Az egri érseki uradalom marha állománya pedig következőképen áll:
1-ször. Birka állomány
|
18600
|
darab
|
2-szor. Jármos ökör
|
240
|
’’
|
3-szor. Igás ló
|
28
|
’’
|
4-szer. Gulyabeli tehenek és tinó borjúk
|
158
|
’’
|
Ezeknek téli élelmezésére kivántatik.
18600
|
drb
|
birkának
|
szalmán
|
kivül
|
pr
|
2
|
mázsa
|
37200
|
mázsa
|
240
|
’’
|
jármos
ökörnek
|
’’
|
’’
|
’’
|
40
|
’’
|
9600
|
’’
|
28
|
’’
|
igás
lónak
|
’’
|
’’
|
’’
|
40
|
’’
|
1120
|
’’
|
158
|
’’
|
gulyabeli
marhának
|
’’
|
’’
|
’’
|
20
|
’’
|
3160
|
’’
|
110
|
’’
|
tiszti
s cseléd ’’
|
’’
|
’’
|
’’
|
35
|
’’
|
3850
|
’’
|
10
|
’’
|
tiszti
lónak
|
’’
|
’’
|
’’
|
40
|
’’
|
400
|
’’
|
|
|
|
Összesen:
|
55330
|
’’
|
A fenebbi adatokból kiderül, miszerint az uradalom, kivévén valami rendkivüli mostoha időjárást, képes barmait takarmánynyal ellátni, kivált ha a fentebbi takarmánymennyiséghez hozzá számitatik az őszi és tavaszi vetés után remélhető szalma, mely ha a fenebb kimutatott takarmánymennyiséggel összeadatik, kitűnik, hogy az uradalom képes mívelés alatt lévő szántóföldjeit rendesen megtrágyáztathatni, s termő képességökben nemcsak hogy fentartani, de még fokozni is.
Az állattenyésztésről.
Miután a gazdászat állásáról felületes áttekintés nyujtatott volna, megérintendőnek tűnik fel az állattenyésztés körüli mozgalom is; e tekintetben különösen első sorba állitandó a birkatenyésztés körüli eredmény.
1850-ik évben az érseki szék betöltése után történt átadáskor gazdasági felszerelés gyanánt átadatott 93 darab birka, az időben megváltozott viszonyok, de különösen a gazdászat elviselhetlen teherül nehezedvén minden egyes földbirtokosra, az uradalom helyzete s a helyi viszonyok czélszerü s hasznos felhasználhatása czéljából, nem annyira a szántásvetésre, hanem leginkább a birkatenyésztésre forditatott a legfőbb gond s szorgalom, ezt eszközlendő nmgu. s főtszdő kis-apponyi Bartakovics Albert érsek úr rozsnyói püspökségi uradalmából hajtatott át 1300 db. juhot, melyeknek elődjeit Holitson vásárolta az ottani merinó törzsnyájból, ezekhez vásárolván még a kincstártól 10,000 darabot, s ez képezte az akkori juhállományt; ezekhez a kincstártól, nevezetesen a muhi pusztáról és Budaörsről, végre az országos hirű Czilchert Róbert gútori jeles juhászatából hordatott nemesités czéljából alkalmatos apa-barmokat, ez úton lassankint az egész juhászat egyformává alakittatván, mondhatni: hogy a gyapjú mind minőségére, mind mennyiségére nézve a középszerűség fokán felül emelkedett.
A jelenlegi juhállomány 18600 drból áll, az öregebbek a toklyósággal együtt, több évi nyirási eredmény átlaga szerint, igen tisztára zuhanynyal mosva 2 font, a bárányok pedig 8/4 font tiszta gyapjút adnak.
A szarvasmarha tenyésztés a helyi viszonyok, különösen a legelők szűkülése miatt, szűkebb korlátok közé szoritatván, a gulyabeli marhák száma 158 darabra szállítatott le, ezek között 36 darab nemes ivadékú magyar tehén, mellesleges fejés mellett, legfőképen borjúk nevelése végett tartatnak. A gulyabeli marhák érintetlen maradt számát tinó borjúk képezik, melyek nagyobbrészt éves korukban vásároltatnak össze és felneveltetvén, részint a szükségelt igafogatok szaporitására, részint a használhatlanná vált igavonó ökrök helyeinek jutányosbb módoni betöltésére használvák.
Sertés tenyésztés.
Az uradalomban lévő erdők s legelők juhok tartására hasznosabban értékesithetők lévén, a sertés tenyésztés egyedül a felsőtárkányi s sólymosi felsőbbi erdőségekben gyakoroltatik. De miután az uradalom területén évtized óta elegendő makktermés nem volt, s igy a meglévő törzsnyájat értékes élelemmel kelle teleltetni, e sertés nyáj, mely kitünő hizékony fehér úgynevezett mangalicza fajból áll, vér frissités czéljából legközelébb a "Geisztféle" hirneves sertés nyájból nyert kitünő apa barmokkal összesen 400 darabra szállittatott le.
Az igavonó barmok száma tészen összesen 268 darabot, melyhez felvéve a házi kezelés alatt álló szántóföldek és kaszálókat (ezen utóbbit 1/4 részben számitva) összesen: 7667 holdat tesz a mivelendő földterület, esik tehát egy kettős igafogatra 55 1/2 hold.
Ha majd azonban a gulyában nevelendő tinók által a gazdasági felszerelés felszaporodik, a bérbe lévő és feles termesztés alá kiosztott egyes földrészek szintén majorsági kezelés alá vétetendnek.