V. Müveltség, ész, kedély.

     Iskola minden faluban van és a gyermekek irás-, olvasásra tanitatnak, elemi tárgyak is adatnak elő, de azért itt kevés az előhaladás, miután a gyermekek csak télben járnak iskolába, ha csizmájuk vagyon, nyárban pedig azok, kik valamit lenditeni képesek, majd libaőrzésre, majd a szántáshoz, ló- ökörhajtásra, vagy legeléskor ezen állatok őrzésére használtatnak.
     A tehetősbb tiszavidékiek gyermekeiket addig járatják iskolába, mig jól megtanultak irni, olvasni és számolni, s csak azután alkalmazzák a gazdálkodás körül; innét van az, hogy a jómódú magyar természetes jó eszénél fogva mint elöljáró gyakran igen okosan és tapintatosan jár el hivatala körül.
     A palóczok éltesebbjei közt szinte találtatnak, kik irni, olvasni tudnak, -különösen azok, kik valamikor katonák voltak; - a mostani növendékek oskoláztatnak ugyan, de ezek is, mint szülőik, korán bevégzik tudományos müvelődésüket.
     A palócz lassan gondolkozik és számit, hanem saját ügyei rendezése körül gyakran oly leleményes végszámitással bir, hogy reá nézve számitása teljesen sikeres eredményünek bizonyúl be sokszor. A törvény iránt kényszerü tisztelettel viseltetik, és részegség közben - mire igen hajlando, és ha szerét teheti el nem mulasztja - gyakran és könyelmüen követi el a törvényellenes tettet; ittasság közben tölti ki haragosa irányában bosszuját az ő ravasz számitása szerint azért: mert azon hitben ringatja magát, hogy a beszámitás alkalmakor ezen állapota enyhitő körülmény gyanánt vétetik. - Mámor közben történnek a legtöbb verekedések, és emberölések: mert a palócz csizmaszáránál mindég kést hord, és azt könyedén kirántva igen könyelmüen agyonszúrja ellenfelét.
     A bucsú ünnepek a palóczoknál ritkán múlnak el verekedés és szurkálás nélkül. Minthogy átalában szigoru körülmények közt tengődnek, kisebb lopásokra igen hajlandók; - az erdei falopása oly ügyes mestersége közé tartozik, hogy az ember csodálkozik azon ügyességen, mikép gyakran a legmagasabb hegyről, - épen arról, melyre a felügyelők legkevesebb gondot forditanak, biztosságban gondolván fájukat, - szekérszámra hordják illetőleg lopják az ölfát. Bárányt, malaczot, tyúkot, pulykát könnyü lelkiismerettel a szűr alá rejt, nagyobb lopásokra és rabló gyilkosságokra közöttük csak ritkan találkoznak hajlandók és képesek; - az uri ember előtt levett kalappal szoktak állni, de azért nem az igazi tisztelet jele ez. A tisztaságot ruházatukban leginkább az által tüntetik ki, hogy vasár- és ünnepnapokon tiszta ing- és gatyát öltenek; egyébként háztartásukban sem oly rondák, hogy talán házi állataikkal lennének egy szobában mint ez az oláhoknál a piszkos ronda életmód divatja. A nők vallásosak, szeretnek könyvből imádkozni és gyónni.
     Az alvidékiek eszesek, ügyesek és leleményesek; - a hatóság felsőbb tekintélyét tiszteletben tartják, önkormányzatukba egész hévvel és odaadással szeretnek befolyni; - véleményüket az állami élet kórmányzata, és gyakorlata körül nyiltan egész határozottsággal, s tántorithatlan igazságszeretettel szokták kimondani, az igazságot egészen átértők és önállók. A besenyői büszke nemes kiváló tulajdona az, hogy önérzetében egyenesen, felemelt fővel és nyilt homlokkal jár és beszél mindenkivel; - a megyei élet gyakorlatában mindég részt vesz, s a besenyőiek legtöbbjei véleményük nyilvánitásakor önállók és élvezethetlenek; szavazatukat egész nyiltsággal és még is az ellenzék sértése nélkül dobják a választási mérlegbe. Az ember azt látja, hogy besenyői nyilt homlokú nemes a megye teremében magánál nagyobb urat nem ismer, és igen helyesen fogja fel, mert az alkotmányos élet legföbb kelléke az, hogy az egyenlőség tiszteletben tartása mellett mindenki szabadon mondhassa ki szabad nézetét egy vagy más tárgy felett. Azonban ez nem mindenütt igy történik, mert bár megyénk minden lakosa készséggel vesz részt a megyei élet mozzanataiban; - de minthogy az országos dolgok minden oldalróli tiszta ismeretével nem egyformán birnak, leginkább azon egyének nézetei után indulnak és cselekszenek, kik vagy bizalmukat birják, vagy pedig rábeszélő tehetséggel sokat mondanak és igérnek; - igy történik azután hogy míg e nép lelkiismeretes és jó vezérek kezében - mint hajdan Dobó, Rákóczy idejében - minden nemesre-, nagyra- és jóra egész az önfeláldozásig elhatározó tud lenni: ugyanakkor téves irányban is vezethető. A palócz nemes és választmányi tag restauratio alkalmakor tömegesen seregel a megye székhelyére, s napokig ott marad csak egy kis gulyásos hús, bor elegendő és lovának takarmánya legyen; feltéve hogy nem saját zsebéböl kell ezeket fedezni.
     A megye teremében elhelyezve vezetőjének intésére vár; - nem szükséges neki a választandó egyéneket ismerni, vagy ezek neveiről tudomást szerezni; elegendő, hogy ha valamely név emlitésénél a vezér kezét felemeli; mert az éljent! s a választandó nevét a szerint hangoztatják, a mint a székre vagy zöld asztalra állott vezér kezét magasra emeli, vagy lassan kiterjesztett karjával lefelé nyom, vagy pedig sebes emelgetéssel gyorsitja kezének mozgását. - Reggel korán a teremben elhelyeztetvén, ha kiszáradna nyelvük a szomj és izzadságtól, mig vége nincs az ülésnek, s vezéreik azt nem mondják hogy "most már elmehetnek kendtek" helyükön nyugton maradnak.
     A tiszai ember is szivesen részt vesz a restauratiókban, de legnagyobb érdekeltséget csak az első nap tanusit; másnap sokan haza szállonganak - hacsak vezéreik nem tartóztatják; - azonban a tartózkodási idő alatt az élelmezést nem mindenik követeli; azért a kortesbor kimaradhatlan járulék.
     Megyei életünk hevesebb és érdekeltebb mozzanataiban oly jellemrajzok tünedeznek fel a figyelmes vizsgáló előtt, hogy sokszor örül lelkében a szabadságért esdeklő tiszta magyar jellem vissztükrözésében.
     Megyénk alvidéki lakói szeretik a tisztaságot, mind lakaik körül, mind pedig ruházatukban; - minden vasárnap tisztát öltenek; - hajukat azonban sertészsirral ugy megkenik, hogy majdnem csurog. Elmések és élczesek, de a babonának hitelt adnak.
     A közerkölcsiség jó lábon áll; a lopás annyira ritka, hogy keritetlen udvarban tartják gazdasági eszközeiket a nélkül, hogy azokat valaki elorozná; - a lopást csak a gulyások, lovászok és kondások, valamint a juhászok gyakorolják annyiban a mennyiben egy malaczot, bárányt vagy borjut ellopni és belőle bográcsost főzni nem épen lelkiismeretes dolognak tartják.
     A kedélyállapot megyénk összes lakóinál a meggondolt kevés beszédü komolyságban nyilvánúl; a fiatalabbak szeretik holmi rémes mesékről beszélni; népies verseket költeni, s azokat munkaközben eldalolni, ezekkel mintegy füszerezvén nehéz munkájukat. Eger és Gyöngyös vidéke hires az élczes dallamokról. Egerben nem múlik el egy vasár- vagy ünnepnap, hogy a kapások utczahosszant ne énekelnének; csak az a kár, hogy igen monoton és fátyolozott hangon. Megyénk összes lakói szeretik a függetlenséget, szabadságot és hazát.
     A nők jámbor lelküek, őszinték, s átalában szelidek, politikai ügyekbe - mint Dobó hős leányai - csak az egri nők avatkoznak elannyira, hogy ebbeli beavatkozásuk által gyakran férjeikre is elhatározólag hatnak.