Átlagosan véve a keleti szelek ugy aránylottak a nyugatiakhoz, télen mint 1 : l.₆₁ tavaszszal mint 1 : 1.₇₂, nyáron mint 1 : l.₉₉, ősszel mint 1 : 1.₂₂ az egész évben mint 1 : 1.₇₉, az az 100 keleti szélre esik télen: 161, tavaszszal 172, nyáron 199, ősszel 122 s egész évben 179 nyugati szél.
     Tekintve az egyes hónapokat következik az egri észleletekből miszerint esik átlagosan:

	100 északi szélre és		100 keleti szélre
Januárban	73	déli	154	nyugati
Februárban	62	’’	281	’’
Marcziusban	60	’’	174	’’
Aprilisben	37	’’	269	’’
Májusban	45	’’	140	’’
Juniusban	29	’’	154	’’
Juliusban	27	’’	314	’’
Augusztusban	23	’’	179	’’
Szeptemberben	35	’’	150	’’
Oktoberben	70	’’	91	’’
Novemberben	55	’’	142	’’
Deczemberben	41	’’	227	’’

     Tekintsük most a szélnek Egerben észlelt erejét. Szélerőmérőt nélkülözvén, a szélerőt csak érzet után határozzuk meg, még pedig ugy, hogy teljes szélcsendet 0-sal, gyenge szelet 1-el, középszerű szelet 2-vel, nagy szelet 3-al és vihart 4-el jelzünk. Ezen jelekkel kifejezve találtatott a szélnek közép ereje mint következik:

év	télen	tavaszszal	nyáron	ősszel	egész évben
1861	-	1.06	1.02	0.87	0.85
1862	0.86	0.96	0.66	0.35	0.66
1863	1.08	1	0.85	0.57	0.83
1864	0.59	1.12	1.04	0.59	0.83
1865	0.42	0.62	0.83	0.78	0.66
1866	0.55	1.01	0.92	0.59	0.75
1867	0.66	0.95	0.78	0.67	0.81

     A szél közép ereje tehát átlagosan véve. télen: 0.₆₉, tavaszon: 0.₉₆, nyáron: 0.₈₇, ősszel: 0.₆₃ s az egész évben: 0.₇₇. A szélnek közepes ereje tehát Egerben tavasszal legnagyobb, ősszel legkisebb és nyáron nagyobb mint télen.
     Tekintve az egyes hónapokat, az egri észleletekből a következő átlagos eredmény derül ki a szél közepes erejeül: januárban: 0.₅₈, februárban: 0.₇₆, marcziusban: 0.₈₅, aprilisben: l.₀₅, májusban: 0.₉₇, juniusban: 0.₈₀, juliusban: 0.₈₉, augusztusban: 0.₈₉, szeptemben: 0.₇₅, oktoberban: 0.₈₆, novemberben: 0.₅₉ és deczemberben: 0.₅₃. A szélnek közepes erejére nézve a hónapok tehát Egerben következőleg sorakoznak: aprilis, melyben a szelek legerősebbek, azután május, julius, augusztus, marczius, junius, februarius, szeptember, november, januarius, oktober, deczember.
     Arra nézve hogy hány szeles nap volt az egész évben, az egyes évszakokban és az egyes hónapokban az egri észleletek a következő felvilágositást adnak, van t. i. átlagosan [1]) (17 évi észleletek alapján).

	télen	tavassz.	nyár.	őszszel	az évben
szélcsendes nap	35	8	15	38	96
majd szélcsend	9	8	17	14	48	napon
kis szél	21	34	31	26	112	’’
középszerü szél	12	20	19	13	62	’’
nagy szél	5	7	6	4	23	’’
vihar	1	2	1	1	6	’’

     Látni e táblázatból, hogy a legtöbb szélcsendes nap ősszel, a legkevesebb tavaszszal van, a tavasz a legszelesebb évszak, ősszel legkevesebb a szeles nap, télen pedig megint több a szeles nap mint nyáron.
     Nem csekély fontosságu és minden esetre érdekes mozzanat az éghajlati viszonyok alakulásában még a befellegzés (Bewölkung) is, vagyis azon mód és fok, mely szerint az ég valamely helyen felhőkkel van rendesen bevonulva, vagy inkább derültségnek örvend. E jelenség fontosságának felismerésére elég lesz e helyen csak arra figyelmeztetni, hogy a tenger-, folyók- és általában a földből gőzalakban emelkedő nedvesség felhőkre gyűl, hogy ezek a napnak hatását mind fényre mind hőfejlesztésre nézve módositják és gyengitik és hogy felhők nélkül esőt és havat nem nyernénk, t. i. azon jótékony csapadékokat a levegőből, melyek a talajnak termelési fogékonyságát elősegitik, növesztik, sőt nagy részben lehetővé teszik.
     Ezen oknál fogva lényegesnek tartám, megyénk éghajlati viszonyainak előadásában közölni azon eredményeket is, melyeket saját abbeli észleleteim legalább a megye fővárosára, Egerre, nézve szolgáltatnak. A befellegzés fokának jelzésére pedig a következő számokkal élek: A teljesen derült eget 0 sal, a felhőkkel teljesen bevontat 4-el jelzem. Az 1-szám jelenti, hogy az égboltozatnak egy negyede, 2 hogy fele és 3 hogy három negyede be van borulva.
     Kiderűl pedig észleleteimből, hogy Egerben a közép befellegzés volt.

év	télen	tavaszszal	nyáron	ősszel	egész évben
1851	-	2.55	1.87	2.40	2.34
1852	2.64	2.19	1.95	2.82	2.42
1853	3.08	2.47	1.88	2.39	2.44
1854	2.85	1.89	2.34	2.18	2.27
1855	2.84	2.61	2.18	2.85	2.71
1856	3.43	2.69	2.34	2.68	2.77
1857	3.36	2.73	2.73	2.72	2.87
1858	2.88	2.91	3.07	3.11	2.95
1859	2.58	2.65	1.85	2.69	2.51
1860	2.71	3.48	2.81	2.52	2.85
1861	3.10	2.73	2.02	1.95	2.39
1862	2.81	3.29	1.94	2.16	2.31
1863	2.41	2.47	1.97	1.87	2.35
1864	2.83	2.68	2.45	2.74	2.64
1865	3.12	2.31	2.10	2.18	2.47
1866	3.14	2.62	1.98	1.89	2.47
1867	3.12	2.52	2.17	2.43	2.51

     Kitűnik ezen észleletekből, hogy az átlagos közepes befellegzés Egerben télen: 2.₉₃, tavaszszal: 2.₆₃, nyáron: 2.₂₂, összel: 2.₄₅, és az egész évben: 2.₅₇.
     Átlagosan véve tehát Egerben mind az egész évet mind az egyes évszakokat tekintve mindig több felénél van felhőkkel bevonva az égboltozatnak; aránylag legborultabb az ég télen, legderültebb nyáron, ősszel pedig az ég derűltebb mint tavaszszal.
     De tekintsük most a befellegzést illetőleg az egyes hónapokat is. Itt térkimélet végett a 17 évre terjedő észleleteimnek csak átlagos eredményét fogom közölni. Volt pedig az átlagos közepes befellegzés Egerben:

Januáriusban:	3.05	Juliusban:	2.07
Februáriusban:	2.78	Augusztusban:	2.03
Marcziusban:	2.71	Septemberben:	2.08
Aprilisben:	2.49	Oktoberban:	2.36
Májusban:	2.50	Novemberben:	2.99
Juniusban:	2.32	Deczemberben:	3.01

     E táblázatból az tűnik ki, hogy Egerben 17 évi átlag szerint januárhó a legborultabb, augusztus a legderültebb égű. A többi hónapokra nézve a befellegzés november és deczember havakban majdnem egyenlő és közel áll a januárhóéhez; februárhó csak kevessel borultabb mint marczius, aprilis és májushavakban a befellegzés majdnem egyenlő és épen úgy áll a dolog junius és oktober-, julius és szeptemberhavakra nézve, csak hogy ez utóbbi hónapokban az ég derültebb mint juniusban és oktoberben és ezekben ismét derültebb mint aprilis- és májusban. Befellegzésre nézve t. i. a hónapok, a legderültebbtől kezdve, következőleg sorakoznak: augusztus, julius, szeptember, junius, oktober, aprilis, május, marczius, februárius, november, deczember, januarius.
     Kimutatom továbbá észleleteimből átlagos módon azon napok számát is, melyeken az ég egészen vagy majdnem egészen derült vagy borult, vagy kisebb nagyobb részben derűlt vagy borult volt.
     Számláltatott ugyanis 17 éves átlag szerint:

	télen	tavaszon	nyár.	ősszel	egész évben
Teljesen derült nap:	2	1	1	3	7
Majd teljesen der. nap	3	4	6	5	18
Inkább ’’ ’’	9	16	25	19	69
Teljesen borult nap:	26	13	5	14	58
Majd. telj. ’’ ’’	18	17	13	17	65
Inkább ’’ ’’	20	28	28	24	100

---

[1] Elhagyom az egyes ιveket, mert tιrt akarok nyerni, miutαn az ιghajlatrσl szσlσ czikk ϊgy is igen hosszϊra nyϊlt.