit gazdag lombhullása által növekvésében tetemesen elő mozditja. Ezen fanem vegyületlenül leginkább a Mátra legmagasabb hegységeiben található, mely a zord magaslatokon ritkán termi meg a magot, a közép hegységekben a bikkfát jobbára nyirkos talaju partoldalokban találjuk más fanemekkel keverve.
     A tölgyfa legjobban díszlik az alsó erdőkben és lapályokon, mély rétegű talajon, mindamellett bikkfával a Mátra magasabb hegységeiben is találkozunk, de ott már satnyább és ritkábban termi meg a magot.
     Elterjedése leginkább a szelidebb éghajlatot kivánja, mit megyénk nagyobb részén elterjedt tölgyek is bizonyitanak, igen jó tüzelő anyagot, szerszámok készitéséhez kitűnő fát szolgáltat, makkot és gubacsot terem és más szükségleteket fedez, mi által az erdőbirtokosnak jelentékeny jövedelmet nyujt.
     A cserfa vegyületlen állapotban ritkán jön elő, leginkább tölgyfával keverve melegebb déli oldalokon diszlik. Vidékünkön mint kitünő tüzelő anyag ismeretes, a legkeresettebb fanemek közé számitható.
     Kevésbbé elterjedt fanemek mocsár, szil, jávor, nyir és kőris, melyek tiszta zárolt álladékokban nem találhatók, leginkább más fanemek közé elegyedve kitűnően diszlenek. Ezen fanemek fentartása és szorgalmas tenyésztése az erdőgazdák különös figyelmébe ajánlható, mert gyors növésök által rövid idő alatt nagy termést nyujtanak és asztalosok, hangszerkészitők részére kitünö használati fát szolgáltatnak.
     A mocsár-, jávor- és kőrisfa leginkább a völgyek és patakok mellett árnyékos helyeken kitünően diszlenek.
     Az égerfát leginkább erdőségeink völgyeiben találni, források és patakok mentében, sőt mocsáros helyeken, a hol már más fanemek nem is igen tenyésznek; ez okból tehát tenyésztésök ajánlható.
     A gyertyán nálunk többnyire más fanemekkel keverve jön elő, különösen ajánlható sarjerdők kezelésére, mert nagy sarjadzó képességgel bír, gyakran megtermi a magot és sokat, úgy hogy a környező ritkásokat mind beveti. Jó tüzelő anyagot, kovácsok számára kitünő szenet és malmokba jó szerszámfát szolgáltat. Szálas erdőkezelés alá nem ajánlható, mert 40 év elhaladása után lassan nő, kevés termést ad és más fanemek által elnyomatik.
     Füzesek a Tisza környékén kisebb kiterjedésü erdőségeket képeznek, melyeknek növésük gyors és talajuk a Tisza kiöntései által tetemesen javittatnak. Nagy kincs ez az alvidék lakosaira nézve: mert a füzesekkel keverve nyárfa is fordúl elő, mely részökre némi aprólékos haszonfát, a füzes pedig tüzelő anyagot szolgáltat.
     Találtatnak még egyes példányok barkócza, hárs, berekenye, ihar, vadcseresnye, vadkörte és almafa, fehér és töröfűzfákból; valamint mogyoró, varjútövis, kutyabenge, kányabangita, cseregalagonya, kökény, feketegyürű, vörösgyürű, rekettye, halyogmogyoró, fagyal, som, pöszméte, ribiszke málna, szeder és szemercze stb. cserjekből, melyek erdészeti tekintetben jelentőséggel nem birnak.

Az erdők kezelése, vágatása és mivelése.
     Heves megye erdőségei mint szálerdő és mint sarjerdők kezeltetnek, a közép erdőgazdaság itt nem gyakoroltatik.
     A szálerdő üzlet alatt azon kezelési módot értjük, melynélfogva az erdő nagyobb korban vágásonkint taroltatik le és az ujbólitás, maghullás, vagy vetés és ültetés által eszközöltetik.
     Ezen üzletmód nálunk leginkább a felső erdőkre terjed, a nagyobb kort elért erdőségekben, hol kevés a reménység tő és gyökhajtásokhoz, továbbá az alsó ritkás erdőkre, hol az erdőzárlat csakis maghullás vagy pedig ültetés és vetés által eszközölhető.
     A letarolás kivétel nélkül magvágatokban történik, úgy hogy legelsőbben az épület és egyéb használati fák vétetnek ki, minek megtörténte után még az évben vagy a reá következő években, a midőn már a természetes bevetés legalább részben megtörtént: akkor egy gyéritő vágat alkalmaztatik úgy, hogy a meglévő fáknak fele ölbe vágatik, ez által az álladékok annyira megritkittatnak, hogy kellő magtermő vágást képeznek és miután a vágás területe maghullás által teljesen be van vetve, s a fiatal facsemeték annyira kifejlődtek és megerősödtek, hogy magokban is megmaradhatnak, akkor a végső vágat hajtatik végre, azaz: a még fenmaradt fák is feldolgoztatnak, a tisztások és ritkás helyek makkal vagy pedig alkalmas csemetékkel ültettetnek be.
     Megyénk erdőbirtokosai inkább a legelő szaporitása, mintsem az erdő rendes és szorgalmas miveléséről gondoskodnak, az erdő nagyobb részét kivévén a legfiatalabb (3-5 éves) vágásokat juhokkal legeltetik. A szálerdő kezelésénél pedig a legeltetés bekövetkezte hosszabb időre terjed és kétannyi idő eltelte után, de még akkor is a növendék kárával gyakorolható; mint a sarjerdő kezelésénél. A legeltetés nagyobb bitorlása végett ezen kezelési mód az erdőbirtokosok nagyobb része által el nem fogadtatik, mert a sarjerdő üzleténél, különösen ha a vágások magvetés és ültetés által ki nem javittatnak, a fatörzsök sarjadzási képességöket lassankint elvesztik és elhalnak, mi által ha megtörtént, a régohajtott czél, a legelő szaporitása, el van érve.
     Részünkről a vágások különösen, de a szálas erdőben a legeltetés is, ha a marha tulságos számmal hajtatik bele, károsnak tartjuk: mert ott az erdőgazdaságnak czélszerü szabályozása alig vihető keresztül és az erdő kezelésével megbizott szakavatott fáradozásai kevés kivétellel mind siker nélküliek.
     A forgási időszak ezen szálas erdőkben jobbára 80-90 évre terjed, miben ugyan többnyire a talaj minősége s az erősebb vagy gyengébb fák nevelése szolgál mértékül.
     A sarjerdő üzletnél a fa már 30-40 éves korában, sőt néha előbb is vágatik, az ujbolitás többnyire tő és gyökhajtásokból neveltetik.
     A mint már felebb emlitettünk, a fatövek sarjadzási képességöket idővel elvesztik, ez okból a vágás területén 20-30 lépésnyi távolságra egyes magfák hagyatnak fel, hogy ezek által a vágás területe maggal bevetődjék, a következő letarolásnál azon magfák kivágatnak és fiatalabbak által helyettesittetnek, ezen egyszerű mód által egyes szükségletek fedezésére erősebb fa is neveltetik. Erdőbirtokosaink nagyobb részt azzal képzelik czéljokat elértnek, hogy ha az itt előadott erdészeti szabályokat megtartják, a nélkül, hogy arról meggyőződnének, vajjon kielégitő eredményt nyujtott-e? nem szükségeltetik-e a vágás területén javitás ültetés vagy vetés által, mi ha az illető szakavatott erdőkezelő által az erdőbirtokos vagy rendelkező tisztjének javaslatba hozatik, azon eredményt szüli: hogy nem érdemes az erdő ujáerdősitésére költséget forditani.
     Vannak megyénkben sarjerdők, melyek igen hibásan 70 éves fordában kezeltetnek.
     A középerdő üzlet megyénkben nem divatozik.
     Rendezett szálalóvágat sem fordúl elő, noha itt-ott minden szabály nélkül még most is sokat szálalnak; mi abban áll: hogy a legszebb és különböző czélokra szükségelt s alkalmasnak talált szálfák kivágatnak a serdény mivelésére és ápolására semmi vagy épen kevés gond fordittatik. Jelenleg alig van három erdőtulajdonos, kik iparkodnak cultivatiók által elhanyagolt erdőségeiket helyrehozni: és pedig gróf Károlyi György, báró Orczy Elek és az egri érsek.
     Nézetünk az, hogy nem csak lomb, de tűlevelű fát is kell tenyészteni, mert folytonos előbbi szálalás következtében annyira megvannak rongálva és ritkítva az erdők, hogy alig találtató épületi-fa, a kemény fa tenyésztése mellett pedig számos év telik el még alkalmas épületfát vágathatunk, holott a fenyüfa (pinus nemek) tenyésztése által 60 év eltelte után már jó épületfáról biztositva vagyunk.
     Az alsóbb hegyi vidékeken, hol az erdő talaj mezei mivelésre alkalmatos, 3-4 évre a kapa-növény termesztését ajánljuk, azaz: a vágások letaroltatása után kiirtatnak és kapálás által makkvetésre elkészittetnek, makktermő években pedig makkal sorvetés által 4' távolságban bevettetnek. Az igy fölnevelendő plánták oltalmára jó, még közükbe kukoriczát ültetni árnyék plántául.
     Az erdőmivelésnek eddigi mulasztását egy részt a jobbágyok által élvezett erdei legelő tekintet nélküli gyakorlása okozta, mert az úrbéri jobbágyok barmai egyesülve a földbirtokos barmaival, rongálták az erdei serdényeket elannyira, hogy a legnagyobb tilalmazás daczára sem sikerült még a legjobban kezelt erdőségekben is ép tökéletes fiatalosokat fölnevelni.
     Most már másként áll a dolog; az úrbéri erdő már megyénkben jobbára elkülönittetett, mi által ezen akadály nagyobb részt megszünt, most már minden egyes erdőbirtokos képes erdeit kellökép tilalmazni s oltalmazni; ha csak önmaga túlbecsülvén az erdei legelő értékét - saját barmaival meg nem rongáltatja, a mint ez egyes pagonyokban még most is történik, minthogy átalán véve magok a birtokosok a barmaik által az erdőben okozott károkat helyesen megitélni nem tudják.
     A nagyobb birtokosok sokkal jobban tennének, ha erdőségök egy részét egészen legelőnek hagynának, holott most barmaikkal gyakran az egész erdőt bebarangoltatják, melyben azok a silány legelő következtében csak akkor élhetnek meg, ha a vágásokat legelik s úgy az erdőt már csirájában elpusztitják.

A fának felhasználása és értékesitése s annak más tüzelő anyagokkali pótlása.
     A fának nagyobb része a lakások fűtésére fogyasztatik el; a többi épület s egyéb haszonfára dolgoztatik fel. A tűzifa hasáb hoszsza 3-3 1/2 láb, magassága 7 lab, fekvése 6 láb a vastagabb fa egy időtől óta fűrésszel, a vékónyabb pedig fejszével vágatik.
     Tüzifa nagybani eladása nem fordul elő, a legnagyobb tömeges eladások is csak 1000-3000 öl hasábfából állanak, mely egyes magánosok erdeiben többnyire fakereskedőknek adatik át.
     A fakészlet megyénkben többnyire kis mennyiségekben, mint tüzifa adatik el, lakások fűtésére, szeszgyárakba, mész-, téglaégetésre és gőzmalmokba. Épületfa nagybani eladása sem fordúl elő, a készlet megyénk szükségleteinek fedezésére használtatik fel - jobb módú ácsmesterek beszerzése egynehány 100 darabra rúg, a többi mind kicsibe adatik el. Czölőnkfa eladások itt nem igen történnek, egyes ácsmesterek vásárolnak csekély mennyiséget, mely kézi fürészszel padlóknak s egyéb szelvény árúkra dolgoztatik fel.
     Megyénkben három fűrészmalom müködik, de közülök egyik sem bir jelentőséggel, miután a metszett árúk jobbára az uradalom saját szükségleteire használtatnak fel.
     A nevezett faárúkon kivül készittetnek nagy mennyiségű kerékgyártói szerszámfák u. m. kerék-küllő-, talp-, agyfa-, továbbá hasitvány- kocsitengelyfa; mely fakészlet nem csak megyénkbeli, hanem az alsóbb vidék kerékgyártóit is nagyobb részt ellátja. Továbbá keszitetnek dóngák, abroncsok, tálak, tányérok, teknyők s. m. eff., melyek nagyobb része leginkább vásárokra szállittatik.
     A kőszén megyénkben jelenleg még csupán gőzmalmok fűtésére (fával keverve) használtatik.
     Nagyobb szerepet játszik megyénkben a tőzeg és szalma tüzelés, mely az alsóbb vidék lakosai által épületek fűtésére, kenyérsütésre stb. átalánosan használtatik.

Épület- és ölfa ára.
     Még ezelőtt egy pár évvel a tüzi és szerszámfa árak igen alacsonyak voltak, egy öl szinfát az erdőn 1 frt 80 kr. - 5 frt, Egerbe szállítva 6-7 frton lehetett venni [4]). De miután a készletek vágható fában mind inkább felemésztettek, a faárak utóbbi időben jelentékenyen emelkedtek, úgy hogy most már az erdőn 3-7 frt öle, Egerben vagy Gyöngyösön a tűzifa ára, beleszámitva a fuvarbért, cser vagy tölgyfának öle 10-12 frt, bikkfának 6-9 frt.

Szálfa és czölönkfa árai.
     Ezek utóbbi időkben szintúgy emelkedtek még pedig aránylag magasabbra mint az ölfa-árak.
     Az érseki uradalomban az épületfák ára bikk, tölgy, gyurtyán és más fanemekből 14-20 kr. köblábanként, a göröndőfa 25-40 kr. czölönkfa 18-24 kr. köblábanként.
     A megye többi erdőrészeiben is hasonló szálfaárak léteznek, a helyi viszonyok szerint valamivel magasabbak vagy alacsonyabbak.

Erdei munkások bére.
     A munkaárak a múlt év folytán szintén emelkedtek; fizettetett: egy öl szín-fának vágatásáért fejszével 60-70 kr. vagy fürészszel 70-90 kr, szálfák döntéseért 3 kr. darabja után.
     Kerekgyártói szerszámfák készitéseért fizettetett: küllőnek 1000-től 4 frt, talpnak 1000-től 8 frt, hasitvány 100-tól 3 frt.
     Napszám az erdei mivelésben 25-35 kr. nehezebb munkáknál 40-50 kr.:
     A faárakat és munkabéreket csak általánosan hoztuk fel, mert igen hosszadalmas volna azt egyes vidékek szerint részletezni.

Erdei mellék-haszonvételek.
     Legjelentékenyebb mellék-haszonvétel megyénk erdőségeiben a makk- és gubacstermés.
     Már fönebbi tételekből látjuk: hogy megyénk erdőségeiben csak is a tölgy és bikk az uralkodó fanemek közé számithatók, a többi fanemek kevésbé elterjedtek. Ezen tölgyerdőkben nagy mennyiségű makk és gubacs terem. Továbbá a Mátra északi oldalán a terjedelmes bikkesek is sok bikkmakkot szolgáltatnak, mely ugyan minőségre nézve a tölgymakknál jóval hátráb áll, mivel makkolásnál nem oly sikeres a sertésekre nézve és ha az erdők sürük vagy fiatalok, a sertések őrzése is több nehézséggel jár.
     Jobb makktermő év egy időtől óta nem gyakori, minthogy a makkok a kései fagyok által megsemmisitetnek, de ha ezen váratlan vendég elmarad s a hő meg nem üti, - ezen erdőkben több ezer sertés hizlaltathatik: ha a makktermés kevésbbé sikerül, akkor is nagy mennyiségű sertés és birka táplálkozik őszi holnapokon át ezen erdőkben.
     Egy másik terjedelmes mellékjövedelem az erdei legelő, mely részint haszonbér és részint a birtokosok barmai által használtatik.
     Ezen erdei legelő pusztitó hatásáról (mint az megyénkben gyakoroltatik) már többször tettünk emlitést; nézetünk szerint csak ott igazolható, hol a gazdasági marha állomány fentartására elkerülhetlenül szükséges, mert a legeltetés által rendesen több kár okoztatik mint a nyert haszonvét megér, továbbá a hol a fának kevés kelendősége és csekély értéke van.
     A lombtakarmány szedése még jelentékenyebb károkat okoz az erdőkben, mert a szedők a munka gyorsabb haladása végett, nem csak az oldalgalyak végeit nyesik le, hanem a fáknak egész ágait, sőt nem ritkán csúcsait is levágják. De különben is méreg drága a lombtakarmány, miután szedetése és száritása sokba kerül, sőt ha nincs megszáritva, könnyen megpenészedik és haszonvehetetlenné válik; azért is az erdőnek ez iránybani igénybe vétele csak rendkivüli takarmányhiány idején menthető és igazolható.
     Az erdőalom szedése megyénk erdőségeiben nem gyakoróltatik.
     A tölgykéreg használata cseranyagul leginkább a Mátra előhegyeiben gyakoroltatik, a hol nagy mennyiségű csert hántatnak évenkint.

Szolgálmányok.
     Az erdők fölnevelésében és czélszerü kezelésében nagy akadály volt az úrbéri faizás és legeltetés, melynek az utóbbi időben létesült törvényes megszüntetése nagy haladást jelez az összes erdőgazdaságban, a mennyiben ez által az erdőbirtokos képes erdőségeiben akadály nélkül rendezettebb kezelést folytatni. Az úrbéri faizás által bő alkalom szolgáltatott falopásra, miután a jogosúltak az erdő minden zugában leskelődtek a faszedés ürügye alatt, s a legszebb zárolt álladékokat megritkitották.
     De még ennél is nagyobb bajt okozott az úrbéri legeltetés, mert tény az, hogy az öregebb zárolt erdőkben kevés és silány legelő létezik; tehát leginkább a vágásokban van jó mező. Ezt tudva a pásztorok, bár mennyire legyen is eltiltva, csak is azokat keresték fel, hol a marha legeltetés nagyobb részt pótolhatatlan károkat okozott és a vágásokban a serdényt már fiatal korukban megsemmisitette.
     De a községekre is előnyös a községi erdők és legelők kihasitása. Mert először is a község kihasitott erdő-illetményének jogi tulajdonosa, maga rendezheti egyéb gazdasági viszonyai szerint erdőbéli gazdálkodását is; másodszor a község nem függ többé annyira az erdőbirtokostól, ki nem ritkán oly rosz gazdálkodást folytatott, hogy a faizás idővel csekélyebb lett, sőt néha egészen is megszünt és igy az erdőt a tulajdonos a jogosultakkal együtt tette tönkre. Vannak még most is községek, melyek erdeiknek nagyobb részét rövid idő alatt felhasználni vagy elpusztitani fogják (mi megyénkben kevés kivétellel már megis történt); de ezen egy czélszerű és nagyon szükséges erdőtörvény s a községi erdőknek kellő ellenőrzése által lehetne segiteni; a ki erdejét elpusztítja, végre is csak magának és utódjainak árt. Az erdőbeni közös legeltetés is sokféle hátránynyal járt. Midőn a vágások szigorúan megtilalmaztak, a jogosúltak marhái csupán a lábas és vénebb erdő részletekre voltak szoritva, a hol a legelő nagyon silány volt. Ez nyujtott alkalmat arra, hogy a tilos vágásokat megcsapkodták és sokszor tetemes büntetés alá estek; másfelől némely erdőt magok a tulajdonosok annyira túlterheltek juhokkal, hogy a jogosultak barmai részére kevés legelő maradt. A többi teher, melyet erdőségeink viselnek, áll azon fa-adományokból, melyek lelkészeknek, kórházaknak adatnak ki, továbbá épületfából pátronatusi épületekre. - Ezen terhek azonban nem olyanok, hogy az erdők rendes kezelésére káros befolyást gyakorolnának, minthogy ezekkel sokkal könnyebb a szükséges rendet fentartani, mint egész községekkel.
     Végül, szives köszönetünk kifejezése mellett, kötelességünknek tartjuk megemliteni, miszerint ezen munkánkat szives közléseikkel előmozditották: Ulrich Antal erdőmester és Starek Sándor erdész urak.

---

[1] Saját mérésem szerint a Kékes tengerszín fölötti magassága csak 3186.6 bécsi lábat tesz. Dr. Albert.

[2] Nem gránit hanem Trachyt képezi s Mátra legmagasb csúcsait és gerinczeit, és e kőzetcsaládból három tag fordúl elő t. i. az Andesit, zöldkőtrachyt és Rhyolith, lásd Dr. Szabó Ignácz értekezését 132-ik lapon. Dr. Albert.

[3] Az meg fog történni bizonyosan, csak az államjogi nagy és fontos kérdések legyenek már egyszer elintézve. Szerk.

[4] 1851-ben Egerben 1 öl tűzifát 9 váltó, vagyis 3 ausztr. értékü forint 60 kron lehetett még megvenni. Dr. Albert.