Ezen adatokból következik, hogy átlagosan véve Egerben télen 12 napon eső és 15 napon hó, tavaszon: 24 napon eső és 4 napon hó, nyáron: 22 napon eső, ősszel: 18 napon eső és 3 napon hó, az egész évben pedig: 76 napon eső és 23 napon hó esik.
Most az egyes hónapokat tekintve az egri észleletek nyomán kitűnik, hogy 17 évi átlag szerint esik Egerben:
|
hónap
|
eső
|
hó
|
hónap
|
eső
|
hó
|
|
Januárius:
|
5
|
5
|
Julius:
|
7
|
-
|
|
Februárius:
|
3
|
5
|
Augustus:
|
7
|
-
|
|
Marczius:
|
7
|
4
|
Szeptember:
|
5
|
-
|
|
Aprilis:
|
6
|
7
|
Oktober:
|
7
|
-
|
|
Május:
|
8
|
0.2
|
November:
|
6
|
3
|
|
Junius
|
8
|
-
|
Deczember:
|
4
|
5
|
Kiderül ebből, hogy marcziushóban a legtöbb napot számlálhatunk csapadékkal, szeptemberhóban pedig a legkevesebbet; és e két hó közé sorakozik azután a többi mint következik: január, november, deczember, május, februárius, junius, aprilis, julius, augusztus és október.
Szolnokon következő esőmennyiségek észleltettek párizsi vonalokban kifejezve:
|
hó
|
1864
|
1865
|
1866 és
|
1867-évben
|
|
Januárban:
|
-
|
29.80
|
12.98
|
29.47
|
|
Februárban:
|
-
|
24.26
|
7.09
|
19.86
|
|
Marcziusban:
|
-
|
24.78
|
26.16
|
25.26
|
|
Aprilisban:
|
23.06
|
2.77
|
7.82
|
40.54
|
|
Májusban:
|
19.27
|
9.24
|
9.95
|
8.05
|
|
Juniusban:
|
48.06
|
24.98
|
6.07
|
36.20
|
|
Juliusban:
|
23.60
|
20.45
|
24.48
|
19.04
|
|
Augusztusban:
|
21.09
|
39.03
|
30.69
|
6.64
|
|
Szeptemberb:
|
18.70
|
3.06
|
10.89
|
6.24
|
|
Oktoberben:
|
6.16
|
13.42
|
7.10
|
28.23
|
|
Novemberben:
|
15.14
|
3.67
|
17.80
|
7.50
|
|
Deczemberben:
|
3.50
|
1.56
|
9.04
|
29.53
|
Ezen mérésekből következik, hogy csapadékmennyiség volt Szolnokon:
|
év
|
télen
|
tavaszszal
|
nyáron
|
ősszel
|
egész évben
|
|
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
|
1864
|
-
|
-
|
92.75
|
40.00
|
178.58
|
|
1865
|
57.56
|
36.79
|
84.46
|
20.15
|
197.02
|
|
1866
|
21.63
|
43.93
|
61.24
|
35.79
|
170.06
|
|
1867
|
58.37
|
73.85
|
61.88
|
41.97
|
256.86
|
e szerint a csapadékok átlagos mennyisége Szolnokon télen: 45'''.85, tavaszon: 51'''.52, nyáron: 75'''.08, ősszel: 34'''.48, egész évben: 200'''.55. Összehasonlítván ezen csapadékmennyiségeket az Egerben észleltekkel kitünik, hogy télen, tavaszszal, nyáron és az egész évben Szolnok tőbb vizet nyer a légkörből mint Eger, ellenben ősszel kevesebbet.
Az egyes hónapokat illetőleg volt a légköri csapadékmennyiség Szolnokon átlagosan
|
hónap
|
csapadék
mennyiség
|
hónap
|
csapadék
mennyiség
|
|
|
’’’
|
|
’’’
|
|
Január:
|
24.08
|
Julius
|
21.89
|
|
Február:
|
17.07
|
Augustus:
|
24.38
|
|
Marczius:
|
25.40
|
Szeptember:
|
9.96
|
|
Aprilis:
|
18.55
|
Oktober:
|
13.73
|
|
Május:
|
11.63
|
November:
|
11.03
|
|
Junius:
|
28.83
|
Deczember:
|
10.91
|
Ezen mennyiségeket az Egerben észleltekkel összehasonlítván kiderűl, hogy Szolnok január, február, marczius, aprilis, augusztus és deczember havakban több, ellenben május, junius, szeptember, október és november havakban kevesebb vizet nyer a légkőrből, mint Eger. Azonban megjegyzendő itt, hogy eltekintve az 1861. 1862. 1863. 1864. 1865 és 1866. évek rendkivüli szárazságától, sem Egerben, sem Szolnokon a csapadékmennyiségek megméretése nem terjed még annyi évre, hogy annak eredményeit végeredményekül lehetne tekinteni.
Lássuk most azon napok számát, melyeken Szolnokon légköri csapadékok észleltettek. Bécsi tudor ur jegyzetei szerint volt ezen napok száma:
|
év
|
télen
|
tavaszon
|
nyáron
|
ősszel
|
egész évben
|
|
1864
|
-
|
-
|
31
|
24
|
-
|
|
1865
|
26
|
18
|
26
|
10
|
81
|
|
1866
|
10
|
27
|
16
|
16
|
27
|
|
1867
|
30
|
27
|
25
|
21
|
117
|
tehát négy évi átlag szerint télen: 22, tavaszon: 24, nyáron 24 1/2, ősszel 17 3/4 s az egész évben: 68 1/2 nap, melyeket ha az egri észleleletekkel összehasonlítunk kisül, hogy Egerben télen, tavaszon, ősszel s az egész évben több, ellenben nyáron kevesebb nap számláltatott, a melyen légköri csapadék észleltetett mint Szolnokon.
Az egyes hónapokat ha tekintjük, észleltetett átlagosan légköri csapadék Szolnokon:
|
hó
|
napon
|
hó
|
napon
|
hó
|
napon
|
|
Januárban:
|
10
|
Májusban:
|
7
|
Szeptemberben:
|
4
|
|
Februárban:
|
8
|
Juniusban:
|
9
|
Oktoberben:
|
5
|
|
Márcziusban:
|
11
|
Juliusban:
|
8
|
Novemberben:
|
8
|
|
Aprilisban:
|
7
|
Augusztusban:
|
7
|
Deczemberben:
|
6
|
mely eredményeket az egriekkel összehasonlítva kisül, hogy január, február, marczius, aprilis és augusztus havakban ugyanannyi napon észleltetett légköri csapadék Szolnokon mint Egerben, május, szeptember, október, november és deczemberben Egerben több, ellenben junius és julius havakban kevesebb nap számláltatott, mint Szolnokon, melyeken légköri csapadékok észleltettek.
Végül nézzük meg már most azon napok számát is, melyeken Egerben villamos és másféle légtünemények észleltettek. Az egri csillagda naplója szerint volt átlagosan 17 évi észleletekből leszármaztatva:
|
tünemény
|
télen
|
tavsz.
|
nyáron
|
ősszel
|
egész évben
|
|
Förgeteg
|
-
|
1.3
|
5
|
1
|
9
|
napon
|
|
Mennydörgés
|
-
|
1.5
|
4
|
-
|
7
|
’’
|
|
Villámlás
|
-
|
-
|
2.5
|
-
|
4
|
’’
|
|
Jégeső
|
-
|
-
|
-
|
-
|
1.3
|
’’
|
|
Sürű köd
|
14
|
1
|
-
|
5
|
24
|
’’
|
|
Ködös lég
|
18
|
3
|
-
|
8
|
34
|
’’
|
Jégeső észleltetett 17 év alatt tavaszon: 12-szer, még pedig: 1852-ben 1-szer, 1853-ban 2-szer, 1859 ben 1-szer, 1860-ban 3-szor, 1861-ben 1-szer, 1863-ban 1-szer, 1864-ben 1-szer, 1866-ban 1-szer, 1867-ben 1-szer. Továbbá nyáron 9-szer ugyan is: 1859 ben 1-szer, 1860 ban 2-szer, 1861-ben 2-szer, 1862-ben 1-szer, 1863-ban 1-szer, 1865-ben 1-szer, 1867-ben 1-szer; végre ősszel egyszer, még pedig 1862-ben. Villámlás tavaszon észleltetett 9-szer 17 év alatt, még pedig: 1852-ben 1-szer, 1853-ban 1-szer, 1854-ben 3-szor, 1855-ben 1-szer, 1862-ben 2-szer, 1863-ban 1-szer és 1867-ben egyszer; ősszel pedig szinte 9-szer, t. i. 1851-ben 1-szer, 1853-ban 2-szer, 1859-ben 2 szer, 1862-ben 1-szer és 1864-ben 3-szor.
Ime befejezem megyénk éghajlati viszonyainak előadását, melyben csak azt sajnálom, hogy több megyénkbeli helyekről nem rendelkezhettem pontos lebtani észleletekkel. Okát annak, hogy e tárgyat oly részletesen leirtam, méltóztassék a t. olvasónak azon nagy fontosságban keresni, melylyel az időjárás minősége nem csak tudodományos, hanem gazdászati, gyakorlati tekintetben is bir.