IV. RÉSZ. Heves és Külső-Szolnok t. egyesült vármegyékben találtató három nevezetesb fürdőnek leirása.

I. Az egri fürdő leirása.

A hévviz története.

Dr. Frantz Alajos Hevesmegyei főorvostól.

     Istvánfi történetiró az egri hévviz ösmeretét és használatát még a törökök ideje előtti korba viszi vissza, azonban valószinüleg egészen elhanyagolva csak úgy használtatott, a mint az anyatermészet titokteljes kebeléből a fölszinre bugyogott és saját medenczét alkotva összegyülve együtt maradt.
     Ezen hévviz főtörzse valószinüleg az egri bort híressé tevő Eged hegye mélyében rejtőzhet és innét emelkedik lassankint a felszinfelé délnek tartva olyformán, hogy a romjaiban is büszke egri vár, délnek fekvő felmeneteli kapujához nem messze a mostani Ürményi féle házhelyen, valamint a jelenleg is legnevezetesebb forrásában, az úgynevezett érseki fürdő helyén is mint melegfürdő használtatott, Sambucus és Istvánfi szerint már a hős Dobó idejében ismertetett.
     Midőn a törökök Eger várát is hatalmukba ejtették, vallásuknál fogva kötelezve lévén a gyakori mosdásra és különben is kedvelvén a langyos vizet, a természetadta kedves helyzetet mindjárt az által karolták fel: hogy mind a várbóli lemenetel előtt a mostani Ürményi féle házban, mind pedig a mostani érseki fürdő helyén fürdőszobákat épitettek.
     Azon sajátságos épitésmód, mely még most is látszik a várrom nyugati oldalán épen álló úgynevezett mecseten; egészen jellemzi a törökök által épitett fürdőhelyeket.
     Az érseki fürdő 1. 2. 3 és 4 számmal jelölt úgynevezett tűkörfürdő szobája eredetileg egy lehetett és később válaszfalak által négy tűkörfürdőt magába záró szobára osztatott, nem különben a mostan Ürményi-féle ház udvarában található romok szinte török épitésre mutatnak.
     Míg az érseki fürdőben most is láthatni egész terjedelmében a sajátságos épitési modort: addig az Ürményi házban csak romokat lehet találni.
     Még csak nehány éve hogy Ürményi kisded háza helyén ujabban épitkezvén, a piszkos és kisded szobákat, melyek csak lomtárak voltak azért hányatta el, hogy az ujabbi épitésre anyagot nyerjen, azonban midőn szétbontatta, azt tapasztalta, hogy a török épület oly erősen tartatik együvé, hogy a lerombolt darabokat az új épületre nem használhatja és midőn lejebb bontatta a talaj felé, ott találta a szemettel behordott és kitöltött eredeti kőmedenczéket, melyeket midőn kitisztitatni kezdett, a víz mint valaha a törökök által használt fürdőbe ismét felbugyogott; hanem minthogy erre neki szüksége nem volt ismét betöltette, csak később figyelmeztetett nehány ember által a mostani háztulajdonos, hogy ott valaha fürdők voltak akkor tudniillik, midőn már a falakat lerontatta.
     Ezen körülmény megemlitése csak azért érdemel különös figyelmet, mert ebből az derül ki: hogy az egri hévvíz nagy ága ezen vonalba jő és hogy itt egy fürdőt ujolag állitani igen kevés munkába kerülne.
     Továbbá azért is feltünő ezen körülmény, hogy a valóban létezett és használt fürdők a törökök kiveretése után egészen elhanyagoltattak annyíra, hogy a már kész fürdőszobák is betömettek és mai nap már csak véletlen jönnek napfényre.
     Igy minden használat és élvezet nélkül ömlött a hévviz a közellevő egri patakba és segitette a patak völgyében alkalmazott malmokat hajtani.
     A molnárokat legfeljebb azon jótéteménybe részesitette, hogy az egri patak a melegvíz bejövetelétől kezdve több mértföldre a legnagyobb hidegben sem fagyott és most sem fagy be és igy folytonosan, télen nyáron, őrölhettek.
     Eszterházy püspök, ki az egri gyönyörü Lyceumot és a közel vidéken több pompás egyházat épittetett, a már romnak indult egri érseki fürdő ügyét is felkarolta és nemcsak a régi épületet kijavittatta, hanem még 2 fürdőszobával szaporittatta is.
     A meleg tó vizét eleinte szegény emberek, betegek és egészségesek is használták ösztönszerüleg, de midőn a szegény betegek közt gyakran nevezetes gyógyulási eseteket tapasztaltak, a tehetősbek is kezdék látogatni a szerény fürdőt.
     Több nevezetes gyógyulási eset után a múlt század végén Kitaibel és Dombi az egri hévvizet nemcsak mint egyszerű fürdőt, de mint sok betegségben valóságos gyógyerővel biró hévvizet ajánlották a közönségnek.
     Adler András chemiai vizsgálatai szerint is az egri hévviz sok betegségben jótékony gyógyerejünek bizonyult be.
     1827. évben Pyrker patriarcha érsek sokat tapasztalt vizsgáló szemét nem kerülte ki az egri fürdő sem. Mindjárt Egerbe jöttekor a fürdő-épületet nagyobbittatta és kényelmesebbé tette és igy a már jótékony hatásánál fogva ismert fürdő oly látogatott lett, hogy meszsze vidékről is megkerestetett a még csak hirből ismert gyógyvíz és gyakran oly tömegben lepetett meg, hogy a fürdőszobák szaporitása mellett sem volt képes befogadni a látogatókat; e kényelemhiány egy időre elidegenité a vendégeket a különben már jó hirben levő fürdő gyakori látogatásától.
 

Fekvés és éghajlat.
     Eger érseki város, fekszik Hevesmegye északkeleti részén egy kedves és bájos völgyben; ezen völgyet már régen Vallis amoenissima Agriensisnek nevezték.
     Eger minden oldalról hegyektől köritetik és messziről úgy néz ki, mintha egy katlan közepében volna.
     Legkisebb hegyek vagynak a déli részén, egyebütt elég magas és vulcanicus eredetű hegylánczolat által védetik a rohamos északi és nyugati szelektől.
     Hegyei valaha erdőkkel lehettek benőve, jelenleg azonban szőlőtők és gyümölcsfák diszitik.
     Eger nevét valószinűleg a hasonnevü patak körül valaha nagy mennyiségben termett Egerfákról nyerte.
     Az egri fürdő majdnem a város közepén van, az úgynevezett maklári külváros felső részében, a város közepét átkigyózó Eger folyam balpartján.
     Tőszomszédságában van az érseki gyümölcsös kert és az elkülönitett, a. város élvezetére átengedett, angol izléssel csinositott sétakert.
     Vize az egri hévvíznek az egerpatakba ömlik.
     Egernek éghajlata a körülövedző hegyek védelme miatt szelid, levegője tiszta és egészséges.
     Tájkóroktól ment, sőt a járványos betegségek, mint a cholera itt mindég szelidebb lefolyású volt mint másutt.
     Egerbe csinált út vezet Pest, Hatvan, Gyöngyösön keresztűl, valamint Kassa és Miskolczon át. A Nógrád és Gömörtől ide vezető út szinte csinált ország út.
     Most midőn a kormány intézkedéséből a pest miskolczi vasútvonal szinte épittetik, az Egerbe való utazás tetemesen megkönynyittetik.
     Minthogy a fürdő mint emlitém a városnak majd nem közepén van, az elszállásolás a városban történhetik egész kényelemmel annál is inkább, mert a fürdő körül lakó polgárok havi fizetésre lakukból szivesen engednek egy-két szobát.
     Meglehet hogy épen ezen könnyü elszállásolás volt oka annak, hogy eddig a fürdő tulajdonosok magában a fürdő épületben a fürdő vendégek számára csak kevés szobát tartottak fel, jelenleg három szoba vagyon csak a szálló vendégek számára és minthogy a tüdő betegek igen vidoran érzik magukat a fürdő párák hatása alatt, különösen az idén keresett volt.
     Most legközelébb fog az érseki fürdő épület - mint jó forrásból értesűlök - felemeltetni azért, hogy ott a fürdő vendégek egész kényelemben részesülhessenek.
     Ki az egri fürdőt használja nemcsak a hévvíz gyógyerejét élvezi, de élvezheti Eger bájdús vidékének kéjeit is.
     Az emlitettem gyönyörü érsekkerten kivül igen közel van a Dobó idejében hires, most romjaiban is büszke egri vár. Innét az egész várost és a szőlőhegyeket egész pompájukban átlehet tekinteni. Itt van Dobó síremléke és a szent áhitatra intő kalvária, Krisztus a Megváltó emléke. Sok gondolat és sok érzés lepi itt meg az embert; a haza és vallás nagyszerü gondolatai úgy vegyülnek itt egymásba, hogy a léleknek jól esik olvadozni akkor, midőn a szem a hegy hullámos vidékén mereng.
     A várostól mintegy fél órai távolságban van a boráról híres Eged hegye kettős csucsával; a hegytetejére jutás öszvérek hiányában nem a legkényelmesebb, de annál kedvesebb azon élvezet, melyet tiszta időben nyerünk, belátván az Eger alatt elterűlő alföldi rónát egész a Tiszáig; derült időben a Tisza vize visszatükröződik az Egeden ülő szemébe.
     Egy órai távolságra van Egertől Felső-Tárkány, az egrieknek kedvencz majálisozó helye.
     Ezen gyönyörü vidék leirása könnyen elvezethetne kitüzött czélomtól, ugyanazért leirását ez alkalommal elhagyom, csak annyit emlitek meg, hogy eddigelé nem volt utazó, ki e helyet megszemlélni elmulasztotta volna és rá ne emlékeznék.
     A város szélében fekvő szőlőhegyek tágas utaiknál fogva mind gyalog, mind pedig kocsin élvezetesek, üditő séta helyekkel kinálkoznak és gyönyörködtetik látogatóikat.
 
Az egri fürdők természettani minősége.
     A víz szine a tükörfürdőben és a szabad tóban egészen átlátszó kékes opál szinezetű, a viz fenekén a legkisebb tárgyat is meglehet látni, hanem minden tárgy épen úgy mint a fürdőegyén a víz kékes szinétől, magában a vízben kékes szint nyer, a mely szint azonban nem valamely festanyag által jő létre, mert a vízből kiemelt tárgyak azonnal visszanyerik eredeti szinüket. Kisebb mennyiségben, példáúl pohárban, vagy tiszta üvegben a víz egészen tiszta fehér átlátszó.
     A víz fenekéről egészen a víz eredeti mélységéből mogyoró, dió, sőt tojás nagyságú tiszta átlátszó gázgömbök emelkednek a víz felületére, a hol szétpattanván szénsav gáznak lenni bizonyulnak.
     Ha a pohárban áll, a víz felületén egy gyenge hártya, képződik és a pohár falaira, valamint fenekére is fehéres porállomány rakódik le.
     A tükörfürdők falait ezen állomány vastagabb kéreggel vonja be és megszilárdúl annyira, hogy összeállását kissé sárgás kékes szinű gipsz állományúnak mondhatjuk. Ize a viz langyossága miatt kissé kellemetlen sósas, meghülve azonban kellemes italú. Szaga a tükörfürdőkben a gyenge könkéneg szagot gyanítatja.
     A víz fenekéről felemelkedő gázbuborékok némelykor nagyobb számmal jelennek meg és gyakran oly sebességgel törnek felfelé: hogy a víz szine felett kiugorva halk morajjal pattannak szét.
     Hőmérséke a legmagasabb fokon 26°. rendesen 24 1/2 Reaumur szerint.
     Fajsúlya 1,001 nem egészen 1,002.
 
Források.
     Az egri hévvíznek számtalan apró forrása vagyon azon területen, mely az úgynevezett vár alatti és maklári utczától a patakig terjed és melynek közép vonala a vár felmenetelétől az érseki kertig gondolható.
     Ezen sok apró forrást számitáson kivül hagyva, van jelenleg négy nevezetes forrás az
     1-ső azon nagy kőmedenczébe fogatik fel, mely épen a patak felett az érsekkert töszomszédságában van, falát mosván a jelenlegi érseki fürdőnek, vize egy malomkereket forgat, a fürdő azonban nem ezen medenczéből kapja vizét, mert magukba a fürdőszobákba egyenesen a földből buzog fel.
     A fürdőintézet kisded udvarában van egy ásott kút is, a melybe szinte külön ömlik a víz oly nagy mennyiségben, hogy a kádfürdőket és zuhanyokat teljesen ellátja. Ezen kútvíz a mint eredetileg a forrásból kihuzatik szinte meleg, azonban azok számára, kik a forrás rendes melegségén kivül magasabb hőfokú fürdőt igényelnek, mesterségesen melegittetik;
     A 2-ik forrás az elsőtől alig 10-15 öl távolságnyira esik észak felé és oly nagy mennyiségü vizet tartalmaz, hogy a haza köztiszteletében álló egri érsek Bartakovics Béla úr ő nagyméltósága 1856-ik évben uszodává alakittatta.
     Ezen két nevezetes forrás egy óra alatt 14760 és igy 24 óra alatt 354,240 akó vizet ad.
     3-ik forrás az első és második közt van egy kissé keletfelé. Itt nagy víztömeg nincs együtt, hanem elkülönitve egymástól több helyen úgy buzog fel a földből, a mint az ezen helyen 1860-ik évben épült Sinkovics féle fürdőintézet tükörszobái igénylik.
     4 ik forrás az érseki fürdő és Sinkovics fürdő tőszomszégságában egy timár udvarán vagyon. Itt a víz szinte nagy mennyiségben egy természetes medenczében foglal helyet és mint az első nagy forrás úgy ez is ruhamosásra használtatik; a 3-ik és 4-ik forrás vize szinte egy malomkereket hajt, de nem oly nagy mennyiségű vízzel mint az első forrás, gyakran fogva őröl a molnár és talán azért nevezték el régente e malmot lötyögő malomnak.
     Ezen források vize összesen az egri patakot szaporitja és idézi elő azt, hogy az egri patak több mértföldeken keresztül soha be nem fagy.
 
Fürdőintézetek.
     Jelenleg 3 fürdőintézet vagyon, az első az egri érseki fűrdő, nagyobb részben még a törökök által készittetett; de később átalakittatott tükörfürdőkké.
     A tükörfürdők száma hét, de ezenkivül van még a szegényebb sorsuak számára egy tágas közösfürdő apró kis vetkező szobákkal ellátva.
     Öt tükörfürdőben vagyon zuhany is, mely vizét részben a kútból, részben pedig magából a fűrdőből nyeri. Az 1-ső és 4-ik számú tükörfürdőben a zuhanyok kettősek t. i. zápor és sugár, melyek mintegy 2 öl magasságról esnek.
     A tükörfürdők vize télben is megtartja hévfokát, s igy télben is fürödhetni. Azok számára azonban, kik melegebb szobát ohajtanak, télben egy tükörfürdő szobája fűttetik.
     A fürdők vize tiszta kékesen átlátszó, mint fentebb említém és minthogy folytonosan igen nagy mennyiségben buzog fel a föld mélyéből, folytonosan ki is folyik és magamagát tisztitja azon anyagoktól, vagy szappan maradékoktól, melyek a fürdő vendégektől a bőr letisztitása által a vízbe jutottak.
     A fürdő vize, mint átalában az egész egri hévvíz mennyiségére nézve soha sem kevesbedik, legalább úgy tapasztaltuk, hogy 1863-dik évben, midőn vidékünkön a legdúsabb források is részint egészen kifogytak, részint pedig megkevesbedtek, az egri hévvizek mindenütt egyforma mennyiségben törtek elő a föld mélyéből.
     Kádas szoba vagyon öt, nyolcz káddal ellátva.
     Vizüket a kádak a kút vizéből nyerik csöveken keresztül, de minthogy a kút vize, mely szinte természetes melegségü, még a csöveken keresztül megy, melegségéből veszit és minthogy sok fürdővendég a víz melegségénél magasabb hő fokú vizben szeret. fürödni, azért a kádak vize melegittetik és a fürdő egyén kedve szerint mérsékelheti csapok segélyével fürdővizét.
     Valamint a tükörfürdőkben, úgy a kádas szobákban is vagyon elegendő kényelem, mind a vetközést és öltözködést illetőleg, mind azon szempontból, midőn a fürdőben társaságban jelennek meg.
     Fizet a fürdő vendég az 1-ső és 4-ik számu tükörfürdő használatáért 24 krt, de ha társaságban megy - minthogy 6-8 egyén kényelmesen fürödhetik egy tükörfürdőben - egyénenkint fizetnek 18 krt, a fürdőruha külön fizettetik.
     A többi tükörfürdőben fizet a vendég 20 krt, társaságban egyénenkint 18 krt. Hogy az 1 és 4. számu fürdőben valamivel többet kell fizetni az onnét van, mert ezen két fürdő igen keresett és a vendégek azt tartják, hogy itt a víz több hatást gyakorol azért: mert ezen két fürdőben jönnek fel legnagyobb számmal a légbuborékok; mulatságra nézve meglehet, hogy ezen körülmény számithat valamit, de a víz gyógyhatását illetőleg orvosilag azon véleményben vagyunk, hogy ez az egri hévvízben mindenütt egyenlő.
     A kádas szobákban fizet egy egyén 20 krajczárt.
     A közös fürdőben 4 krajczárt fizet mindenki. Nők számára nincs közfürdő, mert egy kő- vagy tükörfürdőben több nő füredhetik együtt; a nők átalában nem mennek csoportosan oly nagy számmal fürödni, mint például szombaton a mesterlegények és földmivesek.
     A fürdő megnyittatik aprilis hó közepén és mindig lehet fürödni egész oktober közepéig.
     Naponkint lehet fürödni reggeli 4 órától esti 10 óráig.
     A váró vendégek számára vagyon egy csinosan bútorzott tágas váró-terem.
     A vendégek kényelmére, a fürdőben, a bérlő által, minden a legszebb rendben vezettetik és épen ezért lakik folytonosan a fürdöben, hogy a legkisebb kivánni való is azonnal teljesíttessék.
     2-dik az új fürdő az érseki fürdőnek majdnem átellenében; ezen fürdő helyiség nagyobb része ujabb izléssel épülve, lakúl szolgál a tulajdonosnak. A fürdő-udvarka szép fákkal és virágokkal díszlik.
     Vagyon a fürdőbőn öt tükörfürdő és három kádas szoba, kétkét kényelmes káddal ellátva.
     A tükörfürdőben fizet az egyén 15 krajczárt, társaságban személyenkint 10 krajczárt; a kádfürdőben fizet a fürdővendég egyénenként 20 krajczárt.
     A fürdő idény épen oly időben kezdődik, mint az érseki fürdőben. Fürödni lehet mindennap reggeli 4 órától esti 10 óráig; a tükörfürdők zuhannyal vagynak ellátva.
     A kádak fürdő vizüket egy szinte meleg forrásu kútból nyerik, azonban kivánat szerint a hévvíznél magasabb hőfokuban is, a mit egyébbiránt a csinosan és jól berendezett csövek által kedve szerint intézhet el magának a fürdő egyén.
     Ezen fürdők átalában valamivel kisebb hőfokot mutatnak, mint az érseki fűrdök s így igen kényelmes azok részére, a kik nem szeretik a magasabb hőfokú fürdőket.
     Vagyon még ezen fürdőintézetben egy gőzfürdő is, két szobával, öltöző helyiséggel és váró-teremmel berendezve, a gőzfürdő szinte a természetes melegségü kútból nyeri vizét.
     A gőzfürdőt naponkint ugyan és pedig télen, nyáron - de csak dél előtt - lehet élvezni.
     A fürdőtulajdonos a tisztaságra, kényelemre és pontos felszolgálatra szigoruan ügyelvén, a fürdővendégek a víz gyógyerejét és a fürdést teljes kényelemmel élvezhetik.
     Megjegyzendő, hogy mindkét fürdőben, folytonosan tartatik a bátori kőszénbányáknál felfedezett vasas lúg azon betegek számára, kiknek orvosi tanács következtében vastartalmu fürdőt kell használniok. A vasas lúg igen erős, azért egy kádfürdőre nem szabad többet használni egy fél, vagy pedig egy egész rocska lúgnál.
     A 3-dik fürdőintézet az uszoda. Ez valóságos jótékony intézet azok számára, kik a fürdő élvezetét, a szervezetet minden irányban fejlesztő úszási testgyakorlattal egybe köthetik.
     Nem lehet eléggé ajánlani serdülő fiúk és leánykák részére, mert az úszás által nemcsak az izmok fejlődnek és erősödnek, a járásban és mozgásban egyenességet és illemes modort nyernek: hanem kifejlődnek különösen a tüdök és mellizmok és igy eleje vétetik azon tüdő bajoknak, melyek különösen görvélyben szenvedő gyermekeknél idősb korukban oly gyakran kifejlődnek. A leányok, mint majd egykor hivatásuk szerint anyák, kifejlődött jó tüdejük és emlőjük által, magok teljesithetik a csecsemő ápolását.
     Csak röviden jegyzem itt meg, hogy az egri fürdőkben és uszodában a görvélyes gyermekek meglepő sikerrel gyógyúlnak.
     Az uszoda zuhanyokkal vagyon ellátva.
     Az uszoda helyiségében vagyon még egy társas fürdő is, öltözködő szobával azok számára, kik úszni nem tudnak.
     Mint társas fürdő bir ugyan az uszoda öltözködő szobácskákkal, hanem bizony a látogatók számához képest többel is rendelkezhetnék. Meglehet, hogy a fürdő gyermekek közül ketten is mehetnek egy vetkező szobácskába és igy elférnek szorúlva: hanem az illemre és szeméremre is kell felügyeletet tartani, nehogy fiataljainkból oly szemtelen nagyok legyenek, kiknek száma a mai világban oly sok és kik még azt akarják elhitetni és erőszakolni másokra, hogy ők a czivilizáltak?!!
     Az uszoda tágas udvara fákkal van beültetve és sétányokkal diszitve azok számára, a kik ott időznek.
     Nők számára fel van tartva az uszoda reggel 8 órától 10-ig, délután 3 órától 5 1/2 óráig. A nap többi részében reggeli 4 órától esti 9-ig a férfiak fürödhetnek; fizet a vendég az uszodában 15 krajczárt - az uszodai tanitás egy hóra 5 forint.
     A kellemes melegségű uszodában május elejétől egész szeptember végeig lehet fürödni.
     Minthogy az uszodában a felügyelőn kivül 5 uszó mester van alkalmazva és a szolgai személyzet és elég nagy, minden szép rendben történik. Szerencsétlenség még tudtomra nem történt.
     Az uszoda vize roppant mennyiségben buzog fel, folytonosan kifolyik és igy mindig tiszta átlátszó.
 
Az ivó kút.
     Kár, hogy az egri hévvíz belső használata jelenleg nincs oly gyakorlatban mint valaha lehetett.
     Azoknak, kiknek a fürdő külsőleg orvosi szempontból javalva vagyon, mindenesetre csak jót tenne, ha a kút vizét, mely a fürdő vizétől elkülönitve ásott kutakból nyeretik, szinte belsőleg is használnák. Azon vegyi elemek, melyek a vizben kellő mennyiségben találtatnak és melyek a fürdőből jutnak a szervezetbe, kellő mennyiségben a gyomor és beleken keresztűl is jó hatással vagynak, annál is inkább, mert bár a víz langyosan egy kissé kellemetlen, de jobban kihülve igen kedves és könnyű italú, a mit bizonyít azon sokak száma, kik folytonosan ezen vizet iszszák.
     Az egri hévvíz körül és területén a növényzet gyönyörü szép zöld színnel gazdagon tenyészik és valamint kora tavaszszal fejlődésnek indulnak: úgy csak késő őszkor, midőn már másutt csupaszok a galyak, hullajtják el sürü lombozatokat.
     Midőn ezeket látom, önkénytelen eszembe jut a világhirű gateini fürdő, melynek testvérét Egerben birjuk, de melyet mi nem becsülünk annyira mint amazt a világ, pedig egyéb okaink alig vagynak mint az, hogy a gasteini fürdő berendezése gazdagon pompázik, a miénk pedig csak egyszerű berendezéssel szerénykedik.
     Csak vállalkozás kell a fürdői kényelem előállitására és Eger hévvize oly nevezetes lesz, mint a gasteini.
 
Az egri hévvíz vegyrészei.
     E víz addig négyszer vizsgáltatott meg vegyileg, azonban nem ártana az ötödik vizsgálat sem, már csak azért is, mert az előbbi vizsgálatok csak minőségileg "qualitative" történtek a vegy-tudomány azon időszakában, a midőn oly pontossággal alig történhetett a vizsgálat, mint jelenleg, különösen a vegytudomány napontai nagy mérvű előhaladása után történhetnek. Egyébbiránt a legközelebbi időre hagyván a víz ujabb vegykémlését, most a már megtörtént vegybontás eredményét sorolom el.
     1-ször Kitaibel bevégezvén vegyvizsgálatát, ezt mondta "partes constituantes chemicae" supponuntur: Acidum earbonicum et carbonas Calcariae." E szerint ő szénsavat és szénsavas meszet fedezett fel fürdőnkben.
     2-szor Dombi Sámuel igy ir: "A víz kénsavval semmit sem pezsgett; az ibolya szörp csak kevéssé szinezé zöldre, jeléül, hogy kevés alkali részekkel bir; a bele hintett gubacspor, melytől sem fekete, sem bibor szint nem kapott, világosan mutatá a vashiányát: az olvasztott alszénsavas haméleg által ugyan zavaros, valamennyire fehéres lett, de az üveg fenekén nem sok csapadék maradt. Az elpárolás által nyert por tüzesitetvén, nem pattogott és igy közép természetű konyhasós részekkel nem bir; 23 font víz elpárolgása után 31 szemer szilárd anyag maradt hátra, mely felolvasztva és átszűrve 5 szemer alkali sóból és 26 szemer mészföldből állott; amaz Ammonia Muriaticaval erős beható gőzt okozott, emez pedig higított kénsavval rögtön felforrott."
     5-szor Adler András gyógyszerész 1826-ik évben következő alkrészeket talált: szabad szénsav, könkéneg, szénsavas mész, sósavas mész, salétrom, sziksó, csudasó, konyhasó.
     A vegyvizsgát 20 font vízben tette és 50 szemer szilárd részt talált, az illékony részeket nem mérte meg.
     4-szer John Abel 1838-ban Adler vizsgálását egészen helyeselte, csak épen konyha-sót nem talált.
     A mint látjuk ezen vizsgálati eredmények olyanok, a melyek még tökéletesitésre várnak, egyébbiránt az még is kiderül, hogy az egri fürdő nemcsak, mint az egyszerű meleg víz, egyedűl mosdásra való, hanem oly vegyelemeket is tartalmaz, melyek orvosilag felhasználva bizonyos betegségekben valósággal gyógyitólag hatnak a szervezetre; és ha még hozzáadjuk azon villamdelejes erőt, mely az egri hévvíz mind eredetét, mind melegségét oly határozottan jellemzi; bátran elmondhatjuk, hogy az egri hévvíz egyszersmind a gyógyvizek, a gyógyfürdők közé tartozik és hogy ez csakugyan igy vagyon, megernlitem azon kórokat, melyekben az egri fürdő tapasztalatilag gyógyhatást gyakorol.
 
Az egri fürdő gyógyhatása.
     A mi az egri gyógyviz élettani hatását illeti, saját és kartársaim tapasztalata szerint a következő betegségekben ajánlható.
     1-ször Igen jó hatást gyakorol az idült máj és lépdagokra, ezeket nemcsak megpuhitja, hanem rendes állapotukra és működésükre visszavezeti és igy mind azon kórok, melyek a máj- és lép-daganatoknak és dugulásoknak természetes következményei, egyenkint sorban elenyészvén, a beteg visszanyeri elvesztett egészségét.
     A legtöbb esetben az aranyér szükséges következménye lévén a májbeteges állapotának, a most mondottak szerint gyógyulnia kell és csakugyan oly meglepőleg javul, sőt gyógyul az aranyeres bántalom az egri fürdő használata által, hogy e tekintetben hévvizünk még a laicusoktól is, mint a tapasztalásból merült gyógyerejü, dicsértetik.
     Tapasztalásból azt is tudom, hogy a végbél körül keletkezett és gyuladásba átment aranyeres csomókkal is sokan fürödnek, vagy csak ülőfürdőt vesznek és nemcsak javulást nyernek, hanem a legtöbb esetben szétoszlanak a kidudorodott csomók.
     Saját tapasztalatomból és kartársaim előadásából azt is állithatom, hogy sok oly megnagyobbodott és megkeményedett lépdagokat oszlattunk szét a fürdő által, a melyek a legerélyesebb gyógykezeléssel évekig daczoltak.
     2-szor. A sárgaság és búskomolyság, mint szinte a legtöbb esetben a máj és a lép beteges elváltozásának következménye, az egri fürdőben sikeresen gyógyulnak.
     3-szor. A rosz emésztés, gyomorzsába, felböfögés és gyomorégetés (soda - Sodbrennen) bélhurut és székrendetlenség, amennyiben ezek a gyomornedv elsavanyodásától feltételezvék.
     Ezen bajokban én ajánlom a viz ivását is, eleinte kisebb mértékben, később lehet többet is inni, de nem melegen, hanem meghűlve.
     Ha a vegyelemeket figyelembe vesszük, ezen tapasztalati igazság szépen kiviláglik.
     4-szer. Vagynak tapasztalatok arra nézve is, hogy azon egyének, kik kőben, vagy fövényben szenvednek, részint megkönnyebbednek, részint, különösen a fövény, könnyedén kiürittetik a vitelet által.
     5-ször. A csonttörések és ficzamok után hátramaradt fájdalmak és izommerevedések, egészen és sebesen meggyógyulnak.
     6-szor. A fájdalmakkal járó csúzos bántalmak, sőt a köszvény is alább hagy.
     7-szer. A bőr és takhártyák idült petyhüdtségére zsongitólag és összehuzólag hatván, a bővebb és rendellenes elválasztásokat megszünteti, ezért tapasztaljuk, hogy a fehér folyás, izzag, sömör, viszketeg, idűlt fekélyek a fürdő hatása alatt szépen gyógyulnak. Azon bőrbaj, melyet szine miatt a nem szakértők átalában májfoltoknak neveznek, a fürdő használata által elmulnak és az eddig száraz és pattanásokkal telt bőr puha lesz, élénk fehéres szinezetét visszakapja.
     8-szor. Sokan a méh és tüdő vérzéseiben, valamint a máj és tüdők elgenyesedésében is ajánlják.
     Nekem annyi tapasztalatom van, hogy a gümőkórosok, midőn bajuk láz nélkül idültté vált, a fürdő környékében, ott t. i. a hol a léget a fürdőből kifejlett gőz és felemelkedett párák töltik be, igen jól és vidoran érzik magukat. Láttam eseteket, a hol a cavernák elmeszesedtek, még pedig oly egyéneknél, a kiknek életéhez alig volt remény. Láttam egész fiatal egyéneket is javulni, sőt meggyógyulni.
     Megjegyzést érdemel, hogy a gümőkórosak ezen fürdőben fürdés alatt is jól érzik magukat és tüdőjük semmi nehézséget vagy fuldoklást nem külöl.
     A tapasztalat azt mutatja, hogy a gümőkórosaknak, az egyforma és párával telt légkör a legjobb és azért keresik fel azon vidékeket, a hol ezen kellékek megvagynak. A tapasztalat azt is bizonyitja, hogy a gümősödés leginkább az által gyógyul meg, ha a képződött cavernák tartalma elmeszesedik.
     Az egri fürdő környezete a megkivántató légkörre nézve tehát egészen alkalmas; vizében pedig megvagynak azon vegyi alkatrészek, melyek a gümők elmeszesedését előidézhetik.
     A fürdőt, bár könnyen eltűrik, mint imént mondám: azonban én a fürdőt csak ritkábban és rövid ideig használtatom, hanem a helyett a vízivást ajánlom.
     Kartársaim tapasztalásait ezen baj körül nem ismerem, hanem nekem jó eredménynyel végződött eseteim voltak és épen azért reménylem, hogy e tekintetben Eger fürdője nem sokára kivivandja a szenvedő emberiség javára a méltó elismerést.
     9-szer. Az egri fürdőknek, különösen testgyakorlati előnye miatt, az uszodának használata görvélyes gyermekeknél oly átalános lett jó hatása miatt, hogy nemcsak az orvosok küldik az ezen kórban szenvedő gyermekeket a fürdőbe: hanem tapasztalás után maguk a beteges gyermekeknek szülői is gyakran orvosi tanács nélkül fürdetik gyermekeiket. A mirígyek beszüremkedései, az orr és szemek görvélyes bántalmai, a görvélyes vérvegy miatt keletkezett csonthártya daganatok, a genyedéssel járó csontszúk, a legszebb eredménynyel gyógyulnak, oly annyira, hogy mutathatunk eseteket, amelyeknél évekig tartó dagok és csontszúvasodások egy fürdőidény alatt is egészen meggyógyultak; vagy ha a mélyebben gyökezett betvegyet egy idény alatt nem sikerült is egészen kioltani, de a fürdés után határozott javulásnak indultak és az isméti használáskor teljesen kigyógyultak.
     Minthogy tapasztalat szerint a legtöbb esetben a gyermekkorban már mutatkozó görvélyes egyének esnek felnőttebb korukban is a félelmes gümőkórba: azért nem tudom eléggé ajánlani a szülőknek, hogy görvélyes gyermekeiket lehető gyakran fürdessék, és igy gyógyitsák.
     Ajánlom egyszersmind a meghűlt víznek belső használatát is.
     Hogy miképen használja valaki a fürdőt és ivásképen a vizet, mily életmódot kövessen, az étrend, a netaláni gyógyszerek használata miképen történjék: az a betegség viszonyaitól függvén, legjobb ezen tekintetekben a házi, vagy fürdőorvostól felvilágositást kérni.