Legtöbb a teljesen derült nap ősszel, legkevesebb tavaszszal és nyáron, majdnem teljesen derült nap legtöbb nyáron, legkevesebb télen, a teljesen beborult nap télen legtöbb, nyáron legkevesebb és épen ugy vagyunk a majd teljesen beborult napokkal is. Az egész évet tekintve az inkább derült napok 26, az inkább borultak 61, és azok, melyeken az ég befellegzése annak felére terjed 13 száztólit tesznek ki.
Az egyes hónapokat illetőleg 17 évi átlagos száma:
|
|
a telj.
derűlt
|
majd telj.
derűlt
|
inkább
derűlt
|
teljesen
borult
|
majd telj.
borult
|
inkább
borult
|
|
|
napoknak
|
|
Januárban
|
0
|
1
|
3
|
10
|
7
|
7
|
|
Februárban
|
-
|
1
|
5
|
8
|
5
|
9
|
|
Marcziusban
|
1
|
1
|
4
|
7
|
7
|
9
|
|
Aprilisban
|
-
|
1
|
6
|
3
|
4
|
10
|
|
Májusban
|
-
|
1
|
5
|
3
|
5
|
12
|
|
Juniusban
|
-
|
1
|
8
|
2
|
3
|
11
|
|
Juliusban
|
1
|
2
|
9
|
1
|
3
|
10
|
|
Augusztusban
|
1
|
2
|
8
|
2
|
4
|
9
|
|
Szeptemberben
|
2
|
2
|
8
|
2
|
3
|
9
|
|
Oktoberben
|
1
|
1
|
7
|
4
|
5
|
9
|
|
Novemberben
|
-
|
1
|
3
|
9
|
7
|
7
|
|
Deczemberben
|
1
|
1
|
3
|
11
|
7
|
7
|
E táblázatból kitűnik, hogy a derült napok számára nézve - összefoglalván itt a teljesen, majdnem teljesen és inkább derült napokat - az év hónapjai, kezdve a legderültebb égű hónaptól a következő sorban rendezkednek: julius, szeptember, augusztus, junius, november, aprilis, május, marczius, januarius, februarius és deczember.
Meg ne ütközzék senki azon ellenmondáson, mely a hónapoknak ezen s a fönnebb adott sorrende közt létezik, mert ezen ellentét csak látszatos. A fönnebbi sorrendben t. i. melyben augusztus áll mint legderültebb égű hónap első helyen, a hónapok befellegzésének közepes értékét adtuk, az utóbbi sorrend pedig azon napok számát tünteti elő, melyeken az ég vagy teljesen, vagy majdnem teljesen tiszta, vagy legalább felénél kevesebb volt felhőkkel bevonva.
Az éghajlati viszonyok teljes kimutatására már csak egy tényező van hátra, melyről mint felette fontosról még szólnom kell s ez azon csapadékok mennyisége, melyeket megyénk a légkörből nyer és melyeknek befolyása az egész állati és növényzeti életre, ennek tenyészetére vagy pangására döntő. A légköri csapadékok mennyisége két helyen észleltetik megyénkben, t. i. Egerben általam és Szolnokon Bécsi János tudor ur által, s habár sajnálni lehet, hogy ez megyénk területén több helyen nem történik, mégis örvendek és hálát mondok Bécsi urnak szives közléseért, mert észleletei által a Tiszavidékre is kiterjeszthettem nyomozásaimat, legalább annyiban, a mennyiben Szolnok városát illetik.
Egerben 1861 óta történnek a csapadékok mennyiségének gondos mérései, volt az mérve 1851 óta is, de a készület, melylyel ezen mérések végrehajtattak oly kezdetleges szerkezetű volt, hogy az azzal nyert eredményeket, mint melyekben bizni nem lehet, kizárni kénytelen voltam.
Az 1861-től tett méréseknek az egyes évszakokra s az egész évre vonatkozó eredményeit a következő táblázatban állítom össze.
Volt t. i. Egerben a légcsapadékok mennyisége, eső- és hóvizet együvé véve, a következő:
|
év
|
télen
|
tavaszon
|
nyáron
|
ősszel
|
egész évben
|
|
1861
|
-
|
42.52
|
65.66
|
63.16
|
194.07
|
|
1862
|
21.76
|
40.06
|
57.58
|
16.77
|
133.86
|
|
1863
|
23.39
|
45.18
|
70.26
|
48.55
|
186.65
|
|
1864
|
28.47
|
46.92
|
60.85
|
51.27
|
193.50
|
|
1865
|
23.68
|
26.06
|
33.13
|
21.64
|
103.71
|
|
1866
|
12.31
|
47.09
|
95.01
|
22.75
|
181.85
|
|
1867
|
45.89
|
29.52
|
93.10
|
61.29
|
239.26
|
A csapadékok mennyiségei párisi vonalokban vannak kifejezve, az évszakok ugy vannak számítva, hogy tél alatt: deczember, januarius, és februarius, tavasz alatt: marczius aprilis és május, nyár alatt: junius, julius és augusztus, ősz alatt pedig: szeptember, október és november hónapok értetnek, az utolsó rovatban pedig azon mennyiség foglaltatik, mely egy nap- év folytán, t. i. januártól deczember végeig, a légkőrből hullott alá.
A közlött eredményekből következik, hogy átlagosan véve a csapadékok mennyisége Egerben télen: 25.92, tavaszon: 40.48, nyáron: 69.23, ősszel: 40.78 és egész esztendőben 176.13 párisi vonalt tesz ki, vagyis 14 hüvelyket, 7 vonalt és l.9 pontot. De ez nem azon csapadék-mennyiség, mely Eger földrajzi fekvésének és tengerszín fölötti magasságának felel meg, mert ki ne tudná, hogy az 1861-től egész 1866 végig lefolyt évek nálunk rendkivül szárazak voltak, és a ki a táblázatnak utolsó rovatát megtekinti, azonnal meggyőződik róla, hogy a megelőzött hat év kellőnél szárazabbak voltak, mert mig 1861-től 1866-ig az évi csapadék legnagyobb mennyisége is csak 194 vonalt tett ki, mi 1861-ben történt, a rendesebb időjárásu 1867-dik évben már 239 vonalra rúgott, vagyis 19 hüvelykre és 11 vonalra, mi e vidék rendes átlagos csapadék mennyiségét, mely 18 hüvelykre vagyis 216 vonalra tehető, 23 vonallal, vagyis 1 hüvelykkel és 11 vonallal haladja fölül.
Az egyes hónapokban következő volt Egerben a csapadékok mennyisége
|
hó
|
1861
|
1862
|
1863
|
1864
|
1865
|
1866
|
1867-évben
|
|
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
’’’
|
|
Január
|
10.25
|
5.27
|
11.22
|
2.26
|
15.99
|
5.53
|
30.79
|
|
Február
|
6.67
|
10.68
|
4.67
|
19.44
|
3.92
|
3.81
|
7.44
|
|
Marczius
|
14.34
|
5.88
|
18.43
|
25.30
|
10.67
|
29.79
|
9.63
|
|
Aprilis
|
10.62
|
22.68
|
61.92
|
5.12
|
1.36
|
4.75
|
10.20
|
|
Május
|
17.56
|
17.50
|
14.83
|
16.00
|
14.03
|
12.55
|
9.69
|
|
Junius
|
28.08
|
22.70
|
48.12
|
31.43
|
23.84
|
17.33
|
47.15
|
|
Julius
|
23.51
|
10.68
|
14.77
|
21.65
|
5.21
|
15.70
|
39.93
|
|
Augusztus
|
14.07
|
24.20
|
7.37
|
16.77
|
4.08
|
61.98
|
6.02
|
|
Szeptemb.
|
19.16
|
7.40
|
17.33
|
17.72
|
2.73
|
8.13
|
16.29
|
|
Oktober
|
17.00
|
2.21
|
10.41
|
13.44
|
13.27
|
4.72
|
36.51
|
|
November
|
27.00
|
7.16
|
20.81
|
20.11
|
5.64
|
9.90
|
8.49
|
|
Deczemb.
|
5.81
|
7.50
|
6.77
|
3.76
|
2.97
|
17.66
|
17.12
|
Az e táblában foglalt észleletekből kitűnik, miszerint 7 éves átlagban a csapadékmennyiség az egyes hónapokban volt:
|
|
’’’
|
|
’’’
|
|
’’’
|
|
Januárban:
|
11.62,
|
februárban:
|
8.09,
|
marcziusban:
|
17.72,
|
|
aprilisban:
|
9.59,
|
májusban:
|
14.31,
|
juniusban:
|
31.23,
|
|
juliusban:
|
18.78,
|
augusztusb.:
|
19.21,
|
szeptemberben:
|
12.67,
|
|
oktoberben:
|
13.94,
|
novemberb.:
|
14.17,
|
deczemberben:
|
8.80,
|
E szerint tehát a legkevesebb légcsapadék van február, a legtöbb juniushóban, e két hó közé pedig következőleg sorakozik a többi a légcsapadék-mennyiségre nézve: deczember, aprilis, januárius, szeptember, október, május, november, marczius, julius és augusztus.
Lássuk most, hogy hány napon észleltetett csapadék az év folytán és miképen oszlanak ezen napok az egyes évszakokra? Az egri csillagda naplója szerint Egerben volt nap, a melyen eső vagy hó esett:
|
év
|
télen
|
tavaszon
|
nyáron
|
ősszel
|
egész évben
|
|
|
eső
|
hó
|
eső
|
hó
|
eső
|
eső
|
hó
|
eső
|
hó
|
|
1851
|
-
|
-
|
33
|
6
|
36
|
23
|
9
|
105
|
36
|
|
1852
|
17
|
11
|
7
|
1
|
16
|
32
|
-
|
82
|
14
|
|
1853
|
15
|
21
|
23
|
10
|
12
|
20
|
6
|
67
|
41
|
|
1854
|
7
|
21
|
16
|
3
|
26
|
19
|
5
|
71
|
25
|
|
1855
|
11
|
25
|
30
|
5
|
14
|
10
|
3
|
62
|
31
|
|
1856
|
11
|
3
|
12
|
-
|
9
|
9
|
3
|
45
|
7
|
|
1857
|
8
|
7
|
16
|
1
|
12
|
10
|
1
|
43
|
9
|
|
1858
|
2
|
5
|
19
|
4
|
21
|
18
|
4
|
60
|
12
|
|
1859
|
24
|
7
|
15
|
3
|
17
|
25
|
2
|
87
|
20
|
|
1860
|
11
|
25
|
25
|
5
|
28
|
16
|
4
|
78
|
31
|
|
1861
|
11
|
12
|
14
|
3
|
21
|
20
|
1
|
73
|
18
|
|
1862
|
9
|
22
|
25
|
2
|
20
|
24
|
1
|
67
|
23
|
|
1863
|
9
|
13
|
28
|
1
|
18
|
20
|
1
|
75
|
15
|
|
1864
|
11
|
16
|
34
|
7
|
28
|
18
|
9
|
93
|
27
|
|
1865
|
15
|
24
|
19
|
9
|
30
|
17
|
3
|
80
|
34
|
|
1866
|
15
|
12
|
35
|
4
|
38
|
10
|
5
|
92
|
21
|
|
1867
|
21
|
12
|
32
|
6
|
26
|
24
|
8
|
106
|
30
|