II. Gróf Károlyi György Debrő-parádi uradalma.

Schikk Ignácz uradalmi felügyelőtől.

     Ezen nagy kiterjedésű uradalomnak részletesebb ismertetését a hely szűke miatt adni nem lehetvén, az csak főbb vonásokban iratik le.
     Ezen uradalom az igen kies fekvésű Mátra vidékén, Eger s Gyöngyös között fekszik, s a Mátra hegy-lánczolatnak déli és északi oldalán terül el. Déli része egészen rónafekvésü jó fekete kötött talajból, néhol televényes homoktalajból áll, hol a nagy hirű verpeléthi és debrői dohány termeltetik. Északi része erdők között magasan fekvő homokosabb vegyületű és mésztartalmu szántóföldekből áll.
     Kaszálói legnagyobb részben az uradalmon keresztül futó Tarna folyó mellett feküsznek; néha vizáradásoknak vannak kitéve, de igen jó minőségű szénát teremnek.
     A síkon fekvő gazdaságokban túlnyomólag búza, tengeri, árpa, zab, répa, luczerna, takarmány, bükköny, - a hegyek között fekvő gazdaságokban pedig buza, rozs, tengeri, árpa, zab, vörös lóher s baltaczin termeltetnek.
     Van az uradalomnak a debrői gazdaságban egy szeszgyára, hol télen által mintegy 1500 akó szesz termeltetik és a moslék ökrök hizlalására fordittatik.
     Van Parádon egy üveggyár, ahol évenkint mintegy 60 ezer schok [1]) üveg állittatik elő.
     Az uradalomhoz tartoznak a parádi fürdők is, melyeknek leirása külön szakaszban adatott.
     Az uradalmon keresztül menő Tarna folyamon van az uradalomnak 12 vizi malma, melyek haszonbérileg kezeltetnek, s mintegy 3000 bécsi mérő kétszeres búzát jövedelmeznek.
     Fa-ültetésekre az uradalomban a tagositások bekövetkezése óta, amidőn a gazdaságok ujonnan rendeztettek, nagy figyelem fordittatik. Az utak s táblák közei már többnyire be vannak egyes sorfákkal ültetve, s a határok nagy részben már körülárkolva s eleven sövénynyel szegélyezve vannak.
     A tagositások végrehajtása 1858-ik évben kezdetett meg és eddig bevégeztetett Kompolt, Tófalu, Al-Debrő, Fel-Debrő, Verpelét, Sirok, Szajla, Parád, Bodony, Derecske, Balla, Nemti határokban.
     Kiosztás alatt van a Kaáli, Szent Domonkosi határ, még pör alatt van a Nánai és Vécsi határokban.
     Ezen uradalom tehát leginkább 1858-ik évtől indult fejlődésnek, a midőn a tagositások megkezdődvén, évről évre uj tagok keletkeztek és azok berendeztettek. A berendezés még mai napig is tart, a mennyiben majd minden évben uj tagok hasittattak ki, melyek igavonó marhákkal, gazdasági eszközökkel és épületekkel láttattak el.
     Csak 1858-dik évtől kezdőleg uj épitésekre kiadott az uradalom:

1858-ik	évben	21447	frt	-	krt
1859-ik	’’	12821	’’	42	’’
1860-ik	’’	20344	’’	20	’’
1861-ik	’’	28832	’’	93	’’
1862-ik	’’	23570	’’	16	’’
1863-ik	’’	11266	’’	53	’’
1864-ik	’’	13851	’’	61	’’
1865-ik	’’	27544	’’	07	’’
1866-ik	’’	5969	’’	47	’’
1867-ik	’’	20781	’’	56	’’
Összesen		186428	frt	95	krt.

A) Az uradalomnak téri felosztása és elrendezése.

     A debrői uradalom két intézkedői kerületre van felosztva, t. i. a kompolti és parádi kerületekre.
     A kompolti kerületben az intézkedést a Kompolton lakó jószágfelügyelő, a parádi kerületben pedig a Parádon lakó tiszttartó teljesíti, a ki a jószágfelügyelőnek rendelkezése alatt áll.
     A kompolti kerület hat gazdaságra, a parádi pedig három gazdaságra van felosztva, melyeknek mindegyikét egy kezelő, kasznár vagy ispán kezeli.

A kompolti kerület gazdaságai következők:

a) Kompolti	gazdaság	3423	hold
b) Nagyúti	’’	4342	’’
c) Tarnóczai	’’	3499	’’
d) Vécsi	’’	2407	’’
e) Fel-Debrői	’’	3427	’’
f) Kőkúti	’’	1050	’’
	Összesen:	18148	hold.

A parádi kerület gazdaságai következők:

a) Parádi	gazdaság	882	2/4	hold.
b) Laki	’’	2462		’’
c) Nemti	’’	1549		’’
	Összesen	4893	2/4	hold.

     A két intézkedő kerület teszen 23041 2/4 1200  öles holdat.

---

[1] Egy schok hatvan darab.