I. RÉSZ. Az egyesült két vármegyének földrajzi viszonyai. Dr. montedégói Albert Ferencz egri csillagda-igazgató és tanártól.

I. A kettős megyénk elnevezése, alkotórészei, fekvése, alakja.

     Heves vármegye (Comitatus Hevesiensis, Hewescher Gespanschaft) nevét Heves mezővárosától vette. Windisch szerint (Geographie des Königreichs Ungarn, Pressburg 1780 II. rész 114 lapon) e megye hajdan különböző nagyságu két vármegyéből állott, melyek közöl a nagyobbik a mostani Hevesmegye felső, a kisebbik annak alsó részét foglalá magában. Jelenleg is két vármegyéből áll, t. i. a tulajdonképi Heves- és Külső Szolnok vármegyéből, mely utóbbi az egyesült megyének tiszai járását képezi.
     Szolnok vármegyének elneveztetése felől különbözők a nézetek (v. össze Palugyai Imre "Magyarország legújabb leirása czimü munkája III. kötetének 299 dik lapját). Vannak kik e nevet a Szolnok-vár épitőjétől származtatják, azzal támogatván állitásukat, hogy hazánkban számos vármegye a váraikat épitők neveiről neveztettek el. Tudjuk pedig régi iratokból, hogy a hét ősvezér egyikének Uozubunak első hadnagya Zolok, vagy Zolouk- avagy Zoloucu volt, s a régi okiratokban Szolnok vármegye hajdan, még a XIII-dik században is, "Zouluk"-nak neveztetett, mely névből későbben az l betű n betűvel fölcseréltetvén, Zounuc lett volna; úgy hogy Szolnok vármegye e szerint az említett Zolouc, vagy Zoloucu hadnagytól nyerte volna Zonouci elnevezését. Mások ellenben azt állítják, hogy a hely, melyen Szolnok fekszik, Árpádnak ideérkezése előtt, bolgárok birtokában volt, kiknek nyelvén a Za-unuch vagy Zaunuk szó annyit tesz, mint unokának unokája, Zo-unuk pedig bolgárul szinte annyit tesz, mint connepos és miután a legrégibb oklevelekben Szolnok vármegye legelsőbben Zaunuch vármegyének neveztetik, az ezen nézet mellett vitatkozók igen lehetőnek hiszik: hogy a z betü sz-el cseréltetett fel; mire nézve például szolgálhat a "szent" szó, mely a régi imakönyvekben ,zent"-nek iratott. Bármikép legyen is a dolog, annyit minden esetre állithatunk, miként Szolnok vármegye Szolnok várától nyerte nevét.
     A mi neveztetéséhez adott "Külső" előnevét illeti, tudjuk, hogy Szolnok vármegye főispánjai másfél századon át folytonosan egyszersmind erdélyi vajdák is voltak, kik mint ilyenek Erdélyország beljében lakván, a tőlök messzebb esett magyarországi Szolnok vármegyét már azért is Külső Szolnok vármegyének nevezék el, hogy azt az Erdélyben s a Szilágyságban fekvő más két Szolnok vármegyétől megkülönböztessék, mig az erdélyi belső s az e kettő között helyezett szilágysági Szolnok megye közép Szolnok vármegyének lőn elnevezve. Volt azonban a középkorban még más megkülönböztetés is szokásban a hasonló nevű három vármegye közt, mert a XV-ik századból származó minden okmányban az erdélyi két vármegyét Zolnoknak, a magyarországit pedig Szolnoknak szokták volt irni.
     Külső Szolnok vármegye 1569-ik évben csatoltatott Hevesmegyéhez, még pedig az említett évben tartatott országgyűlésen hozott LII-ik törvényczikk által, mely következőképen szól: "Quoniam Comitatus Szolnok exterior et Albensis sedis Soldt, a Turcis occupati, carent Vice-Comite et Judicibus Nobilium; variae vero causae in eisdem Comitatibus revidendae, decretum est: §. 1. Ut in posterum Comitatui Szolnok exteriori per Hevesiensem, Albensis vero sedis Soldt, per Pestiensem judicia administrentur." Vagyis a Külső Szolnok vármegyét illető része e törvényczikknek magyarúl: "Miután a törökök által elfoglalt Külső Szolnok vármegyének sem alispánja sem szolgabirái nincsenek és több elintézendő ügy fordúl elő, határoztatott: §. 1. hogy ezentúl Külső Szolnok vármegyének Heves vármegye szolgáltasson igazságot."
     E két vármegyének akkint törvényesen kimondott egyesülését csak a szomoru emlékezetű Bach rendszer szakasztá meg, mely hatalmi szó rendelte elválasztás azonban már 1861-ben megszüntetett és a két megye azóta ismét a régi kapcsolatban áll egymással, megint azonegy törvényhatóságra egyesűlt területet képez, és ismét régi nevét viseli, t. i. "Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék."
     Földrajzi fekvését illetőleg Heves vármegyére nézve is áll az, mit hazánknak sok vidékéről elmondhatunk, t. i. hogy csak kevés pontot találunk területén, melynek földrajzi helye csillagászati pontos mérések által szabatosan meghatározva volna. Ha hazánk földiratának történetét akarnám megirni, megemlithetném, miként talán Ackner György protestans lelkész volt az első, ki Magyarországban, illetőleg Erdélyben, földrajzi hosszúságot és szélességet mért és ez 1726-ban történt. Későbben, még pedig 1769-ben, Liesganig jezsuita atya hasonló méréseket hajtott végre miután feladata az volt, Magyarországon egy délkörnek bizonyos ívét kimérni, mely foglalkozása azonban részint eszközei, részint pedig eljárása hibássága miatt nem jól sikerült. Ugyan csak a mult század utolsó tizedeiben Mikovinyi mérnök foglalkozott hazánkban földrajzi helyhatározásokkal, és hasonló munkát hajtott végre 1776-ban Hell Miksa szinte jezsuita atya és a bécsi egyetemi csillagdának akkori hirneves igazgatója, valamint utódja Triesnecker Ferencz is. De ezen földrajzi helyhatározásokat és észleleteket annál inkább mellőzhetem el, mivel az említett tudósok közt, az egy Hell Miksát kivéve, ki Egervárosának földrajzi fekvését első határozta meg, Hevesmegyével egyik sem foglalkozott.
     Az első, ki Magyarországon nagyobb számu csillagászati észleletekre alapitott, földrajzi helyhatározásokat tett és gyűjtött Lipszky ezredes volt. Magyarországnak szabatos térképét akarván kiadni - mely szándokát példás kitartással és vas szorgalommal teljesitette is - neki mindenek előtt pontos földrajzi helyhatározásokra volt szüksége, melyekre háromszögtani méréseit fektethette. Ez okból részint maga hajtott végre ily helyhatározásokat, részint és jobbadán azokat Bogdanich Dániel Imre, a budai egyetemi csillagdának akkori érdemes és szakképzett jeles segédcsillagásza által végeztette. Bogdanichnak ezen méréseket tartalmazó eredeti naplója egész 1849-ig a budai sz. Gellérthegyi csillagda levéltárában őriztetett, hol azt magam is több ízben átnéztem, mire nekem 24 év alatt, melyet a nevezett hegyen mint egyetemi segédcsillagász töltöttem, elég alkalmam volt; de a budai várnak ostromlása alatt, melynek folytán a csillagda rommá lövetett, a csilagdai könyv- és levéltárnak nagyobb részével, ezen napló is semmivé tétetett. A Lipszky által eszközlött, mintegy negyven földrajzi helyhatározások közt, nehány Hevesmegye területén fekvő helységekre is vonatkozott. Azóta, és jelesen 1806-tól kezdve, a cs. kir. táborkar és 1860 óta "a cs. k. katonai földírói testület" is foglalkozott és foglalkozik földrajzi szabatos helyhatározásokkal mind az ausztriai birodalom örökös tartományaiban, mind Magyarországban, csak hogy az ezen testületek által végrehajtott földrajzi helyhatározások eredményeihez igen nehéz volt hozzájutni; főleg az előtt, mig az ezen határozatokra alapított térképek vagy még elkészitve, vagy legalább a közforgalomnak átadva nem voltak. Mióta Albrecht főherczeg ő cs. k. fensége rendeletére az "Administrations und Generalkarte des Kőnigreichs Ungarn" czimű térkép megszerezhető lőn és Scheda kapitány a "Generalkarte der oestereichischen Monarchie" czimű térképét kiadja, melynél az eddig tett minden pontos földrajzi helyhatározat gondosan fölhasználtatik, azóta e helyhatározatok is a tudós közönség közbirtokává lőnek. A fönnállott magyar királyi helytartótanács rendeletére, a magyar királyi "épitészeti igazgatóság" közvetlen felügyelete alatt, 1823-ban a Duna folyamnak és árterének fölvétele is megkezdetett és 23 éven keresztűl folytattatott, mely hosszas és pontos munka alkalmából számosabb háromszögtani mérés hajtatott végre és a budai délkörre állapított háromszögtani hálózat lassankint az országnak nagyobb részére kiterjesztetett, jelesen a Tisza vidékére s így kettős megyénknek egy részére is; mi épen oka annak, hogy e méréseket is itt fölemlítem. De egyes szaktudósok is végeztek, Lipszky ideje óta, földrajzi helyhatározásokat és jelesen nevezhetem a Dalmátországi Zengg városában született Pasquich Jánost, a budai csillagdának sok jeles mathematikai munkáról nevezetes egykori igazgatóját, ki 1803-ban megyénk székvárosának, Egernek, földrajzi szélességét szinte meghatározta.
     A Hevesmegyét ábrázoló térképek közől, a már fönnemlitett két általános térképen kívül, megérintem még a Görög Demeter által a mult század végén, vagyis tüzetesebben szólva 1793-tól 1800-ig, kiadott megyei térképek gyűjteményét, továbbá a Schedius és Blaschnek által kiadott és a Lipszkyfélénél pontosabb, mert már sokkal több szabatos földrajzi helyhatározásra alapított általános térképét Magyarországnak, nem különben ugyancsak ezen országnak szendrői Aszalay József által kiadott térképét, melynek becséről azonban mit sem mondhatok, mivel nem birom, tehát nem is tanulmányozhattam, és végre melléklegesen még Korabinszky János Mátyás térképgyűjteményét is, mely 6 általános és 54 megyei térképet foglalván magában, következő czim alatt jelent meg Bécsben Schaumburgnál: "Atlas Regni Hungariae portatilis, neue, vollstδndige Darstellung des Kőnigreichs Ungarn auf 60 Tafeln" mely gyűjtemény azonban pontosságra nézve az igényeknek kellőleg meg nem felel és tekintve az akkori időket, nem is felelhet meg.
     Áttérvén már a Hevesmegyére vonatkozó földrajzi helyhatározásokra kijelentem, hogy mindenütt csak olyakat fogok felhozni, melyek megbizható észleletek eredményei. A térképek közől pedig, melyekből egyes helységek földirati fekvését itt ott szinte kölcsönözni fogom, főleg a Scheda-féle térképet fogom használni és csak kivételképen, összehasonlítás kedveért, a Schedius és Blaschnek-féle térképből merített adatokat is mellétenni; teszem pedig ezt azért: mert a Scheda-féle térkép csakugyan érdemel bizalmat, mivel szerzője, mint cs. k. táborkari kapitány, az e testületnél található földrajzi helyhatározati számos adatokhoz, állásánál fogva, könnyen hozzáférhetvén, ezeket gondosan fel is használta és ügyességét, mint térképrajzoló, más jeles művek által is bebizonyitá, melyek közt csak Európának ugyanazon szerző által 25 táblán kiadott nagy térképét hozom fel.
     Heves és Külső Szolnok t. e. vármegyék területe fekszik Scheda térképe szerint a Ferrotól számitott keleti hosszúságnak 37° 17' és 38° 42' és az északi szélességnek 46° 45 ¹/₂' és 48° 8' közt. A Schedius féle térkép szerint pedig e határok a hosszuságot illetőleg 37° 17' és 38° 41' és a szélességre nézve 46° 45' és 48° 8'. Kiterjedése e kettős megyének tehát hosszuságban Scheda szerint: 1° 25', Schedius szerint: 1° 24', szélességben pedig a Scheda-féle térkép nyomán : 1° 22 ¹/₂ s a Schedius-féle térkép alapján: 1° 23'. Ausztriai mértföldekben kifejezve terjed a kettős megye hosszúságban a Scheda-féle térkép szerint 14.₁₇, szélességben 20.₁, Schedius térképe szerint pedig hosszúságban 14.₀ és szélességben 20.₂ mértföldre.
     A kettős vármegye legszélsőbb helyeinek földirati fekvése a következő:

	Scheda-féle térkép szerint		Schedius térk. szer.
	k. hosszúság	ész. szélesség	kel. hossz.	ész. szél.
Hatvan	37° 20.’5	47° 40.’4	37° 21.’8	47° 40.’0
Dévaványa	38° 38.’0	47° 1.’8	38° 37.’7	47° 2.’1
p. Szederkény	37° 44.’5	48° 7.’3	38° 48.’6	48° 6.’8
Csépa	37° 48.’0	46° 48.’0	37° 48.’8	46° 48.’5

     E táblázatból kitűnik, miként a Schedius-féle térkép eltér ugyan az igen pontos Scheda-félétől, de hogy ezen eltérések, Szederkényt kivéve, hol a különbség a hosszuságban 4.₁ perczre rúg, még eléggé tűrhető. A legszélsőbb helységek közti egyenes távolság Scheda kapitány térképe szerint: Hatvan és Déva ványa közt 16 ¹/₈, Szederkény és Csépa közt 19 ³/₄ mértföldet tesz. A Schedius-féle térkép szerint a távolság Hatvan és Dévaványa közt 15 ³/₄, puszta Szederkény és Csépa közt 19 ¹/₂ mértföld.
     Ide iktatom most a megyénkbe kebelezett helységekre vonatkozó azon földrajzi helyhatározatokat, melyeket összegyüjthettem.

Helység neve	keleti hossz.	ész. széless.	meghatározó.
1. Apcz	37° 22’.0	47° 47’.56	Lipszky
2. Boczonád	37 51 22.10	47 38 54.45	táborkar
3. Csány	37 47 4.57	46 35 57.87	’’
4. Csépa (torony)	37 47 59.1	46 8 8.33	’’
5. Czibakhaza	37 52 6.83	46 57 56.10	’’
6. Dévaványa	38 37 26	47 2 14	Lipszky
’’	38 37 19.3	47 2 45.47	ipitész. igazg.
7. Eger	38 2 30	47 53 54	Hell
’’	28 2 33	47 53 56	Lipszky
’’	38 2 53	47 54 3.2	’’
’’ csillagda	-	47 53 56.3	Pasquich
’’ ’’	38 2 35.05	47 54 .5.98	táborkar
’’ ’’	38 2 36.21	47 53 54.46	Albert
’’ érsekilak melletikert	38 3 9	47 53 30	Kreil
8. Füred (Tisza)	38 25 46.67	47 37.06	táborkar
9. Gyöngyös	37 36 40	47 47.47	Lipszky
’’	37 36 45	47 47 28	’’
’’	-	47 43 9	Hell
10. Heves	37 58 6	47 36 8	Lipszky
11. Kenderes	38 20 34.58	47 14 59.05	táborkar
12. Kömlő (tor.)	38 6 29.49	47 36 8.38	’’
13. Maklár	38 5 21	47 48 35	Lipszky
14. Mező-Túr	38 16 35	47 0 47	’’
’’ „ (ref. tor.)	38 17 47	47 0 5.17	táborkar
’’	38 17 31.48	47 0 44.15	épitész igazg.
15. Nagy-Iván	38 36 42.58	47 30 8.17	’’
16. Pata	37° 38’ 2”	47° 48’ 46”	Lipszky
17. Pásztó	37 22.14	47 55 15	’’
18. Pétervásár	37 46 56	48 0 54	Lipszky
19. Poroszló	38 19 2	47 38 55	’’
’’ kat. tor.	38 19 21.36	47 38 43.96	táborkar
20. Püspöki (Tisza)	37 29 7.05	47 13 1.54	’’
21. Sass (torony)	37 44 54.23	46 49 15.49	’’
22. Szajol (torony)	37 58 12.42	47 11 1.58	’’
23. Sz. Miklós (tör.)	38 4 56.46	47 10 50.84	’’
24. Szolnok	37 52 2	47 10 32	Lipszky
’’ Fer. kertje	37 54 48	47 10 0.3	Kreil
		47 10 11.9
’’ kath. tor.	37 51 31.14	47 10 52.1	táborkar
25. Várkony	37 51 7.93	47 4 2.54	’’
26. Verpeléth	37 54 30	47 53 56	Lipszky
28. Vezseny (r. tor.)	37 53 16.88	47 2 6.93	táborkar
’’ ’’	37 53 2.70	47 2 23.32	épit. igazg.

     A kettős megyének szélén fekvő helységek a következők északra: puszta Szederkény, sz. Domonkos, keletre : Felnémet, Eger, Maklár, Abony, Ivánka, Tisza-Füred, Nagy-Iván, Kenderes, Dévaványa; délre: Szelevény, Sass, Adács, Vámos-Györk, Csány; délnyugatra: Ugh, Kürth , Inoka , Nagy-Rév; nyugatra: Várkony, Szolnok, Bessenszög, Szent-Iván, Pély, Heves, puszta Fogacs, Tarna-Eőrs, Visznek, Hatvan, Apcz, Szurdok-Püspöki, Szent-Jakab, Pásztó, Tar, Maczonka, Dorogháza; északkeletre: Erdő-Kövesd, Nád-Újfalu. Magát a legszélsőbb határt képezik északra a Mátra és Cserhát közt terjedő hegyek, délre a Tisza; délkeletre: a Kőrös, Berettyó, Dévaványa határa és jelesen a varsánytó; kelet- és északkeletre az Eger folyó és völgye, nyugatfelé pedig a Zagyva és völgye le egész Hatvan mezővárosa határáig. Ha pedig a kettős megyéhez, jelesen annak tiszai járásához tartozó és mindenfelől Békésmegye által körülfogott azon rekesztvényt (enclave) is hozzávesszük, melyen Cséfa puszta fekszik, akkor ez teszi a megyének legszélsőbb határát keletre.
     A határszélhez közel eső helységek közől, esik a határtól: sz. Domonkos 1 mföldnyire nyugatra, Füzes-Abony ⁷/₈ mföldnyire nyugatra, Tisza-Várkony 1 mföldnyire keletre, Sz.-Iván 1 ³/₈ mföldnyire keletre, Tarna-Eőrs ⁵/₈ mföldnyire keletre, Csány ³/₄ mföldnyire északra, a többi helység pedig, melyet fönnebb elősoroltam, mind egészen a határszélen fekszik.
     A kettős megye nagysága Lipszky szerint: 120.₇₀ földrajzi négyszögmértföldet tesz, a magyar akadémia által megindittatott "statistikai közlemények" czimü folyóirat 2-dik kötetében e terület épen 120 mértföldre van téve, Ficker statistikájában 119.₇₈ mértföldnyinek irja, a fönállott magy. kir. helytartótanács rendeletéből, 1865-ben, hivatalos adatok szerint kiadatott "Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme" czimű munkában pedig kettős megyénk területe 1171041.₈₄₁ katastralis holdra vagyis 117.₁₀₄₂ négyszögmértföldre van téve, mely utóbbi adatot én, mint határméréseken alapulót a legmegbizhatóbbnak tartom, azon megjegyzéssel azonban, hogy e számban a puszta Cséfai terület nem foglaltatik benne. A most emlitett mű szerint a kettős megye területéből esik:

	katastr. hold		mértföld.
a tarna-járásra:	237184.3461	vagyis	23.7184
’’ gyöngyösi-jár.:	148524	’’	14.8524
’’ mátra-járásra:	131953	’’	13.1953
’’ tiszai- ’’	656565.476	’’	65.6565

     Összeadván a járások területeit az egész megye területe 3184.₉₈₁₄ katastralis holddal, vagyis 0.3185 földrajzi ( mértfölddel nagyobbnak derül ki annál, mely az emlitett könyvben ki van téve és annak oka csak két körülményben kereshető, t. i. vagy sajtóhiba csúszott be az egyes helységek határait kifejező számokba, vagy pedig tévedés követtetett el az emlitett könyv szerzője által az egyes adatok összeadásában. Előttem azonban inkább az első eset tűnik fel hihetőbbnek s azért én a könyvben közlött számot tartom meg megyénk területének szabatos adatául.
     Összehasonlitván most kettős megyénknek terűletét hazánk többi vármegyei területével, a következő táblázat eredményez, melyből azonnal kiderűl, mennyivel különbözik ezen terület a többiektől.

kettős megyénk területe	nagyobb	kisebb
	földrajzi négyszögmfölddel
Abaujmegyeénél	66.763	--
Arad ’’	27.208	--
Árva ’’	83.146	--
Bács-Bodrog-megy.	--	44.140
Baranya-megyeénél	29.598	--
Bars ’’	69.811	--
Békés ’’	53.605	--
Bereg-megyeénél	52.253	--
Bihar ’’	--	71.637
Borsod ’’	53.278	--
Csanád ’’	88.152	--
Csongrád ’’	57.168	--
Esztergom-megyeénél	98.932	--
Fehér ’’	46.959	--
Gömör ’’	46.382	--
Győr ’’	89.791	--
Honth ’’	73.962	--
Komárom ’’	67.655	--
Középszolnok ’’	79.764	--
Krassó ’’	21.163	--
Kraszna ’’	96.195	--
Liptó ’’	79.103	--
Mármaros ’’	--	51.185
Mosony ’’	86.950	--
Nógrád ’’	42.392	--
Nyitra ’’	13.455	--
Pest ’’	--	65.137
Pozsony ’’	41.327	--
Sáros ’’	54.938	--
Somogy ’’	7.186	--
Sopron ’’	64.721	--
Szabolcs ’’	17.240	--
Szathmár ’’	15.802	--
Szepes ’’	62.574	--
Temes ’’	16.226	--
Tolna ’’	53.844	--
Torna ’’	106.278	--
Torontál ’’	--	5.042
Trencsén ’’	45.442	--
Turócz ’’	97.645	--
Ugocsa ’’	96.418	--
Ungh ’’	61.628	--
Vas ’’	24.147	--
Veszprém ’’	49.167	--
Zala ’’	19.626	--
Zaránd megyeénél	92.506	--
Zemplén ’’	12.815	--
Zólyom ’’	70.078	--
Jászkúnkerületnél:	31.165	--
Kővár vidékénél	99.536	--
Szepesi 16 város területénél	108.299	--
Hajdúkerületénél	97.539	--

     Látjuk, miszerint hazánkban csak öt megye van, melynek területe nagyobb Hevesmegyeénél és hogy ezen megye hazánk megyéi közt a hatodik helyet foglalja el.
     Alakjára vagyis kül-szabására nézve kettős megyénk szabálytalan sokszög, melynek, eltekintve a csekélyebb kanyarulatoktól, összesen 45. s ezek közt 27 kiálló és 18 beálló szöge vagyon. A megye legészakibb helységétől kezdvén a számlálást és keletre haladván a 26 kiálló szögnek csúcsai a következő helységek határaiba, vagy azok szomszédságába esnek. Az 1-sőnek csúcsa a p.-szederkényi, a 2-iknak a bekölczei, a 3-iknak az ivánkai, a 4-iknek a tisza-füredi határba esik T.-Bábolna felé. Az 5-dik szög csúcsa esik a p.-koócsi határba Egyek felé, a 6-iké a nagy-iványi határba, a 7-iké nagy-kunsági Madaras városa szomszédságába, a 8-iké a p.-tomai, a 9-diké a kenderesi, a 10-diké a p.-szakállasi határba. A 11-diké a p.-túrpásztói határba, a 12-diké a Kőrösfolyótól délre, a 13-diké a p.-mesterszállási, a 14-iké a csépai, a 15-diké az ughi, a 16-iké az inokai, a 17-iké a nagy-révi határba esik. A 18-diké p.-Jenő, a 19-diké T.-Várkonytól nyugatra, a 20-iké Szolnok és p.-Fokoru közé, a 21-iké a p.-szászbereki, a 22-iké a p.-kürti, a 23-diké a pélyi a 24 diké a tarna-örsi, a 25-diké a csányi, a 26-diké a hatvani határba, végre a 27-diké Tar és Maczonka közé esik.
     A beálló szögek csúcsai a következő helységek vagy vidékekre esnek, hol megint a megye legészakibb helységétől indúlva, keletre haladunk: az elsőnek Nagy-Tályára, a 2-diknak puszta Szárazbőre, 3-dik a kocsi pusztára, a 4-ik a sz. Györgyi pusztára, az 5-dik délkeletre a Mirhogáttól, a 6-dik a gyandai pusztára, a 7-dik Bartahalomtól északkeletre, a 8-ik Mező-Túr határába, a 9-dik puszta Zsigerre, a 10-ik a Sidóhalomtól nyugatra, a 11-dik Jenő és Nagy-Rév közé, a 12-dik Varsányra, a 13-dik Bessenszögre, a 14-dik Sz.-Ivántól északra, a 15-dik Sülytől és Burától nyugatra, a 16-dik puszta Fogacsra, a 17-dik Adácsra, a 18-dik Vámos-Györkre.
     Ezen sokszög oldalai mérnek: Szederkénytől Bekölczeig: 2 ³/₈, Bekölczétől N.-Tályáig 4 ⁷/₈, N.-Tályától Szárazbőig 2 ⁵/₈, Szárazbőtől Tisza-Füredig 3 ⁵/₈, T.-Füredtől a kocsi puszta keleti határáig 2, innen Nagy-Ivánig 1 ¹/₂, Nagy-Ivántól paszta Tomáig 3, innen puszta Gyandáig 1 ³/₄, puszta Gyandától Kenderesig: 2 ⁷/₈, innen a Bartahalomig: 2 ¹/₈, innen a Berettyóig Mező Túrnál: 3 ³/₄, innen puszta Zsigerig: 2 ¹/₂, a zsigeri pusztától Csépáig: 3 ⁷/₈, Csépától Ughig: 1., innen Inokáig: 1 ¹/₄, Inokától Nagy-Révig: ⁵/₈, innen Várkonyig: 1 ⁷/₈, Várkonytól Varsányig: 1., Varsánytól Szolnokig: 1 ¹/₂, Szolnoktól Bessenszögig: 2., innen puszta Szászberekig: 1 ⁵/₈, Szászberektől Sz. Ivánig: 1 ³/₈, Sz. Ivántól Pélyig: 3, innen puszta Fogacsig: 2 ⁵/₈, innen Tarna-Eörsig: 1 ¹⁵/₁₆, Tarna-Eörstől Adácsig: 1 ⁹/₁₆, Adácstól Vámos-Györkig: ¹/₂, innen a Csányi határ déli széléig: 1 ⁵/₈, innen Hatvanig: 1 ⁵/₈, Hatvantól Tarig: 4 ¹/₈, Tartól Maczonkáig: 1 ¹/₈, Maczonkától Nád-Ujfaluig: 1 ³/₈ és innen puszta Szederkényig: 1 ³/₄ ausztriai mértföldet.
     Nagyobb kanyarodásai a megye határainak a következő helyeken vannak, még pedig kiállók: Tisza-Füreden Bábolna felé, Puszta-Kocsnál Csege felé, puszta sz. Györgynél Madaras felé, puszta Tomainál Kunhegyes felé, a kakati puszta és Kenderesnél, puszta Mesterszálásnál sz. András felé, a Körösfolyótól délnyugat felé, Dévaványánál délfelé, Kürthnél északkeletre Új-Kecske felé, Várkonynál, puszta Szárazbőnél, puszta Kürthnél, Tarna Eörstől délkeletre, Csánytól délre, Hatvannál nyugotfelé és Szederkénynél. Beálló nagyobb kanyarodások pedig vannak: Vámos Györknél, Adácsnál, puszta Fogacsnál, Kőtelektől nyugatra, Szolnoknál, a Zsidóhalomtól északnyugatra, Inokánál, Ughnál északkeletre, Sassnál, a Gyalui pusztánál, puszta Zsigernél, a mezőtúri határ déli szélén, puszta Pásztónál, Fegyvernektől délre, és a Mirhogáttól délkeletre.
     Ha kettős megyénk alakját egészben tekintjük, azt egy meghajlott emberi lábbal is lehetne összehasonlítani, melynek czombja Hatvan és puszta Szederkény közt kezdődik, térdét pedig puszta Kocs képezi; vagy baltához, melynek vasa Hatvan, puszta Szederkény, Pély és Nagy-Ivány közt terjed el, nyele pedig innen Tisza-Ugh és Csépáig nyúlik.
     A Scheda-féle térkép szerint tesz a megyei határok egymástóli távolsága északfelől délre véve: Hatvan és Tar közt 4 ⁷/₁₆, Maczonka és Csány közt 5 ¹/₂, Nád-Újfalu és Adács közt 5 ¹/₈, Szederkény és p. Fogacs közt 4 ⁷/₈, Bekölcze és p. Istvánháza közt 18, Eger és p. Istvánháza közt 14 ¹¹/₁₆, Maklár és Tatárszállás közt 12, p. Szárazbeőtől délre 7 ⁵/₁₆, p. Szöghatár és a paphalmi tanya közt 4 ¹/₈, a Bábolnán innen fekvő határtól p. Görbeházig 3 ⁷/₈, p. Kocs és Nagy-Iván közt 1 ⁷/₈, Kenderestől keletre ¹/₄, a Szemerén innen fekvő határtól a kúnsági mesterszállási puszta északi határáig 11 ¹/₈, Dévaványa vidékén 2 ³/₈, Maklártól a déli határig 12, Csépa és Inoka közt 2 ¹/₈, Bessenszög és Szelevény közt 7 ³/₁₆, és Nagy-Révnél ³/₈ ausztriai mértföldet.
     Nyugotról keletre véve pedig a megyei határok egymástóli távolsága a következő: a nyugati határtól Bekölczeig 2 ³/₁₆, Tartól Felnémetig 6 ³/₄, Sz. Jakab és Eger közt 7, Apcz és Maklár közt 7 ¹/₄, Hatvan és Poroszló közt 9 ¹/₁₆, Adács és Poroszló közt 7 ³/₄, p. Fogacs és Tisza-Füred közt 6 ⁷/₁₆, Pély és Nagy-Iván közt 6 ³/₄, Bessenszög és p. Kolbászi közt 5 ¹/₈, Roff vidékén 2 ¹³/₁₆, Szolnok és Török sz. Miklós közt: 3 ¹/₂, Várkony és p. Kurta közt 5 ⁷/₈, p. Tatárszállás és Mező-Túr közt 3, Inokától a délkeleti határig 2 ¹/₄, Tisza-Ugh és Szelevény közt 1 ⁷/₈, Csépánál 1 ⁷/₁₆, és Dévaványánál 1 ausztriai mértföld.
     Kettős megyénk északfelől Nógrád, Gömör, Borsod; keletről Borsod, Szabolcs vármegye, a nagy Kúnság, Bekés vármegye; délfelől Békés, Csongrád; nyugatról Pestvármegye, a Jászkerület és Nográd vármegyék által környeztetik. Dévaványa Békésmegye és a nagy Kúnság közt fekszik, puszta Cséfát egészen Békésvármegye fogja körül, puszta Hégesbor keskeny ék gyanánt. a nagy Kúnságba szögellik be, Monostort, puszta Kerekudvart, és Alatyánt a Jászság veszi körül. Mostani határait következőleg lehet kijelölni: Északra azon hegyhát képezi a határt, mely a cserháttól a bikkhegység felé húzódik, onnan északnyugatra fordúl a határ Nádújfaluig, innen nyugatra hajlik Maczonkáig, Maczonkától Tarig, hol a tulajdonképi Mátrahegyláncz a megye területét éri, egész Hatvanig egyenesen délnek tart a határ, a pestmegyei Boldog helységen innen keletre és délkeletre fordúl, a Csányi határ szélén északkeletre és északra kanyarodik egész Györkig, honnan Adácsig kelet-észak-keleti és északkeleti irányt követ, Adácsnál délkeletre fordúl Visznekig, és onnan Dózsa felé délnek tart, innen egy darabig délkeleti irányt követ, azután előbb északkeletre, utóbb északnyugotra, végre ismét északkeletre fordúl egész a Fogacsi pusztáig. Innen a határ nehány csekélyebb kanyarodással délkeletre hajlik, Pély helységen alul pedig déldélnyugatra és p. Kürtnél egész nyugatészaknyugatra fordúl, hol hosszu keskeny csúcs gyanánt a Jászságba beszögellik. Jász-Ladánytól nyugatra déli irányt követ, azután hirtelen nyugatra kanyarodik és puszta Szászbereknél először délkeletre, azután Bessenszög irányában és a Fokorúi pusztán túlig délnyugati, onnan Szolnokig pedig délkeleti irányban húzódik. Szolnoknál beálló szögöt képezvén, egy darabig déldélnyugati azután déldélkeleti és Varsánytól Várkonyig délnyugoti irányban terjed. Várkonytól délnek tart, azután délkeletre fordúl és Nagy-Réven felül a Tiszát éri el, mely azután terkevényes medrével egész Csépáig a megye. határát, még pedig Tisza-Ughig a délnyugotit, innen Csépáig pedig a délit képezi. Csépától Szelevényig, sőt egész a gyágér vagy zsigéri pusztáig a hármas Körösfolyam képezi szinte igen kigyódzó futásával a megye délkeleti határát, a zsigéri pusztánál a határ keletre és a mesterszállási puszta nyugati szélén északra hajlik s ugyanezen puszta-északi szélén délkeletre és azután délre kanyarodik. A mesterszállási puszta déli szélétől a határ rövid darabon keletre, azután északra és megint délkeletre s egy kanyarodással északkeletre és egészen északra hajlik, hol puszta Pásztó mint négyszög a nagy Kunság területébe nyúlik. E pusztának nyugati szélén a határ délnyugotra, azután északnyugatra fordúl, a Bartahalom irányában északkeleti irányt vesz fel és ezt egészen Kenderes vidékeig megtartja, míg puszta Szakálassal szemben egy kiálló csúcsot képez. Kenderestől keletre ³/₄ mértföldnyire a határ északra hajlik, de ezen irányt csak ³/₈ mértföldnyire tartván meg, hirtelen északnyugatra fordul s ⁵/₄ mértföldig ezen irányt követi, azután nyugatfelé huzódik a Bánhalmi pusztáig, honnan puszta Gyandáig északnyugati irányt követ, melyet ott elhagyván ismét északfelé kigyódzik, ⁵/₈ mértföldnyire a Mirhó-gáttól délkeletfelé fordúl s ott egy nagy kanyarodást képez, melynek csúcsa Kúnhegyestől ⁷/₈ mértföldnyire esik keletre. Azután ismét északra hajolván a határ és kis darabon keletre kidomborodván, ³/₄ mértföldnyire puszta sz. Györgytől északkeleti irányt vesz fel és ³/₈ mértföldnyire Madaras városától keletre egy kiálló szöget képez. Nagy Ivánon alul a határ keletre hajlik és innen egy kis kanyarodással először északkeletre; azután nyugatra, végre északnak tart, puszta Kocsnál nyugotdélnyugotra hajlik és egy kanyarodással északészakkeletre fordul. Borsodmegyei Bábolna helységen innen a határ kigyódzó vonallal nyugat felé huzódik, Ivánkától egy kissé délre hajlik és azután Maklárig északnyugati irányt követ, mely Eger és Felnémetig kissé jobban északfelé hajlik és az utóbb nevezett helytől Borsodmegyei Mikófalváig észak és északkeletnek tart. Mikófalvánál a határ északnyugotra fordul Bekölcze helységig, hol hirtelen nyugotra fordulván szöget képez és nyugati irányát ⁵/₄ mértföldnyire megtartja, azután pedig északkeletre hajlik és puszta Szederkénynél egy kis domborodást képez, melynek legfelsőbb része nyugatra terjed.
     Hevesmegye felső részének természetes határai vannak, azaz olyanok, melyeket hegységek, vagy folyók és völgyek által maga a természet jelölt ki; jelesen észak felé a Cserhát kinyulványai, keletre az Eger-folyó völgye s az általa a tulajdonképi Mátrától elválasztott Bikkhegységnek délnek tartó kiágazatai, északnyugatra részint a Cserhátról kinyuló hegyágak, részint a tulajdonképi Mátrához tartozó hegyvonalok emelkednek a határon, nyugatra pedig a Mátrától délre terjedő kinyulványok és Terenyétől kezdve részben a Zagyva folyó völgye, sőt maga a Zagyva medre képezi a határt. Külső-Szolnok megyének is vannak helyütt helyütt természeti határai, igy például nyugatra Szolnoknál és délnyugatra N. Révtől Ughig, azután délre Ughtól Csépáig a Tisza, úgy Szelevénynél keletre és azután délre is egy darabon a Kőrös, mely még keletre is egy darabig a határt képezi, de a jóval nagyobb része a Tiszajárás határainak mégis mesterséges, azaz országlati intézkedéseken alapul. Kettős vármegyénknek egész határvonalának hosszusága 90 ¹/₄ mérföldet tesz, melyből az északi határra 7 ³/₄, a délire 4 ³/₄, a nyugatira 35 ¹/₂, a keletire pedig 42 ¹/₂ mértföld esik. De ezen összefüggő hatánvonalán kivül még a kettős vármegyéhez tartozó rekesztvények (enclave) határvonalai is járulnak, még pedig, a dévaványai 12 ³/₄, a puszta hegesbori 3, a puszta cséfai 1 ³/₄, az alattyáni 3 ¹/₈, a p. kerekudvari 1 ¹/₂, a monostori 2 ¹/₂, összesen 24 ⁵/₈ mértföld, úgy hogy tehát az egész határvonal hosszusága 114 ⁷/₈ mértföldre rúg.