III. Parád gyógyvizei és fürdőintézetei.

Dr. Losteiner Károly Parádi fürdői orvostól.

     Derült tavaszi napon, messze földről látni ama kék lepelbe burkolt gyönyörü hegylánczot, mely Hevesvármegyének gazdag rónaságát északról szegélyzi, s melynek neve Mátra.
     A Mátra Nógrád megye széléről Tar falunál lép Heves vármegyébe, s déli irányát iv alakban keletire változtatván Verpelétnek húzódik, hol a termékeny Tarna völgybe mélyed. Fekvése a keleti hossz 37° 45' - 38° 12', és az északi szél: 47° 53' - 48° közé esik. Hossza a Zagyvától a Tarnáig 8, szélessége 3 mértföld.
     Legmagasabb pontja 3186 lábnyira emelkedik a tenger szine fölé, és Kékes nevet visel.
     Hű rajzát adni azon nagyszerű látmánynak, melyet édes hazánk földe, a Kékes tetejéről tekintve, - északnak, keletnek, délnek és nyugotnak - nyújt; ecsetelni azon magasztos érzelmeket, melyeket itt a mult idők dicső emlékei a rombadőlt várfalak, és a szorgalmas jelenkor vivmányai, az észszerü gazdászat sokféle termékei keltenek: e soroknak nem feladata, e sorok a hevesi Mátrának csak egy völgyét, - a parádi völgyet - érintendik, s ennek kincseit - a parádi gyógyforrásokat - tárgyalandják.
 

I. Helyrajz.
     A parádi völgy kigyózatos kanyarulatokkal vonul nyugotról keletnek, hossza egy mértföld, szélessége igen változó, de messzeterjedő látkörrel sehol sem bir.
     A völgy nyugoti téresebb kezdetét a parádi üveggyár foglalja el; mely 1788-ban épült, jelenleg 100 egyénnek ad izzasztó munkát, s 2000 ölfa tüzénél gyárt 50,000 Schock különféle üveget; a völgy déli és északi oldalait lakházak, jó gyümölcsöző kertek, közép termésthozó, agyagos szántóföldek boritják. Az üveggyártól éjszakkeletnek veszi utját a parádi völgy, s megszűkülve, kőtörő és köszörülő malmokat hajtó patakkal hasitva halad 1/6 mértföldnyire, ekkor ismét szétterülvén helyet enged a parádi kénes gyógyvizek (csevicze) forrásainak, a cseviczei fürdőhez tartozó épületeknek, és sétányoknak.
     Innen a parádi völgy dús növényzetű rétbe mélyed, mely - éjszakról is, délről is a hegyekről lehömpölygő, s egy közös mederbe siető - patakoktól öntöztetik. Később, a völgy legtágasabb térségén, 3/6 mértföldnyire a cseviczétől, Parád falu egyszerű házacskái állanak, a falutól délnek fekvő fensikon pedig az óhutának nevezett házsor mutatkozik, hol a parádi vasas savanyú viz hagyja el földalatti utját.
     Végre Parád falutól a völgy megtartván keleti irányát 2/6 mértföldnyire, - miután helyt adott a parádi vasgáliczos timsós forrásoknak, fürdő épületeknek, nmlgú gr. Károlyi György nyári kastélyának, sétányoknak s több magánháznak - két részre oszlik; egyik része a recski határba lép, másik része pedig délnek vonul s Ilona völgynek nevezteték.
     A parádi völgynek elősorolt helyeit, jókarban tartott csinált út köti össze, követvén a völgy, üveggyárig terjedő kanyarulatait.
     A parádi völgy látkörét délnek, a 3186 láb magasságra emelkedő, bükk, cser, s tölgy erdőkkel koszorúzott Kékes, és ennek valamivel alacsonyabb, óriási sziklatömeggé tornyosult, kopár része a Saskő, zárja el. A Kékes és a völgy közötti tért, mindinkább kissebbedő, majd meredek csúcsba felnyuló, majd hosszú gerinczü különféle alakú völgybe mélyedő hegycsoport tölti be, mely mig némely helyt természetes határát képezné a völgynek; másutt közép termékenységü szántóföldekké, zöldelő legelőkké és virágos rétekké virul.
     Nyugotról a parádi völgyet óriási torlaszként övezi körül a Mátrának Galya nevü magaslata, melynek a völgyre néző meredek oldalai fiatal sürü erdőség árnyékában pihennek, sziklás tetején azonban százados törzsü, terebélyes fák büszkélkednek vihar edzett lombjaikkal.
     Északnak a parádi völgy határát, változékony küllemü hegysor képezi, mely mig itt, erdős, cserjés lejtővel ereszkedik alá, ott mint meredek nedves földfal mélyedez a völgyön átsikló patak vizébe, amott pedig szántóföldekké mivelt hullámzatos hajlatokba megy át, végre a völgy keleti nyilásánál átlépve a recski határba, szorgalmas rézbányászatot rejt szürke tömegében.
     A parádi völgy tehát, kivéve keleti vagy recski nyilását, hegyekkel vétetik körül.
     Az évnek minden szaka meghozza regényes változatait e hegyekre, de különösen midőn a tavasz, szinezetükre üdeséget, alakzatukra szendeséget lehelt; lehetlen! hogy bámulatra ne ragadják, s mintegy delejerővel fel, magukhoz ne csalogassák a szemlélőt, ki, ha e csábingernek enged, enyhe erősitő légkisérettel kezdi meg utját, - halad zöld szőnyegként elterülő, ezerféle illatos virággal kaczérkodó völgyeken, lassan cserjedező cserjékkel szegélyzett, majd szikláról sziklára hömpölygő kristály tiszta vizü patakok mellett - halad kúszó növényekkel körülfont vágások tömkelegében - lépdel andalitó madár hangversenytől környezve, százados fák hűs lombjai alatt, vagy sürű ruganyos mohák bársonyával bevont szikla csúcsokon, - és ha most megpihenve széttekint: a néző szemébe örömkönny tódul, s magasztos érzelemmel telt kebléből kéjfohász lebben el, mert csodálni kénytelen a teremtő végtelen hatalmát, ki itt, utánozhatlan felséges müvére, a természet bájait összehalmozá.
     De nemcsak a regényes képletekben gyönyörködő leli fel e hegységben vágyait, hanem a természetbuvár is, ki fáradalmas kutatásait gazdagon látja jutalmazva.
     Valóban, kiaknázhatlan rejtek e hegység a mineralog és geolognak, kimerithetlen tárház a füvész és zoolognak, s csalogató remény a bányásznak.
     Midőn azonban fent a magasban pazarul hintettek el természeti kincsek az ép testü ember gyönyörére, élvezetére s tudvágyának kielégitésére; lent a parádi völgyben is három helyen mutatja meg leereszkedő kegyelmét az Ur, három különnemü gyógyforrást ömlesitvén a szenvedőknek, elvesztett kincsük egészségük visszaszerzésére. -
     Mielőtt a parádi ásványvizek természet- és vegytani sajátságait, élet és gyógytani behatásaikat elősorolnánk, legyen megengedve, a parádi gyógyforrások és fürdő intézetekhez forrt nevezetesebb eseményekről megemlékeznünk.
 
II. Parád története.
     A parádi völgyben napvilágra jött gazdag ásványforrások egyszerü testvéreikkel a hegyi patakokkal egyesülve hány századig folydogáltak ösmeretlenül? Ki tudná megmondani!
     Hagyományból tudjuk, hogy a p. égvényes kénes savanyú viz, csevicze, üditő italul először a környéken legelésző állatoknak szolgált, melyek távolabb helyekről is - legyőzve szomjukat, mellőzve az útközben lábaik alatt ingerkedő friss vizű patakokat - ide siettek, hogy a már megizlelt és megkedvelt itallal frissitsék fáradt testüket. - Ezen állati ösztön figyelmessé tevé a pásztorokat, s ők lettek a csevicze felfedezői.
     Tudjuk, hogy a parádi vasas savanyú viz mult század végén a forrás közelében felállitott üveghuta szomjas munkásainak pótolá először elvesztett nedveiket.
     Végre tudjuk, hogy a parádi timsóbányákban készitett vasgáliczos timsós lúg évek hosszú során, mint hasznavehetetlen tárgy ki öntetett, 1778-ban azonban kütegek, és lábfekélyek ellen néhány munkás által kisérletileg fürdőknek használtatott. És az első kisérleteket gyógysiker koronázta.
     Az üdvös eredmény csakhamar hir szárnyára kelt, a kisérletek szaporodtak, s már a közelebb eső tájakról is jöttek látogatók, kik nemcsak a vasgáliczos timsós fürdőket, hanem a cseviczét, a vasas savanyú vizet is igyekeztek felhasználni egészségeik visszaszerzésére.
     1798-ban Kitaibel Pál, Gr. Waldsteinnal tett utazása alkalmával a p. vasgál. timsós fürdőknél már nehány egyszerű szobából álló lakosztályt is talált.
     Kitaibel Pál tanár volt az első, ki szakértő avatottsággal, s fáradhatlan szorgalommal látott a p. ásványvizek vegyelemzéséhez, osztályozásához.
     1799-ben kutatásainak eredményét a "Literarischer Anzeiger für Ungarn" czimü folyóiratban tudatá, s nagy horderejü vezérszavával új korszakot alkotott Parád életében.
     Most már gyakorló orvosok is érdekkel kezdék észlelni a p. gyógyvizek hatását, s tapasztalatból meritett tanácscsal utasitották betegeiket.
     1813-ban Doszlern Károly Hevesmegye főorvosa tette közzé a p. gyógyvizekre vonatkozó érdekes jegyzeteit. Keszlerffy .János megyei orvos pedig kéziratban hagyott hátra hiteles adatokat a p. vasgáliczos timsós fürdők gyógyerejéről.
     Évről évre terjeszkedett a p. ásványvizek jótékonyságának hire, nőtt a gyógyultak száma. Az égvényes kénes savanyú viz csevicze név alatt már messzeföldre elhordatott, a vasgál. timsós fürdőknél levő lakosztályok, magán házak pedig, nem valának képesek a vendégeket illőleg befogadni.
     Ullmann Móricz és Kaán Samu urak - parád akkori birtokosai - buzdittatván orvosaink kedvező véleménye által, és személyesen meggyőződvén a p. ásványvizek feltünő gyógyerejéről; tiszteletre méltó elhatározással és bőkezűséggel bocsátkoztak Parád átalakitásába.
     1827-ben a cseviczénél.
     1829-ben a p. vasgál. timsós fürdőknél már meglepő külsejü épületek álltak készen a szenvedők szórakozni vágyók kényelmére, berendezve czélszerü lak és fürdőszobákkal, ét és táncztermekkel.
     Az ásványforrásoknak természetes földes oldalai faragott kövekkel rakattak ki, s védőül, diszes oszlopokon nyugvó csarnokok emeltettek a kőkeretbe szoritott gyógyviztükrök fölé.
     Fasorokkal szegélyzett sétányok nyittattak, és séta-utak vágattak a hegyek közé.
     1827-ben a p. ásványvizek Meissner bécsi műegyetemi vegytanár által a helyszinén mennyi- és minőlegesen vegybontattak.
     1828-ban pedig Dr. Prunyi Mihály személyében rendes fürdői orvost nyertek.
     Ennyi korigényelte czélszerü intézkedés csakhamar megtermé nemes gyümölcsét, mert most már számtalan szenvedő talált menhelyet, s nyert vigaszt a parádi völgyben, tanuskodik erről Dr. Prunyinak "Medizinisch-Topographische Abhandlung des Curortes Parád" czim alatt Pesten 1833-ban megjelent önálló műve, mely nemcsak hü tolmácsa parád haladásának, áldásos működésének; hanem egyszersmint a tudományos szakképzettségü és fáradhatlan szorgalmu szerző észleleteinek maradandó gazdag gyüjteménye.
     Parád, gyönyörü fekvése, enyhe légköre, gyógyvizeinek tudományosan ismert hatása és fürdőintézeteinek korszerü belszervezete folytán virágzó korszakába lépett, s első rangú hazai fürdőintézeteink sorába avattatott.
     Kiérdemelt állásában, a betegnek enyhülést, egészséget, az épnek kellemes szórakozást osztogató müködésében évtizedekig misem zavarta Parádot. Századunk negyvenes éveiben azonban határtalan kicsapongások szinhelyévé lőn, melyek romboló viharként tépték össze a kedélyes társasélet nyugalmas rendszerét, s megrohanták az illem nemes szabályait. - Évekig üzettek éjjel nappal meggondolatlan zajos mulatságok, melyek a legtürelmesebb szenvedőre is érzékenyen hatottak, másokat pedig a vendégek közül a fürdők elhagyására kényszerittettek.
     Szelid kérelmek, keményebb kifakadások, barátságos intések, hirlapok utján közzétett erélyes feddések, mind hajótörést szenvedtek a fájdalom! műveltebb osztályhoz tartozók által előidézett szilaj tobzódás tengerén.
     1847-ben végre Parád fejlődésének gátolói kimerültek hazafiatlan vállalatukban.
     Az ejtett sebek lassanként hegedni kezdtek, mert ugyanazon időben voltak férfiak, kik ásványvizeinket elhagyatott állapotukból általában kiemelni, hirneves fürdőintézeteinket pedig közérdekű rendszabályok felállításával biztositani, a külhoniak szinvonalához közelebb hozni, iparkodtak, - voltak tudományos testületeink, melyek megértvén magasztos feladatukat, hazánk ásványvizeit tudományos buvárlataik sorába felvevék, igy: a kir. magyar természettudományi társulat 1844-iki junius 11-én tartott naggyűlésében, hazai ásványvizeinkre vonatkozó előmunkálatokat egy folytonosan működendő választmányra ruházta, - az orvosok és természetvizsgálóknak 1844-ben Kolozsvárt és 1845-ben Pécsett tartott naggyülése pedig szakértő bizotmányt szervezett ugyan e czélra, - a magyar tudós társaság végre 1845-ik évben tartott naggyűlésében pálya kérdést tüzött ki, melyre 1847-ben Török József tudor, a magyar tudományos akademia által 50 darab aranynyal koszoruzott, "A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei" czimű, művével felelt.
     Világitó fényt lobogtatott e jeles, 1859-ben bővitett kiadásban ujra megjelent munka, ásványvizeink, és fürdőintézeteink homályába; a fennevezett tudományos egyletek hazafias törekvésének dús eredménye pedig a parádi gyógyvizeknél is csakhamar mutatkozott.
     1850-ben Parád már ismét látogatott volt.
     1853-ban Erdey Pál tudor, s parádi fürdői orvos, "Parádi gyógyvizek" czimű magán rajzával gazdagította szegény fürdészeti irodalmunkat. - Bőséges alapja e mű rövid vázlatomnak és Parád irodalmában tündöklő nap, mely sugarai melegével üde fejlődésbe hozta Parád életét; végre megbecsülhetlen emléke szerzőnek melyben 8 éven át gyüjtött észleleteit összehalmozván: kijelölé a követendő irányt utódainak.
     1854-ben Parád jelenlegi ura, nagyméltóságú gróf Károlyi György úr, ujabb igényekhez mért intézkedések életbe léptetésével mutatta meg a szenvedők iránti jószivüségét; önzéstelen nagylelküségét pedig feledhetlenül igazolta azon belszervezeti átalakitások és költséges épitkezések által, melyek a p. vasgáliczos timsós fürdőket, hazai jelesebb fürdőintézeteink sorába emelték.
     1857-ben a p. vasgál. timsós vizek Kletzinszky Vincze osztrákhoni törvényszéki vegyész és bécsi vegytanár által minő- és mennyi leges vegykémletben részesittettek- .- A cseviczénél gyógyszertár nyittatott.
     1861-ben "A parádi kénes gyógyvizek" czim alatt Felletár Emil tudor, s kitünő vegyészünk által szerkesztett füzet jelent meg, melyben költői ihletséggel rajzolja a szerző Parád gyönyörű vidékét, adja a csevicze forrás történetét, s mielőtt, a cseviczének általa végrehajtott mennyi- és minőleges vegybontását közlené; vegyvizsgálatánál tett eljárását részletezi.
     1861-ben a parádi fürdőintézetek orvosi felügyelete - Dr. Erdey lemondása folytán, e sorok irójára bizatott. Azóta a következők történtek:
     1862-ben a p. vasgál. timsós fürdőknél a fürdőszobák száma szaporittatott, ugyan itt:
     1863-ban gyönyörü sétahely nyittatott, nagyobbitására s fentartására, évenkint nagy gond s kitűnő rend fordittatik.
     1865 és 66-ban nagy költséggel új tó ásattatott, mely a vasgáliczos timsós viznek, ezideig különösen száraz években mutatkozott hiányát lehetlenné teszi.
     1868-ban a parádi vasgáliczos timsós fürdőknél kir. pósta hivatal állittatott fel. Terenye vasuti állomás és a p. fürdők közt rendes közlekedés nyittatott.
     Mind a két fürdőnél mérsékelt gyógyhelydij hozatott be, melynek egész összege, a társalgó és zongora termek fenntartására, hirlapokra, s egyéb egyedül a vendégeket érdeklő előnyös czélokra fordittatik.
     Végre, birja Parád nemeslelkü birtokosának, Nagyméltóságú gróf Károlyi György úrnak abbeli elhatározását, miszerint: a legközelebbi években ujra nagyszerü átalakitások színhelye leend.
     Az elősorolt történeti tények igazolják Parád hasznát, haladását s alapját képezik leendő legfényesebb korszakának, mely korszak, biztosan befog következni; ha Parádot hazánk nagyérdemű tudósai döntő behatású pártolásukban továbbra is részesitendik.
 
III. Parád ásványos vizei.
A) A parádi vasgáliczos timsós viz.
1. Természettani rész.
     Ha a parádi völgy keleti nyilását megközelitő hegyeknek, vaskovandot és timpalát tartalmazó (régente timsó gyártásra is felhasznált) szürke kő rétegéből egy részt, szétdarabolva összehalmozunk, s a légen szétmállani engedünk; kilugzás által bár hol nyerhetünk vasgáliczos timsós vizet. Ha a régi kihasznált aknákat felkeressük, lassú vasgáliczos timsós víz szivárgásokat, üregekben összegyült csepergéseket mindenütt találunk. Ezer meg ezer fürdőre alkalmas forrást azonban csak két helyen lelünk, u. m. a parádi vagy timsós főfürdői épület északi oldalához leereszkedő hegy lejtőjén, hol két roppant nagy, kővel kifalazott tóba gyüjtetik össze és a parádi völgy déli (Ilona völgyi) elágazásának közepe táján az úgynevezett hagymási vagy lugos tóban.
     A parádi vasgáliczos timsós víz:
     Hőfoka nyáron csekély különbséggel + 12° R.
     Vegyhatása: a kék kémpapirt vörösre változtatja.
     Szaga hidegen csekély, hevitve sajátságon, kénsavas érczekéhez hasonló.
     Szine kisebb edénybe meritve tisztán áttünő, halvány sárga; a tóban szemlélve sötétbarna (fekete kávéhoz hasonló szinü).
     Íze ásványos fanyar, összehuzó, száritó.
     Tiszta hordóban változatlanúl évekig eláll. Ázalagokat a tóvizében sohasem látni, a belé dobott halak, békák hamar kimulnak, ellensége mindenféle növény életnek.
     A fehérneműt sárgásbarnára, a cserfát feketére festi.
 
2. Vegytani rész.
     Kletzinszky Vincze osztrákhoni vegytanárnak 1857-ben tett vegybontása szerint a parádi vasgáliczos timsós vizek tartalmzaak:

Alkrészeket.	1000 részben		7680 szemerben 1 polg. font
	Hagymási tó	Fürdői tó	Hagymási tó	Fürdői tó
Kénsavas vasélecs	4.41	2.44	33.868	18.739
„ timéleg	1.12	0.45	8.601	3.456
„ mészéleg	0.28	0.29	2.150	2.227
„keseréleg	0.05	0.03	0.384	0.230
„ haméleg	0.31	0.14	2.380	1.075
Kovaföldből	0.03	0.01	0.230	0.076
Összesen:	6.20	3.36	47.613	25.803

     Ezeken kivül tartalmaznak kőolajt, megmérhetlen kis adagban bór és villsavat, rezet és mirenyt.
     Minthogy az ásványvizek elnevezéseiket, vegytanilag igazolt főalkrészöktől szokták nyerni: Parádnak ezen ásványvize a vasgáliczos nevet joggal kiérdemli, tekintetbe vévén azonban a timsónak szinte jelentékeny mennyiségét; a vasgáliczos timsós víz elnevezés czélszerűbb leend.
 

3. Élettani rész.
     A p. vasg. timsós vízben foglalt alkrészek közül:
     A vas a vér táperejét növeli, ez által a vér és idegrendszer működését fokozza, s az egész szervezetre erősitőleg hat.
     A timsó a szövetekre összehuzólag, zsongitva erősitőleg működik.
     A kénsav, mely a vasélecs, tim, mész és haméleggel képzett sók oldatában foglaltatik, izgatva oszlat.
 
4. Gyógytani rész.
     Feltünő sikerrel használtatnak és javaltatnak a vasgál. timsós vizek:
     a) Idült gyomorbajok közül, meggyengült beidegzés által előhozott emésztési zavarokban, s ugyanezen okból származott gyomorgörcsöknél.
     b) Idült bélhurutnál ha ezt általános gyengülés követi a szervezetben.
     c) Lépdagoknál, melyek váltólázakból visszamaradva, általános gyengüléssel járnak.
     d) Idült hugyhólyag hurutnál, magömlésnél.
     e) Végbél előesésnél, legyen az akár zárizomi működés zavarnak, akár aranyeres dagoknak eredménye, továbbá nagyfokú aranyeres vérzéseknél.
     f) Bámulatos eredménynyel működnek a vasgál. timsós vizet: idült méh és petefészek lobnál, rendellenes hószámok, méhvérzések, és elöeséseknél, ezen bajokból származott magtalanságnál, - különösen hasznosak mindezen bajoknál, ha ezek, általános elgyengülést, lágyrészekbeni lazaságot eredményeztek.
     g) Görvély és sápkórnál, bujakór után fennmaradt elgyengüléseknél.
     h) Szövetek pettyedésével járó izületi és izombeli idült csúznál, köszvénynél, Angolkórnál.
     i) Helybeli vagy görvélyes idült kütegeknél; idült, hegedni nem akaró fekélyeknél, viszérpangás okozta lábdagoknál.
     j) Végre vérzések, csonttörések és ficzamokból származott gyengülés, bénulás és zsugoroknál.