III. Az egri érseki uradalom leirása.

Boroviczényi Gyula uradalmi igazgatótól.

     Ezen uradalom Heves-vármegye területén két részre oszlik, az egyik része Eger városától északnak esik s ez képezi a hegyes erdős részét, másik része pedig dél s délnyugatnak rónaságon fekszik; ez utóbbinak szántó földjei legnagyobb részt fekete kötött talajból állanak, míg északi részének legnagyobb terét igen jó karban létező lábas erdők képezik. Kaszálóinak jelentékeny része az Eger folyó mellett terjed, részben időszakonkint mesterségesen megöntözhető, más része azonban hátasabb téreken feküdvén, termékenységére az idő járásának nagy befolyása van. Kiterjedt rónás legelői legnagyobb részben székes talajjal birván, silánynak látszó füvezete, igen hízékony táplálékúl szolgál.
     A mivelés alatt álló földekben leginkább repcze, búza, árpa, zab, dohány, köles, répa, luczerna, bükköny, mohar s helyenkint vörös lóhere termeltetik.
     A tagositások ez uradalom birtokaiban átalában be vannak fejezve s igy vált lehetővé, hogy az uradalomnak jutott egyes birtoktestek körülárkoltathattak s rendes táblákra felosztva, sorfákkal beültethettek.
     Ezen érseki uradalom jelenlegi birtokosa, Nagyméltóságú s főtisztelendő Kis-Apponyi Bartakovics Béla érsek, a legnagyobb áldozatokkal a jószágrendezés folytán szükségessé vált uj gazdasági épületek létesitésén fáradozik s 1850-ik év óta már is többet költött jövedelméből 200,000 frtnál épitkezésekre, különösen oda törekedvén, hogy az épületek szilárdan készitve, legnagyobb részben palakő fedéllel látassanak el s bátran elmondható, miszerint ezen uradalom területén létező épületek diszére válnak egy rendezett gazdaságnak.
     Ez uradalomnak felső-tárkányi 14,770 m. hold birtokában, mely csupán csak erdőségből s csekély mennyiségű kaszálóból áll, szorgalommal miveltetik a palakő-zsindel-készités, mely évenkint több ezer mázsa palakövet szolgáltat, de ezen termelvény, eltekintve Eger városában előforduló csekélyebb fogyasztásától, kelendőség hiányában leginkább uradalmi épületek befedésére használtatik.
     Az uradalom területén létezik 29 vízi malom, köztök Szarvaskő-község határában egy műmalom, mely lisztőrlésre nézve kiállhatja bármely gőzmalom készitményével a versenyt; de a malom csekély volta s különösen az évek óta uralgó szárazságból eredő vízhiány miatt, nagyobb hírre nem vergődhetvén, csupán csak az egri piaczi fogyasztásra van szoritva. Az összes malmok évi jövedelméből 4000 frt és 6800 pozs. mérő gabonának kellene befolyni.
     Van továbbá a deméndi határban 1, sólymosiban 2 igen dús tartalmú kőbányája, az utóbbiak egyikében kizárólag malomkövek készíttetnek.
     Van ezenkivül az egri és baktai határban két tégla háza az uradalomnak, melyekben évenkint mintegy ötszázezer igen kitünő minőségű faltégla, s ezenkivül megfelelő arányban cserép zsindely és burkoló tégla égettetik. Ezen mennyiség, ha a kelendőség követelné, megkétszerezhető lehetne.
     Terjedelmes erdei gazdászata más szakaszban lévén megérintve, e helyen csak az az észrevétel tétetik, hogy kiterjedéséhez képest, vajmi csekély jövedelmet nyújt: mert bármily élénk legyen is az a körüli szorgalom, a kezelési s szállitási tetemes költségek a jövedelmet szerfelett apasztják, ehhez járúl még a folytonos fatolvajlásból eredő hátrány is, melyre nézve égető szükség volna hathatós törvény és erélyes igazságszolgáltatás által gátakat vetni, mert ily helyzetben az erdők jövedelmezőtlensége miatt, még az erdők fenntarthatása is kétséges.
     Visszatérve a mezei gazdászat terére, ezen érseki uradalom Egerből mint a központból igazgattatik egy jószágigazgató által, az uradalom jogügyeit pedig egy jogigazgató kezeli megkivántató segédszemélyzettel, ezeken kivül 1 számvevő, 1 pénztárnok, 1 levéltárnok, 1 központi kasznár, 2 mérnök, s 1 főerdész, ki az összes erdészetek feletti számvitellel van megbizva, van alkalmazásban.

Mezei gazdászata 4 kerületre van felosztva s pedig:

1. A felnémetire	29401	4/100	hold
2. A gyöngyös-püspökire	13580	67/100	’’
3. A maklár-nagytállyaira	8733	65/100	’’
4. A puszta-szikszóira	7307	17/100	’’

hol is az elsőben 1 tiszttartó, ki egyszersmind juhászati felügyelő is, a másodikban 1 számtartó, a 3-ik és 4-ik kerületben 1-1 kasznár van a gazdaság vezetésével s a számadás terhével megbizva. Ezen 4 tiszti kerület, ismét osztályokra oszlik fel, nevezetesen a:

Felnémeti kerülethez tartozik:

a) A baktai gazdászat, hol egy ispánság van felállítva.
b) A szarvaskői.
c) A szőllőskei.
d) A felső-tárkányi.
e) A fedémesi birtok, melyek leginkább erdőségből állván, 1-1 erdész által gondoztatnak. A csekély kiterjedésű szántó földek s-rétek részint haszonbérbe advák, másrészt felébe munkáltatnak.

A 2-ik, vagyis gyöngyös-püspöki kerülethez tartozik:

a) Sólymos, melynek mivelhető része a gy.-püspöki számtartóság által kezeltetik, mig erdészeti része egy erdész gondviselése alatt áll.

A 3-ik, vagyis a maklári és nagytállyai kerület, mely tulajdonképen ezen uradalom legjövedelmezőbb részének tekintetik:

a) Az Albertmajori, - és
b) A dobi pusztai gazdászatokkal van összekötve, hol mindenütt 1-1 ispánság létezik, sőt az Albertmajorhoz tartozó erdőségekhez egy erdész is nyert alkalmazást, végre:

A 4-ik, a puszta-szikszói az előbbinél nem sokkal hátrább álló kerület, melyhez:

a) A kápolnai és
b) A kisbudai ispánságok tartoznak, - a:
c) bútelki pusztával egyesitve.

     Az imént elősorolt uradalmi területen összesen 27 tiszt, 10 erdész és 307 különbféle állandó szolgai személyzet van tettleg alkalmazva és 16 tiszt s cseléd nyugdíjazva.
     A helyi viszonyok, a talaj különbsége és egyéb körülmények az egyes gazdaságok különböző beosztását igényelvén, a hely szűke miatt minden egyes gazdaságban folyamatban lévő kezelési rendszer elő nem soroltathatván, átalánosságban megjegyeztetik: hogy a nagy-tállyai, dobi, Albertmajori, kápolnai és kis-budai birtokokban váltó, a többi majorságban pedig, addig még kellően felszerelhető leendnek, ugarrendszer szerint folytattatik a gazdászat, melynek jövedelme hogy naponkint fokozódik, szolgáljon az utóbbi 3 év termésének eredménye némi tájékozásul.

[táblázat]

Takarmány termelésre nézve következő középszámitás szerinti arány vétethetik fel.

2520 hold természetes kaszálón pr. 12 mázsa							30240	mázsa
Luczerna	185	holdon	pr.	30	mázsa		5550	’’
Bükköny	220	’’	’’	22	’’		4840	’’
Lóhere	25	’’	’’	24	’’		600	’’
Mohar	50	’’	’’	16	’’		800	’’
Köles	40	’’	’’	22	’’		880	’’
Répa	60	’’	’’	200	’’	széna értékben	12000	’’
Burgonya	45	’’	’’	80	’’		3600	’’
						Összesen:	58510	’’