Ezen kivül van az uradalomban 23608 hold erdő, mely egy erdőmester felügyelete alatt hét erdész kezelése alatt áll s következőleg van felosztva:

a) Parádi	erdészet	5600	hold
b) Bodonyi	’’	6181	’’
c) Sz.-Domonkosi erd.	’’	2048	’’
d) Siroki erdészet	’’	3745	’’
e) Kőkúti	’’	1891	’’
f) Vécsi	’’	4143	’’
	Összesen	23608	hold

Áll tehát a debrői uradalom:

a) Szántóföldek, rétek és legelőkben	23041	2/4	hold
b) Erdőkben	23608		’’
Mindösszesen	46649	2/4	hold

     A gazdasági kerületek egyenkint több majort foglalnak magokba, melyeknek szétágazása következő:
     

a) A kompolti gazdasági kerülethez tartozik:

1. Kompolti belső major.
2. Kisasszonytéri major.
3. Kaáli tag.

b) A nagyúti gazdasági kerülethez:

1. Göböly járási major.
2. Közép major.
3. Uj major.

c) Tarnóczai kerülethez:

1. A belső major.
2. Balpüspöki major.

d) A vécsi gazdaság áll:

1. Haraszti pusztából.
2. Aldebrői tagból.
3. Nánai majorból.

e) A feldebrői gazdasági kerület áll:

1. Fürdősi-
2. Honvédhalmi-
3. Kigyósi és
4. Turómezei majorokból.

f) A kőkúti gazdasági kerület áll:

1. Kőkúti belső-
2. Rozsnoki és
3. Nagyberki majorokból.

g) A parádi gazdasági kerület:

1. a Fényesi,
2. Sándorréti,
3. Bodonyi majorokból.

h) A laki gazdasági kerület:

1. a Nagypallagi,
2. Kürti,
3. Gyula mezei s
4. Ballai majorokból.

i) A nemti gazdasági kerület áll:

1. A belső nemti,
2. Német mezei és
3. Tőkési majorokból.

     A gazdasági kezelés alatt lévő 23041 2/4 hold szántóföld, rét és legelő többnyire majorilag kezeltetnek, egyedül azon terek vannak haszonbérbe adva, melyek a tagositás be nem végzése miatt még szét szórva lévén, rendezés alá nem jöhettek.
     Ezen területek tesznek mindössze 2922 holdat, miszerint majorságosan kezeltetik 20118 szántóföld, kaszáló és legelő.

B) Az uradalomban megállapitott vető forgások.
     A talajnak különböző vegyülete és egyéb helyi viszonyok, különböző beosztást és vetésforgást igényelvén, e következő vető forgások vannak az uradalmi gazdaságokban megállapitva.
     Minden gazdaságnak van az igavonó marhák számához képest, egy zöld takarmányos vetőforgása, melynek egyedüli czélja: a jármos ökröket, melyek állandóul istállóban tartatnak, kora tavaszszal késő őszig zöld takarmánynyal kitartani.
     Ennek vetőforgása következő;

1-ször. # Takarmány-tengeri, utána őszi rozs.
2. Őszi rozs, utána takarmány-tengeri.
3. Tavasz-rozs, utána takarmány-tengeri.
4. Bükköny, utána mohar vagy köles.
5. # Marha-tök.
6. Tavasz-rozs, utána takarmány-tengeri.
7. Takarmány-bükköny, utána őszi rozs.
8. Őszi rozs, utána takarmány-tengeri.

     Minden osztály évenkint két termést hoz.
     A zöld takarmányozás megkezdetik az őszi rozson, azután következik a tavasz-rozs, utánna felváltva takarmány kukoricza, bükköny és mohar, végre késő ősszel a takarmány-tök.
     Egy ökörre 1 hold számittatik, melylyel tapasztalás szerint egész nyáron egy ökröt folytonosan istállón zöld takarmánynyal bőven ki lehet tartani és nem kénytelen a gazdaság, az ökrökkel a téli takarmánynak eltehető luczernát és lóherét fogyasztani.
     A hol a talaj luczernának alkalmatos, minden gazdaságban megfelelő arányban egy luczernás forgó van megállapitva, következő vetősorozattal.

1. # Tengeri, vagy dohány.
2. Répa.
3.-7. Luczerna.
8. Dohány vagy kukoricza.
9. Árpa.
10. Fekete ugar.
11. Búza.
12. Zab.

     A parádi kerületben, a hol a talaj magasabb és lejtős fekvésénél fogva nem luczernának való, a luczernás forgókat lóherés forgók pótolják következő vetősorozattal:
VII. éves forgó.

1. # Bükköny.
2. Búza.
3. Lóhere.
4. Lóhere.
5. Búza.
6. Tengeri.
7. Zab.

X. éves forgó.

1. # Bükköny.
2. Búza.
3. Lóher.
4. Lóher.
5. Búza.
6. Zab.
7. + Ugar.
8. Búza.
9. Tengeri.
10. Zab.

     Ezeken kivül a kompolti kerületben következő vetősorozatok vannak a helybeli viszonyokhoz képest alkalmazva.
VIII. éves forgó.

1. # Ugar.
2. Repcze.
3. Búza.
4. Tengeri.
5. Árpa.
6. + Bükköny.
7. Búza.
8. Zab.

VIII. éves forgó.

1. # Bükköny.
2. Búza.
3. Tengeri.
4. Búza.
5. # Bükköny.
6. Búza.
7. Tengeri.
8. Árpa.

     Minden gazdaságban csak annyi van váltógazdasággá beosztva, a mennyit a gazdaság biztosan megtrágyázni képes.
     A gazdaság többi szántóföldjei fekete ugaros gazdaságnak vannak beosztva következő sorozattal:

1. Fekete ugar.
2. Őszi.
3. Tengeri.
4. Zab.
5. Fekete ugar.
6. Őszi.

A 3 nyomásu szokásos ugar-gazdaság fölött ennek azon előnye van, hogy a kalászos egymás után kétszer soha sem következik és ha a gazdaság trágyázási képessége emelkedni fog, könnyebb lesz a váltógazdaságba való átmenetel.
     A majorság kezelés alatt lévő 20118 hold területen megállapitott vetősorozatok szerint az egész uradalomban évenkint történni szokott trágyázásoknak ősz és tavaszi vetéseknek, ugy szinte egyébb mivelési ágaknak kiterjedését a következő táblás kimutatás tünteti elő.

Kimutatása a debrői uradalomban megállapitott vető sorozatok szerint évenkint mivelet alá jövő téreknek.

[táblázat]

     Ezen kimutatás figyelmes áttekintése következő eredményekre vezet.
     a.) Az egész uradalom kiterjedése mivelési ágakra szét tagolva tészen:

Beltelkekben	281	2/4	hold
Szántó földekben	13413		’’
Szőlőkben	62		’’
Kaszálókban	3528	2/4	’’
Legelőkben	5756	2/4	’’
Összesen:	23041	2/4	’’
Erdőkben	23608		’’
Mindösszesen:	46649	2/4	holdat

1200  ölével számitva

     Ebből majorság-kezelés alatt áll jelenleg:

Beltelek	262	1/2	hold
Szántó föld	10798	2/4	’’
Szőlő	62		’’
Kaszáló	3388	2/4	’’
Legelő	5606	2/4	’’
Erdő	23608		’’
Összesen:	43726		hold

     Lássuk most már, a megállapitott vetősorozatok és a fentebb előadott táblás kimutatás szerint évenkint történni szokott vetések minő arányban vannak a marha állománynyal és a megállapitott trágyázásokkal, úgyszinte minő arányban van a gabonatermelés a takarmány termeléssel és a takarmány-termelés az állat tenyésztéssel?