II. Heves- és külső Szolnok t. e. vármegyéknek domborzati viszonyai. (Hegyrajz vagyis Orographia).

     Hevesvármegyének egyik oldalán, még pedig észak nyugatra, északra és keletre, magas hegyláncz emelkedik, a Mátrahegység, mely a Cserháti hegyág által a Korpona felöl lenyuló bérczvonallal összefüggvén, Tar helységnél éri el a megye területét s annak keleti szélén a Bükkhegységhez csatlakozik. Hevesvármegyének déli és délkeleti része pedig, valamint az egész külső Szolnok vármegye csupa rónaföldből áll, mely nagy termékénység által tűnik ki.
     A Mátrahegység a Zagyva és Eger völgyei között emelkedik és Hevesmegye északnyugoti részét foglalja el. Északi határát a Pétervásártól Nagy-Terenyeig terjedő völgy képezi. Az egész hegyláncz hosszusága nyugatról keletre Tartól Egerig 7 ¹/₈, szélessége északról délre 3-4 mértföld. Főgerincze Sirok délnyugati oldaláról Kőkút pusztától délnyugatra, azután északnyugatra Hasznosfelé huzódik. Ezen főhegyhát északi oldalán egy gyönyörü völgy terül el, a parád-recski, melynek iránya nyugatról keletre tart és Siroknál a Tarna völgyébe nyilik. E kies völgy a hegyláncz keleti felét északi és déli részre osztja; mindkét oldalán pedig sok völgy nyilik északnyugatra és délnyugatfelé. A hegység főgerincze a parádi völgy déli oldalán vonul el és rajta emelkedik az egész hegység legmagasb pontja, a Kékes, Gyöngyöstől északra, keletre pedig a Kékestől az alacsonyabb Saskő áll. A parádi völgybe Gyöngyöstől egy gyalogösvény-vezet, még pedig a benei völgyön fölfelé a főgerinczen át. A Kékesig terjedő főhegyhát mind északra a parádi völgy felé, mind délre rövid oldalágakat ereszt; a déli ágak Sólymos, Veresmart, Markaz, Domoszló és Verpelétig terjedve, csak a legújabb időkben megritkult tölgy-, cser- és bikkfa erdőkkel vannak fedve és végnyulványaik mint alacsony dombhátak a gyöngyösi völgy mentén Gyöngyösig, a bene-visontai völgymentén Karácsondig és Ludasig, a felsőnánai völgy mentén puszta Tarnóczáig, a tarnai völgy mentén Kompoltig tartanak. Ezen dombhátak jeles bort termő szőlőkkel vannak beültetve, mely tekintetben különösen a visontai hegy hiresült el.
     A főgerincz tetői: a Csonka- és Muzslai hegy a Kékestől északnyugatra, a Nagy Galya, az Ácsvár. A Nagy Galyától délnyugatra terjedelmes hegylapos van, melyet Győrhegynek neveznek. E hegylapos nyugati oldalán a mélyen bevágott hasznosi völgy hasitja a hegységet keletről nyugatra, a parádi völggyel egyazon szélességben s Pásztónál a Zagyva völgyébe nyilik.
     A hasznosi völgy felső része két főágra szakad; északi ága észak felől, déli ága pedig délfelől kerüli meg a győrhegyi lapost. A Győrhegy, Nagy Galya és Csonkahegy oldalágai délfelé Gyöngyösön-túlig terjednek. Ezen oldalágakból emelkednek: a Világoshegy Gyöngyös-Tarjántól északra, a Havas Patától északra, stb. A hasznosi s a széles patai völgyek közt a pásztói szaggatott s éles körvonalu hegyek emelkednek, melyek délfelé a Zagyva keleti oldalán Hatvanig vonulnak le. Ezen délfelé irányzott ágakból emelkednek: a Kövesút Szurdok-Püspökitől északkeletre, a Nagy Hársas Patától északnyugatra, az apczi Nagyhegy Apcztól északkeletre, a Strázsahegy Hatvantól északra. Szűcsitől kezdve a déli szőlős dombsort a Szarvágyi völgy szeldeli, melynek mentén a dombozatok Hortig, a patai völgy mentén pedig Atkárig terjednek. Ecsédtől északkeletre a mogyorósi hegy emelkedik.
     A Mátra északi oldalágai általában rövidebbek, alacsonyabbak mint déli ágai és nyugati felében jobbára északra, keleti felében pedig a parádi völgy északi oldalán északnyugatra csapnak. Ezen északi oldalágakból emelkednek: a Meszes-hegy Hasznostól északkeletre, a Róka-hegy Szuhától délnyugatra, a Kőhegy Parádtól északnyugatra, a Deákhegy Ballától délnyugatra.
     A Bükkhegység a Sajó-, Bán- és Eger vizek völgyei között elterjedvén, legnagyobb részben Borsodmegyébe esik, de mivel főgerincze Borsodmegyébe kebelezett Alsó Huta vidékéről délnyugatra Szarvaskőfelé vonul és déli ágait egész Egerig ereszti le, itt szinte fölemlítendő annyival inkább, mivel ezen ágak is még tekintélyes magasságu hegyekkel vannak tetézve. Ilyen egy például a szarvaskői Várhegy és Eger vidékén az Egedhegy, mely a Bükkhegységnek végcsúcsául tekinhető. Ezen hegy három részre osztatik, és ezek az egyenesen Eger városa fölött emelkedő nagy Eged, melynek déli és délnyugati oldala szőlőkkel van beültetve, az ettől északkeletfelé terjedő hosszú Eged, melynek déli lejtője szinte szőlőhegyekkel diszlik és a kis Eged, mely a nagy Eged délnyugati tövénél emelkedik és melynek déli oldalán szinte szőlők terülnek el, Az Egedtől északnyugatra emelkednek a kis és nagy Tiba, erdős hegyek, melyeket a felsőtárkányi nagyobb erdőktől a Miklós völgye választ el.
     Az Eger vidékén emelkedő alacsonyabb hegyek és dombok közől említem itten még a Cziglédet, az Almagyart, melyből a Várdomb kiágazik és az egri vár északi oldalával szemben álló úgynevezett Tetemvár lapos dombot. Ugyanezen, t. i. keleti oldalán az Egervizének, fekszik az úgynevezett szőlőskei erdő az Egedtől északkeletre. Azután következnek egymásután, még pedig a szőlőskei erdőtől délnyugatra az Afrika, Méhhegy, Nyerges, Vidra, Nádas, Sikhegy, mindnyájan szőlőtőkékkel beültetve. A városhoz közelebb, a Sikhegyi völgy jobb oldalán, emelkednek a Felső-Galagonyás, Birka, Bajusz és Czigléd szőlőhegyek, mely utóbbit már fönnebb említettem volt. A már szinte említett Almagyaron alól fekszenek a szinte szőlőkkel beültetett Kőporos, Tihamér és Marinka hegyek, melyek mind a Bükkhegység kinyulványainak tekinthetők.
     Szinte ezen hegységhez számithatók még azon szőlőhegyei is Egernek, melyek az Egervize nyugati oldalán elterülnek, úgymint: a Ráczhegy, a Kecskedellés, a Szarkás, melytől délnyugatra a várostól húzodik el a Hajduhegy s ettől délre a Nagy és Kis-Kocs, Nyúzó, Pohárszárító vagy Agárdi, Lőrinczvár, Rózsás, Paphegy, Gyilkos, Kolompos, továbbá a Nagy-Galagonyás és Maklánhegy, mely két utóbbi az előbb megnevezett hegyektől keletre huzódik.
     A rónaság kettős megyénkben a Mátra és Bükkhegységtől délre, délkeletre s délnyugatra terjed és Hevesmegyének déli részét s az egész Tisza-járást, vagyis külső Szolnok vármegyét foglalja magában.
     Az emlitett természeti nagy hegyeken kivül vannak a tiszai járásban a rónából kiemelkedő kisebb magaslatok és dombok is, melyeket a nép különbféle néven különböztet meg. Ilyenek például a Nagyhalom Kömlőtől északra, a Sajhalom Mező-Tárkánytól délkeletre, a Kenderhalom Tisza-Nánától nyugatdélnyugatra, az Örvényhalom Rofftól délkeletre, a Garahalom a gyandai pusztától délre, a Ketteshalom Kenderestől nyugatdélnyugatra, a Bartahalom Török sz. Miklóstól délkeletre és a Földvárihalom ugyan e várostól délre, az Eperjes - halom T.-Várkonytól délnyugatra, az Egyes-halom Czibakházától délre, a Zsidóhalom Inokától délkeletre, és a Kenyérváró-halom Ughtól keletre. Vannak azonkívül még magaslatok, vagyis halmok Örvénytől délre, puszta sz. Györgyön, Puszta Szakálastól délnyugatra kettő, puszta Kengyelen egy, és Varsánytól délkeletre egy, de ezeknek neveit egy térképen sem találhattam meg.
     Van továbbá a kettős megyében még három hosszura terjedő nevezetes földhányás is. Az elsőt Csörsz-Árkának nevezik, s ez Ároktő helységnél Tiszán innen Borsodmegyében kezdődik, igen változó irányban és különböző mélységgel Füzes-Abony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bod, Zsadány között terjed el, és Árokszállás alatt Csány helysége határában egy halommal végződik. A második, ugyan rövidebb, de sok helyen mélyebb és szélesebb földhányás neveztetik Kis-Árkának, ez Kis-Köre helységnél és Akolhát pusztánál kezdődik, Heves-Ivány, Apáti, Dósa, Jász Berény, Puszta-Monostor határán Fényszaru városáig húzódik, és onnan Váczvárosa felé egész a Dunáig vannak nyomai. A harmadik földhányás neve Ördög árka, ez kezdődik Békésmegyében Szeghalom falunál és Sass, Csépa helységek közt nyúlik által Kis-Kunságba Halasvárosa felé, onnan Bácsmegyébe huzódik és ott Baja mezővárosánál végződik.
     A Mátra és Bükkhegység közt elterülő nagyobb völgyek közt a már megemlített Recsk-Parádi és Hasznosi két nagy völgyön kivül még említendők: a Zagyva-völgye, mely Nád-Újfalutól kezdve Hatvanig a megyének északnyugati és nyugati határát képezi; az Ágó-Éri völgy, a Patai völgy, a Tarnócza-völgy, Bene völgye, a Mérgesvölgye, a Gyöngyös völgye, a Réde völgye, a Tarna völgye, a Laskó völgye, az Eger völgye. Továbbá az Eger vidékén nyíló völgyek, úgymint a szőlőskei erdőnél: a Burbolya völgy, Czakóvölgy és a Királyrét. A Sikhegy alatt húzódik végig az egész egri határon észak-nyugat felől délkeletnek az Ostoros-, vagy Síkhegy-völgye, a Czegléd délnyugati lejtője mellett északról délre terülvén fekszik a Vécseivölgy; a Ráczhegy délkeleti oldala alatt húzódik el a Szalavölgy, délnyugati lejtője alatt a Töviskesvölgy. A hajduhegy és Agárdi hegyek közt a Koháryvölgy, melynek mintegy folytatása a Szépasszonyvölgye és Farkasvölgy.
     A magassági viszonyokat illetőleg, ide irom mindazon adatokat, melyek részint saját magam, részint pedig más észlelők méréseinek eredményei, kezdem pedig a sort először a lakhelyeken és folytatom a hegyeken, dombokon és magaslatokon.

A) Lakhelyek tenger színe feletti magasságai bécsi lábakban.

Hely neve	magássága	meghatározó
Bakta (fogadó)	551	Wolf
Bátony Baloghy alatya mellett	669	’’
Bánhalmi puszta	271	Szabó József
Csány	396	cs. k. táborkar
Dorogháza paplak	751	Wolf
Eger érseki házikert	571	Kreil
’’ érseki nagy kert	555	’’
’’ Lyceum töve	536.2	Albert
Gyöngyös paplak udvara	534	’’
’’ angyalos korcsma	527.4	’’
’’ a város	570	S.
’’ magyar király vendéglő	503	Wolf
’’ angyal fogadó	505	Kreil
’’ fogadó földszint	534	Hauer
Gyöngyös fogadó	531	’’
Gyöngyös Oroszi templom	746	’’
Hasznos	682	Wolf
Hatvan	366	cs. kir. táborkar
’’	298.8	Hauer
’’	371	Wolf
Hort	344	Hauer
Istenmezeje, kántorlak	507.8	Albert
Kápolna	450	Hauer
Kengyeli puszta földvári országut	332	Szabó
’’ ’’ Almási Zsiga úr háza	381.3	’’
Kerecsend	454.8	Hauer
Maczonka, Baloghy háza	689	Wolf
Mesterszállási csárda előtt	197.1	Szabó
Nád-Újfalu Halasy Edéné kertje	692.3	Albert
Nagy Mezői puszta	1494	Wolf
Parád templom	688	’’
’’ tiszttartó lak	644.9	Albert
’’ csevicze fürdő	934	Wolf
Pásztó Plathy háza	482.3	Albert
Pata plébánia udvara	625	’’
Pétervásár gr. Keglevich kertje	521.4	’’
Recsk Fejér úr kertje	491.2	’’
Sirok jegyzőlak	490	Wolf
Szikszó puszta	384.6	Hauer
Szolnok tiszafürdő	253.0	Szabó
’’ régi indóház	287.8	’’
’’ barátok kertje	290.8	’’
Tárkány (Mező)	401.2	’’
Ugh (Tisza) Luby kertje	322.8	Albert
Vámos Györk Kovách L. kertje	373	’’
Verpelét, paplak	365	’’