X. Az egri érsekmegyei könyvtár leirása.

     Eger városa nevezetességei közt a gróf Eszterházy Károly halhatatlan emlékü egykori egri püspök által alapitott egyházmegyei nagy könyvtár kitünő helyet foglal el. S azért azon reményben ringatom magamat, hogy e könyv, melynek rendeltetése Heves megyét természeti, mivelődési és történeti szempontból leirni, illő helyet képez az általam czélzott közlésre is, s hogy t. olvasói szivesen veendik, ha egy intézetet velök és a haza tudósaival közelebbről megismertetek, melyre nem csak az egri egyházmegye és Eger városa méltán büszkék, hanem mely iránt az egész haza is érdekkel viseltetik.
     A könytár eredetileg a pompás lyceum épület déli oldalának első emeletén lévő teremben és abba nyiló két mellékszobában volt felállítva, melyeknek méreteit fönnebb, hol a lyceum épületet minden méretei szerint leirtam, tüzetesen előadtam. A mostani ft. érsek kisapponyi Bartakovics Béla úr ő nlmga nagylelkü gondoskodása következtében ezen helyiségekhez még azon terem is csatoltatott, mely a lyceum első emelete keleti oldalának déli sarkán fekszik s melynek méretei szinte az előbb említett helyen találhatók. Szabadjon már itt is megemlítenem, mi leirásom folyamából fényesen ki fog derülni, hogy a hazának e kitünő fia s a magyar egyház főpásztori testületének egyik legjelesebb tagja, könyvtárunk második alapitójául méltán tekinthető.
     Belépvén a könyvtár főtermébe meglepi a látogatót a csinos belszerkezet, a remekül és müvészi izléssel készült könyvszekrények s a könyvek külső csinossága. Három öl 4 lábnyi magasságban a terem padozata fölött 3 láb széles és 3 láb magas, mellvéddel ellátott karzat visz a terem körül, mely karzatnak karvéde minden szeg nélkül, csupa szoros egymásba illesztés által van készítve. Egyébbiránt minden itt találtató asztalos munka gyönyörü tömör tölgyfából készült és természetes szinében hagyatott. Kétfelől faragott kőből csinosan összerakott 40 lépcsőjü csigagarádics visz fel a karzatra.
     A teremnek boltozott mennyezetét Kracker János Lukács és Zach József kitünő német festészek remek mükezei által készült, meglepő szépségű falfestmény ékesíti. Ezen 1778-ik évben befejezett nagyszerü kép a római katholika szentegyháznak 1542-dik évben tirolországi Trient városában összegyült utolsó általános zsinatját történeti hűséggel tűnteti elő, t. i. a B. Szűznek felajánlott trienti templom belsejét és benne a zsinatra egybegyűlt egyházi és világi méltóságokat azon remek olajfestményű kép nyomán, mely a zsinat emlékére akkoron készült s az említett templomban még mai nap látható. Falfestményünk összesen 132 életnagyságu alakot mutat fel, jelesen 4 bibornokot, 20 patriarkát és érseket, 20 főpapot, 9 egyházi rendfőnököt, 14 szerzetest, 1 egyházi főjegyzőt s 8 katholikus fejedelmi követet, még pedig részint a főképen, részint a mennyezet sarkain látható jelképeken.
     A terem főajtaja fölött tanácskozik az elnöklő 4 bibornok, mellettük Salmeron hirdeti szószékről inditványait, a szószék lábánál a tilsini püspök irogatja, mint a zsinat főjegyzője annak határozatait, amott szemközt vele rátartja magát V. Károly római császár és spanyol királynak követe, büszke, lenéző spanyol országnagy. Az elnöklő 4 bibornok alatt ül 8 érsek s 2 püspök, t. i. gr. Draskovics és Dudits Magyarországból. Balról a szószéktől ül a többi érsek és püspök és más egyházi méltóságok és követek oly rendben, hogy az első padot a világi követek fejedelmeik rangja szerint sorakozva, a két hátulsót pedig a főpapok foglalják el.
     A mennyezet bal- vagy keleti szárnyát főpapok s a Jézusról nevezett társaság két fő-főnöke foglalják el három padra felosztva; a jobbik vagy nyugati szárnyának egyetlen padján a Bencze- és cziszterczi rend apátai ülnek, mig szemközt a szószékkel, vagyis a mennyezet déli részén, a kolduló-szerzetek két-két képviselője figyel a tanácskozmányokra.
     A mennyezet négy szögletén ugyanannyi egyházi jelkép díszlik. Nevezetesen balra a szószéktől a papavatás van előadva, még pedig azon jelenete, midőn az ujdon fölszentelt pap főpásztorának hűséget s engedelmességet fogad. A teljes főpásztori díszbe öltözött püspök gyönyörü ibolya szinü mennyezet alatt ül, a fölavatandó térdel előtte s négy pap a püspök egyházi kiséretét teszi. Szemközt e képpel, a délkeleti szöglet az egyháznak birói hatalmát tünteti elő. Zöld posztóval bevont asztal fején ül a zsinat jegyzője, annak határozait hirdetvén. Jobbra tőle ülnek Luther és Zwingli, s áll egy magyar süvegü, kezében dzsidát tartó harczos, valószinüleg a magyar elégedetlen protestánsok egyik vezérét ábrázolván; balra pedig a császári hirnök áll sisakkal fődött fővel, kezében tartván a császári lobogót, alkalmasint jelképe annak, hogy a világi hatalom az egyházat biráskodó jogában támogatja. Az asztal baloldalán földön heverő, felütött könyvek láthatók; a katholika hit ellen irt munkák, melyekbe a mennyezet közepe felől czikornyázó mennykő csap, meggyújtva azokat, mig a könyvekből kigyók tekerőznek ki. Nem tudom, helyesen fogom-e fel a festész eszméjét, de nekem ugy látszik, mintha ő az oda rajzolt alakok által ki akarta volna fejezni a tridenti zsinat főczélját, t. i. a reformatio által megtámadott katholika egyháznak szilárditását s a protestantismus elleni védelmét. A két jezsuita közt lekigyozó villámban az egyház átkát s azon lényeges részt sejtem jelképezve, melyet a Jézusról nevezett rend a reformatio elleni harczban és terjedése meggátlásában vőn, végre a villámcsapott könyvekből tekerőző kigyók talán azon meghasonlásra és viszályra emlékeztetnek, mely a szeretet és szelídség magasztos tanait hirdetett Üdvözítőnk követei, a keresztények közt, minden igyekezet daczára fönmaradt. E jelképhez 6 alak tartozik.
     Az északnyugati szögletben a Boldogságos Szüz s a szent ereklyék tisztelete van jelképezve. Oltáralaku alkotványon a kis Jézust ölében tartó és bájolólag mosolygó szent szüz van ábrázolva, fölötte pedig párkányon a keresztény hit egyik vértanujának holtteste fekszik. Bizalommal fordul ide a szükölködő, törődött koldus, a megsebesült harczos, a vigasztalás után sovárgó özvegy és több elhagyatott árva-gyermek, összesen hét remekül festett alak. A délnyugati szögletet a halotti szentség kiszolgáltatásának előadása tölti be. Keresztényi odaadással fekszik ott kínágyán a haldokló; mellette áll, keresztény szeretettől s emberbaráti részvéttől ihletett arczczal az áldoztató pap; az ágy végén térdelnek a haldoklónak vigasztalhatlan neje és siránkozó gyermekei s áhitatteljes arczczal a harangozó és mise-szolga, összesen öt mesterileg ecsetelt alak.
     A mennyezet felső részén, ott hol a festett boltozat ívei egyesülnek, balról V. Károly, jobbról I. Ferdinánd császárok mellpénzalakban festett arczképei látszanak, legfölül pedig a mennykő czikornyázik be az általa látszólag áttört boltozaton, a kárhoztatott könyvek felé tartván s ezeket szétszórva meggyujtván. A boltozatra még a foltok is rá vannak természethíven festve, melyeket a trienti templomon az idő viszontagságai okoztak, még pedig oly csábitó hűséggel, hogy a könyvtár látogatói közől már sokan nyilatkoztatták ki sajnálkozásukat a felől, hogy miért nem viselték jobban gondját e remek festménynek, s miért nem őrizték azt jobban a nedvesség káros befolyásától; azt hivén, miszerint a festett foltok valóságosan az idő viszontagságai által okozott foltok: a legszebb elismerése a jeles festő kitünő műügyességének.
     A terem oldalai a legszebb épitészeti festészettel díszlenek, a távlattan szabályai pedig oly mesterileg alkalmazvák, hogy a terem sima falaira és bolthajtására festett gót ívek, oszlopok, párkányzatok, fülkék, öblönyök és diszitmények oly természetesen s oly képlőleg tünnek elő, mintha csak igazán kőfaragványok volnának.
     De az emberi alakok is, bár azok elrendezését és arczaik kifezését, bár a szinezetet tekintjük, remekül vannak kiállitva és noha Olasz- és Németország müszentelt földén a falfestészetnek sok kitünő példányát, világhirü műveit láttam és megbámultam, mégis és talán épen azért állithatom szerénytelenség és túlzás nélkül, miként a mi falfestményünk egyike a legjelesebbeknek s a legjobb karban föntartottaknak. Elismerte azt maga Maulpertsch, az europai hirü egykori freskofestész is, ki Bécsből hivatván meg, a lyceumi kápolna mennyezetét festendő, midőn meglátta Kracker jeles müvét, kezeit összecsapva fölkiálta: "annyit én nem tudok!" Egyébbiránt oly gondosan és kitünő tökélylyel végrehajtott festményt Krackernak is alig sikerült másütt kiállitani s ugyanazért ezt remekmüvének méltán tarthatjuk.
     A terem tiz ablakon át nyer világosságot, öt alul van a teremben, öt pedig a karzatra szolgál. Minden alsó ablak magassága 2, szélessége 1 öl, minden felsőnek magassága 11, szélessége 6 láb. Azonkivül van a teremnek öt ajtaja, t. i. három 2 öl magasságu és 7 láb szélességü és két kisebb. A nagy ajtók közől az egyik kettős, a főbejárást képezi, a másik 2 a mellékszobákba nyilik, a 2 kisebb pedig a karzatra vezető két csigalépcsőt zárja. A lépcsők felső vége hasonló nagyságu két ajtóval zárható.
     Lenn a teremben a falak mellett csinos faragmányokkal diszitett s gazdagon megaranyozott főszből készült, természetes nagyságu mellképekkel ékesített, 16 tölgyfa-szekrény áll, melyek a főbejárástól balra számitva, sorban a latin nagybetürend 16 első betüjével A-tól Q ig jélelvék. E szekrények közt van négy fölül ivvel végződő, melyek magassága 2 ¹/₂ öl, szélessége 7 láb, nyolcz négyszögü, melyek szélessége 1 öl és négy szintén négyszögü, melyek szélessége 5 ¹/₂ láb, a magasság mindnyájoknál egyenlő. Minden szekrény fejét épitészeti oszloprendi diszitmények ékesitik.
     A 16 szekrény közől 12-nek homlokzatán mellképet találunk, melyek a főajtótól balra haladván egymást következő rendben követik: sz. Pál ap., sz. Jeromos, Antoninus érsek, XIV. Benedek pápa, Boetius Antal, Verbőczy István, Istvánffy Miklós, Baronius Caesar, borrom. sz. Károly, nagy Gergely pápa, sz. Ágoston, sz. János ev. arczképe.
     A karzaton összesen 19 hasonszerkezetü szekrény áll, közűlök 7 darab ivben végződik és 12 darab négyszögü, magasságuk egyenlőleg 13', szélességük azonban különböző 5 lábtól 8-ig. E szekrények kettős latin betükkel vannak jelölve Aa-tól Tt-ig és közülök 12 szinte egy-egy megaranyozott mellképet visel homlokzatán, melyek a karzat ajtóitól balra haladván a következő sorrendet követik: szal. sz. Ferencz, sz. Jusztin vt., sz. Damáz pápa, Lipsius Jusztus, Mabillon János, Kopernikus Miklós, Galilaei Galileo, Kolumbus Kristóf, Pázmán Péter bibornok, nazianzi sz. Gergely, sz. Lukács ev., és sz. Czyprián arczképe.
     A teremtől kétfelé egy-egy mellékszoba van. A balra nyilóban a padolattól a mennyezetig érő, tehát 3 öl magas 1 ¹/₄ lábnyi mélységü folyó szekrények állnak köröskörül a falak mellett. Ezek nagy latin betűkkel jelelnék R-től Z-ig. A jobbra nyíló mellékszobában hasonlóan 2 ¹/₂ öl magas, 1 ¹/₂ láb mélységü, kettős latin betűvel (Uu-tól Zz-ig) jelzett fenyőfából készült, hat egyszerü szekrény van felállítva. Minden mellékszobából 2 öl magas, 1 öl széles szárnyas ajtó visz ki a folyosóra.
     Balra a könyvtártól, de ezzel fájdalom! nincs összekötve, van a 3° 5' széles, két ablakos, teljes négyszöget képző olvasó szoba. Itt is fenyőfából készült 8 ¹/₂' magas, 7 ¹/₂' széles egyszerü három könyvállványt valék kénytelen felállitani, minthogy a könyvek folyton szaporodó száma a könyvtár helyiségeiben már többé meg nem fért, jóllehet a teremtől jobbra nyíló mellékszobában a könyvek kettős sorban állnak.
     Ezek voltak a könyvtár eredeti helyiségei. De a tudományok, a mivelődésnek buzgó barátja, nmlgu és főt. Bartakovics Béla érsek ur nagylelkü pártolása és bőkezüsége folytán könyvtárunk irodalmi kincsei oly nagy számmal s oly gyorsan szaporodtak, hogy elkerülhetlenné vált, uj helyiségről gondoskodni, még pedig annyival is inkább, miután az 1860-ig külön felállitott és kezelt egri főkáptalani könyvtár is a nagy könyvtárhoz csatoltatott. Hogy tehát a nagy könyvnövedék kellő kényelemmel és csinnal felállittathassék, a könyvtárral azonegy emeleten annak keleti oldalán fekvő azon terem csatoltaték a könyvtárhoz, mely egykor a 7 -ik osztály hallgató terme volt. E terem szélessége 4 öl 2 láb, hosszasága 10 ¹/₂ öl, magassága 3 öl. Világosságát 7 nagy ablakon nyeri, a folyosó felől pedig egy 2° magas 1° széles szárnyas ajtó visz be. E terem csinosan kipadoztatott és kifestetett s benne a falak hosszant 19 darab szekrény állíttatott fel, melyek fenyűfából igen csinosan vannak készitve és tölgyfaszínre festvék. A szekrények közös magassága 2° egynek-egynek szélessége 1°.
     Belszerkezet. Egy könyvtár szellemi éléskomra és kétséget nem szenved, miként még a legjelesebb ily intézetnek becse is egyedül használhatóságától függ, s ennek kisebb nagyobb könnyüségével egyenes arányban áll. Minél könnyebben használható, annál jobban felel meg rendeltetésének, annál gazdagabban érlel gyümölcsöket. E szükséges eredmény elérése czéljából a könyvek elrendezésében a legszigorúbb pontosság és rendszeretet kivántatik s a mint e nélkülözhetlen kellékek egyike vagy másika hiányzik, meghiusúl egyszersmind a czél is, melyet a könyvtárak felállitásával elérni akarunk s a könyvgyüjtemény tömkeleggé válik, melyet bámulni igen, de használni vagy épen nem, vagy csak nagy bajjal lehet.
     A könyvtárak elrendezésében leginkább két elv szerint járnak el. A könyvek vagy rétnagyságuk vagy tartalmuk, szakuk szerint soroztatnak egymás mellé, úgy hogy az utóbbi esetben az egy szakhoz tartozó könyveket egymás mellett is leljük, holott az első módszerint e könyvek külseje dönt. Az első módszer a szemnek hizeleg ugyan, de nem czélszerü; mert ezt követvén, az együvé való könyvek gyakran messzire szóratnak el egymástól s a gyüjtemény helyes használata hármas könyvjegyzéket tesz nélkülözhetlenné, t. i. sorrendit, betűrendit és szakrendit. A második módszer ok- és egyszerűbb, mert általa a könyvtár használhatósága könnyebbé válik, mivel az együvé való együtt is van, a könyvek fölkeresése fáradsággal nem jár, s a szakrendi könyvjegyzék akár el is maradhat. Sok olvasótól látogatott s használt könyvtárak okszerüen nem is lehetnek más elv szerint rendezve.
     De a régibb könyvtárak a könyvek felállitásában, külső csinosság kedveért, még az első módszert követék s a mi könyvtárunknak eredeti része is ezen elv szerint van rendezve. Akartam ugyan máskép rendezni az egészet, midőn 1852-ben a könyvtár kezelésével megbizattam, de szándékom kivitele abban maradt, mivel a szekrények alkotása, mely szerint a rekeszdeszkák mozdíthatlanok, azt lehetlenné tevé.
     Könyvtárunk három főrészből áll, azon könyvekből t. i., melyek halhatatlan emlékü gr. Eszterházy Károly néhai egri püspök úrtól származnak, továbbá azokból, melyek e nagy férfiu halála után Fuchs, b. Fischer és Pyrker b. e. egri érsekek idejében a könyvtárhoz kerültek s végre azokból, melyeket a mostani főt. érsek ur ő nmlga bőkezüleg szereztetett. Az első rész a főteremben s az attól balra nyíló mellékszobában, a második rész, a főteremtől jobbra nyíló mellékszobában és részben az olvasószobában, a harmadik pedig az új teremben és az olvasószobában van felállítva. Az Eszterházy püspöktől származott könyvek jegyzéke hármas t. i. sorrendí 8, betűrendi 2 és szakrendi 7 ivrétü kötetben. A rétnagyság szerinti felállítást, melynek hiányait fönnebb elősoroltam, kivéve, sem a rendezés, sem a lajstromozás ellen nem lehet kifogást tenni, sőt ez utóbbi maradandó emléke azon érdemes férfiaknak, kik a könyvtárt kezelték.
     Azon számos könyvről - mennyiségük a 11000-et fölülhaladja - melyekkel a nagy Eszterházy püspök halála óta 1852-ig a könyvtár szaporodott vala, kevésbbé volt gondoskodva. Felállításukban semmi elv nem volt követve, jegyzékük teljesen hiányzott. Kötelességem szerint hozzáfogtam e hiányok kipótlásához, a könyvek rendezésében a szakrendet, lajstromozásukban a régi és nálunk szokásba vett módszert követvén. Azonkivül késziték az egész könyvtárról még más különleges könyvjegyzékeket is, jelesen a csonka munkák, a több példányban meglevő, a könyvnyomtatás feltalálása utáni két első évszázad folytán megjelent könyvek jegyzékét, továbbá a kéziratok és végre a ritka könyveknek leiró és könyvészetileg megismertető jegyzéket, mely munkák által a könyvjegyzék kötetszáma 14 ívrétüvel szaporodott.
     Az 1852-dik év beálltával könyvtárunkra nézve uj korszak virult fel. Mert nem csak hogy nmlgu és főt. érsek urunk ő kegyelmessége könyvtárunkat magas figyelmére méltatni kegyes vala, hanem azonkivül még az egri mlgos főkáptalan addig külön kezelt saját könyvtárát a nagy kőnyvtárral egybekapcsolni engedé. A mindenért, mi az egyház, a tudomány, a haza javára szolgál, hőn buzgólkodó nagy férfiu, ki az egri főpásztori széket jelenleg ékesíti, ritka bőkezüséggel és pártoló szeretettel kegyeskedik könyvtárunk növekvéséről gondoskodni és miután ezen hatályos pártolás által könyvtárunk kötetszáma 1852 óta megkettőztetett s az egésznek könnyü használhatóságára, bővítésére és benső becsére nézve, egész uj és örvendetes korszak hozatott be, főpásztorunk megyéje ezen szellemi kincsének uj alapitójául méltán tekinthető.
     A könyveknek ezen gyors növekedése mellett, a lajstromozás folytonos folytatása elmellőzhetlenné vált s én számot veték magammal, hogy a tetemes uj növedék összeirásában a régi módszert kövessem-e, vagy mást, különösen az ujabb időkben annyira felkapott, ugynevezett czédulás jegyzéket hozzam-e be? és érett megfontolásom eredménye lőn, hogy a lajstromozás régi módszeréhez továbbá is ragaszkodtam.
     Ha valaki, ismervén az ujat, mégis a régi mellett marad, tartozi eljárását okadatolni. Ezt tevén magam is, megvallom, hogy előttem két érv döntő volt; ugyanis 1-ször a tekintet könyvtárunk jegyzékeinek egyöntetüségére és másodszor a czédulás könyvlajstromozás hiányosságára, mely utóbbi körülményt csak helykimélésből nem fejtem itt ki bővebben.
     A néhai gróf Eszterházy Károly püspök ur idejéböl származó könyvgyüjtemény 20293 kötetbe foglalt 13879 külön munkából áll. E könyvtömeg akkép van elrakva, hogy a főterem alsó részében 6182 kötetbe foglalt 2787 munka, a karzaton 6659 kötetbe foglalt 5375 munka, a balra nyíló mellékszobában 5118 kötetbe foglalt 3889 munka, a jobbra nyíló mellékszobában 2334 kötetbe foglalt 1828 munka, végre az olvasószobában 19 kötetbe foglalt 16 munka van felállítva.
     Főszakra nézve e könyvek következőleg oszlanak,

van:	munka	kötet		munka	kötet
hittudományi	4148	5493	bölcsészeti	1426	1963
jogtani	2414	2957	nyelvészeti	2682	4042
orvostani	514	564	vegyes tartalmu	305	654
történelmi	2525	4804

     Ezek közt van kézirat: 115 munka 130 kötetben, ősnyomat: 43 munka 47 kötetben, ritkább nyelven irott könyv: 135 munka, 187 kötetben.
     Nyelvileg tekintve e könyvtömeget, 30-féle nyelvvel találkozunk, ugyanis van: latin nyelven irva 8971 munka 11711 kötetben, német nyelven 2498-m. 3329 k., franczia nyelven: 1238 m. 3498 k., olasz nyelven: 662 m. 1149 k., magyar nyelven: 224 m. 251. k., angol nyelven: 50 m. 52 k. Azonkivül vannak köztök aethiop, arab, cseh, dalmát, dán, flamhoni, gael, görög, gót, héber, izhoni, kaledon, lengyel, oláh, orosz, perzsa, portugal, spanyol, svéd, szerb, szyriai, török, tót és válezi nyelven irott könyvek is.
     Megbocsát a t. olvasó, hogy néhai gr. Eszterhásy püspök iránti kegyeletből a tőle származó könyvek elősorolásában részletekre bocsátkozom. Szembetünő, mily csekély arányban van köztök képviselve a magyar irodalom, de tekintve állapotját a nagy püspök korában s azon körülményt, hagy hazánk tudósai akkor még nagyobb részben a latin nyelvvel éltek, a könyvgyüjteményt pedig jobbadán külföldről szereztette, a kiemelt tény kevesbbé feltünővé válik és természetes magyarázatát nyeri.
     Az alapító halála óta könyvtárunkhoz került növedék áll: 1-ször Fuchs Xav. Ferencz és báró Fischer István néhai egri érsekek könyvtáraiból, melyek összesen 3830 kötetbe foglalt 2435 munkából állnak. 2-szer: a b. e. néhai egri atyaérsek Pyrker János Lászlónak 7140 kötetbe foglalt 4054 munkát számláló, nagy részben német és olasz remekmüvekből álló könyvtárából. 3-szor: A mlgos egri főkáptalannak 1860-ban a nagy könyvtárnak átengedett, 6523 kötetbe foglalt 4695 munkát számláló könyvtárából. 4-szer: a mostani főpásztor nmlgu és főtdő Kisapponyi Bartakovics Béla érsek ur által ritka bőkezüséggel folytonosan beszerzett, nagyobbrészben pedig saját könyvtárából átengedett könyvekből, melyeknek összes száma 1852 óta már 7644 kötetbe foglalt 6268 munkára megy s végre 5-ször: a néhai Naidhart Antal egri érsekségi nyug. jószág-igazgató könyvtárából, melyet ftdő érsek ur ő nmlga ezen ritka képzettségü öreg ur halála után 1866-ban hagyatékából a mi könyvtárunk részére megszerezni kegyes volt. De 6000 kötetbe foglalt 4200 munkából álló ezen könyvgyüjtemény a mi nagy könyvtárunk könyv- és kötetszámát meg nem változtatja, minthogy ugyanannyi többes példány a könyvtárból eladás végett kiszedve és elkülönitve lőn.
     E nagy és szép növedéknek helyes felállítása és kellő lajstromozása 9 évi folytonos munkámat vette igénybe és könyvtárunk czímtárainak számát 13 ívrétü vastag kötettel szaporítá, t. i. a sorrendit 1, a betűrendit 6, a szakrendit 6 kötettel, úgy hogy a czimtárak összes száma jelenleg 44 nagy kötetre rúg, melyek közől 28 kötet saját művem. A növedékekkel együtt könyvtárunk állása 1867. deczemb. 31-én következő volt:

könyv	munka	kötet	könyv	munka	kötet
hittudományi	9345	12949	bölcsészeti	2831	3662
jogtudományi	5316	6229	nyelvészeti	7730	11616
orvostani	851	875	vegyes tartalmu	584	1729
történettudományi	4674	8371

     Könyvtárunk tehát a kitett napon 31331 munkát számlál, mely 45449 kötetbe van foglalva; ezek közt van kézirat: 372 munka 397 kötetben, ősnyomat: 95 m. 96 kötetben.
     Nyelvileg osztályozva van könyvtárunkban: latin nyelven írott könyv: 16381 munka 19977 kötetben, magyar nyelven 4077 m. 5382 k., német nyelven: 7060 m. 12514 k., franczia nyelven: 1741 m. 4046 k., olasz nyelven: 1496 m. 2188 k., angol nyelven: 154 m. 593 k., ó görög nyelven 133 m. 258 k., héber nyelven: 29 m. 43 k., orosz nyelven: 48 m. 62 k. Azon kivül van könyveink közt: aethiop, arab, cseh, dalmát, dán, flamhoni, gael, új görög, gót, hollandi, irhoni, iszhoni, kaldei, kaledon, lengyel, őrmény, oláh, perzsa, portugali, sinai, spanyol, svéd, szanszkrit, szerb, syriai, török, tót, valez és zend nyelven irott is, s így könyvtárunkban 38 nyelv van képviselve, azonkívül birjuk a szent irást 25 és a miatyánkat 625 nyelven és tájnyelven kinyomtatva.
     A mi már most a tudományok főszakait illeti, a katholika hittudomány, a bibliai tanulmányok, az ó és újabbkori remekírók és nyelvészet, továbbá az egyházi és polgári leginkább régebbi jogirodalom, s a történelmi tudományok vannak legjobban képviselve s ezt természetesnek fogjuk találni, ha fontolóra vesszük, miszerint könyvtárunk rendeltetése főleg az, hogy az egri érsekmegyei papnövendékeknek s az egri lyceumban tanuló ifjuságnak alapos kiképeztetését elősegítse, tehát főleg hittudományi iskolai czéloknak feleljen meg; de azonkívül a megyei lelkész, az Egerben lakó kanonok, egyházi és világi tanár uraknak s az egri értelmiségnek, mely jobbadán a jogi, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat kedveli, szellemi tárházul szolgáljon. A természetrajz, a legujabbkori földirat, az államisme és az ipartan kevesbbé vannak képviselve, leggyérebben pedig a természet- és mennyiségtannak számos szakai; azonban kétséget sem szenved, miként jelenlegi érsek urunk ő nmlgának a tudományok összeségére kiterjedő lelkes rokonszenve és bőkezüsége által e hiány is majd lassankint ki lesz pótolva. Annyi már mostanáig is történt, hogy az imént elősorolt tudományok főszakai is legalább egy két jelesebb új munka által vannak képviselve. Mi pedig a magyar könyvek számát illeti, föpásztor urunk ő nmlgának a hazai irodalom iránt táplált kitünő szeretete s annak nagylelkü pártolása könyvtárunk jelenlegi állásából is kiderül.
     Valamint minden nagyobb könyvtárban, úgy a mienkben sem hiányoznak az azonegy kiadásnak többes példányai és ezekkel együtt könyvtárunk kötet száma az 50000-et felülhaladja, de ezek külön állittattak fel, elfognak adatni és azért a könyvtár állományába nincsennek is felvéve.
     Csonka munkák is vannak. Számuk az egész könyvszámnak 2 száztólijára rúg. Vannak azok közt eredetileg csonka munkák, vagyis olyanok, melyek egészen soha meg nem jelentek, továbbá olyanok, melyeknek egyes kötetei vagy füzetei letünt időkben, vigyázatlan kikölcsönzés, sőt fájdalom! lelkiismeretlen elidegenítés által is elvesztek: mert nehány évtized előtt a könyvtárnál oly szolga volt alkalmazva, ki az enyim és tiedrőli fogalom iránt magával tisztában nem lévén, e könyvtárt tetemesen (majd 600 kötettel) megkárosította, mit annál könnyebben tehetett meg, mivel a könyvek jelentékeny része még lajstromozva nem volt.
     Könyvtárunkban a régi nyomtatvány is meglehetős számmal van meg. Régi nyomtatványok alatt azon könyveket értjük, melyek a könyvnyomtatás feltalálásától számítva a 16-dik évszázad végeig jelentek meg. Ezek közől megint azok, melyek 1440-től 1500-ig megjelentek, az úgynevezett ősnyomatokat (ex incunabulis) képezik. Ezek száma könyvtárunkban aránylag nem nagy, a régi nyomtatványok száma azonban mégis elég jelentékeny, mert az egész könyvállománynak 6 száztólijára megy.
     Könyveink nyelv szerint rendezett kimutatásából végre kiderül, hogy a latin könyvek száma a más nyelveken irottakét jóval túlhaladja, de e körülmény elveszti feltünőségét, ha emlékezni akarunk, hogy a latin nyelv sok századon át mindenütt, hazánkban egészen a mostani század első negyedeig, a katholika szentegyházban pedig még most is a tudósok főnyelve.
     Könyvtárunk egyik nagy hiánya az, hogy meghatározott, biztos évi jövedelmet nélkülöz, mely az új irodalom sokféle és gazdag termékeinek kellő aránybani megszerzésére fordítható volna; jelenleg e tekintetben egyedűl nmlgu érsek úr kegyelmére van utalva és bár mennyire le vagyunk is kötelezve e nagy férfiu ritka nemeslelkűsége által, mégis nagyon, de igen nagyon kivánatos volna, hogy a könyvtár rendes évi jövedelemmel ellátatnék, kivált mióta Egerben életbe lépett megint a jogakademia is, melynek mind tanárai mind tanuló ifjai sokszor a jog-, statisztika-, államtudomány stb. köréből a legújabb műveket szeretnék áttanulmányozni, vagy legalább átlapozni, sőt gyakran épen a jog- és államtani legújabb irodalomra szorulnak a nélkül, hogy könyvtárunk abbeli ohajaikat kielégíteni képes volna, habár ezen tudományok régebbi irodalmuk termékeiben nincs hiány s úgy áll a dolog a mai nap oly nagy hatalomra vergődött mennyiség- és természettani legújabb irodalommal is. Adja az Isten, hogy kegyelmes érsek urunk ő nmlga az e nagyszerű intézet iránt tanusított nagylelkű kegyességét azzal koronázhassa meg, hogy alapot teremt, melynek évi rendes jövedelmeiből az ujabb és legújabb irodalom jelesbb műveit rendszerint be lehetne szerezni.