ELŐSZÓ.

     A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek főczélja, hogy a mai korban bámulandó módon fejlődött és épen azért a nemzetek anyagi jólétének egyik leghatalmasabb emeltyűjévé vált természettudományokat édes hazánkban és életrevaló derék nemzetünk közt is honosítsák, terjeszszék és számukra minél több tehetséges munkást nyerjenek.
     És ha megfontoljuk, mily idegenszerű növényűl tekintettek még nehány évtized előtt is a természettudományok hazánkban, mily ki nem elégítőleg taníttattak azok iskoláinkban, mily kevéssé ismertetett fel nálunk azok roppant hordereje és gyakorlati nagy hasznuk a haladás dicső mivében - és ezen nem épen rég múlttal a nevezett tudományoknak jelenlegi állapotát hasonlítjuk össze, a mint ezt hazánkban tapasztaljuk: örömmel kell meggyőződnünk, miként nemzetünk e téren is nagyot haladott és csak az elfogultság tagadhatná meg, hogy a természettudományok hazánkban is már-már meggyökereznek és örvendetes sikerület felé fejlődnek, mit nagy részben a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek lehet köszönni.
     Egy másik, nem kevésbbé üdvös czélja e vándorgyűléseknek az, hogy hazánk természettudományi bővebb megismertetését az által segíti elő, hogy mindenkor azon megyének természettudományi leírását eszközli, melynek keblében a naggyűlés tartatik, úgy hogy ez által idővel egész hazánknak részletes leírásait nyerendjük, melyeknek anyagi kiállítását e hazának vagyonnal megáldott nagy fiainak köszönheti a nemzet, kik magas állpontukon a tudományok iránt rokonszenvvel viseltetvén és belátván, miként csak mivelt és vagyonos nemzet lehet erős és szabad, a vándorgyűlések elnökségét elfogadni, azok czéljait anyagi áldozatokkal is előmozdítani kegyeskednek.
     A XIII-dik naggyűlés, Eger városa képviselő testületének szíves meghívása következtében, e folyó 1868-ik évben Egerben tartatván meg, ez idén Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék helyrajza volt megírandó. A műnek anyagi kiállítását e XIII-dik nagygyűlés országszerte tisztelt elnöke, nmlgu és főtisztelendő Kis-Apponyi Bartakovics Béla egri érsek és kettős megyénk örökös főispánya kegyeskedett nagylelkű készséggel magára vállalni. A szellemi munkára többen egyesültünk, kik részint a magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten székelő központi választmánya, részint pedig a XIII-dik raggyűlésnek kellő előkészitésére Egerben alakult rendező bizottmány részéről lettünk azon felkéréssel megtisztelve, hogy a leírás egyes szakaszainak szerzését sziveskednénk magunkra vállalni.
     Igy keletkezett e mű, melyet most a XIII-dik naggyűlésre egybegyűlt t. cz. magyar orvosok és természétvizsgálóknak átadni szerencsénk vagyon.
     Tekintvén az idő rövidségét, miután a szerző urak csak múlt évi deczember havában lőnek munkáik átvállalására felkérve és tekintvén azt, hogy Heves és Külső-Szolnok t. egyesült vármegyék természettudományi leírása némely részeit illetőleg, előmunkálatok vagy épen nem, vagy csak gyéren léteznek s ezek történetét kivéve, melyre nézve eddig szintén csak alig nehányan, mint Gorové László, Ipolyi Arnold, Vahot Imre és még egy ketten csupán egyes elődolgozataikkal gazdagíták helytörténeti irodalmát - a kettős megye ismertetésére nézve Bartholomeideszekkel, Szirmayakkal eddig nem igen dicsekedhetett: igen természetes, hogy e mű teljességet, tökéletességet és mindenre terjedő részletességet tekintve még több kívánnivalót fog hátra hagyni; de mint úttörő ez irányban reméljük, hogy a t. olvasók igényeit részben ki fogja elégíteni, részben pedig azok szíves méltányosságára bizton számíthat.
     Az egész mű hét főszakaszra oszlik. Az elsőt, mely a kettős megye földrajzi viszonyait tárgyalja, alulírott szerzé, ki egyszersmind az egész mű szerkesztésével megbízatni szerencsés volt. Igyekeztem kettős megyénknek a lehetségig áttekintőleges képét adni. Azt lehetne hinni, hogy földrajzi tekintetben eléggé gazdag kútforrásokkal rendelkezünk már a hazai és külföldi irodalomban s egy megye földrajzi leírása mi nehezséggel sem jár: pedig máskép van a dolog, ha általánosságokkal meg nem elégedvén, a részletekbe bocsátkozni és csak biztos adatok nyomán haladni akarunk. A kettős megye domborzati, valamint vízirati viszonyainak előadásában Hunfalvy Jánosnak "a magyar birodalom természeti viszonyainak leirása" czimű jeles munkája s általam személyesen végrehajtott magasságmérések voltak vezetőim, a többi tárgyakat illetőleg hivatalos és évek hosszú során általam gyűjtött biztos adatok alapján dolgoztam, az éghajlati viszonyok kifejtése 17 éven át Egerben folytatott saját észleleteimen s az azokból hánylás utján leszármaztatott eredményeken alapszik és szeretném hinni, miként épen ez azon r észe dolgozatomnak, mely a t. olvasókban leginkább fog érdeket kelteni. A Tiszajárást illetőleg Bécsi János orvostudor és kettős megyénk Szolnokon lakó másod főorvosa volt szíves, ott intézett légtünettani észleleteit rendelkezésem alá bocsátani.
     A II-dik főrésze e munkának három külön alosztályra oszlik. Ezek elseje, vagyis a kettős megye földtani ismertetése Dr. Szabó József pesti egyetemi tanár és magyar akadémiai tag tollából folyt, oly férfiuéből, ki az egész hazában e szakban tekintélyül el van ismerve. A kettős megye növénytani viszonyait Vrabélyi Márton úr irá le, ki a természettudományok ezen szép ágának nem csak kedvelője, hanem szakavatottja és majdnem egy emberéletet töltvén a Mátra érdekes vidékein, ezek virányát szeretettel, szakismerettel és ernyedetlen szorgalommal tanulmányozta. A kettős megye állattani leírását kismagyari Kempelen Radó úr, magy. kir. pénzügyi titkár volt szíves megírni, kinek mint szenvedélyes buvárnak és gyűjtőnek elég alkalma volt, a megyéink területén találtató állatokkal megismerkedni és ki a természetrajznak és jelesen a rovarászat- és lepészetnek szakavatottja.
     E munka III-dik főrésze, vagyis a kettős megye néprajzi, népmozgalmi, továbbá a kórtani és közorvosi viszonyainak leírása Dr. Frantz Alajos egri jogakadémiai tanár és Heves és Külső-Szolnok megye főorvosától származik, ki mint e megyék szülöttje, mint gyakorló orvos és különösen hivatalos állásánál fogva is e viszonyokat alaposan ismeri és azok leírására leginkább hivatva volt.
     A IV-dik főrész: megyéink területén találtató három legjelesebb fürdő leírása ugyancsak nevezett Frantz Alajos tr. és a parádi fürdőt illetőleg Dr. Losteiner Károly parádi fürdő-orvos urak műve.
     Az V-dik főrészt, vagyis a kettős megye gazdászati, erdészeti és ipar viszonyainak leírását Martonffy Károly úr, megyéink érdemült főmérnöke szerzé, ki kiterjedt ismeretei, gazdag tapasztalásai és azon körülménynél fogva, hogy maga földbirtokos, gondos szőlősz és gyümölcsész, az általa leirt tárgyakat tökéletesen ismeri. Ezen szakaszhoz rendeztettek még gróf Károlyi György hevesmegyei és az egri érsekség uradalmainak leirása ezen uradalmak igazgatóitól Schikk Ignácz és Boroviczényi Gyula uraktól, továbbá a kettős megye erdészeti viszonyainak leírása Ligety Hugó gróf Károlyi György féle uradalmi erdőmester és Langhammer Gyula egri érsekség-uradalmi főerdész uraktól, tehát szakférfiaktól írva; vegre a kettős megye dohánytermesztésének és fogyasztásának vázlatos leírása Saáry Ferencz úrtól, oly fiataltól, ki a statistikát szaktudományáúl választá és a legszebb reményekre jogosít.
     A VI-dik főszakaszban Uxa József úr az egri érsekség, főkáptalan és papnövelde uradalminak bányafelügyelője, a kettős megyénk bányászati viszonyait ismerteti meg vázlatosan.
     A munkának VII-dik főszakaszát, mely a kettős megye régészeti és helytörténeti viszonyait ecseteli, Ipolyi Arnold egri kanonok úr, akadémiai tag, hírneves műrégiség és történetírónk és Balássy Ferencz egri főmegyei plébános, m. történelmi társulat vál. tagja és több jeles dolgozatáról ismert történetész szerzék s úgy hiszem, hogy e két férfiu neve eléggé kezeskedik már dolgozataik jelessége iránt.
     Végre még Lipkos József úr, kettős megyénknek érdemült s jelenleg az egri mlgs. főkáptalan főmérnöke, e műnek becsét a kettős megyénknek általa készített és kőnyomatban e munkához csatolt térképével emelni szíves volt.
     Midőn ezen tisztelt férfiaknak szíves közreműködésükért a tudomány nevében hálás köszönetemet kifejezném, s e művet a t. olvasók szíves figyelmébe ajánlanám, azon édes reménynek engedek helyt, hogy hazánk tudományos szellemű megismertetéséhez mindnyájan tehetségünk szerint járultunk. Valamint pedig az anyagi világ, még a nagy mindenség is csak roppant számu parányokból áll, úgy a szellemi haladás is csak úgy alakul és halad véges fejlődésének elérhető legmagasb fokáig, ha kiki annyival járul hozzá, mennyit tehetsége enged. S úgy hiszszük mindnyájan, kik e mű kiállításához hozzájárultunk, hogy hazánk megismertetéséhez hozzájárulván, egyszersmind nemzetünk szellemi haladását is előmozdítottuk: mert valamint a szellemi világban a "nosce-teipsum" - ismerd tenmagad - minden tökélyesbülésnek alapja, úgy az anyagi világban is első követelmény az, hogy azon földet ismerjük és tanulmányozzuk, melyen működni, hatni hivatva vagyunk. És ha hazánkat már általában szeretjük, szeretetünk azon mértékben fog fokozódni, melyben hazánk ismerete tudományosabb, szélesb alapot nyer; a hazaszeretet pedig azon vágyat is fogja mindenkiben hatványozni, hogy ez alaposan ismert hazában élő nemzet anyagi és szellemi jóléte gyarapításához minden erejéből közreműködjék. Éljen a haza, boldoguljon nemzetünk.

Eger 1868 julius 29-én.