Bevezető

Az évfordulók jelentőségének eltúlzása nélkül hivatkozhatom arra, hogy a Verseghy Ferenc születésének 240. és halálának 175. évfordulója alkalmából rendezett 1997. évi hagyományos Verseghy tudományos ülésszak kerek 75 évvel követte a helyi gimnázium névadását, 25 évvel pedig a szolnoki Verseghy-műhely munkájának megindulását. Úgy vélem tehát, bizonyos mértékig természetesnek tűnik, hogy az 1997. évi ülésszak tematikájában éppúgy jelentkezik az említett évfordulókra való emlékezés, mint a kétnapos ülés helyszíneinek megválasztásában, s nem utolsó sorban a megemlékezés programjának szokásosnál ünnepélyesebbé tételében, az emlékkiállítás megrendezésében és a rendezésbe bevont egyesületek, szervezetek számának bővülésében.

A megyeszékhely polgármestere által megnyitott Verseghy-emlékünnepség első napi rendezvényének a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár alig néhány hónappal előbb átadott épületének impozáns előadóterme adott otthont. A közel kétszáz fős hallgatóság, amelynek soraiban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozatának és a Társaság tagszervezetei közé felvett Verseghy Körnek csaknem valamennyi tagja is helyet foglalt, megkülönböztetett érdeklődéssel hallgatta Debreczeni Attilának, Fried Istvánnak, Notheisz Jánosnak a Verseghy-életmű eddig feltáratlan vonatkozásairól szóló előadását és a szolnoki „műhely” huszonöt esztendős munkáját értékelő megemlékezést.

Az évfordulós ünnepség fényét emelte a Damjanich Múzeum kiállítótermében Szabó László egyetemi tanár által megnyitott Verseghy-emlékkiállítás, amelyen első kiadású könyvek, Verseghyvel foglalkozó folyóirat- és újságcikkek, képek, fotók és tárgyi emlékek igazították el a felvilágosodás kora és Verseghy szolnoki utóélete iránt érdeklődő látogatókat.

Az ünnepi megemlékezés kedves színfoltja volt a Verseghy Ferenc Gimnázium irodalmi színpadának bemutatkozása az iskola dísztermében. A zenés irodalmi összeállítás szerkesztése és rendezése Valkó Mihály tagtársunk értő munkáját dicsérte. Ezzel az eseménnyel helyeződött át a megemlékezés színtere a Verseghy nevét viselő gimnáziumba, amely egykori szülőháza helyén épült.

Az iskola homlokzati falán elhelyezett emléktábla koszorúzásával indult a rendezvénysorozat második napja. Nem csökkenő érdeklődés kísérte a tudományos ülés további előadásait is. Margócsy István, Éder Zoltán, Wéber Antal Verseghy kortársi kapcsolataira, verseinek és nyelvészeti újításainak korabeli fogadtatására rávilágító szellemes, olykor derűs perceket is szerző, de mindig szakszerű megnyilatkozásai méltán váltották ki a népes hallgatóság tetszését.

Kollégák és növendékek is fokozott érdeklődéssel kísérték a gimnázium három fiatal tanárának, Szabó Károlynénak, Pécsi Istvánnak és Borosné Szlávik Máriának a bemutatkozását, akik Verseghy szaktudományi írásaiból kiindulva a kor történelemtanítását ill. természettudományának állapotát elemezték. Szereplésük erősítette azt a reményt, hogy van és bizonyára a jövőben is lesz utánpótlása a Verseghy-kultusz ápolásán munkálkodó szolnoki „műhelynek”.

Valamennyi előadó és a Verseghy-kutatásban annak idején résztvett első nemzedék még élő tagjai Verseghy-emlékérmet vehettek át a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tagozatának elnökétől.

A tudományos ülésszak befejezése után került sor a szolnoki középiskolások részére még 1997 júniusában meghirdetett műelemző, illetve Verseghy korának nyelvészeti kérdéseivel foglalkozó írásbeli pályázat eredményhirdetésére. A MIT megyei tagozatának tagjai által értékelt negyvenhárom pályamű többsége arról tanúskodott, hogy a pályázó fiatalok munkájuk során jól használták a megadott forrásmunkákat, kellően elmélyedtek a Verseghy-művek ill. a felvilágosodáskori irodalom tanulmányozásában. Az ünnepi megemlékezést vers- és prózamondó verseny zárta. A sikeresen szerepelt diákokat támogatóink jóvoltából szép jutalomban tudtuk részesíteni. Csak a megbecsülés hangján szólhatok a megyei és városi önkormányzat, a MOL Rt, a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testület, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és Káplár József városi önkormányzati képviselő céljainkat értő támogatásáról, amely lehetővé tette az évfordulóhoz méltó ünnepi megemlékezés megrendezését. A rendező szervek: a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Verseghy Gimnázium, a Damjanich János Múzeum, a Verseghy Kör, a TIT Szolnok Városi Szervezete és természetesen a MIT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tagozata a maguk eszközeivel mindent megtettek a sikeres lebonyolítás érdekében.

Az elmondottak alapján talán nem tűnik túlzásnak az a megállapítás, hogy az 1997. évi Verseghy-megemlékezés, amelynek középpontjában most Verseghy és kora ill. Verseghy és kortársai gondolatkör állott, tartalmában és formájában egyaránt méltóképpen követte az 1972 óta immár ötödször megrendezett emlékünnepségek – bennük a Verseghy tudományos ülések – eddig sem lebecsülendő eredményeket hozó sorát.

Az In memoriam Verseghy Ferenc 5. az 1997. évi tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyagát tartalmazza. A szerkesztő abban a reményben bocsátja útjára és ajánlja az olvasók figyelmébe e könyvet, hogy az eddig megjelent négy kötethez hasonlóan ez is hozzájárul a Verseghy-életmű árnyaltabbá tételéhez.

Szolnok, 1998. június 30.

Szurmay Ernő

{fel}