IX. A testvérmegyék főbb helyeinek helyrajzi rövid leirása.

     Közigazgatási székhely Eger. Járások. 1) Tarna -járás. Hozzátartozó város Eger, mezővárosok: Heves, Maklár, Verpelét; faluk: Al-Debrő, Átány, Bessenyő, Boczonád, Bod, Deménd, Detk, Domoszló, Dormánd, Erdőtelek, Eger-Szalók, Erk, Tarna Eörs, Fel-Debrő, Felső Nána, Füzes-Abony, Halmaj, Kaál, Kápolna, Karácsond, Kerecsend, Kömlő, Kompolt, Ludas, Markaz, Mező Tárkány, Nagy-Füged, Nagy-Tállya, Sz. Mária, Szóláth, Tarna-Méra, Tarna Sz. Miklós, Tófalu, Ugra, Vécs, Vezekény, Visonta, Visznek, Zaránk, Zsadány; puszták: Alatka, Báb, Balpüspöki, Bútelek, Csász, Felfalu, Felső Telek, Fogacs, Hanyi, Kis-Buda, Kis-Füged, Miske, Nagyút, Pázmánd, Szalók, Szárazbeő, Szikszó, Szóláth, Tarcsa, Tarnócza, Tenk, Tépely.
     Nevezetesebb helyek: Eger rendezett tanácscsal ellátott érseki város, északnyugat, észak, északkelet, kelet és délkeletre szőlőhegyekkel körülkoszorúzva, délfelé pedig az alföldi nagy síkra nyúló gyönyörü völgyben fekszik az Eger vize mellett, mely a városon keresztül folyván, azt két részre osztja. A város meglehetős terjedt, mert 4400 házat számlál, melyek közé sok kert is vegyűl. Utczái nem a mai izlés szerint vannak ugyan rendezve, hanem inkább keskenyek és csavargósak, de mind a mellett mondhatni, hogy Eger a magyar provincziális városok közt a legszebbekhez számítható. Utczái kövezettek s épületei közt több olyan van, mely bármely fővárosnak is díszére válnék. Templomai közől első helyen megemlítendő az olasz modorban épült gyönyörű főegyház. Azt b. e. Pyrker János L. patriarka-érsek, a főkáptalan által is bőkezüleg gyámolíttatva, öt év folytán 1832-től 1837-ig Hild József pesti híres építész által építettette fel. Nemes egyszerűsége által magasztos benyomást okozó ezen szép templom, az Eszterházy-féle pompás tanoda-épülettel szemközt, nem épen jelentékeny magaslaton emelkedik, melyre díszes, oldalt szakaszonkint, alulról számítva, sz. István és László királyok, továbbá sz. Péter és Pál apostolainak homokkőből faragott óriási szobraival ékesített széles lépcsőzet vezet. A templom alakja patriarka kereszthez hasonló, a keresztmetszési ponton 120 láb magas és 54 láb átmérőjü kúp emelkedik, hátsó részét két, 169 láb magas torony, homlokzatát pedig hat darabból álló korinthi oszlopsor s felül a hit, remény és szeretetnek, homokkőből faragott óriási jelképes szobrai ékesítik. Hosszasága 300, szélessége 120 és illetőleg 105 láb, nyolcz harangjának legnagyobbika 72, másika 47, harmadika 20 mázsát nyom. A bejárás a homlokzat alatt három roppant nagy kettős ajtón történik, melyek fölött helyes czélzatu sz. jeleneteket ábrázoló féldombor faragványok díszlenek. - Belűl a boltozat, valamint a karzat is számos művakolatú (Stuckmarmor) oszlopon nyugszik s a kúpon s a boltozat alatti félkör ablakokon által a templom bő világosságot nyer. A szentély 69 láb hosszú 39 láb széles; mellette balról van a káptalan sekrestyéje s e fölött a nyilvános levéltár, jobbról pedig a bold. szűz kápolnája és ruhatár, fölötte oratorium. Legnagyobb ékességét teszi a templomnak 9 jeles oltárképe, úgymint a sz. János evangelista szenvedését ábrázoló nagy oltárkép, mely bold. Danhauser bécsi festész ecsetét örökíti, továbbá a sz. kereszt, ker. János, Mihály főangyal, József és Anna mellékoltárainak képei, melyek mindannyi nevezetes olasz festésznek, ugymint Schiavonni, Malatesti, Grigoletti s Busatonak müvei; úgy szinte Casagrande Márk nagyszámu jeles féldombor faragványai. Ezen műkincsekhez járultak még legújabban a mostani főt. érsek ur ő nmlga s a főkáptalan bőkezüsége által Casagrandetől carrarai márványból gyönyörüen faragott térdelő két angyal, mely kétfelől a főoltár szentségtartójától el van helyezve s a 74 változatu felséges hangu nagy orgona, mely több mint 21000 a. é. forintba került és Mooser Lajos szalczburgi híres orgonakészítőnek remek műve. A főtemplomon kivül van Egerben még hat templom t. i. a cziszterczi, minorita, sz. Ferencz, servita és irgalmas rendtársak egyházai s a kórház temploma, melyek közől a minorita atyáké csinos szerkezete, magas sugár 2 tornya s a benne található több jeles kép, a sz. Ferenczrendi atyáké a b. szüz szeplőtlen fogantatását jelképező, ott díszlő igen sikerült főoltári festmény, a cziszterczi, hajdán jezsuita rendi templom pedig a jezsuiták sajátszerű épitési modorukat híven ábrázoló szerkezete miatt nevezetesek. A templomokon kivül van Egerben még 10 kápolna is t. i. az érseki lakban, a lyceumban, a papnöveldében, a finöveldében, az angol hölgyek intézetében, a várban, a vármegyei fogházban s a 3 temető mindegyikében egy-egy. E kápolnák közől az egészen felső-tárkányi szürke márványnyal kirakott érseki lakbeli nemes egyszerűsége s a lyceumbeli a mennyezetén látható jeles freskó festménye által tűnik ki, mely az Europa szerte híres Maulpertsch festész műve, valamint az egri származásu és mint a bécsi cs. k. képcsarnok igazgatója elhalt híres Hesz festész által remekül festett oltárkép által is, mely sz. István első királyunkat ábrázolja, a mint fia, Imre herczeg, jelenlétében országát a kis Jézust ölében tartó bold. szűznek felajánlja. A keleti egyház hívei szinte nagy és számos sikerült képei miatt igen csinos templomot birnak Egerben, a protestansoknak 1861-óta imaházuk, a zsidóknak pedig synagogájuk van.
     Azon középületek közől, melyek nem isteni szolgálatra rendelvék, mindenek előtt az érseki lyceum érdemel megemlítést, mint oly tanépület, melyhez hasonló nem csak hazánkban nincsen s az egész osztrák-magyar birodalomban alig található, hanem Europában is ritkitja párját. Ezen első rangu, roppant palotát gróf Eszterházy Károly utolsó egri püspök emelte fel ritka kitartással, 20 év lefolyta alatt (1765-től 1785-ig) több mint 2 millió pengő forint költséggel. E nagyszerű épület több rendbeli, remek fresko-festményekkel ékesített szép termével, csillagdájával, természettani s egyéb gyüjteményeivel valamint egy részről fényes bizonysága, annak, mily magasztosan fogta fel gr. Eszterházy Károly magas lelke a tudományok fönségét s a nevelészet nagy fontosságát: úgy más részről örök hálára kötelezi az utókort az áldott emlékű nagy pűspök, hazafi és emberbarát iránt.
     Minthogy e gyönyörű műve az építészetnek méretei szerint, még tudtomra, sehol sincs leirva, én e hiányt itt az eredeti tervek alapján ki akarom pótolni.
     A franczia renaissance modorban szerkezett épület szabadon álló tökéletes négyszög, melynek minden oldala az utczák felé 45, az udvar felé pedig 28 bécsi ölet tesz. A négy szögleten és minden oldal közepén nyuladéka (risolitje) van, melyek a szögleteken 6 öl 2 láb szélesség mellett 4 lábra, az épület nyugati, déli és északi oldalán 12 ölnyi szélesség mellett 2 öl 5 lábra, a keleti oldalon pedig 9 ölnyi szélesség mellett 2 ölre kiugranak a falból. Hasonló nyuladékai vannak az épűletnek az udvar felé is, még pedig a nyugatra és keletre néző oldalán. Az első 16 öl 2 lábnyi szélesség mellett 4 öl 1 lábra, a második 8 öl 5 lábnyi szélesség mellett 2 ölre ugrik ki a falból. Az épületnek magassága földszintől a tetőig 9 ¹/₂, az oldalok közepén emelkedő nyuladékoké 10 ¹/₄ öl. A főfalak vastagsága az alapban 8, földszint 6, első emeleten 5, 2-dikban 4 láb; a középső nyuladékok főfalainak vastagsága az alapban 13, földszint 11, első emeleten 10, második emeleten 9 láb; a négy szögleten emelkedő nyuladékok főfalainak vastagsága az alapban 9, földszint 6, első emeleten 5, második emeleten 4 láb. A főfalak ezen roppant vastagságához a mellék- és közfalak is kellő arányban állanak, mire nézve elég lesz csak anynyit megjegyezni, miként földszint a folyosó-fala 5, a közfalak 3 lábnyi vastagságuak. A nyolczszögü csillagászati torony az épület keleti részének közepéből emelkedik. Magassága a földszintől kúpja tetejeig 27 öl 4 láb. 21 ölnyi magasságban a föld színe fölött foktér vagyon rajta, melynek közepéből 7 öl 4 láb hosszú és 2 öl 5 láb széles épület emelkedik 6 öl magasságra, mely forgatható, rézzel fedett kúpban végződik. E toronynak külső szélessége 8 öl, hossza 13 öl 1 láb, belső nyilta az alapban 9, fönn a foktéren 11 öl 4 láb.
     A fő- s az ujabb időkben végrehajtott némi átidomitás után, most egyetlen bejárás a nyugatra néző főoldalon van három kapun át, melyeknek magassága 2 ¹/₂ öl, szélessége pedig a középsőnek 1 ¹/₂ a mellékkapuké 1 öl.
     Bemenvén a kapun 12 szabadon álló, 16 láb hosszú 5 láb vastag gyámoszlopra támaszkodó 19 láb magas, 12 öl mélységü boltozott csarnokba lépünk, mely nagyszerű benyomást tesz a nézőre. E csarnok hátsó részében nyílik kétfelől a felső emeletre vezető 2 öl széles főlépcső, mely fejedelmi palotába is beillenék s az első emeleten 5 öl 5 láb mély és 6 öl 2 láb széles előcsarnokra visz. A második főlépcső az épület keleti oldalán van, szélessége 9 láb; a déli és északi oldalán pedig van egy-egy 6 láb szélességü melléklépcső, Ezen nagyszerű épületben a következő helyiségek találtatnak:
     l.) Földszint: A nyugati oldalon a bejárástól balra: egy 10, egy 23, megint egy 10, azután egy 13 láb szélességü szoba, melyeknek közös hosszasága 23 láb, végre a szögleti nyuladékban egy teljes négyszöget képző szoba, melynek minden oldala 4 öl 2 lábat tesz, s ugyanannyi számu és méretü szoba van jobbra is a bejárástól. Az északi oldalán van: egy 11 láb hosszaságu szoba, azután a melléklépcső, utána két helyiség, melynek szélessége egyenkint 10 láb, mellette egy 5 öl 1 láb hosszu, 11 láb széles szoba, melyre egy 7 öl hosszú, 5 öl 1 láb széles és erre egy 6 öl hosszu, 23 láb széles terem, e mellett pedig még két szoba következik, melyek egyike 10, másika pedig 17 láb széles. A keleti oldalon találtatnak északról délre számítva: egy teljes négyszöget képző szoba, melynek minden oldala 4° 1' mér, azután egy 1 ¹/₂° széles helyiség, erre egy 5 öl 3' széles terem. E mellett a toronyallya terül el azontúl van a második főlépcső, a mellett egy 2° széles helyiség, utána egy 3° 5' széles szoba, a mellett egy 7 láb szélességü helyiség s végre a déli szögleten egy 4° 2' hosszaságu és ugyanannyi szélességű szoba. A déli oldalon terülnek el egymás mellett: egy 11 láb széles szoba, mellette 3 helyiség, melyeknek elseje 2°, másodika 5 öl, harmadika 2° széles s ez utóbbi 4 öl 1' hosszu. Erre következik egy 7 öl hosszú, 5° 2' széles terem, mellette van egy 9' szélességű szoba, ennek szomszédja a melléklépcső s attól jobbra találunk még két szobát, melyek közől az egyiknek szélessége 8 láb, a másiknak 4° 2'.
     Az első emeleten van, még pedig a nyugati oldala közepén a 9° 4' hosszú, 5° 4' széles és 8° magas, úgynevezett vitatkozási terem, mely nevét onnan nyeré, hogy előbb az ünnepélyes vizsgákat ott szokták volt megtartani; balra e teremtől van két 10 láb, egy 11 láb, egy 2 öl szélességü s az északi szögleten egy teljes négyszöget képző szoba, melynek minden oldala 4° 3'. Jobbra a teremtől van négy szoba, melyeknek szélessége sorban 11, 23, 26 és 28 láb; a déli szögletet képző ezen utóbbi szobának hossza 26.' A déli oldal közepén a könyvtári terem emelkedik, melynek méretei a vitatkozásí tereméivel teljesen megegyeznek. E teremből kétfelől nyilik két szoba, melyeknek egyike 11, másika 10 láb szélességü és mind a kettő a könyvtárhoz tartozik. A déli sarkszoba mellett van egy 4° 3', mellette egy 10' szélességü szoba s e mellett a melléklépcső. A könyvtár nagy terme mellett fekvő s abba nyíló szoba mellet balra van a 3° 5' láb szélességű olvasó szoba, a mellett egy 2° 1' szélességű helyiség s erre következik egy lakszoba, melynek szélessége 10 láb. A keleti oldal közepén van a toronyban egy 4° 5' hosszú 3° 2' széles szoba, mely tanteremül használtatik, jobbra a toronytól a déli sarokban van egy 10 ¹/₂ öl bosszú 4° 2' széles és 3° magas terem, mely a könyvtár folytatását képezi, mellette találunk 2° 1' széles helyiséget, a mellett fekszik a torony mellé épített 2-dik főlépcső. Ettől balra két helyiség van, egy 10 öl 3 láb szélességü nagy terem, s egy 6 öl 2 láb széles hallgató terem. Az északi oldal közepén van a kápolna, melynek méretei a vitató és könyvtári termekéivel egyenlők; jobbra a kápolnától van a 10 láb széles sekrestye, mely mellett egy 11', 4 öl és 2 öl szélességű, tehát három egymásba nyiló szoba fekszik, melyek jelenleg a lyceumi tanárok társalgó helyiségeül szolgálnak. Balra pedig a kápolnától van egy 3° 5' láb szélességü hallgató terem, mellette egy 10' széles helyiség, utána a melléklépcső s a mellett egy 11 láb szélességü lakszoba.
     4. A második emeleten a nyugati oldalon van egymás mellett: egy 11 láb, egy 3° 5', s megint egy 11 láb, egy 2° 1' és egy 4° 3' szélességü lakszoba a vitatkozási teremtől jobbra, és balra tőle egy 11 láb, egy 4°, megint egy 11 láb, egy 2° 1' s egy 4° 3' szélességü lakszoba egymás mellett. Az északí oldalon van egymás mellett egy 2° 1' szélességü lakszoba, a melléklépcső, egy 11 láb szélességű helyiség s egy 4° szélességü lakszoba balra a kápolnától; azután ettől jobbra: egy 4°, egy 4° 1' és egy 2° szélességü szoba. A keleti oldalon van a csillagászati toronytól balra: egy 6° 3' szélességü hallgató-terem, s egy 10° 3' szélességü terem, továbbá a toronyban egy 4° 5' hosszaságu és 3 öl 2 láb szélésségü hallgatóterem, és jobbra a toronytól egymás mellett: a második főlépcső, egy 2° 1' szélességü helyiség s egy 10 ¹/₂ öl szélességű terem, melyben a természetrajzi, természettani s a pénzgyűjtemény el van helyezve. A déli oldalon a könyvtári nagy teremtől balra van egymás melIett egy 1° 5', egy 3° 5' szélességű lakszoba, egy 2° 1' szélességü helyiség s egy 10 láb szélességü lakszoba; és jobbra a könyvtári teremtől van egymás mellett egy 10 láb szélességü lakszoba, a melléklépcső, megint egy 10 láb s egy 4 ¹/₂ öl szélességü lakszoba.
     A torony a föld szinétől számítva összesen nyolcz emeletes. Az ötödik emeletén van 4 lakszoba, egy folyosó s egy más helyiség; a 6-dik emeleten az egyforma nagyságu ötszögü két észleleti terem terül el, melyek közől mindegyiknek legnagyobb hosszasága 6°, legnagyobb szélessége 3° 5' tesz ki. A két termet egy folyosó választja el s egy szoba, mely utóbbinak hossza 2° 2', szélessége 2°. A 7-dik emeleten van a lépcső, azonkivül egy 2° 1', hosszu s 11' széles csarnok, továbbá egy 2° 2' hosszaságu, 2° 1' szélességü szoba; s itt van a foktér, melynek kerülete 35° 4'. A 8-dik emeletben vagyon két szoba; az elsőnek hosszasága 2° 1' szélessége 11', a második, melyben a sötét kamra fel van állítva tökéletes négyszög, melynek egy egy oldala 2° 1' tesz ki. Végre egy forgatható kúppal fedett kis észleleti szoba emelkedik mindezek fölé, mely szinte tökéletes négyszög-alaku és melynek minden oldala 13' tesz.
     Hol a szobák magasságát külön ki nem tettem, ott az mindenütt 3 ölre megy. Minden emeleten 10' szélességü 3° magasságu folyosó visz köröskörül a házban, kivévén a nyugati oldalnak második emeletét, hol a folyosót egy 15° 2' hosszu, 6° széles terem szakítja félbe, mely szélességének nagyobb, t. i. 4 ölnyi részével az udvar felé fordult nyuladékban fekszik s ez előtt formaszerinti szinháznak volt berendezve, most azonban más rendeltetést vár. Ablak van az utczákra földszint 71, az első emeleten ugyanannyi, a másodikban 74, tehát összesen 216; az udvar felé pedig földszint: 44, az első emeleten 46, a másodikban 50, összesen 140. Egy ablak magassága földszínt 1 ¹/₂ öl, az emeleteken 8', szélessége mindenütt egyenlő 1 öl. A toronyban van az utczák felé 24 ablak s azokon kivül minden észleleti főteremben 5, a falból kiugró kis erkélylyel ellátott nagy nyílás, melyek ónozott vaslemezekkel bevont fatáblákkal zárvák s egyenkint 9 láb szélességűek és 11' magasságuak. A nyugati oldal első emelete 7° 2' hosszú, 4' széles erkélylyel van diszítve, melyre három egyenkint 2 ¹/₂° magas, 1° széles ajtó visz ki és szintoly erkély van az udvarfelé fordult nyuladék első emeletén is. Az épület keleti oldalának első emelete szinte erkélylyel díszlik az udvar felé, melynek hosszasága azonban csak 4° 1', szélessége mint a többinél 4 láb.
     A könyvtári nagy terem mennyezetén a tridenti egyházi zsinat ülését ábrázoló gyönyörű freskó falfestmény díszlik, mely boldogult Kracker és Zach egykori híres német festészeknek remek műve. Kracker Egerben telepedett le, itt el is halt s a hatvani temetőben van eltemetve, hol sírhantját egyszerű, de csinos emlék jelzi, melyet b. e. Bezegh András egri kanonok kegyelete emelé számára. A vitatkozási terem mennyezete szinte remek fresko-falfestménynyel van díszítve, mely boldogult Sigris hírneves német művész ecsetét örökíti, a tudományok különböző ágait s azok avatottjait állítja szemünk elé s a valódi felvilágositást eszközlő tudományos működést ábrázolja. A Maulpertsch nevü nagy hírű német festész által a kápolna mennyezetére festett, a mennyországi boldogságot ábrázoló nagy és jeles freskó-festményről már fönnebb emlékeztem meg, mikor az Egerben létező kápolnákról szóltam.
     Tanintézetek közől vannak a lyceumban elhelyezve: földszint a falusi tanító-képezde, a rajziskola, s az elemi fi-főiskolának 4 osztálya; az első emeleten a hittani kar 2 utolsó évfolyama, s a bölcsészeti tanulmánynak 2 osztálya; a 2-dik emeleten pedig a hittudományi karnak két első évfolyama s a jogakademiának három osztálya.
     Az épület keleti oldal földszinti osztályának nagyobb részét az érsek-lyceumi könyv- és kőnyomda műhelyei foglalják el, melyekben gyorssajtó is működik.
     Eger városa többi középületei közől erdemlik még a megemlítést a b. e. Telekessy István egri püspök által alapított papnövelde, 3 emeletes nagy és erős épület, melynél csak az kár, hogy nem a mögötte emelkedő szép Károlyterén, hanem úgy szólván gödörbe építtetett. Továbbá az érseki lak, három szárnyu nagy épület, melynek főhomlokzata két emeletes. Belől igen kényelmesen van berendezve, de kivülről épitészeti éket nem mutat. Ezen épület déli szárnyát b. e. Pyrker J. L. p. érsek egész négyszöggé épitteté ki, melynek erkélylyel diszített egy emeletes főhomlokzata a város legszebb piaczának, az Eszterházy térnek, északi oldalát képezi; a finövelde, erős, kétemeletes épület; az angolhölgyek háza, melyet Bartakovics Béla úr ő nmlga, jelenlegi egri érsek egy emelettel magasbíttatott; a gr. Barkóczy Ferencz, egykori egri püspök által emelt vármegyeház; a czisztercziták rendháza, mely kivált csinos kertje s az előtte s a templom előtt elterülő foktér által kedves hatást tesz; a minorita-atyák zárdája a főpiaczon, nagy erős kétemeletes épület, a városháza, mely körülbelől 1710 körül épült Ház Károly birósága alatt, nagyobb részt oly funduson, mely valami Noszvai Ferencz nevü kikeresztelkedett török birtoka volt, s melyet ennek elhunyta után, Telekessy István, akkori egri püspök, mint háramlandóságot (caducitást) a városnak a végre odaajándékozott, hogy rajta városházat építsen, mi meg is történt; de az épület sem ízlés, sem kényelem tekintetében nem tűnik ki.
     Magánépület is több csinos van Egerben. Én csak nehányat említek meg, úgymint mindenek előtt Schwarcz István úrnak tevékeny és vállalkozó szellemű héber vallásu tisztes egri lakosnak, gőzmalmi nagy épületét, továbbá a Steinhauser, Grőber, Szalay József-féle házakat, a Casino-épületet, de főleg a kis préposti lakot, mely bár kis terjedelmű, de igen izletes szerkezetű házról mondják, hogy ezt azon jeles müvész építette volna, ki a lyceum pompás épületét emelte és kinek nevét, minden igyekezetem mellett, fájdalom! még sem fürkézhettem ki. Még egy ritka épületről kell itt említést tennem s ez a minaret, vagy török torony, mely az irgalmasok terén mintegy 126 lábnyi magasságra emelkedik s emlékeül maradt fenn azon szomorú időnek, midőn a minden mívelődést és haladást gyülölő ozmanok hazánk nagy része fölött uralkodván, Egerben is 90 éven túl ültek, melynek váráról a félhold barbárságot jelentő zászlója sokáig szomoritólag lobogott. A sok kert közől, mely a város területén található, különösen kiemelendő az érseki nagy kert, mely több mint 60 holdra terjed. Egy része annak gyűmölcsösnek és konyhakertnek használtatik és nevezetes orangeriával is bir, nagy része pedig a közönségnek át van engedve sétányul, mire vadgesztenye és hársfáktól képezett árnyékos, gyönyörű fasorok által nagyon is alkalmatos: de fájdalom! még sem kedveltetik kellőleg, holott bármely főváros lakói boldogoknak éreznék magukat, ha oly közel, úgyszólván a város közepén, oly szép kertről rendelkezhetnének mulatságukra. Igen csinos, mert izletesen rendezett kiskert a Máriássy Gábor püspök úr ő mlga házikertje is; megemlítendő továbbá még a papnövelde s a czisztercziták kertje és nehány kert az elővárosokban, melyek magánosok birtokai. Nyilvános hatóságok sorából székelnek itten még a 68-ik számu m. gyalogezred főtőrzskara, a 60-dik számu m. gy. ezred hadkiegészitési kerületi főparancsnokság s egy katonai élelmi raktár igazgatósága. Tanintézetek közől vannak itt az érseki lyceum, hit- és jogtudományi karral s a papnövendékek részére szolgáló bölcsészeti tanfolyammal, továbbá katholikus főgymnasium, kath, és zsidó elemi főiskola fiúk számára és hasonló főiskola leányok számára, nemkülönben rajz-, gymnastikai és négy népiskola, uszoda és kisdedovoda. Tudományos segédintézetek köréből van csillagda, a 45000 kötetből álló érsekmegyei könyvtár, a lyceumi természetrajzi, természettani- és pénz és éremgyüjtemény, és hasonlólag természetrajzi és természettani gyüjtemény a főgymnasium részére is. A nevelő intézetek sorából találtatnak a városban finövelde, melyben leginkább vegyes házasságból származott, de más szegényebb sorsú fiúk is tudományos pályára, vagy, ha erre nem alkalmatosak, iparosoknak neveltetnek, továbbá nőnevelő intézet úri rendből származó leánykák részére, melyet a mostani kegyelmes érsekünk nagy lelkü bőkezüséggel megalapított s az angolhölgyek kezelnek és most legujabban keletkezett két árvaház, melyeknek minden jóravaló ember tiszta szívből a legjobb jövőt kivánja, de melyek kétség kivül biztosabban érnék el nemes czélukat, ha a nemes lelkü hölgyek, kik ezen két intézetet megalapíták, a kettőt egygyé egyesitenék. Más emberségi intézetek köréből van két jótékony nőegylet, az irgalmasrend kórháza férfiak számára s a szürke nénikék által kezelt polgári kórház nők részére, hol mind kettőbe elmebetegek is vétetnek fel, továbbá szegények intézete, úgy szinte a szürke nénikék gondviselésére bízott ápoló intézet elszegényedett egri polgárok és polgárnők részére és végre egy kath. temetkezési egylet. A forgalmat elősegítő s élénkitő hivatalok és vállalatok köréből van városunkban m. kir. posta- és m. k. távirda hivatal és két magán gyorskocsi vállalat. A posta Pest- és Miskolcz felől naponkint 2-szer érkezik meg városunkban és indúl a nevezett városok felé s utasokat is szállít, a két gyorskocsi magán-vállalat Eger- és Pest, meg Eger- és Hatvan közt eszközli a közlekedést. A hitel gyámolitására van városunkban az egyházi kegyeletes alapítványok igazgatósága és a hevesmegyei takarékpénztár. A társadalmi élet mívelt élvezeteiről a Casino- és lövészegylet gondoskodnak. Egyházi és ajtatos czélok előmozdítására törekednek városunkban a szent László- és oltáregylet itt alakult fiókosztályai s a Mária-egylet.
     A város lakosai száma 1868-ban 20780 főre megy, kik közt vallásra nézve volt: 19554 római- 11 görög katholikus, 56 híve a keleti egyháznak. 59 helvét- 22 augszburgi hitvallásuak és 1078 zsidó. Polgári állásuk és keresetmódjuk szerint felosztva volt a lakosok közt: egyházi személy 200, úri-rendüek (honoratiorok) 823, bejegyzett kereskedő 122, iparos és kézműves 1800, földmíves 16808. Az egriek életre való szorgalmas nép, mely kereskedésből, kézmívességből, konyha- kertészet es gyümölcs-tenyésztésből, de főleg bortermesztésből él, és melynek anyagi sorsa biztos javulást igér, a mint a város vaspálya és országos jó utak által közvetlenül a hazai és közvetve a külföldi forgalomba be fogott vonatni, mire most alapos kilátás van. Bort egyremásra 150,000 akót termesztenek és ki ne ismerné az egri bornak hirét a hazában, csak azt lehet sajnálni, hogy e jeles bor a világ-forgalomban jelenleg még oly szerény szerepet visel. A gyári-ipar köréből leginkább a gőzmalom érdemli meg a megemlítést, mely évenkint több mint 100000 p. mérő búzát őröl és termelékei által hazánkban már igen jó hírre vergődött, mely már kifelé is kezd terjeszkedni. A gőzmalmon kivül van Egerben még három keményítő gyár, melyek közől kettő már működik, a harmadik pedig most keletkezik; továbbá van bőrgyár és nehány nagyobbszerű pálinkafőződe és szeszgyár is. Mi Egerben az egészséges jó éghajlaton kivül még igen kedves és jótékony adománya az anyáskodó természetnek, az a két meleg fürdő, melylyel bir, s melynek vize kristály tisztasága és kellemes hőmérséke (24-25° R) miatt a fürdővendégnek valódi élvre és üdülésre szolgál. A város keleti részén láthatni nem épen magas, de meredek dombon az egykor nagyhírű régi egri vár romjait, hol Dobó István vitézsége, gyámolitva az egri polgárok, sőt egri nők áldozókész elszántságától, 1552-ben a vad dűhhel előrontó örjengő török sereg megrohanását hősileg viszszaverte, hol azonban későbben, 1596-óta, a török még is igen sokáig fészkelt, mígnem 1687-ben az egyesült magyar-német hadsereg őt innen is végképen kiűzte. A várdombon b. e. Pyrker p. érsek szép Kalváriahegyet rendeztetett, melyen azonban jelenleg már a hanyatlás jelei kezdenek mutatkozni, de bizton reménylhető, hogy jeles és kegyes érsekünk hathatós pártolását e szent és szép helyre is kiterjesztendi s az idő pusztitó hatása által okozott szükséges javitásokat el fogja rendelni, minél csak az volna még ohajtandó, hogy egyszersmind az egri nép nagyobb kegyeletre tanítaná gyermekeit a fák, építmények, szobrok és festmények iránt, ne hogy durva kedély és otromba kéz rontsa, mit ajtatosság, kegyelet és jó akarat alapított. A várdomb északi részén látni azon nagy főegyháznak is nehány igen szép romjait, mely hajdan itt állott. E gyönyörü romokat részint még b. e. Pyrker patriarka, részint pedig a mostani ft. érsek úr ő nmga ásatta ki, érdekes volna, ha e romoknak még földben eltemetett többi részeit is lehetne kiásatni.
     A Tarna-járás egyéb községei közől emlitem Heves mezővárost, egykor megerődített helység, melytől Hevesmegye nevét vette, most görög dinnyéiről híres, melyek itt nagy mennyiségben és kitünő minőségben termesztetnek. Verpelét mváros, hol sok és kedvelt dohány termesztetik. Szinte dohányukról ismeretesek még Al-Debrő, Kompolt és Kápolna községek, mely utóbbi helység az 1849 évi februárhó 26 és 27-én itt a császári és honvédsereg közt vivott véres csata miatt is nevezetessé lőn. Visonta helység határában terem a jeles visontai vörös, úgy szinte terem igen jó bor Domoszló és Felső-Nána helységek határaiban is, különösen az utóbbi helység szőlőiben gr. Károlyi György ur részére a rizling szőlőfajból oly bor termesztetik, mely mind zamatra, mind szesztartalomra nézve az eredeti rénusi bort főlülmulja. A kerecsendi és Maklár mvárosi szőlőkben termesztett borok pedig az egrivel vetélkednek.
     2. A gyöngyösi járáshoz tartoznak: Gyöngyös város, azután Pata, Pásztó, Hatvan és Apcz mezővárosok, továbbá a következő faluk: Adács, Atkár, Csány, Ecséd, Fancsal, Gyöngyös-Halász, Gy.-Oroszi, Gy.-Püspöki, Gy.-Tarján, Hasznos, Horth, Monostor, Nagy-Rhéde, Saár, Solymos, Sz.-Jakab, Szűcsi, Szurdok-Püspöki, Tar, Vámos-Györk és Veresmart; végre a következő puszták: Alsó-Huta, Bene, Encs, Felső-Huta, Filimes, Kerekudvar, Kis-Gombos, Kis-Jobbágyi, Kis-Rhéde, Muzsla, Nagy-Gombos és Tass.
     Nevezetesebb helyek: Gyöngyös rendezett tanácscsal ellátott város, a hasonnevű folyócska mellett, a Mátra tövén gyönyörű vidéken 17330 lakossal, kik közől jelenleg van római katholikus 15238, görög kath. 2, helvét hitvallasu 425, ágostai hitvallásu 59, keleti egyház híve 12, zsidó 1594. Temploma van 8, azok közt 6 katholikus, egy keleti-egyházi s egy reformatus, a zsidóknak is van synagógájuk. A katholikus templomok közt legszebb a sz. Bertalan tiszteletére szentelt főplébániai egyház, a ferenczrendi is csinos. Azonkivül van 3 kápolna is. Szerzetesház kettő van Gyöngyösön, a sz. Ferenczrendi atyáké és a paulai sz. Vincze által alapított szürkenénikéké. A magánépületek közől emlitést érdemelnek a báró Orczy-féle szép úrilak, a gőzmalom, stb. A város forgalma igen élénk, mit leginkább azon előnyös körülménynek köszön, hogy a pest-miskolczi országút rajta visz keresztül. Nyilvános hatóságok és intézetek sorából székel itt rendesen egy lovas ezred parancsnoka törzskarával együtt, továbbá egy szolgabiró is, továbbá van m. k. posta és távirda hivatal. Tanintézet van itt egy 5 osztályu kath. algymnasium, egy elemi főiskola fiúk részére, egy elemi leányiskola és 3 népiskola. A lakosok igen munkások és szorgalmasak, sok a mesterember, kik mindenféle iparczikkeket készitenek, de a pokrócz- és durva posztógyártás, mely ezelőtt itt igen nagyban űzetett, ujabb időben nagyon megfogyott. Jelenleg a csizmadia czéh fejt ki legtöbb sürgeséget s a kostök, bőr és czipőkészités nevezetes. Vásárai népesek és híresek. Ezelőtt itt a szamár- és öszvértenyésztés is nagyban ment, úgy hogy e tekintetben a város nagy forgalmat űzött, de újabb időkben ez is alább hagyott. Itt is sok a szőlőhegy, melyeket a lakosság a legszorgalmasabban mível, de a gyöngyösi bor nem kaphatott hírre s a jobbfajta borai, melyek Visonta határa mellett termenek visontai név alatt szerepelnek a forgalomban. Újabb időkben azonban itt is nagyon kedveltetik a rizling-féle szőlő faj, melyet báró Brudern József, nagyemlékü hazafi hozott és honosított volt meg első a Mátra vidékén s az abból nyert magyar rénusi bor a legjelesebb borok közé méltán sorozható. Különben a gyöngyösiek a mezőgazdasággal és baromkereskedéssel is nagy mérvben és örömmel foglalkoznak. Nehány év előtt vastartalmu forrást fedeztek itt fel, mely most kedvelt, látogatott fürdőkre használtatik. Hatvan mváros a Zagyva partján és szinte a Mátra tövén, m. k. postával, a Pest-Hatvan-Salgó-Tarjáni vasút egyik indóházával, igen termékeny vidéken, hol sok buza, nagy mennyiségű jeles görögdinnye termesztetik s a forgalom napról napra jobban kezd élénkülni. Van itt egy nagy úrilak is, melyet valaha herczeg Grassalkovich Antal nyaralóul épített a maga részére, és most a hatvani uradalom egy részével más kézbe, ha jól tudom Deutsch úr kezébe ment át. E mváros az 1524-ben itt tartott zajos országgyülésről híres. - Pásztó mezőváros a Zagyva mellett egy cziszterczirendi apátsággal, mely azonban a zircz-pilisivel van egyesítve. Pata mezőváros a Mátra tövén sok és jó bort termeszt és ásványforrása van. Csány falu görög dinnyéiről híres. Jeles boraikról híresek e járásban: Apcz mezőváros, Gyöngyös-Tarján és Saár helységek, mely utóbbi falu történelmi nevezetességgel is bir, mert itt van Aba Sámuel király sírboltja. - Solymos falu, Gyöngyöshöz ¹/₂ mfldnyire északra a Mátra tövén, melynek lakosai igen ügyes famunkások és sok lapátot, villát, gereblyét, teknyőt stb. készitenek. Szurdok-Püspöki falu Gyöngyöstől ny-é-nyugatra. Ennek szomszédjában van déldélkeletre a helységtől a szurdoki fürdő, melynek vize a semleges ásványvizek osztályához tartozik. Visznek falu Gyöngyöstől déldélkeletre, arról nevezetes mert lakosai jelentékeny kereskedést űznek baromfival, melyet ezrenkint összeszednek és Pestre visznek.
     3. Mátra járás. Ennek főhelye Pétervásár egyetlen mezőváros az egész járásban. Ide tartoznak a következő faluk: Aranyos, Bakta, Balla, Bátony, Bátor, Bekölcze, Bocs, Bodony, Csehi, Derecske, Dorogháza, Erdő-Kövesd, Fedémes, Felnémet, Füzes, Istenmezeje, Ivád, Lelesz, Maczonka, Mikófalva, Mindszent, Nádújfalu, Parád, Recsk, Sirok, Szajla, Szarvaskő, Szék, Sz.-Domonkos, sz. Erzsébet, Szűcs, Szuha, Terpes és Várasszó. Puszták közől tartoznak ide: Alsó-Iván, Alsó-Lengyend, Bolya, Buty, Dorog, Felső-Iván, Felső-Lengyend, Kis-Bátony, Kis-Bátor, Kőkút, Lak, Ördögfalva, Ó Huta, Pósvár, Rozsnak, Szederkény, Szuhai-Huta, Tardona, Tipaszó, Tiribes, Vezekény, és Villó.
     Nevezetesebb helységek: Pétervásár mezőváros gróf Keglevich nagy és szép palotájával a egy két tornyos csinos templommal. Parád falu Egerhez nyugatra 4, Gyöngyöshez északra 2 mértföldnyire a Mátra mögött gyönyörü völgyben, mely kedves regényessége által felette vonzó. E falut több nevezetességgel áldotta meg az anyáskodó jótékony természet. Van t. i. háromféle ásványos forrása timsós, kénsavas és vastartalmu és két fürdőintézete, a harmadikat t. i. a vasast most akarják felállítani. A timsós fürdő k-é-kre fekszik Parád falvától mintegy félórányira és ettől keletre szinte félórányi távolságra van egy szükebb völgy, melyben három ásvány forrás fakad. Kettő közőlök kőnkénes savanyuviz, a harmadik pedig bővebb forrás, melyet melegitve fördésre használnak. A két első forrás közől az egyik sokkal több szénsavat és kőnként tartalmaz, a kútnál gyógyvizül használtatik, és sok ezer palaczkkal szét is hordatik a vidéken, sőt az országban és borvizül használtatik, mert jól bedugazolt és beszurkolt üvegben erejét és záptojáshoz hasonló szagát sokáig megtartja és megszokván e szagát, gazdag szénsavtartalma végett, mint felfrissitő és üdítő víz borral vegyítve nagyon kedveltetik. De miután a parádi források és fürdők a parádi fürdői orvos Losteiner tudor ur által alább tüzetesen és részletesen iratnak le, nem szükséges, hogy én itt részletekbe bocsátkozzam. - Recsk falu a Mátra tövén az Eger-parádi uton, Egertől ny-d-nyugatra vasas és égvényes ásványforrásokkal. Szék falu Egertől é-nyugatra gyantás, vasas, égvényes forrással és nevezetes kőbányával. Terpes falu é-nyugatra Egertől vasas, égvényes ásványvízzel. Ó-Huta puszta, két vasas forrással. Sirok, falu Egertől ny-é-nyugatra egy kúpalaku magas sziklára épített régi várral, melynek romjai még most is regényes festői látványt nyújtanak. Erdő-Kövesd falu Pétervásárától északra, a b. Orczy-féle gyönyörü díszkertről nevezetes. - Szarvaskő kis falu a Bükkhegységben, meredek és magas kopár sziklára épített azon régi várról nevezetes, melyben egykor Telekesy István hirneves egri püspök mint belebbzett állam-fogoly lakott, de melynek romja már csak egyetlen puszta falból áll; továbbá nevezetes még azon regényes és a Stajerhoni gyönyörű vidékekre emlékeztető útról is, mely Egerből oda visz. Itt kőszén bányát is müvelnek. Bátor falu Egertől északkeletre, hol szinte kőszénbánya van. Bakta falu Egertől északnyugatra azon tóról nevezetes, mely határán egy 984 lábnyi magas hegytetején van és sokan azon véleményben vannak, hogy e tó töbört, azaz hajdani tüzokádó hegy nyilását tölti be.
     4. Tiszai járás, főhelye Szolnok rendezett tanácscsat ellátott város. Ide tartoznak a következő mezővárosok: Czibakháza, Dévaványa, Mező-Túr, Poroszló, Tisza-Füred és Török sz. Miklós; továbbá a következő faluk: Abád, Alattyán, Bessenszögh, Bura, Csépa, Derzs, Fegyvernek T.-Földvár, Halász, Igar, Inoka, Kenderes, Kis-Köre, Kőtelek, Kürth, Nagy-Iván, Nagy-Kürű, Nagy-Rév, T.-Őrs, Örvény, Pély, T.-Püspöki, Roff, Sarud, Sass, Süly, Szajol, T.-Szalók, Szelevény, Sz.-Imre, Sz.-Iván, Szőllős, Tisza-Beő, Tisza-Nána, Ugh, Várkony, Vezseny, végre a következő puszták: Alcsi, Akolhát, Balla, Bánhalma, Benő, Csampa, Csapóköz, Császlód, Cséfa, Cserőköz, Derzsigát, Domaháza, Ecseg, Fokorú, Gabonás, Gacsa, Gyalu, Gyenda, Gyüger, Hatrongyos, Hegyesbor, Hídvég, Homok, Istvánháza, Jenő, Kakat, Kengyel, Kétszigeth, Koócs, Kürth, Magyarát, Martfű, Mizse, Őrsi, Poó, Sáp, Sárszög, Siger, Szakállas, Szanda, Szászberek, Szelevény, Sz.-György, Sz.-Tamás, Szög-sz.-Iván, Taskony, Tomajszög, Túr-Pásztó, Váczikáptalani puszta, Várfenék és Varsány.
     Nevezetesebb helyek: Szolnok rendezett tanácscsal ellátott város a Tisza és Zagyvavizek összefolyásánál, a Tisza jobb partján, melyen itt állandó fahíd visz keresztül, 14628 lakossal, Hevesmegye egyik törvényszékének székhelye s a Pest-szolnoki vasút s a Tokaj-szolnoki gőzhajózás központja. Van itt m. k. postahivatal, k. távirda hivatal, katholikus algymnasium, népiskola s a sz. Ferenczrendi atyáknak egy zárdája. A lakosok halászattal és tekenyősbéka-fogással nagyban foglalkoznak s egyszersmind jelentékeny kereskedést űznek sóval, gyümölcscsel, szén- és épületfával, az áruszállitási üzlet is nagy jelentőségre emelkedett e városban, mióta Pesttel vasút és a Tiszaparti vidékkel gőzhajózás által lőn összekötve, ámbár legujabban, mióta a Pest-szolnoki vaspálya Debreczen és Arad felé kiépíttetett a város elesett azon előnyöktől, melyekkel akkor birt, midőn még a tiszai pályának egyik végpontját képezte. A lakosok közt egyébiránt a kézmüvesek is meglehetős számmal találtatnak. Volt itt 1854-ben - ujabb adatom nincs e tárgyról - 80 csizmadia, 13 halász, 13 kalapos, 53 szűcs, 20 kőmüves, ács és üveges, 54 molnár, 18 szíjgyártó és cserző, 19 kovács, lakatos és kerekgyártó, 30 szabó, 17 takács. Nagyobb gyár van itt 3, ugyanis a jeles deszkafürész és festőgyár és a repczeolajgyár, melyet Ullmann és Schulhof 1851-ben itt alapítottak, melyről azonban nem tudom, hogy jelenben mi állapotban vagyon. Mező-Túr régi mezőváros a Berettyó jobb partján nagy síkon. Határa igen terjedt és rajta jeles buza és minden gabonanem bőven terem, s azonkivül van a városnak még öt pusztája is t. i.: Nagy és Kis-Poó, Túrpásztó, Bánrév és Gabonás. Lakosai mind magyarok és legnagyobb részben reformatusok, kik leginkább mezőgazdászattal, de kézmüvességgel is foglalkoznak, jelesen megemlítendők a fazekasok, kik híres korsókat és más cserépedényeket készítenek. Az itteni elemi iskola dicsértetik. A sok legelő és a gazdasággali foglalkozás okozzák, hogy itt a marhaállomány is jelentékeny. Ez 1857-ben 3687 ló-, 1138 ökör-, 1616 tehén- és 19798 juhból állott. A többi termesztmény mellett dohányt is sokat termesztenek. Török-szent-Miklós mváros az úgynevezett Tintóka folyó partján, mely nem egyéb mint a ¹/₂ órányira távol Tiszának egy kiszakadása. Határa nagy és még öt puszta is tartozik hozzá ugyanis Kengyel, Szent-Tamás, Tenyő vagy Jenő, Szakállas és Balla. Földje igen jó és rajta minden gabonanem, különösen jeles búza és azonkivül még erős dohány is terem. Lakossága számos és kiválólag magyar; főfoglalkozása a földmüvelés és marhatenyésztés, az iparosok osztályából volt ott 1854-ben: 9 kereskedő, 37 csizmadia, 18 szűcs és takács, 8 molnár, 20 kovács, asztalos és kerekgyártó, 1 szappanos, 3 czipész és 8 szabó. Tanintézet egy van t. i. elemi fiiskola. Tisza-Füred mváros nem messze a Tisza bal partjától. Határa középszerű, de a hozzá tartozó Koócs pusztával jelentékeny területet foglal el. Lakosai magyarok és legnagyobb részt reformátusok, főfoglalkozásuk a földmüvelés és marhatenyésztés, de van itt mesterember is, jelesen volt itt 1854-ben 57 csizmadia, szűcs, szabó, 14 nyerges, 24 kovács, kerekgyártó és 9 más mesterséget üző kézmüves. Különös említést érdemel a 14 nyerges, mert országszerte híres magyar nyergeket készítenek. Czibakháza mváros a Tisza bal partján, határához tartozik 3 puszta t. i. Gyüger, Sárszög és Jenő. A tiszta magyar lakosságnak főfoglalkozása földmivelés és halászat, az iparüzlet csekély. Csépa falu a Tisza bal partján Csongrád vármegyével határos, történeti nevezetességgel bir, mert itt gyilkoltatott meg Aba Sámuel király. T.-Abád falu a Tisza bal partján, melyet itt csak azért hozok fel, mert igen régi helység, miután azt már Béla királyunk névtelen jegyzője emliti, jelenleg Tisza-Szalók helységgel van egyitve. Földe Abádnak fekete homok, legjobb rozs- és zab termesztésre; T.-Szalók földén már minden gazdagon terem, mert jó fekete televényföld. Tisza-Eörs vagy Örs falu, hol régi sánczok maradványai láthatók. Fegyvernek puszta, melynek határára gr. Szapáry József két sváb gyarmatot telepített t. i. Annaháza és Szapárfalva falukat; e pusztának határa az alföld leggazdagabb földeinek egyike, mely mindent megterem. Mindinkább benépesíttetik s már plébániája is van. Roff falu a Tisza bal partján, erős dohányáról és szép buzájáról híres. Tisza-Nána falu szép sík földön, hol igen jeles búza termesztetik és kórház van, melyet néhai Eperjésy József egykori t.-nánai plébános és későbben egri kanonok a helység szegényeinek részére alapított. Sarud falu nem messze a Tiszától szinte híres búza- és szénatermő hely. Poroszló mváros a Tiszán innen fél mértföldnyire tőle, melynek e folyóban gazdag halászata van, vagy legalább volt, mielőtt a Tiszának halgazdagsága fogyott, minek némi okát már fönebb előadtam, midőn a Tisza folyót leirtam, egyik okát pedig most pótlólag említem meg, t. i. a tiszai gőzhajózást, mert általános tapasztalás, hogy a mely folyókon élénk gőzhajózás van, ott a hal kevesbül, mert csak csendes vizekben szeret ívni.