B) A parádí égvényes kénes savanyúvíz. (csevicze)
1. Természettani rész.
     A parádi völgy, nyugati kezdetéhez 1/6 mértföldnyire, széjjel terülvén, rendetlen négyszögü, délről és északról festői szépségü hegyekkel övezett tért képez.
     A tér, északi harmadán, egy nyugotról keletnek sikamló pataktól hasittatik. Nehány ölnyire e patak jobb és balpartjától egy-egy forrás fakad. Az északnak eső forrás l-ső számú, a délnek fekvő pedig 2-ik számú csevicze forrásnak neveztetik. Gyógyczélokra és kereskedésre csak az 1-ső számú forrás használtatik.
     Az 1-ső számú cseviczeforrás, a föld szinétől körülbelől egy és fél ölnyire, kőolajtól áthatott szemcsés homokkő rétegnek hajlitott kürt alakú vájulatából emelkedik ki, s nyomul a faragott kövekkel kirakott kerekded kút medrébe. A forrás felett oszlopokon nyugvó csarnok emelkedik. Délről a forrás medréhez tetőzött, vasrácscsal körülvett, kőfaloldalu mélyedés lépcsőzete vezet. A mélyedés térsége üvegek töltésére szolgál.
     A forrás mélysége 5' 2''. A forrás vize nyugalmasan nyomul a fölszinre, csak néha háborgatják légbuborékok viztükrét.
     Szine a forrás vizének tiszta s annyira átlátszó, miszerint bőségszarvként hajlott fenekét tökéletesen látni. Üvegekbe töltetvén, idővel a csevicze alig észrevehetőleg vesziti el kristály-tisztaságát s, fehér uszkáló bolyhokat nyer.
     Szaga a kénköné és kőolajé.
     Ize kellemesen csipős, utóize kénkön és kőólajra emlékeztet.
     Mennyisége változik, legtöbb vizet ád a tavaszi hónapokban.
     Hőfoka éven át + 8° egész 11° R. változik.
     Vegyhatása a kémpapirokra elejénte savanyú, még pedig szabad szénsava miatt, a bele mártott vörös kémpapir azonban a légen két percz alatt kék szint nyer.
     A 2-ik számu cseviczeforrás, mely az előbbihez 112 lábnyira esik, hasonló körülmények közt fakad, csakhogy vizét homorú vájulatu homokkő rétegből nyeri. Felette oszlopos kis csarnok diszlik, a 9' 8'' mélységre levő kútnyiláshoz csigalépcső vezet.
     A 2-ik sz. forrás mennyisége csekélyebb, szine nem oly kristálytiszta mint az 1-ső számu forrásé, egyéb tulajdonait ennek azonban birja, csakhogy kisebb mértékben.
 
2. Vegytani rész.
     Felletár Emil tudor és jeles vegyészünknek 1861-ben a helyszinén kitünő szorgalommal végrehajtott vegybontása szerint tartalmaz a két csevicze forrás:

Alkrészek	1-ső sz. forrás		2-ik sz. forrás
	100 gramm vizben	1 font = 7680 szemer	100 gramm vizben	1 font = 7680 szemer.
Kénsavas káli	0.08184	0.62852	0.08890	0.68275
Chlor kalium	0.01014	0.07787	-	-
Chlor-natrium	0.00842	0.06466	0.02114	0.16235
Kénsavas natron	-	-	0.25422	1.95240
Szénsavas patron	1.11873	8.59183	0.59235	4.54930
„ mész	0.35037	2.69080	0.54964	4.22123
„ magnesia	0.16135	1.23920	0.16831	1.29260
„vasélecs	0.00167	0.01286	0.00248	0.01904
„ manganélecs	0.00375	0.02882	0.00300	0.02304
Kovasav	0.01230	0.09446	0.01380	0.10598
Timföld	0.00053	0.00407	0.00121	0.00929
Szerves anyag	0.00850	0.06528	0.01650	0.12672
Nem illó részek összesen	1.75760	13.49837	1.71155	13.14470
A kétszénsavas sókban félig kötött szénsav .	0.70512	5.41532	0.57797	4.43880
Tökélyesen szabad szénsav	2.25936	17.35188	2.06296	15.84330
Kénkön lég	0.01487	0.11426	0.00929	0.07137
A megmérhető alkr. összege	4.73695	36.37990	4.36172	33.49817

     Tartalmaznak e források megmérhetlen nyomokban: alkénes savas sót és kénfémet, ugyszinte kőolajt csekély mennyiségben.
     A csevicze tehát égvényes kénes savanyú viz és az eddig ismert kénforrások egyikéhez sem hasonlitható; szilárd alkrészeit és kénkön tartalmát tekintve, az egy weilbachi forrás közelitené meg némileg; de ennek szabad szénsavtartalma (= 3,126 k. h.) oly csekély, hogy az a parádi vizek mellett fel sem emlithető.
 

3. Élettani rész.
     Ezen, az egész ismert világon páratlan, égvényes kénes savanyu viznek alkrészei közül:
     A szénsav az általános vérkeringést gyorsitja, az idegrendszer összműködését élénkiti, az emésztőszerveket fokozza, étvágyat gerjeszt.
     A kénkön osztja a szénsav hatását.
     A szénsavas natron a gyomornedv szabad savát megköti, minélfogva az emésztést elősegíti; a vérbe felvétetvén, azt égvényessé, az anyagforgalmat pedig élénkebbé teszi.
 
4. Gyógytani rész.
     Az égvényes kénes parádi viz javaltatik:
     a) Emésztési nehézségeknél, származzanak azok akár beidegzési elégtelenségből, akár a gyomornedvnek rendellenes elválasztásából.
     b) Takhártyák idült hurutos bántalmainál u. m. gyomor, bél, hörg, tüdő, hugyhólyag hurutnál.
     c) Kórállapotokban, melyek anyagforgalmi zavarokból, a felvett szerves anyagoknak tökéletlen áthasonitásából erednek, u. m. a köszvény mindenféle alakjában, fövenykórban.
     d) Epe elválasztási zavar következtében létrejött bajokban, p. sárgaságnál.
     e) Hasürbelí szervek vérpangásainál, aranyérnél.
 
C. A parádi vasas savanyúviz.
1. Természettani rész.
     A parádi és vele szomszédos recski határban több helyen találkozunk vastartalmu savanyu vizzel. A legismertebb és gyógyczélból használatba vett vasas savanyú forrás a parádi völgy délnek fekvő magaslatán, Parád falutól negyed órányira, az ó-hutai házsor keleti oldalán fakad. Környéke vadregényes völgyhajlat.
     A forrásnak öt lábnyi mélységü fenekét könnyen felzavarható agyagos földréteg képezi, oldalait kőkeret övezi, s felette csak egy oldalán nyitott csarnokocska emelkedik.
     A forrás középszerü vizmennyiséget ömleszt, melynek
     Hőfoka nyáron + 8,8° R.
     Vegyhatása a kék kémpapirt vörösre változtatja.
     Szine tökéletesen tiszta, üvegekbe töltve és rögtön bedugaszolva tisztaságát sokáig megtartja. Nyitott edényekben számtalan léghólyagcsa felszállása mellett idővel sárga üledéket rak le.
     Szaga nincs.
     Ize kissé csipős, kellemesen savanyú, utóize tintaszerű. Mind ezen tulajdona elvész, ha nyitott edényben sokáig áll.
 
2. Vegytani rész.
     Meissner bécsi műegyetemi vegytanárnak 1827-ben történt vegybontása szerint tartalmaz ezen forrás egy polgári fontban:

Szénsavas mészélegből	4,50.
„ keserélegből	1,80.
„ vasélecsből	4,80.
Kénsavas szikélegből	nyomokat.
Szikhalvagból	0,50.
Kovasavból	0,80.
Összesen:	12,40.
Szabad szénsavból	36,03.

     A parádi vasas savanyú viz ezen vegybontás szerint, az eddig ismert vasas savanyú vizek egész hosszú sorát elhomályositaná, mert annyi és oly önálló szénsavas vasélecset ily nagy mennyiségü szabad szénsav kisérettel egyikükben se találunk, vegybontása azonban kissé régi s hitele fölött, e viznek legközelebb eszközöltetendő vegykémlete fog itélni.
 

3. Élettani rész.
     A parádi vasas savanyu viz szénsavával a test hőfokát növeli, az ideg- és edényélet működését gyorsitja; vasával pedig a vértestecsek képződésében élénk részt vesz.
 
4. Gyógytani rész.
     Javaltatik a tiszta vérszegénység különféle alakaiban, s ezek következményeiben, u. m. emésztési zavarokban, női ivarrészek működési rendellenességeiben, s vérszegénységen nyugvó idegkórok változatos alakaiban.
 
IV. A parádi ásványvizek használatáról.
     A parádi vasgáliczos timsós viz meleg kádfürdők, ülőfürdők, borogatások és méhfecskendezés alakában,
     a parádi égvényes kénes savanyú viz tisztán, vagy juhsavóval italul,
     a parádi vasas savanyú viz pedig hasonlóképen csak italul használtatik.
     a) A vasgáliczos timsós viz a tavakból facsatornán egy csapra vert, kifalazott földalatti felfogóba vezettetik, innen kőcsatornán a fürdőházban egymás mellé helyzett három, 80 akós jól elzárt fakádba jut. Két 80 akós kád vize gőzfejtő gép által hevittetik, a harmadik kádé hidegen marad. Ezen kádakból a viz a fürdőszobákhoz ólomcsövekben fut, melyekből a fürdőkádakba meghatározott rnelegségü fürdő keverhető.
     A kádfürdők naponkint egyszer délelőtt, némely esetben másodszor estefelé szoktak használtatni 20°-29° R. melegen, legfeljebb egy óra hosszáig.
     A fürdők vastartalma, a hagymási vagy lugostóból hordott, s egyszerűen lugnak nevezett vizzel, fokozható lévén, kellő esetekben ebből, egy egy kádfürdőhez 10-20 itcze öntetik.
     Ülőfürdők fa-edényekben különféle hőfokozattal, lúggal, vagy a nélkül vétetnek.
     Borogatások egyszerüen, luggal, vagy iszappal keverve alkalmaztatnak.
     Méh befecskendezések csak a legritkább esetekben, felette nagy vigyázat mellett, rövid ideig ajánltatnak, s ilyenkor a fürdőkádban alkalmaztatnak.
     Végre használtatnak vasgáliczos timsós fürdők a parádi cseviczei fürdőknél is, ezek egyszerü meleg víz és 20-30-40 itcze lugból állanak.
     b) A parádi égvényes kénes savanyú viz gyógyczélból, a reggeli órákban, járkálás közben, éhgyomorral vagy reggeli után, tisztán vagy juhsavóval keverve, a helyszinén a forrásból poharakba merve, a vasg. timsós fürdőknél pedig naponkint frissen töltött palaczkokból fogyasztatik.
     c) A parádi vasas savanyú viz minthogy forrásánál lakások nincsenek, a vasg. timsós és cseviczei fürdőkhöz pedig távol esik: naponkint hajnalban töltött, s jól bedugaszolt üvegekben szállittatik az emlitett helyekre, hol éhgyomorra vagy reggeli után használtatik.
     A fürdő-igazgatóságnak elősorolt czélszerü intézkedései folytán a parádi gyógyvizeket akár az egyik, akár a másik fürdőintézetben előnynyel használhatni.
     Megemlitendő végre, hogy az egész idény alatt, egy, a cseviczei fürdőhöz közel eső majorban, naponkint friss juhsavó készittetik, s annak idejében mind a két fürdőhöz elszállittatván, gyógyczélra felhasználtatik.
 
V. Különfélék.
Lakások.
     A parádi vasgáliczos timsós fürdőnél 50, a cseviczeinél 33 szoba van kényelmesen tisztán berendezve, ezek közül a legdrágább 1 frt 5 kr., a legolcsóbb 45 kr. egy napra. Mind a két fürdőnél magánházaknál is kaphatók lakások.

Étkezés.
     Mind a két helyen, vagy az étteremben, vagy a szobákban étkezhetni, meghatározott rendes étlapi árak mellett. A bérlők gyógyczélhoz szabott étkek kiállitására, pontos kiszolgáltatására kötelezve vannak.

Gyógyszertár.
     A szükséges gyógyszerek a cseviczei fürdőnél levő tökéletesen berendezett gyógyszertárból adatnak ki.

Posta.
     A vasgáliczos timsós fürdők irodájában állandó posta-hivatal müködik.

Szórakozás.
     Mindkét fürdőnél társalgó- és zongora-terem, számos hirlap, nagy szép sétányok, jó zene, kisebb kirándulások a hegyek közé, s egyéb kedélyes mulatságok szórakoztatják a vendégeket.

Gyógyhelydij.
     Mind a két fürdőnél, három napnál tovább időző vendég 2 frt, gyermek 1 frt, cseléd 50 kr. gyógyhelydijt fizet.

Zene dij.
     A zenészek dijazása, önkényü aláirás folytán, hetenkint szedetik be a vendégektől.

Utazás.
     Parád és a Pest-losonczi vaspálya kis-terenyei állomása között naponkinti gyorskocsi közeledés tartatik fenn.
Árjegyzék.

A vasgáliczos timsós fürdőnél:
Első rendü kádfürdő.	42 kr.
Másodrendű „	35 ’’
A cseviczei fürdőnél
Egy kádfürdő	25 ’’
Egy ülőfürdő	10 ’’
Egy adag lúg	8 ’’
Egy meszely juhsavó	4 ’’
Egy üveg vasas savanyu víz	5 ’’
Egy üveg csevicze a vasg. timsós fürdőnél	5 ’’